Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-12 / 161. szám
2014. JÚLIUS 12., SZOMBAT 5 MEGYEI KÖRKÉP Ha virágot fest, a kedve is virágos életút A herendi porcelángyárban kezdett, ma Kaposváron alkot a neves vadászfestő lánya Krisztus hajója: műemlék lett a siófoki templom Szabó-Csiszár Lívia azt mondja, majdnem mindent mesterének köszönhet. Persze kellett türelme, kitartása, szorgalma is ahhoz, hogy mára számos európai országban ismerik munkáit. A mesterfogásokat mégis a herendi porcelángyárban a mesterek mesterének tartott édesapjától, Csiszár Józseftől sajátította el. Márkus Kata- Hogy kezdődött?- Olyan miliőben nőttem föl, hogy valahogy jött minden magától. Apu Herenden volt ipari tanuló, aztán 30 évet dolgozott a porcelángyárban. S közben viszonylag korán bekerült a gyáron belül működő művészházba, ahol a legprofibbak dolgoznak. Ugyanis ebben a házban készülnek Herenden a különleges, egyedi darabok királyoknak, császároknak, sejkeknek. Közben pedig elkezdett tájképeket festeni. Aztán az egyik haverja megkérdezte tőle, miért nem festesz bele vadat? így kezdődött, s azóta világszerte ismert és elismert vadászfestő lett. Közben pedig a gyárban is dolgozott, mert ragaszkodtak hozzá, illetve a kezéhez. Később aztán az Ajka Kristály Kft. porcelánfestő részlegében felkérték művészeti vezetőnek. így kerültem oda egy idő után én is mintatervezőnek.- Egy idő után. De addig?- Kis koromban sokat serte- pertéltem apu körül, aztán - bár Ő soha nem presszionált - jelentkeztem a szakképző iskolába, s amikor elvégeztem, rögtön bekerültem a gyárba. Ott aztán - ahogy mindenki más- én is szalagon dolgoztam, s minden nap ugyanazt a motívumrészletet festettem éveken keresztül. 4- Éveken keresztül? Egy idő után az dögunalom, nem?- De bizony. A gyárban ez úgy működik, hogy már a tanulóévek alatt kiderül, ki milyen motívum festésében jó. Vannak például a kínai, a perzsa motívumok, van aki csak aranyoz, vagy csak csíkoz. Mindenki azt festi, amiben a legjobb. Én például egy madaras mintát festettem majdnem végig, amíg ott dolgoztam.- De azért - mint Szabó-Csiszár Lívia példája mutatja - van kitörési lehetőség.- Van, de nem könnyű. Nagy szerencse számomra, hogy itt az apu. Mert ahhoz, hogy az ember önállóan alkothasson, óriási háttérre van szükség. Nélküle esélyem se lett volna. Amikor Ő már az Ajka Kristálynál dolgozott, akkor hívtak oda engem tervezni. Nem voltunk sokan, úgy tízen, de az már sokkal jobb volt. Mert ott már a tervezéstől a munkadarab elkészültéig én csináltam mindent, s arra már ráírhattam a nevemet. Mert a herendi porcelánokra nem kerülhetett név, ugyanis azokat többen festették. Pontosabban voltak kivételek, akiknek volt aláírási joguk, például a mesterfestőknek. így apunak is volt ilyen joga.- Van olyan, hogy kedvenc minta?- A virágok és a madarak. Én azt szeretem, amikor egy darabon sokat és aprólékosan kell dolgozni. Amúgy, tulajdonképpen a tervezés a leghosszabb folyamat, egy mintát megfesteni már nem tart sokáig. Akár egy délután alatt is elkészülhet.- S miként vezetett az út Kaposvárra?- A férjem kaposvári, itt dolgozik, így ide költöztünk. Amíg kicsik voltak a gyerekek, addig nem nagyon tudtam dolgozni, pedig nagyon hiányzott. Most már kicsit több időm van, de tulajdonképpen most is hiányzik. Mert a gyerekek miatt még nagyon tudom megtenni azt, hogy leülök több órára. Azt már nagyon várom, hogy mondjuk négy órán át alkothassak.