Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-25 / 172. szám
7 2014. JÚLIUS 25., PÉNTEK KÜLFÖLD Feloszlott a kijevi koalíció konfliktus A szankciók szélesítéséről döntöttek Brüsszelben az uniós diplomaták Arszenyij Jacenyuk lemondásakor bírálta a koalícióból kilépő pártokat. Azt mondta, a reformokat lehetetlenítik el döntésükkel Tizenöt újabb orosz és ukrán személy és 18 szervezet kerülhet fel az EU szankciós listájára - erről Brüsszelben döntöttek az EU-országok képviselői. Közben Kijevben szétesett a kormánykoalíció, a pártok előre hozott választást szeretnének kicsikarni. VG-összeállítás Lemondott az ukrán kormányfő. Arszenyis Jacenyuk azt követően távozott, hogy kilépett az „Európai választás” nevű koalícióból az Ütés és a Szabadság Párt. A Vi- talij Klicsko kijevi polgármester által vezetett, Petro Porosenko államfő mögött álló Ütés és a nacionalista Szabadság azért döntött a kilépést mellett, hogy így tegyék lehetővé a jelenlegi parlament feloszlatását és előre hozott parlamenti választások kiírását. A Szabadság elnöke, Oleh lyahnibok hangsúlyozta, hogy nem működhet tovább egy olyan parlament, amely „államellenes bűnözőket és Moszkvával együttműködő ügynököket fedez, és amely nem függeszti fel a mentelmi jogát a Kremlnek dolgozó összes képviselőnek”. Ezzel arra utalt, hogy a jelenlegi parlament a 2012 októberében megtartott választások után állt fel, legnagyobb frakciója a Viktor Janu- kovics oroszpárti megbuktatott elnök mögött álló Régiók Pártjáé. Jacenyuk nem támogatta a két párt kilépését. Mint lemondása indokaként közölte: az Ütés és a Szabadság ezzel a szükséges reformok végrehajtását akadályozták meg. Porosenko közleményében hangsúlyozta, hogy jelenleg az ukrán társadalom a politikai hatalom teljes átrendeződését akarja. Az államfő ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: a koalíció szétszakadása nem akaszthatja meg a parlament munkáját. Lapzártánk idején nem lehetett tudni, Porosenko elfogadja-e a lemondást, ha így is történik, Jacenyuk hatvan napig ügyvezetőként a kormány élén marad. Közben Brüsszelben az Európai Unióhoz delegált tagállami nagykövetek tárgyaltak az Oroszországgal szembeni szankciók kiszélesítéséről. Az Európai Bizottság által kidolgozott javasa magyar Mizsei Kálmánt nevezte ki tegnap Catherine Ashton, azEU kül-és biztonságpolitikai főképviselője annak az új uniós missziónak a vezetőjévé, amely az ukrán nem katonai jellegű biztonsági szervek -igya rendőrség, illetve a nemzeti gárda - reformját hivatott tanácsadással elősegíteni. a missziót, az ukrán hatóságok kérésére, hivatalosan latcsomag, elsősorban arról szól, mely személyekre, szervezetekre vagy cégekre terjesztik még ki a vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal járó szankciókat. így már azok vagyona is befagyasztható lenne, akik támogatják Ukrajna területi egységének, függetlenségének és szuverenitásának veszélyeztetését. Az új listán tizenöt orosz és kedden hozták létre azEU-or- szágok külügyminisztereinek ülésén. A tagjai nem viselnek fegyvert, és nincs intézkedési jogkörük. A kezdeti szakaszban Kijevben tevékenykednek, de mielőbb igyekeznek Ukrajna különböző térségeire kiterjeszteni a működésüket. A létszámot őszre 57 főre kívánják fejleszteni. MIZSEI KÁLMÁN korábban 2007 és 2011 között azEU ukrán személy, illetve 18 szervezet szerepel. A szanckiókat jövő héten fogadhatják el a tagállamok vezetői, egyben bevezethetik az úgynevezett harmadik körös, gazdasági következményekkel is járó tilalmakat Oroszországgal szemben. A külügyminiszterek keddi döntése alapján arról is tárgyaltak, milyen intézkedésekkel különmegbízottjaként Mol- dovával, azon belül a Dnyeszteren túli térséggel kapcsolatos válsággal foglalkozott. A budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen végzett Mizsei 2001 és 2006 között ENSZ-főtitkárhelyet- tesként a világszervezetfejlesztési programjának (UNDPj európai, valamint FÁK-térségbeli regionális irodáját vezette. lehetne korlátozni Moszkva hozzáférését a tőkepiacokhoz, védelmi és kettős felhasználású, polgári és katonai célra is használható, valamint más kényes termékekhez, beleértve az energiaszektort is. Ezeket akkor vezetheti be az Európai Unió, ha úgy látja, hogy az oroszbarát kelet-ukrajnai sze- paratisták a többi között nem biztosítanak teljes, azonnali és biztonságos hozzáférés