Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-22 / 169. szám
2014. JÚLIUS 22., KEDD Kis többséggel fogadta el az AB a fővárosi közgyűlés átalakítását választás Egy részletszabály kivételével az Alaptörvénynek megfelelőnek ítélte az Alkotmánybíróság a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának alapvető szabályait. így a korábbi tisztán listás rendszer helyett ősztől a 33 tagú közgyűlésnek a főpolgármester mellett 23 ke- J rületi polgármester és 9, kompenzációs listáról bekerülő képviselő lehet a tagja. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek megválasztásáról szóló törvény június 10-én elfogadott módosítása miatt 57 ellenzéki országgyűlési képviselő fordult az AB-hez, kérve a törvény- módosítás megsemmisítését. Kifogásolták, hogy a kerületi polgármesterek egyben a közgyűlés tagjai is lesznek, így a választás nem közvetlen, és miután az egyes kerületekben jelentősen eltérő számú választópolgár él, szavazataik különböző súllyal esnek latba. Felvetették a személyes adatokhoz való jog alaptörvény-ellenes korlátozását is amiatt, hogy a választópolgár az ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a nyilvántartásba vételről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást. Az AB ez utóbbi passzust meg- | semmisítette, a többit azonban nem kifogásolta. Az AB szerint a fővárosi önkormányzat hatékony, a kerületi polgármesterek integrálása a Fővárosi Közgyűlésbe, a kerületek történelmileg kialakult határa mint adottság alkotmányosan elfogadhatóvá teszi az egyes kerületek lakosságszámához igazodó eltérést. Az ebből adódó különbséget az AB szerint megfelelően ellensúlyozza a kettős döntéshozatali rendszer (az elfogadáshoz az egyszerű többség mellett a főváros lakosságszámának több mint felét kitevő kerületek polgármesterek szavazata kell), ezért az indítvány ezekre vonatkozó részeit elutasította. A tizenöt tagú testületből hatan - köztük Paczolay Péter elnök - különvéleményt fogalmaztak meg, mert nem értettek egyet az indítvány elutasításával. Salamon László is elutasította az indítványt, de ő nem értett egyet a súlyozott számítás elvetésével. ■ VG BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ „Nincs ok az aggodalomra” büdzsé Az adósság miatt is dönthetett zárolásokról a kormány Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a lakosságot nem érinti majd a múlt héten bejelentett zárolás, azt a Beruházási Alapból vonják el Az első féléves költségvetési folyamatok nem adnak okot aggodalomra - közölte Banai Péter Benő, a gazdasági tárca államtitkára. Emiatt meglepő, hogy a múlt héten 110 milliárdos zárolásról döntött a kormány. Banai a júniusi inflációs adattal és a közmunkaprogrammal indokolta a lépéseket, ám vélhetően az államadósság alakulása miatt jobban aggódtak. Hornyák lózsef A kedvezőnek tűnő költség- vetési folyamatok ellenére 110 milliárd forintos zárolásról döntött a kormány a múlt héten, ami sokakat meglepett. Pedig a hiány nem szállt el az első félévben: a hatodik hónap végére 814 milliárd forint, vagyis a tervezett cél 82,6 százaléka volt a deficit a Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap közölt részletes adatai szerint. A közleményben nem is írtak a kiigazítások okáról, csupán rögzítették, hogy a hiánycél továbbra is a GDP 2,9 százaléka. Az azonban látszik, hogy az első félévben időarányosan több bevétel érkezett, mint tavaly ilyenkor. 