Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-14 / 162. szám

2014. JÚLIUS 14., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP ■■■■■■ 3 A Vasút soron élők eddig is sokat szenvedtek a vonatszerelvények keltette zaj miatt, de ezt igyekeztek megszokni Aggódó utcabeliek méricskélnek: vajon még közelebb kerülnek a sínek? Halkabb lesz a vonatrobogás vasútsor Lakossági fórumot csak közvetlenül az építkezés előtt tartanak ► (Folytatás az 1. oldalról)- Mi csak az újságokból olvas­suk, hogy mire készülődnek- tette hozzá másikuk. - Hát nem vagyunk érdemesek arra, hogy összehívjanak egy lakos­sági fórumot és elmondják, itt és itt épül a második vágány, lesz-e zajelnyelő fal és egye­bek? Egy hölgy már aláírásgyűj­tésbe is kezdett az utcában. A siófoki városházán nem kap­tak tájékoztatást, így nem osz­lott el a félelmük; bár akad, aki már évtizedek óta „élve­zi” a megszokhatatlant, a vo- natrobogást (ráadásul úgy ta­pasztalják, mostanában több a tehervonat is), nagyon nem szeretnék, ha a jövő nyártól még közelebb járnának a sze­relvények a házukhoz, miáltal ingatlanuk értéke is tovább csökkenne. Megkerestük a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fej­lesztő Zrt.-t (NIF), s Loppert Dániel kommunikációs igaz­gató válaszai nyomán kiderült: a Vasút soron élők aggodalma­inak egy része alaptalan lehet. - A második vágányt a kivite­lező a meglévő sínpár és a he­tes főút közé fekteti, tehát nem közeledik az ingatlanok felé a vasút a siófoki Bethlen Gábor ■ Önt milyen hangok zavarják a nyári pihenés alatt? Szavazzon hírportálunkon ^p ma 16 óráig: SONUNE.hu y A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. utcai útátjárótól Zamárdi-fel- ső állomásig - így a NIF kom­munikációs vezetője. - A sín­ágyazatnak, az új alépítmény­nek és síneknek köszönhetően csökkenni fog a zaj- és rezgés- terhelés, tehát az ingatlanok értéke nem csökken. Loppert Dániel szerint a tá­jékoztatás nem maradt el: - A vasútfejlesztés előkészí­tő munkálatairól a vállalko­zó szórólapon keresztül tájé­koztatta az érintett tulajdono­sokat; külön az ingatlanok ál­lapotfelméréséről, valamint a cserje- és bozótirtásról. Lakos­sági fórum az önkormányzat­tal egyeztetve a tényleges vas- útépítési munkálatok és a vá­gányzár előtt lesz, várhatóan augusztus utolsó hetében. Za- márdiban és Siófokon is terve­zünk ilyet, a kivitelező részvé­telével. A NIF-illetékestől azt is megtudtuk és ezúton továbbít­juk válaszát a lakóknak: a Vas­út soron zajárnyékoló fal nem épül, ezen a szakaszon zaj- és rezgéscsillapító sínágyazást telepítenek. ■ Fónai Imre Szétszednék a Bahartot? stratégia Siófok többségi tulajdonra tör, most 44 százaléka van Negyedtonnás ónixgömb forog a barcsi szökdkútban ► Folytatás az 1. oldalról Az írásos anyagban szerepel ez is: „A cég kiürítésére, ezzel pe­dig az egységes balatoni hajózás megszüntetésére bármikor lehe­tősége adódna annak a döntésho­zónak, aki megszerzi a társaság 50+1 százalékos szavazati ará­nyát. Ennek megelőzése fontos idegenforgalmi érdek”. Siófok te­hát mindent megtesz a következő években, hogy tulajdoni hányada elérje legalább az 51 százalékot. A város nem tesz vételi ajánlatot a társtulajdonos településeknek, hanem egyenként dönt a felaján­lott részvénycsomagokról. Az ál­lamtól tulajdoni jogot kapott ön- kormányzatoknak tőkeemelési kötelezettségük van, amit 2017- ig részvényhányaduk arányában kell teljesíteniük, összesen 1,4 milliárd forint értékben. Számos település épp a pénzügyi tehertől tartva vált meg hajózási részvé­nyeitől. Eddig gyakorlatilag csak Siófok volt vevő ezekre, legutóbb Badacsonytomaj eladó értékpa­pírjait vásárolta meg 108 millió forintért. Ezzel Siófok részesedé­se 44 százalékra nőtt a Balatoni Hajózási Zrt.-ben. ■ Fóriai Imre adomány A közelmúltban ál­lították fel Barcson azt a már­vány szökőkutat, melyet helyi vállalkozó ajánlott fel a dél-so­mogyi városnak. Delibeli Gábor elmondta töb­bek között azt is, hogy az alap­anyag egy százhatvan millió éves féldrágakő, melynek so­kak szerint gyógyító hatása is van. Az ónix nyugtató, fájda­lomcsillapító, vírusölő és gyul­ladásgátló egyszerre. A szökőkút ékessége a tükör­simára csiszolt, kétszázötven kilogrammos gömb, mely a víz- tetején forog. Ezzel látványosan alakul az új tér a barcsi város- központban. A padok a felújítás után új színt kaptak. A szakem­berek lassan végeznek a térkő lerakásával is. ■ J. G. ■333S01 FÓNAI IMRE Jó a víz! nemcsak a Magyar Turiz­mus Zrt. nemrég indult kam­pányának címéből tudhat­juk, hogy jó a víz, hanem abból is, hogy a Kéksza­lag vitorlásverseny indítá­sakor ittak belőle a potentá­tok Füreden. Olyankor jön elő ez a demonstratív Ba- latonvíz-ivás, amikor kéte­lyek merülnek föl a Bala­ton vízminőségével kapcso­latban. A különbség annyi: most a szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy utoljára a hatvanas években volt ilyen kiváló a víz mi­nősége, ugyanakkor ál-, fé­lig vagy teljesen igaz, eset­leg rémhírek tömkelegé ka­pott szárnyra a Balatonról, s ez úgy látszik, megint csak szükségessé tette a kortyo­lást magyar tengerünkből. „HA KÉT KESZEGTETEM föltű­nik a vízen lebegve, akkor rögtön előkerül a fényképezős mobiltelefon, perceken belül keringeni kezd a kép a face- book-on, és már kész is a tra­gédia”. A Balatoni Halgazdál­kodási Nonproflt Zrt. írt így, amikor összehasonlította az elmúlt évtizedek halpusztulá­sait az idei garda- és keszeg­elhullással, meg az esetek sajtóvisszhangjával. Míg az 1965-ös 500 tonnás halpusz­tulást még el lehetett hallgat­ni, ma az internet korában _ már nem csak az a hír, amit a sajtó megír, hovatovább amit az országos tájékoztatási hi­vatal kiad. Egyszerűbb volna mindenkinek, de nem szeret­nénk, ha így lenne. az illetékesek inkább legye­nek éberebbek, a „Jó a víz” kampány például kezdetnek megteszi, de nem elég. Alig­hanem készenlétben kell tar­tani a poharakat; meglehet, gyakrabban lesz szükség cá­folatként Balatonvíz-kortyo- lásra. Ami meg talán még a gardaelhullásnál és a kalici- fertőzésnél is fenyegetőbb a balatoni turizmusra nézve: Iharosi István nagyatádi für­dőigazgató 1990-től íródó fel­jegyzései szerint azóta nem volt olyan hűvös a nyáreleje, mint idén... Balaton Sound: Zamárdi majd csak a szépre emlékezik hétvége Az időjárás a siófoki jazzfesztivállal nem szúrt ki: zenészek és közönségük is a fedettbe vonult A soundozóknak mindegy: a pénteki dagonyázás sem vette el a kedvüket, szombaton végre bikinis hölgyeket is lencsevég­re kaphatott fotósunk, vasár­nap azután már valóban a víz­ben lehetett kilazítani az elő­ző napok, például az egymást érő koncertek fáradalmait. Vé­get ért a Balaton Sound, idén is négy napon át telt házzal üze­melt és rövidesen nyilván az is kiderül, megdőlt-e a részvéte­li rekord. S bár feltűnően meg­nőtt a heti rendőrségi jelenté­sekben Zamárdi környékén a kábítószerrel kapcsolatos ese­tek száma, Zamárdi bizonyára az idei Soundról is csak a szép­re fog emlékezni. ■ F. I. Balaton Sound Zamárdiban. Nagyokat lehetett bulizni itt idén is... New Orleans Siófokon. A helyi kötődésű Hot Jazz Bánd nagy sikert aratott Kinek csinálják? kinek szólnak egyes rendez­vények? Gyakorta jut ez eszünkbe a Balaton-parti prog­ramokat járva. A hétvégi föld­vári strandvízilabdának nem lehetett egy hiteles kezdési idő­pontjára lelni, a siófoki gyer­mekszépségverseny meghirde­tett kezdésekor még csak a re­gisztráció indult. Jó bulik ezek nyilván, a résztvevőknek. Épp ezért nem értjük, az ilyet mi­nek propagálják, ha végül ki­derül, hogy voltaképpen kö­zönség se kell nekik hozzá, (fi) i i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom