Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-09 / 158. szám

2014. JÚLIUS 9., SZERDA 3 MEGYEI KÖRKÉP Gazdák: m^yar tejföl, szlovák tej le! demonstráció Tiltakozásként trágyát borítottak az útra az elkeseredett termelők ► Folytatás az 1. oldalról Pásztohy András, a mezőgaz­dasági termelők érdekvédel­mi szövetségének somogyi vá­lasztmányi vezetője, egyben a szentgáloskéri Agrária Zrt. el­nöke, a helyszínen a Somogyi Hírlapnak azt mondta: a tejter­melőkkel sokan, így számos nö­vénytermesztő is kifejezte szo­lidaritását.- Cél, hogy felhívjuk a kor­mányzat figyelmét tejágazatra nehezedő gondokra - hangsú­lyozta a szakember. - Lényeges­nek ítéljük, hogy mindenki te­gye meg, amit megtehet. A kor­mány például csökkenthetné az áfát, s újabb lépéseket tehetne az áfa-csalók kiszűrésére. A feliratokon kívül az útra borított, import tejjel kevert ko­csi trágya is nyomatékosította: nagy a baj, a termelők azonna­li, hathatós lépéseket várnak a döntéshozóktól. Pásztohy - szá­mos somogyi tejtermelő tevé­kenységére utalva - rámuta­tott: komoly összegeket fektet­tek be a megyénkben működő agrárcégek is, jelentős forrást használtak fel műszaki- és ha- tékonysnövelő beruházásra. A tejtermelés tőkeigényes és koc­kázatos vállalkozás, s ha az im­port tejből fakadó gazdasági gondok maradnak, abban az esetben félő, hogy sokak mun­kája veszhet kárba.- Literenként 100-106 forint között ingadozik a tej felvásár­lási ára, ám ha ez 10-20 száza­lékkal csökken, úgy rengeteg A tiltakozók az olcsó importtej miatt emelték föl szavukat gazdaság fejre állhat és sokan Folyamatosan gördültek elveszíthetik állásukat - tette be a munkagépek, a tiltako- hozzá. - Ez mindenhol súlyos zók az olcsó import tej belföl- problémát jelenthet, Somogy- di forgalmazása ellen emel- ban különösen. ték fel hangjukat. A nagyba­Utcára vonultak a dél-dunántúli gazdálkodók- A TEJTERMELŐK elkeseredet­tek, mivel hiába termelnek jó minőségű, olcsó, egészséges tejet, a boltok polcain a hazai termékek mégis hátrányba ke­rülnek a sokszor kétes eredetű import termékekkel szemben- olvasható a mezőgazdasági termelők szövetségének közle­ményében. - Kinek a felelőssé­ge az, hogy miközben a hazai tejtermelők az egyik legalacso­nyabb árat kapják a megter­melt tejük után az Európai Unióban, addig a boltok polca­in a hazai tartós tej sok eset­ben mégis jóval többe kerül, mint a drágább alapanyagból előállított, ezer kilométereket utaztatott import tejek? Hogy nem a termelőé, az biztos. A feldolgozók és a kereskedők olyan mértékben drágítják mega tejet, amid fenti helyzet kialakulásához vezet. a mosz arra is felhívja a figyel­met: a magyar termelőknek és fogyasztóknak az sem segít, hogy az állam az unióban nem szokványos mértékű adókkal, járulékokkal, díjak­kal sújtja a legális tejtermelő­ket.- szögezzük le, a termelők nem importellenesek, hiszen Magyarország is jelentős mennyiségű tejet szállít más államokba - közölték. - Kizá­rólag azzal az importtal van bajuk, ami az uniós tejfelesleg levezetéseként dömpingáron- az ottani gazdák helyzetét javítva, a hazai tejtermelők helyzetét pedig tönkretéve -, sok esetben nyomon követhe­tetlen módon, esetenként az adófizetési kötelezettségnek sem eleget téve érkezik Ma­gyarországra. ENNEK KIVÉDÉSE állami fel­adat lenne, a NAV, NÉBIH részvételével végrehajtott - az eddigieknél jóval hatékonyabb- ellenőrzésekre volna szük­ség, és arra, hogy az állam kö­vetkezetesen betartassa a sa­ját maga által hozott jogszabá­lyokat. jóm mezőgazdasági zrt-től né­gyen utaztak kedden Pécsre. A szarvasmarha-ágazatban dol­gozók demonstráltak, azok, akiknek megélhetése a szak­terület teljesítményétől köz­vetlenül függ. A tejtermelés pillanatnyilag 26 munkásnak ad kenyeret, ám ha belátható