Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 28. szám

2014. JÚLIUS 27., VASÁRNAP SZTORI 5 A gombák is megbolondultak a nyáron szezon Már őszi gomba is van a piacokon és új fajok is előkerültek az időjárás változásainak hatására Az időjárás szélsőségei nemcsak ránk hatnak, de a természetben is furcsa dol­gokat produkál a nyárias tavasz és az egyre inkább mediterrán nyár. Fábos Erika Ennél kedvezőbb időjárás már nem is lehetne a gombák sza­porodásához, meleg van és csa­padékban sem volt hiány az el­múlt hetekben. A gombatermés mégis csak a Dél-Dunántúlon elfogadható, az ország többi ré­szén nincs gomba, de még az Alpok alján, a legjobb gomba­termő vidékeken is alig van ter­més. Ráadásul igen furcsa jelen­ségeket produkál az idei szezon. Előfordult olyan is, hogy a sárga rókagomba, a gyűrűs tuskógom- ba és az ízletes kucsmagomba egyszerre jelent meg.- Ez azért rendkívüli, mert az ízletes kucsmagomba tavasszal gyakori faj, a sárga rókagomba nyáron, a gyűrűs tuskógomba pedig kifejezetten ősszel jön elő - mondta Vasas Gizella, a Magyar Természettudományi Múzeum Gombagyűjteményének kurá­tora. - Az persze, hogy mennyi gomba bújik elő egy évben, leg­inkább az időjárástól függ. Az, hogy az elmúlt években szélsősé­gesebbek a nyarak, de a tavasz is, a gombatermésen is észrevehető. Májusban például több nyári, sőt őszi faj is kint volt, de néhány gyakori tavaszit alig találtunk. Ugyancsak az időjárás szám­lájára írható, feltételezhetően az enyhe télére, hogy rengeteg a gombalégy és a gombaszúnyog. Ezeknek a lárváitól lesz kuka- cos a gomba. A másik probléma, hogy az utóbbi években nagyon elszaporodtak a mediterrán ere­detű spanyol csupaszcsigák. így az erdőben sokszor alig találni ép, gusztusos gombát, amely ne hemzsegne a kukacoktól vagy ne lenne agyonrágva a csigáktól. A gombatermést a jó termőhe­lyek csökkenése is befolyásolja. Egyre kevesebb a jól trágyázott füves legelő, így az igen kedvelt mezei szegfűgombával és a ker­ti csiperkével is egyre ritkábban találkozhatunk. Ugyanakkor vannak olyan fajok is, amiből jó­val több van, mint tíz-húsz évvel ezelőtt.- Ilyen például a melegkedve­lő császárgalóca, vagy császár­gomba néven ismert mutatós és finom gomba - mondta Vasas Gizella. - Ez a faj azonban több európai országhoz hasonlóan ta­valy ősztől védelmet élvez. Ma­gyarországon közel háromezer g gombafaj fordul elő, ebből 2006 | óta 30 védett, és 2013-ban pedig J újabb 29 került fel a listára. Nemzeti Agrárkutatási és In- | novációs Központ Gyümölcster- = mesztési Kutatóintézete is arról A gombavizsgálók egyes helyeken már az őszi gombákat is ellenőrizhetik A most még szélsőséges lesz majd a normális AZ ÉGHAJLATKUTATÓK Szerint Cl Kárpát-medencében a követke­ző évtizedekben fokozatosan szárazabbá válik az éghajlat: csökken a lehulló csapadék mennyisége, megváltozik a ta­lajvízkészlet, emelkedik a hő­mérséklet. A mediterrán északi részére jellemző éghajlati zóna lassan felfelé kúszik. Már elérte a Kárpát-medencét, északi ha­tára a globális helyzettől függ, de egyes prognózisok szerint Lengyelországig terjedhet. Ma­gyarország éghajlata olyan le­het, mint a tőlünk délre eső Vaj­daságé, vagy a bolgár tenger­parton fekvő Várnáé. Enyhébb telek, a ritkább havazások, a nyári viharok, az egy-két hétig tartó, 40 fok körüli nyári hőmér­sékletek állandósulni fognak. Tigrisszúnyog és medvetalp MINDEDDIG NEM Volt honos Ma- gyarországon a kaukázusi med­vetalp, az elmúlt egy-két évben azonban terjed. Elsősorban Sza- bolcs-Szatmár megyében lehet vele találkozni. Azért veszélyes, mert levelein finom, a csaláné­hoz hasonló szőrök találhatók, melyek a bőrrel találkozva he­ves allergiás reakciót váltanak ki. Nedvei pedig olyan anyagot tartalmaznak, amelyek bőrrá­kot, a szembe kerülve pedig vakságot is okozhatnak. egy másik