Somogyi Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-01 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 21. szám
8 INTERJU 2014. JUNIUS 1., VASARNAP Az oszinte erzesek nem tudnak hibazni film Mundruczo Kornel Feher Isten cfmu alkotasa tarolt Cannes-ban, junius 12-en lesz a magyar premier Nevjegy: Mundruczo Kornel es Hagen Cannes-ban. A filmben csak menhelyi kutyak szerepeltek, es valamennyiiiknek sikerult gazdat talalni. Fodi'jat nyert Cannes-ban a szerzoi filmeket szemlezo, rangos Un Certain Regard szekcioban (Bizonyos nezo- pont) Mundruczo Kornel Feher Isten filmje, amely- ben kutyak veszik fel a har- cot az emberek kirekeszte- sevel, konyortelensegevel. A rendezo szerint a kutya egyertelmu metafora, meg- sincs direkt iizenet, a film az oszinte erzesekre akar hatni, amelyek szerinte nem tudnak hibazni. Mezes Gergely- A dij utan sikerult mar meg- allapodni kiilfoidi forgalma- zokkal?- Szerencsere sokkal, es az elkovetkezo evekben meg no- vekedhet ez a szam. Jelenleg 15-20 orszagrol beszeliink, ami egyaltalan nem keves, l'gy 13 nappal a bemutato utan. De termeszetesen na- gyon varjuk a magyar forgal- mazast. Junius 12-en joviink ki a filmmel, kivancsiak va- gyunk, mennyire birjuk meg- szolitani a hazai nezoket.- A Feher Isten kiilfoldon nagyon jo kritikakat kapott. Te milyennek tapasztaltad a fogadtatast a helyszinen?- Azt lehetett erezni, hogy nagyon jo hangulat van a film koriil, hogy nagyon pozitivak a nezoi visszhangok. Es akar- hogy is, az ujsagirok is nezok, bar specialis fajta. Az en film- jeim korabban sosem kaptak ennyire pozitiv visszhangot, de azt a helyzetet is viselni kellett. Nyilvan a magyar sajto mas teszta lesz, itthon minden sulyosabb, es nekem is nehe- zebb szembe nezni az itteni kritikaval. Megsem tartok ettol. Az, hogy kiilfoldon ekkora elismeresre talalt a Feher Isten, nekiink nagyon fontos vissza- jelzes. Azt jelenti, hogy a film univerzalis tartalommal bir, es mindeniitt dekodolhato.- Szamitottatok a dfjra?- A dijra sosem lehet szami- tani, most is nagyon meglepod- tiink, amikor kideriilt, hogy mi kapjuk. Bevallom, korabban nem is gondoltam ra. De mon- dom, a jokedv igazan erezheto volt a film koriil.- A kiilfoidi kritikak kapcsan az univerzalis tartalmat em- litetted. Szerinted mennyire tekintheto magyarnak ennek a filmnek a nyelve?- Magyarok a gyokereim, a filmet Budapesten irtuk, magyar szineszekkel vettiik fel magyar nyelven. Tehat abbol a valosagbol taplalkozik a film, amit mi ateltiink. De az is igaz, hogy mikozben nagyon sok idot toltok kiilfoldon, nem latom, hogy olyan nagyon nagy tavolsagok lennenek, hogy pel- daul Antwerpen kiilonb len- ne, mint Budapest. A film egy metaforara epiil: a kutyak a mindenkori kisebbseget kepvi- selik, a kitaszitottakat - ennek meglete nem csupan magyar jelenseg. A szolidaritas hianyat sem neveznem itthoni specia- litasnak, ez mindeniitt feszxti a tarsadalmakat. Ebben az er- telemben a Feher Isten egy altalanos ervenyu tarsadalom- kritika.- Amikor kitalaltatok Weber Kataval a tortenetet, volt olyan ddntd pillanat, amikor elhitted, hogy barmekkora oriiltsegnek is tunik, de lehet tobb mint 200 kutyaval egyiitt forgatni?- Nagyon beleszerettem a tor- tenetbe. Termeszetesen eloszor mindenki oriiltnek nezett,meg Petranyi Viktoria is, aki amel- lett, hogy tarsiroja a filmnek, a vezetoproducere is. Attol a pil- lanattol kezdve azonban, hogy letette a voksat az otlet mel- lett mindig mellettiink allt, es mondta, hogy igenis neki lehet menni. Szerencsenkre talal- koztunk olyan oriilt zsenikkel is, mint Halasz Arpad es Teresa Miller. Ok lettek a magyar es az amerikai kutyatrenerek. Mi- utan elhataroztuk, nem hasz- nalunk CGI-technologiat, tehat digitalisan nem nyulunk bele a filmbe, nem rajzoljuk at a kutyak erzelmeit utolag, nagyonis rajuk voltunk utalva.- Volt olyan pillanat, amikor kudarcnak erezted a filmet? Amikor remenytelennek lattad a forgatast?