időn belül nem történik érde­mi változás, elkerülethetetlen­nek tűnnek a húsbavágó dön­tések. - Biztosítsák a hazai tej­termelők, s egyben az ágazat jövőjét, illetve az import tej és tejtermékek forgalmazásának szabjanak bizonyos korláto­kat - összegzett Czeferner Jó­zsef, a nagybajomi zrt. elnöke. - Ezért, s a megélhetésünkért küzdünk mindannyian. ■ Harsányi Miklós Kultúra és adományok a lakócsai kisebbségi napon Esély a somogyi roma nőknek foglalkoztatás Hatvanan állhatnak munkába rövidesen adományok Benépesült a lakó­csai művelődési ház és udvara a hétvégén: gazdag programot kí­nált a kisebbségi és gasztronó­miai nap, amelyet az egészséges életmód jegyében tartottak Le- ader-támogatással. Lehetett ver­senyszerűen ping-pongozni, a gyerekek „belevethették” magu­kat a játékokba, voltak akik főző­tudományukat mérték össze, de kiállították Blum Lászlóné helyi óvónő csuhémunkáit is. Az esti programban Nagyatádról, Béla- várról és Barcsról cigány, hely­ből pedig horvát hagyományőr­zők léptek fel. Nemcsak falube- liek-vidékiek érkeztek az ese­ményre, hanem adományok is mintegy 250 ezer forint érték­ben: a Somogyi Roma Esély Non­Ajándékozás Lakócsán profit kft képviselői hozták és osztották szét a sportcipőket, pó- lókat-nadrágokat, játékokat, tisz­tálkodási szereket. ■ G. A. Újabb cégtörlési rekord a második negyedévben is- Minden eddiginél több, össze­sen több mint tízezer cég szűnt meg idén a második negyedév­ben - számolt be kedden az Op- ten céginformációs szolgáltató. Közölte: az első félév is negatív rekordot döntött, de jó jel, hogy a megszűnések mögött egyre ki­sebb számban jelenik meg ok­ként a felszámolás, vagyis egy­re kevesebb cég megy úgy tönk­re, hogy kifizetetlen számlá­kat hagy maga után. A második negyedévben 10 297 cég szűnt meg Magyarországon, ilyen sok vállalkozást soha korábban nem törölt a cégbíróság. Az érték 12 százalékkal haladja meg az előző negyedévi szintet, és több mint 13 százalékkal az előző év azo­nos időszakát. Az első félévről is elmondható, hogy rekordma­gas megszűnési rátát hozott, az 19 615 törlés 10 százalékkal ha­ladja meg a 2013-as második fél­évi adatot. ■ H. M. Az országban ezer, Somogybán ötvenhét roma származású asz- szony jutott szakmához egy zá­ruló képzéssel-Bizonyítványosz- tással zárult az a tizenegy hóna­pos képzés, melynek segítségé­vel a megyében Barcson és Ka­posváron összesen ötvenheten szereztek új végzettséget. A ro­ma nők mellett Barcson még fér­fiakkal is találkoztunk, egyikük például augusztus elsején már a kálmáncsai szociális otthonban kezd dolgozni. Mert hogy idő­közben kiderült: kellenek a férfi ápolók is. A bizonyítványokban szereplő végzettség: gyermek- és ifjúsági felügyelő, illetve szo­ciális gondozó és ápoló.- A Nő az esély program az­zal a reménnyel indult, hogy legalább ezer roma származá­sú asszonyt OKJ-s képzésekkel olyan végzettséghez tudja jut­tatni, hogy a szociális és gyer­mekvédelmi területen el tud­nak majd helyezkedni - mond­ta Ipacs László projektvezető. - Lehetőség van rá, hogy intézmé­nyek foglalkoztassák őket egy évig, a teljes munkabért és járu­lékokat a program biztosítja.- A foglalkoztatás, mint elsőd­leges cél, a megyében országos szinten példaértékű módon ala­kul, mert a Somogy Megyei Szo­ciális és Gyermekvédelmi Fő- igazgatóság már a program ele­jén felismerte a jelentőségét - tette hozzá a projektvezető. - Az országban összesen 1025 fő ke­rült be a képzésekbe, közülük mára 800-an végeztek. Heteken belül kezdhetik a munkát a szociális intézményekben Tardi Csaba főosztályvezető betöltetlen munkahelyekről be­szélt. - A szociális és gyermekvé­delemben szakember hiánnyal küszködünk, ez a projekt azon­ban lehetővé tette, hogy feltölt­sük az álláshelyeket - mondta. A programmal mintegy 60 főt tudnak elhelyezni, leginkább Kaposvár, Segesd és Berzence és Barcs körzetében.