Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-24 / 171. szám
5 2014. JÚLIUS 24., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ Hitelből vásárolná ki a Mól részét az INA-ban Zágráb A horvát kormány keresi a hitelfelvételi lehetőséget a Mól INA-részvényeinek visz- szavásárlásához szükséges források előteremtéséhez- jelentette ki Iván Vrdol- jak gazdasági miniszter egy tegnapi sajtóértekezleten. „Fedezetként (a hitelhez) a Mól birtokában lévő részvényeket és a sajátunkból legfeljebb 19 százaléknyit tudnánk felajánlani, így nem lenne szükség állami garanciára és a tranzakció nem növelné az államadósságot”- mondta Iván Vrdoljak, aki kedden a Bloomberg hírügynökségnek beszélt erről. A gazdasági miniszter a kormányülést megelőző tájékoztatón arra az újságírói kérdésre, hogy ki adna ilyen feltételekkel hitelt, úgy válaszolt, hogy „még nem tudjuk rá a megoldást, de keressük”. Hozzátette, hogy az állam érdekei ezt követelik meg és minden lehetséges megoldást megvizsgálnak. A Mól kedden a magyar sajtón keresztül kérte fel a horvát kormányt, hogy hivatalos csatornákon keresztül jelezze, akar-e tárgyalni a Mól összes INA-részvényé- nek felvásárlásáról, ugyanúgy, ahogy azt más érdeklődő felek is teszik - írta a horvát hírügynökség. A magyar olajtársaság hangsúlyozta: ha a horvát kormánnyal folytatott tárgyalások sikeresek, és az INA piaci elvek alapján működik toVább a jövőben, az hosszú távú növekedést és értékteremtést eredményez a részvényesek számára. Ám abban az esetben, ha a horvát kormánnyal folytatott tárgyalások eredménytelenek lesznek, és a horvát kormány továbbra is egy állami irányítású INA-t szeretne, a Mól el fogja adni részesedését. A magyar cégnek 49,07 százalékos, míg a horvát államnak 44,84 százalékos részesedése van az INA-ban, az irányítási jog így a Mólé. A Mól és a horvát kormány küldöttségei között holnap Zágrábban folytatódnak az egyeztetések az INA irányításáról. ■ MTI Egyhavi csúcson a forint deviza A hazai fizetőeszközt támogatta, hogy megállt a jegybank Egyhavi csúcsra erősödött a forint, miután a Magyar Nemzeti Bank megállította a kamatcsökkentési ciklust. A hazai deviza kilátásait ez javítja, más tényezők azonban inkább a gyengülés felé tolják a forintot. Hornyák József A negyedik egymást követő napon is erősödött a forint az euróval szemben, amiben fontos szerepe volt annak, hogy Matolcsy György jegybankelnök kedden bejelentette a két éve tartó kamatcsökkentési sorozat végét. Az eurót csütörtökön 307 forinton is jegyezték, amire egy hónapja nem volt példa. Hétfőn még 310 közelében állt kurzus. „A kamatpályával kapcsolatban egy bizonytalansági tényező eltűnt” - emelte ki Trippon Mariann, a CIB Bank vezető közgazdásza. Elemzők szerint a forint eddig nem tudott igazán erősödni kedvező hangulatban sem, mert a sorozatos kamatvágások mindig csökkentették a hazai deviza vonzerejét, és nem lehetett tudni, hogy hol áll le a vágási sorozat. A Commerzbank szakértői kiemelték, hogy a ciklus lezárásának bejelentésével már csak a devizahitelek kivezetésével kapcsolatos lépések jelenthetnek hazai kockázatot rövid távon. Ez kormányzati jelzések szerint az idei év végéig történhet meg, de bizonyára sokan emlékeznek még a végtörlesztés hatására, ami jelentős forintesést hozott úgy is, hogy a jegybank tartalékainak felhasználásával nyújtottak mankót a hazai devizának. Éppen ezért a devizahitelek kivezetése nem lesz könnyű feladat, de néhány milliárd eurót nyugodtan fel lehet használni ehhez az MNB tartalékaiból, hiszen a tartalékolási szabályokat bőven túlteljesítjük. Nem csak belföldi, hanem külpiaci kockázatok is leselkednek a forintra. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) október után már nem fog több pénzt pumpálni a gazdaságba - az eszközvásárlás az elmúlt években vonzóvá tette a kockázatosabb eszközöket, így a forintot is -, és jövőre kamat- emelési ciklusba is kezdhet. A Fed szigorítása az amerikai hozamok emelkedésével párhuzamosan a tőke kivonását idézheti elő a feltörekvő piacokon, ez pedig a forintot is kellemetlenül érintheti. Ezt ellensúlyozhatja, ha az Európai Központi Bank ellentétes lépést tesz, vagyis elindít egy kiterjedt eszközvásárlási programot, ugyanakkor ennek kisebb az esélye, mint a Fed kamatemelésének. A Fed mozgatja a piacot? a federal reserve meny- nyiségi könnyítési programjának októberi kivezetésével és a jövő évben kezdődő kamatemelési ciklusával a dollár erősödése várható az euróval szemben. Már csak 35 milliárd dollárnyi pénzt nyomtat havonta a Fed, a programját pedig rendre 10 milliárddal csökkenti. Az EKB esetleges további monetáris lazítása pedig az euró gyengülését vetíti előre, de egyelőre bizonytalan, hogy az európai jegybank milyen lépésekre szánja el magát, hiszen Németország és az euróövezet legtöbb magországa továbbra is ellenzi a Mario Draghi jegybankelnök által júniusban bejelentett pénznyomtatási programot. Mindent egybevetve a kamatvágási ciklus megállításának tartós stabilitást kellene adnia a forintnak, a devizahiteles mentőcsomag azonban ezzel ellentétes hatású. A globális és hazai gazdaság viszonylag dinamikus növekedése szintén kedvező, a Fed szigorítása azonban inkább gyengítheti a fizetőeszközt. A Commerzbank elemzői szerint „a devizahitelek kivezetése után a gyengébb forint már nem jelent majd akkora problémát, így kevésbé zavarhatja majd a jegybankot egy esetleges gyengülés”. Az állam devizaadósságára azonban ezt követően is figyelemmel lehet az MNB is, hiszen az állam- adósságon belüli devizaarány csak lassan csökken. További kockázatot jelent az ukrajnai háború és az izraeli-palesztin konfliktus is, ezek eszkalálódása negatívan befolyásolhatja a forint árfolyamát. Az nem valószínű, hogy a forint tartósan erősebb árfolyamra evezne, hiszen január óta nem is jegyezték 300-as kurzus alatt az eurót. Legfeljebb év végén kaphat némi segítséget a forint, hogy a gyengébb árfolyam miatt az államadósság csökkenése ne kerüljön veszélybe. hessesh A lengyel adat miatt csökkent a hiány minimálisan, 2,6 százalékról 2,7 százalékra növekedett az euróövezeti országok átlagos, szezonálisan kiigazított államháztartási hiánya az első negyedévben - derül ki az Eurostat összesítéséből. A tavalyi utolsó három hónaphoz képest ugyanakkor jelentősen, 3,1 százalékról 1,9 százalékra esett vissza a GDP-arányos deficit az EU 28 tagállamában. Ez egyszeri hatással magyarázható, hátterében a lengyel magánnyugdíjpénztári pénzek államosítása áll, aminek következtében a lengyel államháztartási egyenleg 37,7 százalékos többletet mutatott az első negyedévben. ■ VG Hat év után növekedhet a görög gazdaság a görög gazdaság idén 0,7 százalékkal erősödhet hat év recesszió után az athéni IOBE gazdaságkutató intézet legújabb előrejelzése szerint. Az IOBE szerint a lakossági kiadások 1 százalékkal bővülnek elsősorban amiatt, hogy csökken a munkanélküliség a nyári idegenforgalmi szezonban. Az EU és az IMF az idei évre 1,8 százalékos lakossági kiadáscsökkenéssel számol, a görög GDP-bővülést pedig 0,6 százalékra várják. A hat év recesszió alatt a görög GDP összesen 25 százalékkal csökkent. ■ MTI Szabálytalan a Ryanair támogatása az európai Bizottság döntése alapján 9,6 millió eurót kell visszafizetnie a Ryanair légi- társaságnak, mert szabálytalan állami támogatásban részesült bizonyos francia reptereken. A Ryanair pár évvel ezelőtt kivételezett helyzetben volt, kevesebb költséget számítottak fel neki, és jobb marketing megállapodásokat kötött három francia reptéren, mint versenytársai, ezért torzult a piaci verseny. Brüsszel kiterjeszti vizsgálatát a klagenfurti reptérre is, úgy ítélte ugyanakkor, hogy másik három németországi légikikötőben minden szabályosan működött. ■ MTI Lelőttek két ukrán vadászgépet a szeparatisták konfliktus Kijev szerint az orosz védelmi miniszter felügyeli a szakadárok hadműveleteit Kijevnek állítólag bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter irányítja közvetlenül a kelet-ukrajnai szakadárok ellátását fegyverekkel, egyben ő irányítja a különböző szakadár fegyveres alakulatok tevékenységét is. Erről Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter helyettese beszélt sajtótájékoztatóján. Herascsenko belügyi forrásokra hivatkozva azt állította: korábban a szakadárok egyes csoportjait az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) irányította, más alakulataikat pedig az orosz vezérkar hírszerzése. Ez azonban nem bizonyult hatékonynak, ezért Moszkvában úgy döntöttek, hogy a védelmi miniszter tartsa ellenőrzése alatt valamennyi szeparatista alakulat tevékenységét és a fegyverszállításokat is. Hozzátette: ellenőrzik azt az értesülést, amely szerint személyesen Sojgu egyeztetett Buk-1 típusú légvédelmi rakétarendszer átadásáról a szakadároknak, hogy azzal ukrán repülőgépeket lőhessenek le. Nem sokkal később az ukrán hadsereg szakadárok ellen indított, úgynevezett terrorellenes hadműveletének sajtóközpontja azt jelentette be: a szeparatisták légvédelmi rakétákkal lőttek le két Szu-25-ös ukrán vadászgépet a Donyeck megyei Dmitrivka település térségében. Az ukrán forrás szerint a szakadárok a légierő £ £ Megérkeztek Hollandiába a maláj gép áldozait szállító repülők négy vadászgépből álló kötelékét támadták meg, a lelőtt gépek pilótái katapultáltak. A múlt héten az ukrán légierő egy Szu-25-ös vadászgépét és egy Án-26-os katonai szállítógépét lőtték le. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a tegnapi kormányülésén jelentette be, hogy Ukrajna szankciókat vezet be azon orosz állampolgárokkal és vállalatokkal szemben, akik (illetve amelyek) támogatják a Kijev által „terroristáknak” tartott kelet-ukrajnai szakadárokat. Az ukrán belügyi tárca büntetőeljárást is indított az orosz védelmi miniszter ellen „terroristákkal való együttműködés” gyanújával. ■ VG Menekítik a pénzt az orosz oligarchák menekítik ki pénzüket a londoni bankokból - írta tegnapi szá- mábah a The Daily Telegraph. A brit konzervatív lap értesülését a kormányszóvivő is megerősítette. A Downing Street 10 úgy nyilatkozott, az ukrajnai konfliktus miatt egyes orosz állampolgárokkal szemben meghozott szankciók egyik oka épp a pénzmenekítés volt. Az uniós országok ma dönthetnek a szankciók kiszélesítéséről, a harmadik körös lépéseket a tagországok állam- és kormányfői jövő héten hagyhatják jóvá.
