Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-26 / 173. szám

KÖZÉLET Az amerikai képviselőház házszabálybizottsága megszavazta, hogy az alkotmányos jog­körének túllépése miatt lépjen fel a bíróság Barack Obama elnök ellen, aki az Obamacare - egész­ségügyi reform - bevezetésénél többször is élt határidő-módosítással és tett kivételes engedmé­nyeket. A republikánus többségű alsóház jövő héten hoz döntést erről. ítélet évek múlva várható. HÍRSÁV Air Algéria: senki nem elte túl a zuhanást senki nem élte túl az algériai légitársaság gépe csütörtöki katasztrófáját. Maliban 116 emberrel a fedélzetén zuhant le a gép, valószínűleg homok­vihar miatt - jelentette be a francia államfő, Francois Hol­landé. Az AH 5017-esen a 6 fős spanyol személyzet mellett 51 francia, 27 Burkina Fasó-i, 8 libanoni, 6 algériai, 5 kanadai, 4 német, 2 luxembourgi, 1-1 belga, svájci, nigériai, kameru­ni, ukrán, egyiptomi és mali állampolgár utazott. ■MTI Kicsit bővült a Jobbik és az MSZP tábora az ipsos júliusi felmérése alapján 37-ről 33 százalékosra csökkent Fidesz támogatottsá­ga, de előnye továbbra is jelen­tős a választókorú népesség körében. Az MSZP elmozdult múlt havi történelmi mély­pontjáról (8-ról 10 százalékra nőtt a támogatottsága), de nem tudta utolérni a Jobbikot, amelynek 12-ről 13 száza­lékosra bővült a tábora. A biztos pártválasztók körében a Fidesz 56, a Jobbik 16 száza­lékon áll. Az MSZP 15 százalé­kot ér el. A biztos szavazói cso­portban az LMP-t 4, az Együtt PM-et és a DK-t 3-3 százalék támogatja. ■MTI * lRVt>rr Stratégiai megállapodást kötöttek a Festóval az automatizálás techniká­val foglalkozó német Festő vállalattal kötött stratégiai megállapodást a kormány. Az erről szóló dokumentumot Szijjártó Péter külgazdasági parlamenti államtitkár és Curt Michael Stoll, a cég­csoport tulajdonosa jegyzi, majd letették 10 millió eurós beruházás alapkövét. Szij­jártó hangsúlyozta: ez segíti Magyarországot, hogy kuta­tás-fejlesztési és innovációs központtá váljon. Curt Mi­chael Stoll elmondta: a Festő 850 munkavállalót foglalkoz­tat nálunk, és a 2015-ben már termelő, új üzemében további 170 főnek ad munkát. ■MTI Húszmillió ügyfele lesz az új médiaóriásnak a British Sky Broadcasting Group megállapodott a 21st Century Fox-szal a Sky De- utschland és a Sky Italia tele­vízió társaságok 4,9 milliárd fontért (8,3 milliárd dollár) történő megvásárlásáról. Egy nagy európai médiabiroda­lom jön létre 20 milliós ügy­féllel. ■ portfolio.hu Mo-INA: továbbra sincs eredmény Zágrábbal a mól szerint nem sikerült elő­rehaladást elérni Zágrábbal a pénteki tárgyalásokon az INA jövőjéről. A horvát kormány és a Mól közötti ötödik tárgyalási fordulóról kiadott közlemény­ben a Mól hangsúlyozta, vá­lasz nélkül maradtak azok a kérdések, amelyek miatt Zágrábba utaztak. bMTI Több a hallgató, de mihez képest? felvételi Az idén közel 74 ezer diákot vettek fel a felsőoktatásba 106 ezer jelentkezőből A tavalyi évhez képest idén nőtt mind a felvételizők, mind a felvettek száma a felsőokta­tásban, de a két évvel ezelőtti adatokhoz képest még mindig elmaradnak ezek az adatok. Éber Sándor-Homyák József A felsőok,tatásba jelentkező több mint 106 ezer 175 diák közül mint­egy 74 ezren nyertek felvételt - kö­zölte tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára. Palkovics László szerint a kormány oktatás- politikájának köszönhetően növe­kedett a felvettek száma. Tavaly egyébként 95 ezer 447-en jelent­keztek, közülük 72 ezer 779 diákot vettek fel. így az idén közel 11 ezer fővel többen jelentkeztek, de csak közel 1300 fővel vettek fel több di­ákot az intézményekben. 