- Sok kétely merült fel arra vonatkozóan, hogy a roma höl­gyek alkalmasak-e ezeknek a munkahelyeknek a betöltésére - mondta Bogdán Péter projekt­menedzser. - Itt a bizonyíték, mert ezek az emberek holnaptól bekerülnek a munkaerőpiacra. A felnőttképzést biztosító program november 30-ig tart, eddig az összes képzés befejező­dik. November elsejéig meg kell kezdeni a foglalkoztatást, ami­nek 2015. október végéig kell be­fejeződni. ■ Jeki Gabriella Hátrányos helyzetben minden képzés számít A nő az esély egy kiemelt kor­mányzati program, melyet a résztvevők szerint Somogy me­gye jól teljesített.- minden olyan képzés fontos Barcs számára, amely növelni tudja képzettségi és foglalkoz­tatottsági szintet - húzta alá Balogh Imre a Somogy Megyei Területi Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat elnöke. hozzá tette: azok az együtt­működési reflexek, amik talán kissé csorbultak az utóbbi idő­ben, azok ezzel a programmal, és a foglalkoztatással ismét erősödni tudnak, hiszen lehető­ség szerint minél több időt együtt kell töltenünk azért, hogy megismerjük egymást, mert csak ez az egyedüli út ah­hoz, hogy előbb-utóbb meg­szűnjenek az előítéletek. Szemlátomás a foglalkoztatás elmúlt há­rom évi erősödése mögött 61 százalékban a közmunkások és a külföldön dolgozók szá­mának a növekedése áll. Ezt közölte a De Facto elnevezé­sű blog. E közlést lehet telje­sen természetesnek tekinteni, és lehet a számokon csodál­kozni is, de egyet nem lehet, a mindenkori sikerpropagandá­nak hinni. A SIKERPROPAGANDÁVAL még csak nem is az a legnagyobb baj, hogy hamis képet fest, igaztalan, hazug, mikor mi­lyen. Hanem az a legnagyobb baj vele, hogy a téves helyzet- értékelésből nem lehet jó dön­téseket hozni. A mocsár, amit agyagos földként mutatunk be, nem fogja elbírni a házun­kat. Az irány, amit helytelen helyzetmegjelölésből válasz­tunk, bizonyosan elvétett lesz. De ha a hegymászóinknak azt mondjuk, hogy százméteres csúcstámadáshoz vigyen elég oxigént, amikor a csúcs még ezer méterre van, azzal nem sok élő hegymászót idézünk elő estére kelve, viszont annál több lesz a fejét csóváló serpa. de miért kell szebb képet fes­teni a valós helyzetről, mint amilyen a helyzet valójában? Hát van az a vőlegény, aki nem fog elszaladni, ha az is­tenbizonyra ígért szépségki­rálynő helyett nyílt színi bá­nyarémről lebbentheti föl az érintetlenség jótékonyan taka­ró fátyolát? Van. Engem az el­múlt évek arról győztek meg, hogy a vicc inflagrantit lelep­lező férjének legendás kérdé­se maga a valóság. „Drágám, döntsd el, most nekem hiszel vagy a szemednek!” MAGYARORSZÁG ELFELEJTETT a szemének hinni. Itt azért lesz valaki baloldali polgármes­terjelölt kövér cigányozással a háta mögött, mert választást lehet vele nyerni. Itt soha nem látott foglalkoztatottság van plusz 170 ezer közmunkásból, plusz 120 ezer külföldi mun­kavállalóból és plusz 140 ezer valós kenyérkeresőből. De mi mindig és mindenkor őnekik hiszünk. A szemet azt (szem­látomást, sic!) ellenezzük. Tizennégymillió forint adót csalt a kutyatenyésztő nő vádemelés Jelentős vagyo­ni hátrányt okozó költség- vetési csalás bűntette mi­att emelt vádat a Kaposvá­ri Járási Ügyészség egy 51 éves nő ellen, aki 2007. és 2011. között francia és an­gol buldogokat tenyésztett, és az EU tagállamain kívüli országokban értékesítette a kutyáit. Ebből összesen 56,8 millió forint jövedelme szár­mazott. A bevételeit azon­ban az ügyészség szerint nem tüntette fel az adóbe­vallásában, ezzel az említett években összesen több mint 14 millió forinttal rövidítet­te meg az állam költségveté­sét. ■ K. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom