Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-14 / 162. szám
2014. JÚLIUS 14., HÉTFŐ 5 KÖRKÉP Magyar lángosban a boldogság? kuriózum Tizenhét éve árul Koppenhágában, reklámozza a Balatont is Tóni nemzeti zászlóval díszített lángosáruldája nagyon népszerűvé vált Észak-Európa legnagyobb városának, Koppenhágának egy forgalmas pontján Dánia már 1973 óta az Európai Gazdasági Közösség, majd az EU tagja Koppenhágában a lakosok 35 százaléka kerékpárral közlekedik Évek óta a dánok a legboldogabbak az OECD-országok állampolgárainak boldogságindexe szerint. Talán ezért árul lángost a magyar Tóni Koppenhágában. Jeki Gabriella Szeretik a magyar termékeket Dániában. Legalábbis ezt mutatja Tóni lángosának sikere, amit már tizenhét éve árul a fővárosban, Koppenhágában. A Norreport állomásnál járva lakókocsiját fenséges illatok ölelik körül, nem ad esélyt arra, hogy elsétáljunk mellette. Először maga a „lángos” szó tűnik fel, hiszen az „á” betűt nem ismerik Dániában, aztán beugrik, hogy a szónak magának is van értelme, ráadásul az egyik nemzeti ételünket jelöli. A kocsi oldalán egy hatalmas szakácsfigura - mintha ez is ismerős lenne - mutatja, hogy valóban igazi magyofszági kötődésről van szó. Csak ez után tűnik fel a piros-fehér-zöld zászló, ami ott lengedezik. A Toni’s lángos, ami a birtokos szerkezetet jelölve magyarról magyarra úgy fordítható, hogy Tóni lángosa. Magyarázatképpen pedig egy kiegészítő felirat: Varme sprode ungars- ke kartoffelbrod. Az arra tévedő, dánul nem beszélő turista azért az angol-német keverékszavakból nagyjából lefordíthatja: meleg „valamilyen” magyar krumplikenyér. Tóni épp dánoknak ad tejfölös, illetve tejfölös-sajtos lángost, közben vidáman és folyékonyan beszélget. Természetesen dán nyelven. A vásárlók szemlátomást elégedettek, miközben végignézhetjük a további kínálatot: akad sima, Pick szalámis, de még mexikói lángos is.- Are you Hungárián? - szólítjuk meg, hogy miért angolul, azt magunk sem tudjuk, talán biztosra megyünk, mert hátha csak egy dán, aki felkapta a magyar lángos árusítását.- Mindenki ezt kérdezi - válaszol Tóni egyszerűen és persze magyarul. - Szerintetek? Közelebb érve vesszük csak észre a hatalmas szalámi emblémát a hűtőn, és a lakókocsi hátsó falán a rengeteg magyar plakátot: megjelenik itt Budapest, a Balaton, és még néhány jellegzetes táj, illetve maga, a magyar nyelven íródott szöveg.- Hogy megy az üzlet?- kérdezzük. - Szeretik a magyar lángost?- Már tizenhét éve árulom a magyar lángost Koppenhágában, általában ezen a központi téren, de megjelenek különböző kiállításokon, rendezvényeken is - meséli Tóni, miközben egy újabb adagot készít elő a sütéshez. - Egykor csak próba jelleggel sütöttem egy lángost, és nagyon jó volt a fogadtatása, ezért fogtam bele az árusításba. A dánok nagyon szeretik, de a turisták csak elenyésző számmal jelennek meg a sütödémnél. Közben a nagyon minimálisan, de kihallható akcentusára rákérdezve kiderül az is, hogy Tóni alapvetően holland származású, de az édesanyja magyar volt, akitől szinte tökéletesen megtanulta mind a magyar nyelvet, mind a magyar hagyományokat, közte például a minél ízletesebb lángos elkészítését. Egy lángos ára 35 dán koronától indul, ami körülbelül 1500 forintnak felel meg, ez a feltétektől függően emelkedik. Dánia drága ország, a Forbes magazin szerint Koppenhága a világ tizedik legdrágább városa.- Milyen most otthon a forint árfolyama? - érdeklődik Tóni, és amikor megmondjuk neki, nevetve elmélkedik azon, hogy átváltva a dán koronáját milyen gazdag lehetne most Magyarországon. Azt meséli, hogy nagyon kevés magyarral találkozik Koppenhágában, elvétve akad egy-egy turista, de nem jellemző. Munkavállalás szempontjából pedig még kevesebb a vállalkozó kedvű magyar az országban. Tónit számos Internetes fórumon is megtaláljuk, magyar lángosának saját weboldalt is üzemeltet. A kommentelők között a dán Linda például úgy fogalmaz: „Még soha nem ettem korábban lángost, ezért az sem tudtam, hogy mire számítsak. Ez valami hasonló, mint egy kanadai étel, ami egyszerre édes és sós. A legnagyobb különbség az, hogy a lángos valahogy tel- tebb és vastagabb és jó sok minden van a tetején. A negyvenöt dán koronás ára talán egy picit drága, de megéri. Jó uzsonnának, de egy kisebb ebédnek is.” ■ Jeki Gabriella CIKKÜNK NYOMÁN Először nézzünk IonííI a piacon, aztán vásárolunk! reagálás A Somogyi Hírlap július 5-ei számában megjelent írással kapcsolatban az alábbi észrevételt tesszük a becsületes őstermelők és kereskedők érdekében. A zöldség valamint a gyümölcs árusítás területén a kaposvári piac szerintünk mindenkor kielégítő áruválasztékot biztosít, amely mellé mindenkor megfelelő frissesség is párosul. Ez elsősorban a zöldség- gyümölcsre szakosodott kereskedőknek, illetve a „háztájiban” megtermelt és előző nap leszedett, úgynevezett őstermelők által árusított kifogástalan minőségű portékának köszönhető. A piaci árak nagymértékben függenek a minőségtől, a kereslet-kínálattól, de tény, hogy kisebb tételben- nagy munkaráfordítással- nem lehet olyan gazdaságosan előállítani egy-egy terméket, mint nagyüzemben. Önmagában azt állítani, hogy egy termék olcsó vagy drága, azért nem lehet, mert minden termék árát elsősorban a minősége határozza meg, amelynek alapján a vásárló eldöntheti, hogy megvásárolja, vagy sem. Természetesen a piacon is előfordulhat, egy-egy ár irreálisan magas, ezért szokta azt mondani főleg az idősebb korosztály, hogy először körülnézünk és tájékozódunk, s majd csak aztán, az információk birtokában vásárolunk. Kellő körültekintéssel szinte biztosan állítható, hogy adott minőségű termék reális áron megvásárolható a piacon. Biztosak vagyunk abban, hogy a piac valameny- nyi résztvevőjének elemi érdeke, hogy elfogadható áron olyan minőségű, elsősorban magyar terméket árusítson, hogy a vásárló folyamatosan visszatérjen és ezen kitételnek az árusok túlnyomó többsége meg is felel. Ráadásul az is elmondható, hogy a piac az a hely, ahol alkudni is lehet. A piac bérlői Vasutasnap Kapostüskeváron: mutatós a vizsgabizonyítvány relikviák A legrégebbi egy 1888-89-es évekből származó vasútőri könyv, de vannak vasutas egyenruhák is Égy 1888-89-es évekből származó vasútőri könyv a legrégebbi darabja annak az állandó kiállításnak, amely a kapostüskevári vasúti megállóhely épületében várja látogatóit vasárnaponként. S amely tegnap a 64. országos vasutasnap keretében otthont adott egy egész napos program- sorozatnak. Az állandó kiállítás keretében harci jármű maketteket és vasútmodelleket is láthattak az érdeklődők, az öt négyzetméteres vasútmodell terepasztalon egy időben akár négy modellszerelvény is közlekedhet. Látható egy 1922-ből származó vizsgabizonyítvány. Kifejezetten a nyílt nap okán viszont vasúti egyenruhákat is bemu- Az öt négyzetméteres terepasztalon egyszerre négy vonat is közlekedhet A gyerekek voltak az állandó kiállítás és a nyílt nap legkíváncsibb vendégei I tattak időközi kiállítás keretében vasárnap, akadt amelyik az ötvenes évekből származott. Kemenczei Róberttól, a kaposvári Verebélyi László Vas- úttörténeti Egyesület elnökétől megtudtuk: 2011-ben kezdődött a kapostüskevári megállóhely épületének felújítása, azóta a vasúttársaság támogatásával, az egyesület segítségével megújult többek közt a peron padlózata, az oszlopok, a váróterem. - A közeljövőben tervezzük a tűzlétra lefestését - mondta -, támogatók segítségével kültéri padok is kerülnek a peronra, s előreláthatólag rövidesen megoldódik a várótermi ablakok rácsozása is. ■ Márkus Kata l