2012-ben 110 ezer 616 felvételizőből még 80 ezer 136-an jutottak be valamelyik felsőoktatási intézménybe. Az idei 73 ezer 973 főből alapképzésre 47 ezer, osztatlan képzésre 6 ezer, fel­sőoktatási szakképzésre szintén 6 ezer, mesterképzésre 14 ezer főt vettek fel. A felvettek 77 százalékának, 56 ezer főnek kell majd fizetnie a képzésért, a többiek önköltséges formában kezdik majd el tanul­mányaikat. Alapképzésen 73, míg az osztatlan mesterképzésben 66 százaléknak nem kell fizetnie tan­díjat. Maruzsa Zoltán felsőoktatá­sért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy Az összes jelentke­ző 49,4 százalékát az első megjelölt helyre vették fel. A www.felvi.hu adatai szerint az államilag támogatott képzésben az egyik legmagasabb pontszám, 465, az alkalmazott közgazdaság­A legtöbb jelentkezőt felvett intézmények 2014-ben* ELTE 4720 BCE _______1926 BM E 3370 OE 1772 DE 3240 SE 1599 SZTE 3108 SZE 1259 PTE_______2281 SZIE 1135 * alap- és osztatlan, nappali munkarend, állami ösztöndíjas képzések______________, FO RRÁS: EMMI, OKTATÁSI HIVATAL, EDUCATIO Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal elnöke, Palkovics László államtitkár és Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár a tájékoztatón tan szakra, gazdaságelemzési kép­zésre és nemzetközi tanulmányok szakra kellett. Az ország több vá­rosában lévő jogászképzéseire 464 ponttal, pénzügy és számvitelre 458-cal, kommunikáció és média­tudomány szakra 455-tel, kereske­delem és marketingre pedig 449 elért ponttal lehetett bekerülni. Összesen 358 ezer felsőoktatási helyre jelentkeztek, egy jelentkező átlagosan 3,4 jelentkezést adott be. A legnépszerűbb képzési alapterü­letek alap- és osztatlan képzésben első helyes jelentkezések alapján a műszaki (18 százalék), a gazdaság­tudományi (12 százalék), az orvos- és egészségtudományi (11 száza­lék), valamint a pedagógusképzés (10 százalék). Az idei felvételi eljárásban a je­lentkezők 97 százaléka elektroni­kus úton jelentkezett; s 1,2 millió dokumentumot dolgoztak fel. pótfelvételi Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal elnöke közölte: a jelentkezési határidő augusztus 12. A ponthatárt augusztus 28-án állapítják meg. Azok jelentkezhet­nek, akik nem vettek részt az idei általános felvételi eljárásban, illet­ve nem nyertek felvételt. Felmérés: „dinamikusan nőtt” a külföldre készülő magyar diákok száma, az államtitkárság másképp látja az elmúlt években egyre több magyar diák megy külföldi egye­temre tanulni a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézetének felmérése szerint A tendencia az elmúlt két évben erősödött fel, ami nem is csoda, hiszen a röghöz kö­tés és az államilag támogatott fé­rőhelyek csökkenése miatt a felvé­telizőknek vonzó lehet a külföldi iskola. az egyetemi vagy főiskolai diplo­mák megszerzése továbbra is igen népszerű. Ötből négy végzős gim­nazista szeretne továbbtanulni. A GVI kutatásából az is kiskerült, hogy a továbbtanulni vágyók átla­gos eredménye 4,25, ami közel egy osztályzattal jobb a többiekénél. „alapvetően intézményi hatá­sok, a felsőoktatást érintő szabá­lyozással kapcsolatos változások lehetnek amögött, hogy az elmúlt két évben dinamikusan nőtt a kül­földi iskolába felvételiző magyar diákok száma” - mondta lapunk­nak Makó Ágnes. Az MKIK GVI kutatásvezetője szerint „a hazai önköltséges képzésnél és a diák­hitelnél vonzóbb alternatívan lehet az ingyenes nagy-britanniai tanu­lás, ahol hallgatói szerződés sincs”. Úgy vélte, „ha az idősebb testvér már el tudott menni kül­földre, akkor nagyobb az esély, hogy a fiatalabb is menni fog.” A GVI szerint a felvételtők 6 száza­léka nem Magyarországon tanul­na tovább. Legtöbbjük tandíjmen­tes intézménybe felvételizett és so­kan közülük hosszú távon szeret­nének külföldön maradni. 