2013-ban még csak a bevételek 42 százalékra, most viszont már a 47 százaléka megérkezett az első hat hónapban. Ennek egyik oka, hogy idén már 141 milliárd forint folyt be a tranzakciós illetékből, miközben tavaly ilyenkor ennek csak a fele érkezett be. Igaz, a kiadások is nagyobbak: az első félévben több mint 51 százalékát elköltötték a tervezett pénznek, miközben tavaly június végén még csak 46 százalékon állt a mutató. Az NGM friss prognózisa szerint - amit a Költségvetési Felelősségi Intézet közérdekű adatigénylésére adtak ki - a bevételek idén 657 milliárddal meghaladhatják a tervet, a kiadások viszont ennél is nagyobb mértékben, 732,5 milliárddal lehetnek nagyobbak. A JEGYBANK 2,7 százalékos deficitet vár az idei évre és a legtöbb elemző is 3 százalék alatti hiányt vetít előre, így arra is lehet gondolni, hogy az államadósság alakulása miatt aggódik a minisztérium. A Brüsszel által vizsgált (a forint árfolyamát is figyelembe vevő) államadósság valószínűleg nem fog csökkenni idén a tavalyihoz képest, ha a forint nem erősödik vissza a jelenlegi 310 köVarga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt héten az alacsonyabb infláció negatív hatásával, az EU-támogatások- kal kapcsolatos bizonytalanság és a közfoglalkoztatási program többletfinanszírozásával indokolta a 110 milliárdos zárolást. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke pedig úgy vélte, hogy a bevételek és a kiadások időarányos teljesülése alapján tartható a 2,9 százalékos hiánycél. A KT elnöke inkább az államadósság miatt aggódott. Nem véletlenül, hiszen az NGM prognózisa szerint sem fog érdemben csökkenni a GDP-arányos ráta: a tavalyi 78,26 százalékról 78,15 százalékra mérséklődhet, ami rüli árfolyamról. Tavaly év végén még 300 alatt állt az euró jegyzése, ekkora forintesés pedig veszélyeztetheti az adósság mérséklődését. Banai kérdésünkre kifejtette: a konvergenciaprogram alapján közel 308forintos árfolyam mellett is csökken a maastrichti adósság. „A 110 milliárdos biztonsági tartalék hozzájárulhat a maastrichti adósságmutató mérsékléséhez is.” lényegében stagnálást jelent. És ezt változatlan árfolyamon számolta ki a gazdasági tárca, hiszen az Alaptörvény szerint így kellett tennie. Vagyis sokak szerint éppen az államadósság miatt kellett a zárolás, hiszen ha mégsem csökkenne, akkor az Európai Bizottság újraindíthatja a túlzottdeficit-eljárást Magyar- ország ellen, amit a közelmúltban jeleztek is. Egy kérdésre válaszolva Banai Péter Benő, az NGM államtitkára tegnap kifejtette: a kormány a bizottság véleményétől függetlenül döntött az óvatossági intézkedésekről. Banai a sajtótájékoztatón a Világgazdaság kérdésére kiemelte, hogy az első féléves folyamatok nem adnak okot aggodalomra, a zárolás kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy a közelmúltban publikált, -0,3 százalékos júniusi inflációs adat is közrejátszott a lépésben. Kiemelte azt is, hogy a zárolások a 3 százalék alatti hiánycél biztonságos elérését és az adósság stabil csökkenését szolgálják. Banai hozzátette, hogy „a zárolás feloldásáról vagy a zárolt összegek törléséről a kormány várhatóan az év utolsó hónapjaiban fog dönteni a makrogazdasági államháztartási adatok alapján.” Az adóssággal lehet baj? 5 HÍRSÁV Kevesebben keresnek állást az NMH szerint júniusban 438 600 álláskeresőt tartottak nyilván Magyarországon; az állástalanok száma májushoz képest 14,7, az előző év azonos időszakához képest pedig 11,8 százalékkal csökkent - derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) honlapján közzétett legfrissebb munkaerő-piaci adatokból. 2014 júniusában a foglalkoztatók összesen 79 000 üres álláshelyet jelentettek be, amely az előző év azonos időszakához képest több mint kétszeresére emelkedett. Az újonnan bejelentett állások 74 százalékához igényeltek a foglalkoztatók támogatást. ■ MTI VDSZ: kockázatos az integrálás nem kedvez a munkabiztonságnak a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke szerint, hogy az önálló munkavédelmi felügyelet kormányhivatalokba integrálása után 30 százalékkal kevesebb ellenőrzést végeznek a felügyelők. Székely Tamás budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette, attól tart, hogy a most bejelentett 110 milliárd forintos zárolás tovább rontja a helyzetet, mivel még kevesebb lehet a felügyelők és az ellenőrzések száma. Tavaly 17 361 ember sérült meg munkavégzés közben,. 2 százalékkal több, mint az előző évben. ■ MTI Szabályozná Brüsszel a hajósok munkaidejét a belvízi árufuvarozó és személyszállító hajókon dolgozók, a legénység és a kiszolgáló személyzet munkaidejének alapszintű szabályozására tett javaslatokat az Európai Bizottság. A tervek szerint a heti munkaidő nem lépheti túl a 48 órát, naponta minimum 10 óra pihenőidőt kapnának, és évi legalább négy hét fizetett szabadság járna a belvízi közlekedésben foglalkoztatottaknak. Az unióban 37 ezer kilométernyi belvízi közlekedési útvonal van, amely 20 tagállam területén oszlik el. ■ MTI Francia-német vita az európai uniós vezetőkről kiválasztás A gazdasági főbiztos nemzetiségében nem értenek egyet Párizsban és Berlinben Ha az Európai csillag születik egy tévéshow lenne, már évekkel ezelőtt levették volna a műsorról, annyira lassú és középszerű - kezdi friss írását a Reuters elemzője az új uniós vezetők ötévenkénti kiválasztásának procedúrájáról. Paul Taylor emlékeztet: kevés dolog lehet annyira visszataszító az uniós polgárok számára, mint az éjszakába nyúló lóvásárra emlékeztető zsűrizés, ahol a döntnökök néha maguk a jelöltek, a 28 tagország vezetői. A hetek óta tartó alkudozás részeként múlt szerdán tartott EU-csúcs sikertelenségéért elsősorban a külügyi főképviselő személye körüli, eredménytelen vita felelős. A lengyelek és a balti államok a 2004 óta csatlakozott valamelyik tagország képviselőjét látnák szívesen Catherine Áshton utódaként, Róma a nemrég kinevezett olasz külügyminisztert, Federi- ca Mogherinit. Az egyelőre komoly hatáskörrel nem rendelkező külügyi főképviselő - az unióban nincs közös külpolitika, csak egyeztetés erről - pozíciója eltörpül azonban az euróövezet gazdaságát felügyelő tisztségek mellett. A legnagyobb verseny az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős tagjának székéért zajlik - a területet az elmúlt öt évben felügyelő finn Pierre Moscovicit jelölné Olli Rehn helyére a francia kormány Olli Rehn időközben az Európai Parlament tagja létt. A versengés érthető, hiszen a biztos felügyelheti az egyre szorosabbá váló euróövezeti gazdaságpolitikai koordinációt. A helyzet komolyságát jelzi az is, kik a versengés főszereplői: a német és a francia kormány. Párizs magának tartogatja a posztot, a jelölt Pierre Moscovici, a Jos- pin-kormány Európa-ügyekért felelős minisztere, későbbi EP-alelnök, majd idén tavaszig a Jean-Marc Ayrault vezette kabinet pénzügyminisztere. Berlin azonban úgy látja, nem lenne ildomos egy olyan országból származó politikusra bízni a felelősségteljes pozíciót, amelyik maga is gazdasági nehézségekkel küzd - amiből komoly nézeteltérései támadtak a bizottsággal is. A két ország vitája egy interjúban került a felszínre. A két nyilatkozó, Michel Sapin francia és Wolfgang Scháuble német pénzügyminiszter a Handelsblatt és a Les Echos vasárnapi számában fejtették ki véleményüket. Sapin szerint a kinevezés jelezné Franciaország súlyát az unión belül, a német pénzügyminiszter ugyanakkor nem csak a francia deficit miatti aggodalmának adott hangot, de azt is kiemelte, egy francia főbiztos hozzájárulna a deficitszabályok lazításához. ■ VG