- Rogton az elso nap. Kijot- ttink az elso kutyaakcio-jele- netre, es azt lattuk, hogy sem- mi sem mukodik. Raadasul, bar mar marciusban jartunk, megis iszonyatosan hideg volt, mindenki szetfagyott. A kutyak pedig nem csinaltak meg semmit. Akkor azt ereztem, hogy oke, szep probalkozas volt, de ez a film nem fog ossze- jonni. De aztan szepen felepiilt a dolog, megtanultuk egymast.- Cannes-ban azt mondtad, hogy ez a film egyben egy kor- szakvaltast is jelent neked.- Ezt azert nem en talaltam ki, hanem az ujsagirok: ok ir- tak, hogy ez egy korszakvalto film. Az viszont igaz, hogy az elmult negy evben, mig nem csinaltam filmet, sokat gon- dolkoztam azon, hogy mi az a filmnyelv, ami leirja, illetve mi az a tortenet, ami megfogja azt a valosagot, amit en atelek. Hogy mikent lehet ezt a rohamosan valtozo Kelet-Europat megra- gadni? Mivel lehetne felrazni azt az Europat, amely a gaz- dasagi krizis utan nem nezett szembe sajat moralis valsaga- val? Vagy hogy mikent lehetne az alapertekeket vijra megfogal- mazni egy olyan filmnyelven, amely kepes csatornat talalni az erzelmekhez, kepes a sziv- hez beszelni. Egyebkent, aki ismeri a szinhazi munkaimat, az tudhatja, hogy ugyanennyire erzelmes a Proton Szinhaz: pont ilyen torteneteket probalunk el- meselni es kitalalni. A Feher Isten az elso ilyen filmes valasz: nem az elefantcsonttoronybol figyeliink, nem dugjuk homok- ba a fejiink, hiszen szamunkra a muveszet kommunikacio.- Szerinted van olyan ut, ame- lyen nem kell kompromisszu- mot kotni, ha nagyobb kozon- seghez akarsz eljutni?- Szerintem a szerzoi filmnek, amikor a szemelyesseged a legfontosabb szervezoelve a produkcionak, csak ilyen ut- ja van. Mert ha nem igy van, akkor a filmed csupan projekt lesz, nem pedig egy alkotas. Ami nagy kiilonbseg. De az nagy problema, hogy a magyar A feher Isten a fiatal rendezo hatodik filmrendezese, ma- gyar-nemet-sved koprodukcio- ban keszult a Magyar Nemzeti Filmalap gyartasi tamogatasa- val. A film egy kislany es egy kutya bardtsaganak tortenetet meseli el. Egy uj torveny szerint minden korcs utan kiilonadot kell fizetni a kutyatartd allampolga- roknak. Ebek szazait dobjak ki a tulajdonosok. A 13 eves Lili sikerteleniil probalja megovni kutyajat, Hagent az apjatol, Igy az is utcara keriil. A hontalan nezo kihalt a magyar filmek- bol. Ez igenis kihivas egy alko- tonak. Gondolj bele, egy olyan nemzeti heviilettel feltoltott or- szagban, mint Magyarorszag, epp a magyar filmeket ignoral- jdk! Marpedig, ha az nem fog- lalkoztatja az alkotot, hogy ki- hez beszel, akkor nagy baj van.- A magyar tarsadalom, a mozinezok mintha irtozna- nak attol, hogy sajat hibaikkal szembesuljenek.- Ez a film nem kioktato, nem akar semmilyen politikai csomagot atnyujtani, iizenni. A felismeresben bizik, az erzel- mekben, es azt gondolom, hogy a valodi, oszinte erzesek nem tudnak hibazni. Attol nem fe- lek, hogy aki megnezi, az eluta- sito lesz a problemaval. Mint ahogy azt sem gondolom, hogy barkinek is elmenyt okoz, ha nem kell hasznalnia a fejet. Lehet, hogy tul optimista vagyok.- Te milyen mufaj ala sorolnad a Feher Istent?- Talan egy tarsadalomkri- tikus melodrama, ami mufaji elemeket hasznal a csaladi filmtol a thrillerig.- Ez az otodik filmed, ame- lyik Cannes-ban dijat kapott. Raereztel egyfajta cannes-i kozizlesre? kutyaknak egyetlen valaszuk marad mindarra, ami veliik tor- tent: a lazadds. Hagen a nincs- telen felkelok elere dll, es a kutyak a varos ellen indulnak. A film operatore Rev Marcell, vdgojajancso David, zeneszer- zoje a magyar szdrmazasu, Iz- raelben elo Asher Goldschmidt, latvanytervezoje Agh Marton. A foszerepben Psotta Zsdfia 12 eves amatorszmesz, a tovabbi szerepekben tobbek kozottZsd- ter Sandor, Monori Lili, Thuro- czy Szabolcs es Galffi Ldszlo lathatoak.- Errol a zsurit kellene meg- kerdezni. Cannes egy olyan szelekcio, amely ad arra leheto- seget, hogy bemutassa a vilag trendjeit. Ezek szerint mi tu- dunk kortars valaszokat adni. De ez azt is jelenti, hogy senki- nek nines berelt helye. Csak az szamit, amit megfogalmazol.- Ennyi dijjal tudnad mar ma- gad fiiggetleniteni a magyar fllmfinanszirozastol?- Valoszinuleg lenne ra lehe- toseg. De nem ez a kerdes. Sza- momra a film addig tart, amig a sajat szabadsagomat meg tu- dom elni. Es most ugy latom, hogy a magyar tortenetekben meg tudom elni. Termeszetesen az a jovo egyik kihivasa, hogy gondolhatok-e egy nagyobb piacra. De eddig mindig fontosabbnak tunt, hogy itthon csinaljam a dolgom.- Partizanfilmnek is nevezted a Feher Istent. Ezzel gondolom a filmipari atalakulasra utaltal.- Az elso ket evben nagyon elhasalt a magyar filmszak- ma, de azota nagyon pozitiv folyamatokat latok. En peldaul szinhazi alkotokent allithatom, hogy a szinhazi elet sokkal ero- sebben at van itatva politikai befolyassal. Mintha nem szun- ne Kelet-Europaban a rossz reflex, hogy a hatalom melyebben bele akar nyulni az emberek eletebe, mint Nyugat-Europa- ban. Ezzel szemben az eddi- giek alapjan ugy latom, hogy a filmalapnal (Magyar Nemzeti Filmalap) van egy apolitikus allaspont, mikozben a magyar filmesek is felkesziiltek a par- beszedre. Igy tehat rajtunk is mulik, milyen lesz a rendszer, mert mi is alakitjuk azt. Nem latok elhallgattatott alkotokat, el nem keszult filmeket. Ami remenyt ad arra, hogy a helyen kezeljiik, normahzaljuk a helyzetet.- Folytathato szamodra, hogy tovabbra is ezzel a befogadha- tobb filmnyelwel kiserletezz? 1975-BEN SZULETETT Goddllon. 1994-1998 kozott a Sztnhdz- es Filmmuveszeti Egyetem szlnesz sza- kan tanult Zsdmbeki Gabor oszta- lyaban. 1999-2003 kozott a film- rendezoi szakon folytatta tanulma- nyait. 2003-ban megalapttotta a Proton Cinema Kft.-t Petranyi Viktoriaval. 2004 ota azEuropai Filmakademia tagja. egyetemi evei alatt tobb filmet keszltett, melyek szamos elismeres- ben reszesiiltek. Szep napok dmu alkotasa 2002-ban Locarnoban el- nyerte az Eztist Leopardot. 2003- ban A 78-as Szentjohannaja dmu operafilmjet meghtvtak a cannes-i RendezokKethete valogatasaba. 2003-ban Balazs Bela-dijat is kapott. 2008-ban DELTA dmu filmjevel elnyerte a 39. Magyar Filmszemle fodijat, a 61. Cannes-i Filmfesztiva- lon pedig a Nemzetkozi Filmkriti- kusok Szovetsegenek dtjat. 2010- ben a Szeltd teremtes -A Frankens- tein-terv dmu film) szerepelt Cannes-ban. 2013-ban a POSZT-on elnyerte a legjobb rendezo dijat Coetzee Szegyen dmu darabjanak rende- zesevel.- Erre nehez felelni. Az biz- tos, hogy nagyon sok tartalek van meg benne. Nyilvan so- kaknal ki fogja iitni a biztosi- tekot, hogy nem egy hagyoma- nyos muveszfilmet lat, aminek a sztenderdjei bejaratottak, is- mertek. Ebben a filmben van egy fesuletlen, de a benniink elo retegeket jobban felmutato stilusjegy. Szerintem ez az „at- lagnezoknek” erdekes.- Mintegy 270 kutyaval dolgoz- tatok a filmben, tobbnyire men- helyiekkei. Valoban sikerult mindnek gazdat talalni?- Igen. Nagyon hianyolom Magyarorszagrol, hogy te- gyiink kozos celokert. Az, hogy orokbe tudtuk adni a kutyakat, csaladokat talaltunk nekik, nagyon fontos iizenet volt sza- momra. Meg azt is mondtuk, mar azert is megerte megesi- nalni a Feher Istent, mert gazdat talaltunk ennyi kivert ku- tyanak.- A kutyafoszereplovel, Hagen- nel mi tortent?- 6 a trenerevel maradt. Nem is tortenhetett mashogy, annyira osszenottek, elszakit- hatatlan kapcsolat alakult ki koztiik. 0 is egy keverek, egy igazi utcakutya, mint ahogy egyikiik sem filmes kutyakep- zobol erkezett.- Korabban a Kretakorrel te rendezted A Nibelung lakopar- kot, a Hagen nev onnan jott?- Ez nyilvanvalo utalas: a Wagner-mitoszbol vettiik at Hagen figurajat, a lazado torpeet.- Neked van kutyad?- Sosem volt. Edesanyamnak voltak macskai. De mar meg- fordult a fejemben, hogy le- gyen. A filmben egyenlosegjel van a kutyabaratok es a „nem kutyabaratok” kozott. Azt hi- szem, hogy pont ezt kell meg- erteni a film kapcsan, hogy igenis van, lehet egyenloseg ket nezopont kozott. Feher Isten: a tarsadalomkritikus melodrama /> i