- Édesapádtól még mindig tanulsz?- Persze, rengeteget. Nemsokára megint megyünk Herend- re, s már tudom, hogy most egy tálat készítünk majd közösen.- S milyen tanító édesapád?- Apu mindig hagy dolgozni. S azt is mondja mindig, hogy jól csinálom, jó lesz így, hagyjam már abba, mert így pont jó. De Szabó-Csiszár Lívia a mesterfogásokat édesapjától sajátította el azért volt olyan, hogy azt mondta, ez nagyon jó. Én meg mentem éjszaka, letöröltem, majd újra festettem az egészet, mert én nem éreztem úgy, hogy jó. S azt is nagyon jó nézni, ahogy ő fest.- Miért, Ő hogy fest?- Nem tudom elmondani. Talán azért, mert érzem a gondolatát. Hogy hova fog kerülni az a vonal. A férjem is azt mondja, ezekben az alkotásokban azt kell megfizetni, hogy én tudom, pontosan hova való az a vonal. De számomra például az is nagy érték, hogy mindenkit ismerek, aki viszi a munkáimat.- Akkor nem nagyon vágysz visz- sza a gyárba?- Hát nem. Pedig éppen most voltunk egy kiállításon Herenden, ahol a vizsga remekek láthatók. Hát mit mondjak, gyönyörűek, egyik szebb, mint a másik. Nekünk még megadták, mikből választhatunk vizsgamunkákat. Ma viszont már szaSzabó-Csiszár Lívia 1975-BEN SZÜLETETT Sümegen. ISKOLAI tanulmányait azonban már Herenden végezte, 1992-ben fejezte be a herendi Fischer Mór Művészetirányú Szakmunkásképző Iskolában. hat évet dolgozott a Herendi Porcelánmanufaktúrában. 1996-ban felkérték mintater- vezőnek az Ajka Kristály Kft. porcelánfestő részlegébe. 2006-ig ott dolgozott, ezt követően került Kaposvárra. férje szabó Péter üzletember, egy kisfiúk és egy kislányuk van, Ádám és Nóri. jelenleg toponári otthonukban alkot. badon választhatnak. Sok tehetséges fiatalt nevelnek ki és lehetőséget adnak a vizsga remekek egyedi tervezésére is. S el kell mondjam, vannak nagyon tehetséges fiatalok.- S a Szabó-Csiszár családban van olyan tehetség, aki tovább viszi majd a tudást?- Most volt apunak egy kiállítása, és amikor csomagolta rá össze a képeket, akkor vette észre, hogy az egyik kép össze van firkálva. Mint kiderült, Nóri volt a „tettes”. Úgy látom, Ő nagyon ügyes, olyan piciket rajzol, aprólékosan, ahogy én.- Van tökéletes munkád?- Á! Mindegyikben látok hibát. Sosincs kész egyik sem. Csak abba lehet hagyni egy-egy darabot, befejezni nem lehet.- Megvalósítandó álom?- Hosszú távú terv egy kis üzlet az otthonunkban, ahol alkothatok is, de találkozhatok mindazokkal, akik végül megveszik a munkáimat. S azt is szeretném, hogy a porcelán mindenki számára elérhető legyen, akár napi használatban is. A közeljövőben szeretném, ha egy kiállítás keretében megmutathatnám, hogyan készülnek a darabok a kezdetektől a kész alkotásig. S azt is szeretném, ha édesapám csodálatos festményeit megismerhetnék kicsik és nagyok Kaposváron is, s az állatok szépségét az ecsetvonásain keresztül is láthatnák. makovecz Műemlékké nyilvánították a Makovecz-templom- ként ismert siófoki evangélikus templomot a Belügyminisztérium rendeletével. A kormány tavaly határozott Makovecz Imre Kossuth-díjas építész életművének gondozásáról, ennek a döntésnek a része az egyes alkotások műemléki védelem alá helyezése. A siófoki evangélikus templom korábban is védettséget élvezett, helyi oltalom alatt állt. A „Krisztus hajójának” nevezett épületet 1992-ben szentelték fel A túlnyomórészt fából készült templom építéséhez szükséges faanyag nagy része Siófok finn testvérvárosából érkezett, hiszen Oulu evangélikus gyülekezete fontosnak tartotta támogatni a templomépítést. Siófok hálából Oulu parknak nevezte el a templomot övező területet.