a múlt héten szerencsétlenül járt maláj repülőgép roncsaihoz, akadályozzák a földi maradványok felkutatását vagy az áldozatok ingóságainak visszaszolgáltatását, esetleg megbolygatják a roncsot vagy a maradványokat. Moszkvától pedig azt várja el, hogy vesse latba befolyását annak érdekében, hogy a fegyveresek eleget tegyenek a követeléseknek, ne szállítson több fegyvert a felkelőknek, ne engedje, hogy fegyveresek szivárogjanak át a határon Kelet-Uk- rajnába, valamint vonja vissza csapatait a határ közeléből. Magyar az ukrán misszió élén Lemondott a bolgár kormány, újra voksolnak választások Korábbi bejelentéséhez híven lemondott szerdán Piámén Oresarszki bolgár miniszterelnök, megnyitva az utat egy ügyvezető kormány felállítása és az előre hozott választások lebonyolítása előtt. A balközép kormány mindössze egy évig volt hivatalban, miután elődje, Bojko Boriszov lemondásra kényszerült a korrupció ellen tiltakozók nyomására. A korábban pénzügyminiszterként működő Oresarszki munkáját is végigkísérték a tüntetések. A belpolitikai válság mellett a bankrendszer omla- dozásával küzdő Bulgária elnöke már korábban bejelentette, hogy augusztus 6-án feloszlatja a törvényhozást, és ügyvivő kormányt nevez ki. Arról a parlamenti pártok már ezt megelőzően megállapodtak, hogy október 5-én előre hozott választásokat tartanak, mivel a kormányzó szocialisták rendkívül gyenge eredményt értek el a májusi európai parlamenti választásokon. ■ VG A hét képe Csaknem kétmilliárd dolláros kárt okozott eddig a kaliforniai mezőgazdaságnak a szárazság. Az Egyesült Államok nyugati parti államában az idei év hozta a legnagyobb forróságot és a legkevesebb csapadékot, ami az elmúlt évek száraz időjárása után súlyos következményekkel járt az ország éléskamrájának számító Central Valley-ban. Egy tanulmány szerint a völgy kiszáradása miatt 14 500 ember veszítheti el a munkáját. Az USA mezőgazdasági minisztere, Tóm Vilsack 9,7 millió dolláros gyorssegélyt ígért a régiónak. Az elmúlt időszakban több mint húszezer hektáron pusztított tűz, egy átlagos évben ennek nagyjából a kétharmadán kénytelenek védekezni a lángok pusztítása ellen. Készült az Europress támogatásával HÍRSÁV Légi katasztrófa a Szahara fölött MALIBAN LEZUHANT az Air Algérie utasszállítója. A Burkina Faso fővárosából, Ouagadougou-ból Algériából tartó repülőgépen 110 utas és hatfős személyzet utazott, többségük francia állampolgár volt. A géppel a felszállás után ötven perccel veszítette el a kapcsolatot a légiirányítás, amely arra kérte, hogy a rossz látási viszonyok miatt térjen le eredeti útvonaláról. ■ VG Kétmilliárdhoz közelít a turisták száma a turizmus közvetlenül és közvetetten 9 százalékkal járul hozzá a világ GDP-jéhez és minden tizenegy munkahelyből egy a turizmusnak köszönhető a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) adatai szerint. A világ exportbevételeinek 6 százaléka, 1400 milliárd dollár származik a turizmus által indukált szolgáltatás-exportból. A nemzetközi turisztikai utazások száma az 1950-ben regisztrált 25 millióról 2013- ra 1087 millióra bővült. A nemzetközi turisták száma 2030-ra eléri az 1,8 milliár- dot. A nemzetközi turisztikai bevételek elérték az 1159 milliárd dollárt. ■ MTI Türelmetlen Washington Anthony Gardner AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG több génmódosított növényekkel és termékekkel kapcsolatos döntésen hosszú ideig ül, egy esetben már 14 éve halogatják a döntést - tette szóvá Anthony Gardner, az USA brüsszeli nagykövete. A GMO-kkal kapcsolatban jóval engedékenyebb washingtoni vezetés, amely a kétoldalú szabadkereskedelemről folytat tárgyalásokat az EU-val azt várja el, hogy a brüsszeli vezetés következetesebb álláspontot képviseljen még akkor is, ha egyes tagországai mereven elzárkóznak a génmódosított növények termesztésétől. ■ VG Hétszáznál több áldozat Gázában legalább 89 palesztin vesztette életét szerdán és csütörtökre virradóra a Gázai övezetben. Palesztin források szerint ezzel 718-ra nőtt a palesztin áldozatok száma a 16. napja tartó izraeli műveletekben. Az áldozatok nagy része civil. A légi és tüzérségi támadásoknak sok gyerek esett áldozatul. Az izraeli oldalon 34-en haltak meg közülük 32-en katonák, és ketten civilek. Tegnap izraeli légicsapás ért egy palesztin óvóhelyként használt ENSZ-iskolát, legalább 15-en meghaltak. ■ MTI A y
