Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-25 / 172. szám
2014. JÚLIUS 25., PÉNTEK OLVASÓINK ÍRJAK 15 A falvak tündöklése és bukása tapasztalata parlagon hagyott földet bárki bérleti díj nélkül megművelhesse! Nem kényszentett a bank devizahitel felvételére, de nem jól tájékoztatott A magyar mezőgazdaság, ezzel együtt a falvak népének sorsa, az oligarchák és az őket kiszolgáló politikai kalandorok kezébe került. A minap egy mezőgazdasági termék-értékesítő mondta nekem, hogy őneki olyan embereknek kell értékesíteni, akik termelőszövetkezeteket tudtak ellopni és nagy állami támogatásokat voltak képesek lenyúlni. A falu népe nem ilyen. Nem állt módjában termelőszövetkezetet, állami gazdaságot, netán konzervgyárat ellopni. De erre a lelküle- te sem vitte volna rá. A pályázatokat úgy írják ki, hogy ahhoz a falu népe nem fér hozzá. A házikert tulajdonosoktól a 100 hektárig termelőkig a kiírt pályázatokat megnyerni nincs esélyük. Érdekérvényesítő képessége csak a nagy cégeknek van, a kistermelő nyílván nem tudja például Kínába exportálni az egy-két sertését. Ma már ott tartunk Somogybán, hogy a Kométa például tíz hízónál kevesebbet nem vásárol meg. A falu népének természetes megélhetési közege a mezőgazdaság. Ma még az alapvető termelési eszközei, köztük a termelési tapasztalat, tudás meg vannak. Ennek kiaknázásához központi akarat hiányzik, melynek letéteményese a mindenkori mezőgazdasági kormányzat. A kistermelés támogatása, a felvásárlás és értékesítés nem igényel különösebb erőfeszítést, mert ennek személyi és részben technikai feltételei már megvannak. Ezek a falugazdászok és a célirányosan működtethető Agrárkamara. Az agrárkamara elvesztette népszerűségét azzal, hogy az önkéntesen működő kamara vezetését tavaly szélnek eresztették, az újonnan kinevezett vezetők demokratizmus látszatával megválasztották magukat, immáron kötelező az agrár- kamarai tagság regisztrációs díj ellenében. Alapszabályt alkottak és kötelező tagdíjat állapítottak meg. A kötelezőségeknek hazánkban történelmi hagyományai vannak, ilyenek a robot, a leventébe és a templomba járás, valamint a TSZ-tagság. Ezek mind-mind ellenszenvesek. Ma már célravezetőbb lehetne egyfajta termelés beindítása, mint segélyek osztogatása és közmunka szervezés. A szervezett termelés és értékesítés a falu megújulását szolgálhatja. Ez nyilván nem érdeke a nagy gazdaságoknak, például a nagyüzemi tojástermelőket zavarja a faluról érkező tavaszi tojásdömping. A kistermelők egyenkénti jó szándékú felszólalása inkább ront, mint sem segít a piaci érvényesülésükön. A közelmúltban egy „tsz-elnök” lenyilatkoz- ta, hogy rekord közeli őszi árpa termésük van. Ugyanakkor nyomottak az árak, ezért nem érdemes most értékesíteni, inkább raktározni kell. A rekord termés előrevetítése szintén lefele nyomja az árakat. Még nem tudni, hogy milyen lesz az idei termés, az alföldi alacsony őszi árpa termésről terjednek kósza hírek. Ugyancsak árletörő hatása lehet, az eltörölt ukrán gabona vámnak. Ezekben az ügyekben jó lenne, ha egy minden irányban tájékozott és céltudatos mezőgazdasági kormányzat szólalna meg. A növénytermesztés nyomott árai jól jöhetnek az állattartóknak, ugyanakkor visszavetheti hosszútávon a növénytermesztést Az időjárásnak kitett gabonatermes kiszámíthatatlan és ciklikus. Nyilván együtt kellene kezelni a két ágazatot. Ennek módja például az államilag garantált gabona árak, valamint az állami felvásárlás. Az állami felvásárlás a kiszámítható termelés mellett kiszorítaná a piacról a parasztság vérét szívó spekulánsokat is. Visszatérően megjegyzik, hogy a parasztság ne sírjon, mert kap földalapú támogatást. Igen, a földalapú támogatás segíti a termelőket, anélkül a mezőgazdasági árutermelés az elmúlt években megszűnt volna. Ugyanakkor az is igaz, hogy a mezőgazdaságnak nem lenne szüksége ilyen fajta támogatásokra, mert ha terményeik értékükön értékesülnének, akkor a maguk lábán megállná- nak a gazdálkodók. Mezőgazda- sági támogatások - ez nemzetközileg elterjedt és elismert hazugság. Ezek a pénzek a mezőgazdaságon keresztül a gazdaság más ágazataiba vándorolnak át. A mezőgazdaság például a gépipar legnagyobb felvevő piaca. Amikor bejöttek a géptámogatások, azonnal felszöktek a gép árak. Az extra profiton a kereskedők és a gépgyártók osztoztak. A Vannak fiatal gazdák, akik értelmet és örömöt találnak a munkában magyar mezőgazdaságban meg- honosult MTZ traktor 1994-ben 500 ezer foimt volt, ma 5-6 millió forint. Az olajipar szintén jól profitál a mezőgazdaságból, ezt jól mutatja, hogy a nagy mezőgazda- sági munkálatok idejére felmennek a gázolaj árak. Szintén 1994- re utalva, akkor hatvan forint volt egy liter gázolaj, ma 420 forint fölött Ugyanakkor a gabona árak 1994-98-as szinten maradtak! Egy közgazdász barátom kérdezte a közelmúltban tőlem: miért nem érvényesül a mezőgazdaságban az értéktörvény? Egyszerű a válasz: mert mesterségesen eltérítik. A mezőgazdasági befektetések e nemzetközi képmutatás nélkül rendszeresen megtérülnének és jövedelmeznének. Ugyan csak nem érvényesül az értéktörvény a bankoknál és az olajiparban. A bankok a betétesek és a hitelesek megsarcolásán keresztül saját befektetés nélkül extra profitot realizálnak. Az olaj- és gáztermelők egyeduralkodók a piacon, kedvük szerint emelik az árakat, már nem tudják mit kezdjenek az összeharácsolt pénzzel, az óceánba szigeteket építenek és rájuk égig érő palotákat emelnek. Ezen világméretű gazdasági körülmények figyelembevételével kellene ésszerű gondolkodással és intézkedésekkel a magyar falut talpra állítani és az ott élő embereknek megélhetést, boldogulást biztosítani. Ennek egyik módja a falusi kistermelő tevékenység felélesztése, a termelés, a feldolgozás és az értékesítés támogatása. Ennek elvei lehetnének a már agyonszidott önkéntesség, fokozatosság és állami támogatás. Most annyiban vagyunk jó helyzetben, hogy az állami támogatást az EU fizeti. Adottságaink olyanok, hogy képesek lehetnénk Európát gyümölccsel, zöldségfélével, gabonával, húsféleségekkel ellátni. A földalapú támogatás a jelenlegi formájában azt is szolgálja, hogy visszafogja a termelést. A parlagon hagyott földek támogatása egyeseknek jövedelmezőbb, mint ha bevetné. Ezzel szembe megy azon emberek érdeke, akik termelni szeretnének és annak jövedelméből megélni. Ezért érdemes lenne átgondolni, hogy a parlagon hagyott szántóföldeket évente bárki május 1-től arra az évre megművelhetné, bérleti díj nélkül. Ugyanez az eljárás érvényesülhetne a réteken kaszálókon, június 30-tól. Erre a felismerésre egy római példa vezetett rá, mely szerint voltak olyan időszakok a balkánon és Közép-Európában, amikor megszűnt a mezőgazdasági termelés, ezért éhínség fenyegetett. Azt a szabályt hozták, hogy aki egy évig termel a földön, az a következő évtől tulajdonjogot szerez a megművelt földön. jelenleg tej-mizéria van hazánkban. A nemzetközi tejtúltermelés következtében rövidesen a Dunában is tej fog folyni. Emiatt a tejtermelés hazánkban lecsökken, vagy megszűnik, a nemzetközi kartelek pedig piacot teremtenek saját termékeiknek. A tej árával pedig azután úgy bánhatnak mint mások az olaj árával. Személyes példa, ami jellemző a mezőgazdasági értelmiségre, hogy a felsőfokú mezőgazdasági végzettségű gyermekeim tíz éve felhagytak a gazdálkodással, mert a tej literjét ötven forintért állították elő, de azt csak 31 forintért vásárolták fel tőlük. Ugyanezen arányok érvényesültek a sertés és a juh ágazatban is. Azt mondta a fiam: itt azt tanultam meg, hogy nem érdemes dolgozni. Másoddiplomaként közgazdász végzettséget szerzett és most azzal érvényesül Büszke vagyok rá. Ugyan fájlalom a történteket, talán belenyugszom, de nem békülök meg. Magam továbbra is kaparga- tom a hátát és a Földanya mosolyog. Bálint Ferenc | Jó pár éve már annak, hogy hallgatom, olvasom a Bankszövetség elnökének és titkárának véleményét a deviza hitelekről. Védik a mundért rendesen, de engedjék meg, hogy a legilletékesebb, a „hiteles” is közbeszóljon. Igen, önöknek igazuk van, senki nem állt a hátam mögött puskával, amikor felvettem a hitelt abban a bankban, melynek főnöke focimeccseken köp- | ködi a „kozák rágót”. De amikor kölcsönért mentem, a bank devizahitelt ajánlott, és fele törlesztő részletért dupla összeget kínált. Azt kérdeztem: miért kell devizához kötni? A válasz: mert a stabil valuta a biztosíték a fix kamat és törlesztő részlet éveken át történő megmaradásának! Gyanakodni csak akkor kezdtem, amikor Horvátország, Németország, Lengyelország fél év után betiltotta ezt az uzsorát, Ausztria meg be sem engedte. Egyik szakértő barátom megnézte a papírjaimat, és kiderült, hogy az egész rosszul van kiszámolva. Kértem a bankot, hogy duplázzuk meg a törlesztő részletet, azt még elbírom. Budapest válasza: nem lehet, csak X összeget fizethetek. Ezt az ügyintéző nem tudja a városi bankban. Azt sem tudja, hogy aki már ingyen utazik, annak nem lehet kitolni a futamidőt. A Bankszövetség vezetői szerint az becsületes üzlet, hogy két milliót adnak, öt év fizetés után sem csökken az adósság, és még egy lakást is el lehet venni úgy, hogy fizethetünk életünk végéig. A kutya még sem itt van el- hantolva, hanem ott, hogy amikor egy hitelt felveszünk, akkor mi bízunk a bankban, a bankfelügyeletben, a Nemzeti Bankban, a Pénzügy Minisztériumban és minden szervben, aki önöket köteles felügyelni az adófizetők pénzéért. De ez a bizalom már oda van! Ha ezen felügyeleteket ki tudták játszani, minket már nagyon köny- nyű volt. Persze engem is, pedig én kitanultam a kapitalizmus huncutságait a marxiz- mus-leninizmus esti középiskolában. Hortobágyi Ferenc Nagyatád En mindig otthon vagyok a Balatonnál! lokálpatrióta Nincs az a rossz hír, ami engem elriasztana ennek a tónak a partjáról Balatoni lány vagyok. Akár jó a víz, akár nem, akár tél van akár nyár. El sem tudnám képzelni az életem máshol, nekem ez kell. A víz közelsége, a nádas susogása, a nyáron elmaradhatatlan hekk és a sajtos-tejfölös lángos, a part menti vendéglők hangulata és úgy cakompakk a vízpart, a természet közelsége. A fények, amik a vízen játszanak, a hullámok habjai, amik hűsítenek, és átölelnek, vagy éppen vadul cikáznak, ha jön a vihar. És a vihar mindig jön, ahogy a rémhírek is, minden nyáron, de méginkább a szezon előtt. Nem tudom, hogy kinek jó ez, vagy mi benne az üzlet, de valahol valakinek valami célja biztosan van vele, máskülönben nem próbálnának pánikot kelteni minden egyes szezonban az emberek között. Azért, hogy elmenjenek inkább a Tisza-tó- hoz, vagy a horvátországi tengerpartra? Mindenesetre számomra nincs az a rossz hír, az a rémség, ami engem el tudna tántorítani a Balatontól! Szerintem vagyunk így egypáran, akik ide születtünk. Igen, talán valóban nekünk a Balaton a Riviéra, mi szeretjük még akkor is, ha koszos a víz (az idén nem koszos, olyan tiszta, hogy lelátni a meder aljáig!), akkor is ha alig van a mederben belőle, vagy ha a nyakunkig ér. Szeretjük a fesztiválok idején, amikor mindenhol üvölt a zene, és mi átvesszük a tömeg ritmusát, és valljuk be még olyankor is, amikor agyon szidjuk a népet, mert az autók okozta forgalmi dugó miatt nagyobbnak érezzük Zamárdit is mint Pestet. Szeretjük a nyár esti, utánozhatatlan parti hangulatot, és szeretünk elbújni itt, megpihenni a világ zaja elől. Nem tudom, ki, hogy van vele, de nekem ez kell. A lételemem. Sokszor bele gondolok, hogy milyen szerencsések vagyunk mi a Balaton környékén lakók, hogy itt van nekünk ez a csoda. Sokszor azonban észre sem Vesszük, ki sem használjuk az adott lehetőségeket, vagy már teljesen természetes ez nekünk, van, akinek már unalmas is. Van ismerősöm, aki éveken át nem fürdik a Balatonban, pedig itt él. Nem is értem, hogy lehet ez, amikor mások száz kilométereket utaznak hozzánk, hogy átélhessék, amit mi mindennap átélhetnénk, ha egy kicsi időt szánnánk magunkra. Mert hát kellenek helyek, ahol megállunk egy picit, ahol megpihen a lelkünk, ahol feltöltődünk, ahol otthon vagyunk. Hisz ez a lényeg ebben a világban, hogy valahol otthon legyen az ember! N. HIRDETÉS Hirdesse meg Eladná feleslegessé vált tárgyait? *Az ár az áfát tartalmazza, az ajánlat csak szombati megjelenésre vonatkozik, 10 sorig, 1 sor (42 karakter) br. 100 Ft/sor. Az akció csak a lakosság számára érvényes, cégek, kereskedők, szolgáltatók ajánlataira valamint lakásra, autóra nem vonatkozik. Az akció visszavonásig érvényes. Somogyi Hírlapiban! Akciós ajánlatunkért keresse irodáinkat vagy hívja a 82/528-168-as vagy a 82/528-113-as teiefonszámot.