2006 és 2013 között közel 2,7-szeresére nőtt a Nagy-Britanniába jelentke­ző magyar diákok száma. Ez a tendencia különösen 2011 után erősödött fel, a magyar adatok ekkor szakadtak el a visegrádi országokra jellemzőktől. Az utób­bi két évben 80 százalékkal nőtt meg a brit egyetemekre felvételiző magyar fiatalok száma. Magyarország különleges helyet foglal el a visegrádi országok kö­zött, mivel a többi országra az utóbbi két évben inkább a stagná­lás, illetve a mérsékelt növekedés volt jellemző. Igya változás való­színűleg nem független az elmúlt évek oktatási változásaival Ma­gyarországon. „az osztrák és német iskolákba is jelentős a kiáramlás. Leginkább Nyugat-Magyarországról mennek Ausztriába a diákok, ami nem meglepő, hiszen egy bécsi egyetem jobb és közelebb is van hozzájuk, mintegy budapesti” - mondta Makó Ágnes. a felsőoktatásért felelős he­lyettes államtitkár szerint jelenleg mindössze 200 olyan ember van, aki Nagy-Britanniába megy ki ta­nulni, mindössze ekkora létszám­nál lehet beszélni növekedésről. Maruzsa Zoltán azt mondta, jelen­leg csak a magyar hallgatók 2 százaléka megy ki külföldre tanul­ni. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Németországban ez az arány 6,5 százalék, mégsem mondják azt, hogy a német felsőoktatás rosz- szabb lenne a magyarnál. Jelezte azt is, hogy míg mintegy 1500 ma­gyar tanul kint Németországban, addig az itt lévő német hallgatók száma 3000fölött van. Kaptak rakétát a szeparatisták HÁBORÚ Orosz verzió szerint az ukránok lőtték le a gépet Nehezen kibogózhatóak a politi­kai szálak az ukrán kormányfő, Arszenyij Jacenyuk csütörtöki le­mondása után. Elemzők szerint nem megnyugtató, hogy a kor­mánykoalícióból küépő pártok „elfelejtettek” egyeztetni Petro Porosenko államfővel, ugyanis az előrehozott parlamenti válasz­tás kiharcolásának lett volna ke­zelhetőbb módja. Továbbra is nagy a nyomás Moszkván a maláj utasszállí­tó lelövése miatt. A vizsgálatot Hollandia hivatalosan is átvette Kijevtől, a szakértői csoporthoz ausztrál szakemberek csatlakoz­tak. A két országból fegyver nél­küli rendőrök utaznak Ukrajná­ba, hogy a helyszínen vizsgálód­janak, ha ehhez hozzájárulnak a szakadárok. Tegnap orosz forrá­sok újabb elmélettel álltak elő, állítólag az ukrán hadsereg gya­korlatozás közben kilőtt rakétája okozta az Amszterdam-Kuala Lumpur járaton utazó 298 civil halálát. Az oroszok szerint az ukrán hadseregben napok óta vizsgálják, miért lőtték ki „nem célzottan” a rakétát, ám néhány óra hallgatás után Kijev határo­zottan visszautasította a vádas­kodást. A Reuters hírügynökség köz­zétett egy hangfelvételt, amelyen az egyik szeparatista parancs­nok elismeri, hogy Oroszország­tól kaptak rakétarendszert. Az oroszbarátok eddig azt állították, nincs ilyen fegyverük. A vádas­kodásból Moszkva sem marad ki, szerintük az ukrán hadsereg az egyik legkegyetlenebb és til­tott fegyverrel, foszforbombával lövi a kelet-ukrajnai városokat, kínhalálra ítélve lakosokat. A válság a sportot sem kerüli el. A maláj gép lelövése után né­met parlamenti képviselők azt szorgalmazták, hogy vegyék el Oroszországtól a 2018-as labda­rúgó világbajnokság rendezési jogát. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, a FIFA tegnap köz­leményben tudatta: erre nincs szükség, és veszélyesnek tarta­nák, ha a szankciókat elfogadó országok majdan bojkottálnák a vb-t. ■ AS Gáza Az amerikai külügyminiszter ötnapos humanitárius fegyvernyugvást javasol a Gázai övezet harcoló felei között. Ennek ideje alatt tárgyalna Kai­róban Izrael, a Hamász és a Palesztin Hatóság a tartós tűzszünetről. Hétfő­re esik az íd al-fitr, a ramadán böjti hónap végét jelző legfontosabb muzul­mán ünnep, s Kerry javaslata ezért erre a napra tenné a harcok leállítását. 1 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom