Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-18 / 166. szám
2014. JÚLIUS 18., PÉNTEK KORKÉP 15 Balatoni kincs, ami egyre inkább nincs cikkünk nyomán Csapadékos években a berek szivattyútelepeinek kárelhárítási költsége is pénzkidobás A fejlett ókori társadalmak megélhetésének a víz volt a középpontjában. Nabateusok, Mezopotámia, Egyiptom és Róma társadalmai nem létezhettek volna az ország által tudatosan megépített csodálatos vízi létesítmények nélkül. Ókori, ma is irigyelt mérnöki alkotásként ott még mindig forognak a hatalmas vízikerekek, és ma is működik számos csatorna. Somogyországban nincs vízikerék, nem működik öntözőcsatorna, a korábban megépített vezetékek tönkrementek, vagy csak csordogál belőlük a víz, és termelésben csak kis szigeten működik jól az öntözési kultúra. Érdemes-e az öntözés szempontjából az okokat megvizsgálni, ezt kísérelte meg 2014. júniusában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Somogy Megyei Mérnöki Kamara által is támogatott Balatoni Öntözés című konferencia. Az 1990 előtt létesített, akkor jól működő Balatonfőkajár, Ba- latonvilágos, Siófok, Rádpuszta öntözőtelepek mintája ellenére a tóból való vízkivétel lopakodó módon tabu témává vált. Ezért a számos balatoni tanulmány is csak nagyon óvatosan foglalkozott a tó felszíni vízkészletének öntözési célú hasznosítási lehetőségeivel. Sokan elfeledkeznek ma már arról, hogy nem kevés Somogy megyei áldozatvállalással lett a Balaton vízminősége ivóvíz minőségű. Lemondtak a termelők az intenzív állattartás lehetőségéről, és számosán a támogatásokból profitáló környezetkímélő gazdálkodást választották. A törvényi korlátozások életbe lépésével ez azt jelentette, hogy egy jelentős hozzáadott érték megszerzéséről is lemondtak. Ez a hozzáadott érték a tó vízminőségében azonban tartósan újra megjelent, és a jövő kérdése, hogy miképp lehet ezt a kivételes természeti adottságot a tó mellett élők javára jobban hasznosítani. Európa legnagyobb természetes édesvízi ivóvíztározóját (körülbelül 2000 millió köbméter) és vízgyűjtőjét azonban az éghajlatváltozás nem hagyta látható nyomok nélkül. A meteorológia adatok szerint az éves ciklusok helyett több éves csapadék ciklusok következtek be, tehát nem minden évben lesz a Sión leengedhető felesleges víz a vízgyűjtőn. A Sió-zsilipen való tavaszi vízleeresztés minden esetben a nemzeti vagyon elvesztését jelenti, mert ez a víz akkor, és úgy ma sehogy sem hasznosítható. Csapadékos években a berkekben üzemelő szivattyú- telepek kárelhárítási költsége szintén értelmezhető egyoldalú pénzkidobásnak, mert a ráfordításuk mérhető módon egyik ágazatban sem térül meg. A Kis-Balaton tározó megépülésével megnőtt a tó együttes párolgási vesztesége, amit már a lefolyási viszonyok megváltozásával együtt a tó vízháztartási mérlegét jelentősen befolyásolja. Ezért a lehetséges vízhasználatok újratervezésére van szükség, és jogosan felvethető a vízgyűjtő gazdálkodás keretében egyközpontú, sokkal szigorúbb, és on line működő víz- hasznosítás iránti igény is. Erre azért is van szükség, mert a vízügyi ágazat nem rendelkezik a legnagyobb befogadókon a befolyást mérő állomásokkal a déli parton, ez így nem elegendő a dinamikus vízkormányzáshoz. A nagyszámú öntözés a minimális vízmennyiséget felhasználó parti zöldövezeti öntözéseket takar. Mindössze'négy darab mező- gazdasági vízjogi öntözési engedély van 2845 hektár teljes területtel, amelyből igazán két darabgyümölcsös öntözés működik Balatonvilágoson és Siófokon. Ezek vízfelhasználása nem éri el 300 ezer köbméter. Egyértelműen látszik, hogy ma a tényleges mezőgazdasági-célú vízhasználat még az engedélyezettnek is töredéke. A meglévő tározó terek részbeni öntözési használata majd hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez. Tehát a Balaton öntözési célra kockázat nélkül felhasználható felszíni vízkészlet a termelők rendelkezésre állhatna, és semmilyen veszéllyel nem jár a tó vízgazdálkodására, ha ezt alaposan újra gondoljuk. Időközben a víztakarékos öntözési technológiák annyira robbanásszerűen elterjedtek a világon, hogy intenzív gyümölcsös Zsilip a csatornán. A Sión a tavaszi vízleeresztés minden esetben a nemzeti vagyon elvesztését jelenti... A vízügyi igazgatóságok adatai szerint a tóból való vízkivételek: Darab Engedélyezett Tényleges vízkivétel, Tófelszín Tótérfogat Öntözött ______________________________________vízmennyiség (ínyév) vízbevezetés (myév) (ha)________(ttF) terület (ha) Ipari vízk ivétel _______________1____________9180___________________0__________________________________ Kommunális vízki vétel_______ 2_________6 375 000____________2 629 954 Mez őgazdasági________________81________28845 208______________331116__________ hal astavak_______________73________28173474______________326436_________1850 21275 505______________ öntöz és ____________8___________671734________________4 680 __________ __________ 465 Víz bevezetés___________________8________4 891725_____________2 063224 ____________________ ____________ Somogy megye vízgyűjtő_________173________68966321____________5355410_________1850 21275505 465__ Ipari víz kivétel 3 955000 779561 Kommunális vízkivétel 3 9 243 715 7 873 540 Mezőgazdasági________________4T_________3229028______________361164___________________________ __________ ha lastavak_________13_________2 547 789 ■_____________87 406__________18? 2 347 231______________ öntözés_________________34___________681239______________273 758________________________________2472 Ví zbevezetés__________________19________13019906____________4527 800___________________________ _________ Balaton közvetlen 53 13427743 9 014265 187 2 347231 2472 FORRÁS: DÉL DUNÁNTÚLI VÍZIG, KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZIG nem is képzelhető el nélkülük. Várható, hogy a borvidékek, szőlő területek olcsó vízből való öntözésére is szükség lesz. A szántóföldi növénytermesztéshez képest az öntözött kultúrákkal a hozzáadott érték 5-10 szeresére nő, ehhez azonban minimum folyamatos vízsugár és energia kell. A természeti erőforrások kihasználása nem nélkülözheti a kiépített infrastruktúrát, ami egy korszerű öntözőrendszernél tározókat, utakat, vízelvezetést, elektromos energiát, feldolgozói hátteret és termelői együttműködést feltételez. Az öntözés mérnöki tervezésének azonban illeszkednie kell a tó vízgazdálkodásához. Rendelkezünk még a jó termőfölddel, amit gazdaságossá tehet a balatoni klíma. A Balatoni ivóvíz árában a környezetvédelmi költségek megjelentek. Pazarlás minden szempontból ezzel a vízzel parkterületeket öntözni, viszont reális lehetőség a többcélú öntöző vízhálózat megépítése a parti sávban, amely új zöld életminőséget hozhat létre. A reális öntözési igény azonban nem haladja meg a Balaton és Kis-Balaton egy napi párolgását, ami 4-6 millió köbméter. Öntözésre a Balatonból kivett, 1 milliméter mélységű vízkészlettel mit lehet kezdeni? 6 millió köbméter betárolt vízkészlettel 3000 hektáron a jelenleg legkorszerűbb szántóföldi öntözést lehetne megvalósítani vetőmag, zöldség termesztéssel, 4000 hektár gyümölcsösben lehetne extra minőségű gyümölcsöt előállítani, és 6000 ha szőlő területen lehet stabilizálni a termést és minőséget. Somogyor- szág elemi érdeke, hogy a lakosság jólétének, életminőségének megóvása érdekében természeti erőforrásait fenntartható módon hasznosítsa. Lehetőség, hogy az alapoktól a közeljövőben újra fel lehet építeni a balatoni tiszta vízre alapozott öntözési kultúrát, a termék imaget és a piacot. A tervezés során biztosítani lehet a hosszú távú biztonságos működés lehetőségét és fenntarthatóságot. Ehhez szükséges természeti, közgazdasági alapfeltételek adottak, központi támogatásra van szükség. Ne engedjük, hogy a jövő el- follyon a kezünkből. láger János meliorációs mérnök Kevesebb a horvát vendég, élesebb a verseny a somogyi fürdők között Csaknem egymilliárd forintos fejlesztésre készül a nagyatádi fürdő. A terveik szerint jövőre megkezdődhet a beruházás, már keresik hozzá a pályázati forrásokat. Egyebek mellett új hideg és meleg vizes termálkút kialakításával, a szociális blokkok felújításával és dísz- burkolattal igyekeznek helytállni a somogyi fürdők versenyében, mondta Iharosi István, a fürdő vezetője, aki egyben Dél-Dunántúli Fürdőszövetség elnöke is. Az idei esős nyár mindenkit meggyőzött arról, hogy a városi strandokon fedett medence nélkül már nem lehet boldogulni, vonta le a következtetést. Régiónk a fürdők elhelyezkedése szempontjából kedvezőtlen helyzetben van, amin Dél-Somogyban csak a határ közelsége enyhített. Ennek köszönhetően eddig a barcsi, a nagyatádi és a csokonya- visontai fürdő főként a horvát turistákból élt. Akadt olyan év, amikor tizenhét-ezren is megfordultak Nagyatádon, de az utóbbi évek gazdasági válsága a horvát vendégek számát jelentősen apasztotta a térségben. Nehéz megfelelni a vendégeknek, mert Somogybán huszonöt-harminc kilométerenként van egy-egy fürdő, amelyek nagyjából ugyanazt a szolgáltatást nyújtják, tette hozzá a szakember. Ausztriában hasonló módon sok fürdő van egymás közelében, ezek azonban specializálódtak: van, amelyik a nyugdíjasokat, egy másik a kisgyermekes családokat várja. Nagyatád ezt felismerve a sporttal kötötte ösz- sze a fürdőjét, a tenisz, a röplabda, a strandkézilabda kedvelőit várják. A somogyi fürdők egyre nagyobb kedvezményeket kénytelenek adni, például délutánonként szinte mindenütt csökkenő jegyárakkal csalogatják a vendégeket. Az egyre növekvő versenyben csak a fejlesztésekkel tudnak fennmaradni. ■ K.G. HIRDETÉS _________________________________________________________________________ Za laszentgroti lakosoknak ^ Érvényes: 2014. május 1-tŐI (Érvényeszalaszentgróti lakcimkartya Nem Zalaszentgróti lakosoknak felmutatása szükséges!)--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—.................................................................................................................................................................................................. _______________________________________Teljes árú jegy 10 alkalmas bérlet Teljes árú jegy 10 alkalmas bérlet Fe lnőtt napi egyszeri belépésre__________850 Ft______________8 000 Ft 1 600 Ft 14 500 Ft Gy ermek (6-14 év)_______________________350 Ft______________3 000 Ft___________800 Ft______________6 800 Ft Di ák (nappalis igazolvánnyal)______________450 Ft______________4 OOP Ft 1 100 Ft 8 500 Ft Ny ugdíjas_________________________________750 Ft______________7 000 Ft_________1 100 Ft________________9 300 Ft . Családi jegy (2 felnőtt. 2 gyermek) 2 200 Ft____________________________ 4 200 Ft ér ték . Info: www.szentgrotfurdo.hu igazi .. Belépés 2 fő részére Belépés 2 fő részére Belépés 2 fő részére Belépés 2 fő részére 20% kedvezménnyel! 30% kedvezménnyel! 40% kedvezménnyel! INGYENESEN! Az ingyenes belépés igénybevételéhez az első 3 alkalommal a kedvezményes jegyeket kötelezően meg kell váltani. A kedvezmények egyéb akcióval nem összevonhattak. A kedvezmények egyszerre is felhasználhatóak pl. 6 fő egyszerretörténö belépése esetén. A szentgróli Víz és Fürdő Kft. az alulírott időpontig fenntartja magának a |ogot az akció visszavonására, vagy a feltételek megváltoztatására Felhasználható: 2014. augusztus 31-ig.
