Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-19 / 167. szám

4 M E GYE I KÖRKÉP 2014. július ts., szombat Városba jár a nagymama megtakarítani érdemrend Véletlenül lett bankár, a válságból kivezette a céget, meghatározó bankká váltak Somogybán Érdemrendet kapott az Országos Szövetkezeti Tanácstól Túri Dénes, a Somogy Takarék elnöke. Válságban vette át az üz­letet, ma 15 milliárd forint a mérlegfőösszegük. Czene Attila- Mióta dolgozik a szövetkezeti szektorban?- Húsz esztendeje dolgozom az integrációban, ez idő alatt or­szágos érdekképviseleti mun­kára is megválasztottak. Szá­mos tisztséget töltöttem be, pél­dául nyolcadik éve vagyok az' Országos Takarékszövetkezeti Szövetség alelnöke.- Milyen állapotban vannak ma­napság a takarékszövetek?- Jelenleg százhuszonkét tag takarékszövetkezet van, volt háromszáznál több is. Német­országban tízezerből lett ezer. Az integráció még nem ért vé­get, főleg a mai gazdaságirányí­tás jellege, helyzete miatt. Kö­vetelmény a hatékonyság, a jól szervezett egységek, a tőkemeg­felelés. Aki működni, fejlődni és többet szolgáltatni akar, annak jelentős tőkére van szüksége.- Hogyan értékeli a takarékszö­vetkezetek kvázi államosítását?- Két dologról kell beszélni. A változás gazdasági célszerű­sége megkérdőjelezhetetlen.- Miért?- A tőkeszükséglet, a kocká­zati közösség, a piacnak való megfelelés miatt hasznos az in­tegráció. Ezt rég felismertük, a munkát már több éve megkezd­te közösségünk. Tavaly május­ban ott tartottunk, hogy hetven­öt százalékban készen volt a kö­zös termék, a közös szabályozás, a közös kockázat és az informa­tika új rendszerére való elképze­lés. Tizenhárom témában a szö­vetkezetek saját maguk csinál­ták az önfejlődésen alapuló át­alakulást, ennek egy részét a tagság közgyűlésen elfogadta.­- Mit tett az állam ehhez hozzá?- Betett 136 milliárd forin­tot, ezzel biztosította a szövet­kezeti szektor konszolidációját és felgyorsította az integrációs együttműködés lehetőségét.- Mi a másik szempont?- A módszerrel nem értek egyet. Nem kell megmondani, hogy helyben mit hogyan he­lyes csinálni. Legyen közösen elfogadott stratégia és közös in­tézményi rend, de ebből a helyi erőt, helyi tudást kivenni és a 110 ezer tulajdonos érdekei fe­lett elnézni nem helyes.- Érdek nélkül működhet jól a vi­lág?- Nem. Lehet, hogy egyszer majd visszaáll a rend, mert a döntéshozók rájönnek arra: az ember akkor hasznosítja jól a tudását, ha ebben érdekelt. Ha nincs se anyagi, se erkölcsi ér­deke, akkor miért dolgozzon jobban? Kétezer év írott törté­nelme bizonyítja ezt.- Az ügyfél érdeke a kedvező ka­mat. Ezzel hogyan állnak?- Húsz éve, amióta itt vagyok, nem emeltünk kamatot. 6,1 szá­zalékért már lehet nálunk hitelt fölvenni. Ez nagyon kedvező, főleg ahhoz képest, hogy 1,4-2 százalék között adunk kamatot a betett pénzekért.- Jelenleg hány ügyfelük van?- Tizenhatezer.- Hogyan lett bankár?- Véletlenül. Az 1990-es rendszerváltást követően, a bankkonszolidáció idején. A Nagyatád és Vidéke Takarék- szövetkezet akkori elnöke fel­keresett. Egy építőipari cég ügyvezetője és tulajdonosa vol­tam, azt hittem, hogy vásárol­ni akar. Meglepett, hogy kifej­tette: végzettségem és az élet- utam alapján a válsághelyzet­ben ügyvezetőnek hív hozzá­juk.- Sokat tépelődött?- Két hetet gondolkodtam, közben mérlegeltem. Jogász a végzettségem, így a struktú­rát gyorsan átláttam, de a gaz­dálkodás sokkal összetettebb volt, mint a saját cégemben. Amikor igent mondtam, orszá­gos pénzügyi szervektől jöttek el beszélgetni velem szakértők- bankvezető ugyanis nem le­het csak úgy valaki, hogy ér­dekli a poszt, a feladat, kell az engedélyük. Szakmai és erköl­csi szempontoknak is meg kell felelni. túri Dénes 61 éves. Második felesége és kilencéves kislánya, Katinka tartja fiatalon. Párja a Somogy Takaréknál kockázat- kezelő, régebb óta dolgozik a cégnél mint az elnök. Elhunyt első feleségétől két lánya szüle­tett: Karolina angoltanár Buda­pesten, Orsolya biztosítási cég­nél termékfejlesztő. MINDEN REGGEL Úszik, fél Órát minimum, 1000-1500 métert gyorson, háton pihen. Átúszta már a Balatont és többször tíz­ezer métert egyben,emiatt tagja a CEF-rendnek. Nagyon szeret kirándulni. Vadászik. Szereti az erdőt, rendszeresen gombá­szik négyéves kora óta, amikor édesapja először magával vitte. Ebben az időszakban rókagom­bát és vargányát talál, szívesen készít ezekből finom ételeket maga is. Kevesen tudják, hogy hobbiból énekel, eddig két önál­ló CD-je jelent meg. májusban öt évre elnöknek választották a Somogy Takarék­nál és alelnöknek az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség­nél, e tisztségeket továbbra is betölti majd, de jövő év január 28-án visszavonul az operatív munkától, nyugdíjas lesz. Két utódját a Somogy Takarék élére kinevelte.- Ennél a cégnél kezdte a mun­kát. Az élmúlt húsz év milyen vál­toztatásokat követelt meg az ágazattól?- Mélyponton vettem át az ügyvezetést. Még ma is fejből tudom, hogy 167 bedőlt hitel volt. Az első időszakom azzal telt, hogy ezekkel a kellemetlen ügyekkel foglalkoztam, és nem volt sikerélményem. Azt a hite­lezéssel, szolgáltatásnyújtással foglalkozó kollégáim aratták le.- Helyileg hol szenvedett, a mos­tani irodájában?- Az utca másik oldalán, egy négyemeletes ház földszintjén. Ide 1999-ben költöztünk.- Építettek?- Igen, zöldmezős beruházás volt. Meglepődtek az országos szervek is, hogy belevágtunk. Kritikát is kaptunk, hogy me­diterrán palotát épített Nagy­atádon a takarékszövetkezet.- A sok kerámia és a színkaval- kád miatt?- Akkor ez nem volt minden­napi. A tervező Domonkos Béla, aki aztán a városban több házat is épített ebben a stílusban, öt évig Algériában dolgozott épí­tészmérnökként, onnan hozta a stílust, színes világot.- A pletyka szerint azért tekebá­bura hasonlít a bejárat előtti há­rom oszlop, mert önnek ez a ked­venc sportja.- Az igaz, hogy az egyetlen takarékszövetkezeti elnök va­gyok, aki az országos sportve­télkedőkön egyéniben tekebaj­nokságot nyert, de ennek ter­mészeten semmi köze a terve­ző álmaihoz, (nevet)- Szóval mélyről kezdett.- 1995-ben, amikor ide ke­rültem, egyetlen vállalkozói hitel sem volt a szövetkezet­nél. Négyszáz millió forint volt a mérlegfőösszeg. Innét indul­tunk.- Most mennyi?- Tizenöt milliárd forint. Majdnem negyvenszerese. Ezt nem mind saját erőből értük el, hanem egyesültünk két másik szövetkezettel, először a böhö- nyeivel, majd a dél-balatonival. Közben megvettük drága pén­zért a takarékbank kaposvári egységét. 2009 óta Somogy Ta­karék a nevünk. Huszonöt iro­dánkban fogadjuk ügyfelein­ket. Mindez nem sikerült volna a kollégáim erőfeszítései nélkül.- Hányán dolgoznak a cégnél?- Most nyolcvanötén alkotjuk a közösséget.- Mire használják a somogyi em­berek a takarékszövetkezetet? Van különbség az ország más ré­gióihoz képest?- Somogy nem különbözik az átlagos megyéktől. A falusi lakosság általában megtakarí­tó volt, és még a kisvárosokban élők is. Az ipari centrumokban pedig hiteleket kerestek. Öt éve azonban megváltozott a tenden­cia, a városokban élők már na­gyobb szerepet töltenek be a megtakarításban. A kis falvak­ban munka már nincs, az idő­sebbek is bejárnak dolgozni a városokba ha tehetik, ez a ta­pasztalat.- Milyen képességgel kell ren­delkeznie ma egy fiatalnak, aki pénzügyi pályára akar lépni?- Mindenütt a pénzügyi vég­zettség az alapvető. Emellett annak vagyok híve, hogy tisz­tességes embereket alkalmaz­zunk. Ha a környezetében élők megbecsülték őt és a család­ját, tudtam, hogy nem tévedhe­tünk.- Nehéz lépést tartani a konku­renciával, az informatikai fejlő­déssel?- Ha valaki a bankkártyán­kat bedugja az automatába, egy másodperc alatt ott van telefon­ján a jelzés, terhelik a szám­láját, s rendben a könyvelés egyenlege is a nap huszonnégy órájában. Ehhez komoly háttér­re van szükség.- Mennyire kell az emberek gon­dolkodása előtt járnia a bank­nak?- Már két éve azon gondol­kodunk, hogyan lehetne a mi­nél korszerűbb mobiltelefon se­gítségével egy rendszerbe ösz- szekapcsolni többek között a TAJ-kártyát, adókártyát, sze­mélyazonosítót, vércsoport mu­tatót, bankkártyát, biztosítási adatlapot, mert ez nagy mérték­ben megkönnyítené az üzletfe­lek életét. A folyók élővilágát mentik a következő hét esztendőben bioszféra A víz szűkülő erőforrás, ezért került a középpontba a felelős vízgazdálkodás Közép-Európa országaiban Helyi mozgalmakat hív életre a WWF nemzetközi természet- védelmi szervezet. A hat orszá­got érintő, hét éves projekt első lépésében a barcsi O-Dráva hol­tág helyreállítása indul. Az élő­helyek állapotát javítják a Mu- ra-Dráva-Duna Bioszféra Rezer­vátum területén. A hosszú, szabá­lyozatlan folyószakaszok és a gaz­dag vízi élővilág miatt ezt a terüle­tet Európa Amazonasaként Is em­lítik, amely Ausztriától Szlovéni­án, Magyarországon és Horvátor­szágon át Szerbiáig nyúlik. Meg­írtuk, több év előkészítő mun­ka után 2012. novemberében, a dél-somogyi Szentborbáson avat­ták fel a határon átnyúló, hazánk első, úgynevezett második gene­rációs bioszféra-rezervátumát. Nagy hangsúlyt fektetve a termé­szeti értékek megőrzése, védelme mellett a fenntartható fejlődés fel­tételeinek megteremtésére, a vi­déki lakosság életfeltételeinek ja­vítására is. A WWF nemzetközi természet- védelmi szervezet és a Coca-Cola a napokban bejelentette: hét éves, úttörő együttműködésbe kezde­nek a folyók és ártereik élővilágá­nak helyreállításáért. A cél, hogy 2020-ra 12 millió köbméter édes­víz kerüljön jobb ökológiai álla­potba a vízgyűjtőn, és 530 ezer hektár vizesélőhely helyreállítá­sa szerepel a tervek között. A Coca-Cola Alapítvány hét éven át, 4,4 millió dollár támoga­Nálunk elsőként egy Dráva menti holtág helyreállításához járul ez a forrás tást nyújt Ausztriában, Bulgáriá­ban, Horvátországban, Magyar- országon, Romániában és Szerbi­ában a projekthez.- Az országok hatóságaival és szervezeteivel együttműködve az ott élők és a természet javára, kö­zösen szeretnénk helyreállítani a folyók, mellékfolyók élővilágát - mondta Andreas Beckmann, a WWF Duna-Kárpátok Programjá­nak vezetője. - A felelős vízgazdál­kodás érdekében helyi mozgalma­kat is életre kívánunk hívni. Első lépésként a Horvátország­gal közös projektben a barcsi Ó-Dráva holtág helyreállítása kez­dődik: a terület vízellátását és az ártéri erdő ökológia állapotát,és a horgászat feltételeit javítják.- Ez az egyedülálló program az egyik legnagyobb Európá­ban - jelentette ki Ulrike Sapiro, a Coca-Cola helyi közösségekért és a környezetvédelemért felelős európai igazgatója. - A víz egy­re szűkülő erőforrás, ezért törek­szünk vízfelhasználásunk ha­tékonyságának növelésére. A WWF és a Coca-Cola júni­us végén, Szerbiában indította el az Élő Duna Turnét. A 25 állo­másból álló, több mint egy éves turné, amely Ausztriát, Bulgá­riát, Horvátországot, Magyar- országot, Romániát és Szerbi­át járja majd be, a figyelemfel­hívás mellett oktatási célokat szolgál. ■ Jeki Gabriella Húsz év nagyatádi, valamint országos érdek-képviseleti munkájáért kapta Katinka és az úszás fiatalon tartja, de nyugdíjba megy

Next

/
Oldalképek
Tartalom