- Makovecz Imrének több templomterve közül ez volt az első, itt gondolta végig, hogy mit jelent Isten háza; templomai közül ez az alapmű - emlékeztetett Balázs Árpád siófoki polgármester, hozzátéve: az 1992- es sevillai világkiállítás magyar pavilonjának hét tornya közül az egyik megegyezett a siófoki evangélikus templom tornyával. A négy égtáj felé mutató, négy ajtóval ellátott épület jel- képrendszere igen gazdag. A főbejárat feletti angyalszárnyak a templomba betérőket óvják, míg a torony tetején, az életfából kinövő kereszt azt jelképezi, hogy a golgotái kereszt nem a halálé, hanem utat mutat az örök élethez. A templomot a város ön- kormányzata felterjeszti a „So- mogyország kincse” elismerésre. ■ F. I. Kő alá rejtették a pénztárcát a balatoni tolvajok lopás Egy zamárdi nyaralóból lopott pénztárcát három fiatal, a sértett egy rövid üldözés után fogta el őket a járókelők segítségével. A tolvajok, egy 18 éves lány és a két 21 éves férfi a Ba- laton-parton egy kő alá rejtették a bukszát, amit meg is talált a károsult, de üresen. ■ K. G. Balaton Sound: 150 ezer fesztiválozó nemzeti trafik nélkül zamárdi Arat a kisváros két dohányüzlete; tavaly megoldották a résztvevők ellátását, idén nem tudni, miért maradt ez el fesztivál Arat a két zamárdi nemzetitraflkos ezekben a napokban, sajtóhírek szerint ugyanis nincs dohányüzlet az idei Balaton Soundon. Tavaly megoldották a fesztiválozók cigarettaellátását, idén nem tudni, miért maradt ez el. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Non- profit Zrt. a kormányrendeletre hivatkozott válaszában, bővebb indoklást azonban nem adott. Arról is érdeklődtünk tőlük: az eddigi tapasztalatok alapján ele- géndő-e a nemzeti trafikok száma a nyári szezonban a Bala- ton-parti településeken? Igennel feleltek. Mint ismert, az állandó lakosok száma alapján határozták meg egy éve az egy te- Hömpölygő víz és hömpölygő tömeg - ez az idei Balaton Sound Az időjárás sem akadály lepülésen nyitható dohánytermék-üzletek számát, ezért jutott például Zamárdinak is mindösz- sze kettő. A Balaton Sound négy és fél napján azonbap a szervezők 140-150 ezer fesztiválozóval számolnak, azaz hatvanszor any- nyi emberrel, mint a kisváros állandó lakosainak a száma. A Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet 179 településén 249 nemzeti trafik nyílhat - erről egy éve, a rendszer indulásakor tájékoztatott a zrt. Gyulai Zsolt vezér- igazgató akkor úgy vélte: nyáron is ki tudják szolgálni a keresletet. Megjegyezte azt is: ezeken a településeken sokkal kevesebb gyógyszertár van, mint ameny- nyi dohánybolt. ■ F. I. Kábítószer: nyolc embert előállítottak drogos fiatalokat fogtak el a rendőrök a Balatonnál: összesen nyolc embert állítottak elő a siófoki rendőrkapitányságra szerdán éjszaka és csütörtökön napközben kábítószerek birtoklásának vétsége miatt. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószolgálatának közlése szerint hetet egy Zamár- diban zajló rendezvényen, a nyolcadikat pedig a siófoki Petőfi sétányon fogták el. A gyanúsítottakat kihallgatták, de szabadlábon védekezhetnek. K. G. K I t k