veszélyes gyomnö­vény is egyre terjed hazánkban, a parlagfű rokona, a parlagi rézgyom, ami sokkal hevesebb tüneteket okoz az allergiások­nak, mint a parlagfű. számolt be, hogy szinte minden gyümölcs korábban virágzott az idén, emberemlékezet óta nem ehettünk hazai cseresznyét eny- nyire korán, a meggy is előbb érett és drasztikusan korán vi­rágzott a gesztenye is. Apostol János, a kutatóintézet tudományos főmunkatársa azt mondta, hogy az új nemesítések­nél az is szempont, hogy az új fajták jobban tudjanak alkalmaz­kodni az időjárás körülményei­hez és a szélsőségekhez. Az is az időjárás miatt van, hogy a dél-európai országokban már elterjedt tigrisszúnyog ha­zánkban is megjelent. Az afrikai szúnyogfaj, amely hordozhatja a sárgaláz, a Dengue-láz vagy a Chikungunya-láz kórokozóját is, Baranyában jelent meg. Nevetséges és veszélyes az Amerikából indult chemtrail őrület Vannak, akik szerint egy titokzatos háttérhatalom mérgező permetet szór a repülőgépekkel a lakosságra Miközben az egész világot megrázta, hogy Kelet-Ukrajna felett - mindeddig tisztázatlan körülmények között - rakétá­val lelőttek egy maláj utasszál­lító gépet, ezzel csaknem há­romszáz ember halálát okozva, egy kicsi, de egyre agresszí­vebb csoport szinte ünnepelt. A külföldön már jól ismert, és idehazai is egyre inkább terje­dő bolondéria a chemtrailelmé- let, amely számos gyanakvó, unatkozó, és minden bizonnyal nem egy orvosi segítségre szo­ruló embert is vonz. Mint meg­annyi más őrület, ez is Ameri­kából indult el. Az angol chemtrail szóösz- szetétel vegyi csíkot jelent, a szóval azt az összeesküvés-el­méletet jelölik, melynek hí­vei állítják: repülőgépekről titokban mérgező anyagokat permeteznek, és ezzel megbe- tegítik vagy elbutítják a lakos-- ságot, esetleg a permettel titok­zatos hatalmak befolyásolják az időjárást, és ezzel károkat okoznak. Hogy ebből a világ évi mintegy 2,3 milliárd légi utasa, és a 40 milliós kiszolgá­lószemélyzet semmit sem vesz észre, nem zavarja őket. A chemtrailhívők szerint a tettesek vagy idegen bolygókról érkezett gyíkemberek, vagy pe­dig a zsidók és az amerikaiak. A chemtrailelmélet irrealitása ellenére az interneten viha­ros gyorsasággal terjed. Hívei gyakran teljesen valószerűtlen érzésekről számolnak be, pél­dául arról, hogy a repülőgépek hatására a bolygó „imbolyog”, feszültek, idegesek lesznek, éjszakánként előfordul, hogy rosszullétre ébrednek. Aki ezt nem érzi, azt a földönkívüliek már irányítják. A csoport tagjai szerint egyértelmű az is, hogy a repülőgépekről szórt titokzatos vegyi anyagok hatására van­nak időjárási szélsőségek is. A legtöbben közülük a tit­kos mérgezés számlájára írják betegségeiket, ám mivel sze­rintük a gyógyszergyárak és az orvosok titokban éppúgy az emberiség irtásán fáradoznak, a gyógykezelést elutasítják, és sokszor veszélyes önkezelést folytatnak. Az egészségről al­kotott furcsa világképük miatt nem meglepő, hogy a chemtrail­hívők között valóban aránylag sok a krónikus beteg, és nem egy közülük korábban elmeor­vosi kezelés alatt is állt. A chemtrailhívek azonban nem csupán magukra veszélye­sek, izzó gyűlöletet táplálnak a társadalom, az egészségügy, az orvosok, és főleg a polgári repü­lés iránt. Amikor a közelmúlt­ban lelőtték az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járatot, többen közülük az interneten örömüket fejezték ki, mondván: „végre leszedtek egyet”. ■ B. L. Már a középkorban is büntették a „háttérerőket” nem uj dolog, hogy az időjárási szélsőségek, a betegségek, vagy a mezőgazdasági károk hátteré­ben egyesek titokzatos háttér­erőket vélnek felfedezni. A kö­zépkorban a boszorkányokat, a macskákat, hol pedig a zsidó­kat vagy egyes újszülötteket okoltak a rossz termésért, járvá­nyokért. Kivégzésekkel végződő boszorkányperek évszázadokon át voltak Európában. a technika is a kényszeres bűn­bakkeresők régi ellenfele: a hu­szadik század elején a rádiót hibáztatták a szokatlan időjárá­sért, sőt, egyes betegségekért is, a nyolcvanas években pedig a mikrohullámú sütőről is azt hí- resztelték, hogy rákot okoz. Adócsalás és egyéb nyalánkságok „MINDENKI másképp csi­nálja” - énekel­rados virág te az LGT egy olyan korban, amikor az uniformizáltság, az­az az egyenviselkedés volt di­vatban, tehát mindenki ugyan­úgy csinálta. Most, a sokszí­nűség világában gyakran arra buzdítják az embert: csináld úgy, ahogy mindenki más. történt, hogy megrendelést kaptunk a férjemmel közös, könyveket árusító webáru- házunkba. A megrendelő több példányt kért a kötetből, amelyről kiderült, csak egy­valaki árusítja. Megkerestük az illetőt, ő kész is volt eladni nekünk a könyveket. Számla nélkül. Mondtam neki, ez így nem kóser. Egyrészt mi adunk számlát a megrendelőnek, másrészt be kell fizetnünk a vételár utáni áfát, harmad­részt fel kell tudnunk mutatni a bizonyítékát annak, hogy amit eladtunk, azt meg is vásároltuk. A kereskedő er­re közölte: neki nem éri meg nekünk számlázni, inkább ő adja el közvetlenül a könyve­ket a megrendelőnek. Az üzlet fuccsba ment. eddig még nem is volna gond, hiszen mindenki annyiért árusítja a saját szabadáras termékét, amennyiért akarja. Csakhogy. Az eset kapcsán az illetőtől megkaptam a fej­mosást. Hogy ilyen országban élünk, itt senki senkinek nem ad számlát, mert ha adna, nem futná neki erre meg arra. A hajamra kenhetem a tisztes­séget, a becsületet. És ha ne­künk nem felel meg az általa mondott számlás ár, akkor ad­juk a könyveket többért, mint amennyiért kínáltuk őket. Ja, és ezt még magyarázzuk is el a megrendelőnek: „sajnáljuk, uram, nem tudtuk feketén be­szerezni a terméket, a kedvez­mény felejtős.” mondtam, tőlem mindenki azt csinál, amit akar, akár a kútba is ugorhat, én nem fo­gok utána ugrani. Nem fogok gazdasági bűncselekményt elkövetni, áfát csalni vagy a fogyasztóvédelmi törvény ellen véteni, amelyben szi­gorúan benne van, hogy egy terméket a kereskedő nem adhat többért, mint amennyi­ért kínálta. Nemcsak azért, mert elég egyetlen feljelentés a NAV-nál, és alaposan megüt­hetem a bokámat, vagy mert a fogyasztóvédelmi hatóság ha­talmas pénzbírsággal sújthat. A büntetést én szeretem úgy elkerülni, hogy nem teszek olyasmit, amit büntetnek. ami viszont a fő: szeretek emelt fővel a tükörbe nézni. Szeretek ott egy tisztességes arcot látni. Egy olyan emberét, aki nyugodt lelkiismerettel él, nem pedig ügyeskedve, speku­lációval óhajtja megszedni ma­gát. A közelmúltban olvastam, az ilyesmi kedvezőnek látszik, igazi elégedettséget azonban csak a becsületes munka ad. Mit gondolnak, ki írta ezt? A tizenöt éves Ánne Frank. ön persze most megránthatja a vállát: kamaszkorában min­denki idealista, de utána már kezdi másképpen gondolni a világot. Sajnos Anne Frankot nem kérdezhetjük meg, mert nem sokkal a fenti naplóbe­jegyzése után elhurcolták egy haláltáborba, ahol tífuszban meghalt. én viszont szerencsémre olyan időben születtem, amikor megérhettem a felnőttkort. Nemhogy tizenöt, de negyven­öt éves is elmúltam. Hogy ezek szerint örök kamasz ma­radtam? Tele idealizmussal a jellemességről és mindenféle erényről? Vállalom, és büszke vagyok rá. Hosszú távon min­dig az idealisták vitték előbbre a világot. Azok, akiket a töb­biek álmodozónak, holdvilág­falónak csúfoltak. szóval valóban mindenki ugyanúgy csinálja? Én biz­tosan nem, és szerintem va­gyunk még így páran. Nem ott tartana ez az ország, ahol tart, ha többen volnánk. És aki alkalmazott? Az hogy csalhat adót? Hogyan sinkófálhatja el a közteherviselésre befizeten­dő pénzt? Sehogy. Úgyhogy több tiszteletet, kérem. A tör­vényeknek is, és főleg ember­társainknak. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom