Somogyi Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 23. szám
4 A HET TEMAJA 2014. JUNIUS 22., VASARNAP fizetesek Az atlagos brutto kereset 232 300 forint. A penzugyesek vihetik a legtobb, az egeszsegiigyi-szocialis dolgozok a legkevesebb penzt haza. Az elmult evtizedben dragult az elet. •• // / > / NOVEKVO BEREK ES MAGAS ARAK A Kozponti Statisztikai Hivatal (KSH) jelentese szerint nottek a berek Magyarorszagon. Egy friss europai kutatasbol pedig az deriil ki, hogy hazankban szinte minden olcsobb, mint az europai atlag. Elvben tehat nagyon jo nekiink, de akkor miert nem erezziik? VR-osszeallitas Nottek a berek tavalyhoz kepest A KSH legutobbi jelentese szerint Magyarorszagon az atlag- keresetek 2,4 szazalekkal nottek az egy ewel korabbihoz kepest. 2014. januar-aprilisban a teljes munkaidoben alkalma- zasban allok atlagos brutto ke- resete 232 300 forint volt. A val- lalkozasoknal dolgozok atlagosan 249 600, mig a koz- szferaban 201 300 forintot ke- restek. A nem kozfoglalkoztatas kereteben foglalkoztatottak brutto keresete a nemzetgazda- sagban atlagosan 245 800, a koltsegvetesben dolgozoke 234 400, a nonprofit szerveze- teknel pedig 226 100 forint volt. A kozfoglalkoztatottak atlagosan 77 500 forintot kerestek. Ez - a kozfoglalkoztatast figyel- men kivtil hagyva - a nemzet- g gazdasagban 6,5, a versenyszfe- 1 raban 5,2, a koltsegvetes | teriileten 10,0, a nonprofit szer- | vezeteknel 8,4 szazalekos emel- § kedes a 2013. januar-aprilishoz - viszonyitva. Mivel az inflacio ekozben 0 szazalek kozeleben van, a keresetek realerteke je- lentosen, 4,2 szazalekkal emel- kedett aprilisban az egy ewel korabbihoz kepest. Az atlag 152 ezer forintot keres A brutto atlagkeresetek a penziigyi, biztositasi tevekenyseg gazdasagi agban voltak a legmagasabbak (504 700 forint), ezt az informacio es kom- munikacio (470 200 forint), valamint az energiaipar (villa- mosenergia-, gaz-, gozellatas, legkondicionalas) kovette (399 000 forint). Legkevesebbet a hu- man-egeszsegiigyi, szocialis el- latas (136 800 forint), a szallashely-szolgaltatas, vendeglatas (153 300 forint), illetve a mezo- gazdasag, erdogazdalkodas, ha- laszat (167 100 forint) agakban dolgozok kerestek - deriil ki a KSH kozlemenyebol. A kozfoglalkoztatas ada- tai nelkiil a brutto kereset a nemzetgazdasagban atlagosan 245 800, a koltsegvetesben dolgozoke 234 400, a nonprofit szervezeteknel pedig 226 100 Ft volt. A kozfoglalkoztatottak atlagosan 77 500 forintot kerestek. A netto kereset a vizsgalt ido- szakban 152 200 (a fizikai fog- lalkozasuake 102 500, a szelle- mi foglalkozasuake 208 000) forint volt, ami 2,4 szazalekkal magasabb, mint 2013. januar- aprilisban. A csaladi kedvezme- nyeket figyelembe veve a netto kereseti atlag 158 900 forintra becsiilheto. A kozmunkas munkat keres Aprilisban 212 ezer kozfoglal- koztatott volt az orszagban, de majusban 100 ezer fovel meg- ugrott az allaskeresok szama: valoszinuleg azok leptek ujra a munkapiacra, akik kiszorultak a kozmunkabol. A koltsegvete- si szektor letszamgyarapoda- sa egyre szembeotlobb. Bo' 40 ezerrel tobben dolgoznak a koz- szferaban, mint egy eve. Jo hir, hogy a versenyszektorban is egyre tobben dolgoznak. A leg- alabb 5 fot foglalkoztato ce- geknel aprilisban 1 milho 863 ezren alltak alkalmazasban, ez 5,6 szazalekos novekedest jelent. Ugyanakkor a verseny- szektor foglalkoztatasi szintje jocskan elmarad a valsag elot- titol, mindossze a 2012 eleji visszaesest dolgoztuk le. Az atlagos magyar fogyasztoi arszin- vonal 40%-kal elmarad az unios atlagtol, nalunk alacsonyabb atlagos arszinttel csak Btdgari- aban, Romaniaban es Lengyel- orszagban talalkozhatunk. Magyarorszag nekiink draga A friss Eurostat-adatok azt mutatjak, hogy tevedes, misze- rint a magyar arak a nyugati szinten allnanak. Ezt az ossze- hasonlftast minden evben elveg- zik az unios orszagok kozott. Az igy kialakult adatsor pedig egy olyan statisztikai mutato, ami azt jelzi, hogy mekkora az adott orszag penzenek a vasarloereje, az unio atlagahoz kepest. Ez az adat tehat, minel kozelebb van a 100-hoz, annal dragabb az adott termek vagy szolgaltatas es minel messzebb, annal olcsobb. Az EU-ban ugyanis tovabbra is jelentosek az arkulonbsegek, az atlaghoz kepest 40 szazalekkal dragabb (Dania), illetve 52 szazalekkal olcsobb (Bulgaria) orszagot is talalunk. A magyar arszinvonal 40 szazalekkal alacsonyabb, mint az EU 28 tagor- szaganak atlaga. Az elmult tiz evben 15 sza- zalekponttal zarkoztunk fel az unios atlaghoz. Ez tehat azt je- lenti, hogy az elmult evtizedben dragult az elet Magyarorszagon a tobbi orszaghoz kepest is. Leg- nagyobb mertekben - 25%-kal - az elelmiszerek ara keriilt kozelebb az europai szinthez, de az energiaarak is felzarkoztak. Kiilfoldon minden olcsobb? Mondjuk, ha az unios atlag szintjen vannak hazankban az elelmiszerarak, de a berek az unios bereknek csak 42-57 szazalekat erik el, nyilvanva- 16, hogy sokkal nagyobb terhet jelentenek szamunkra, mint azoknak jelentenenek, akik unios bert keresnek. Marpedig Magyarorszagon az egy ledolgo- . zott orara juto GDP mennyisege a nyugat-europai atlag 53 sza- zalekanak felelt meg 2013-ban, az EU-28 atlaganak pedig ket- harmadat, 67 szazalekat hozza. Tehat ha emelkedtek is a berek, nagyon keveset keresiink. Az, hogy az unios atlaghoz kepest milyenek az arak nalunk, fiigg attol is, mennyire ero's a forint. Hiaba emelkedtek peldaul az arak, ha ugyanakkor sokat gyengiilt a penziink, unios at- lagban nem lettiink dragabbak. Vagyis mi, itthon jobban meg- ereztuk a valtozast, mint az, aki az eurohoz kepest szemlelte eb- ben az idoben ugyanezt. Masreszt egy magyar atlag- ember nem ez alapjan erzeke- li azt, hogy mennyibe keriil az elet. Inkabb aszerint, hogy mondjuk egy ewel korabban ugyanazert a termekert meny- nyit fizetett, vagy a jovedelme- hez kepest mekkora kiadast jelent bevasarolnia. A nyugaton jaro turista per- sze elso'sorban az elektronikai cikkek vagy a tavkozles arat ha- sonlitja ossze, ami sok esetben olcsobb, mint nalunk. A legtob- ben a ruhazati termekek es az elelmiszerek bolti arat latjak, es jogosan allapitjak meg, hogy a hazai arszint csaknem azonos a nyugatival. Ekozben azonban a szolgaltatasok tovabbra is sokkal dragabbak Nyugat-Euro- paban. A mostani felmeresben ezt elsosorban a vendeglatas, szallashely-szolgaltatas arai reprezentaljak. Itt a hazai arak alig haladjak meg az unios atlag felet, a skandinav arszintnek pedig a harmadat. Az arszinvonal tehat komoly osszefuggest mutat a gazdasagi fejlettseggel. Vagyis a joletiink nem a magas arak, hanem az alacsony berek miatt nem erez- heto'. Az viszont az orszag atlagos termelekenysegehez igazo- dik, vagyis csak a gazdasagi fejlodessel egyiitt varhatjuk az emelkedeset. Az elektronika a legdragabb Magyarorszag az unios ar- szinvonal 60%-at eri el, ezzel hatulrol a negyedik a rangsor- ban; a legolcsobb Bulgaria es Magyarorszag kozott all az „ar- versenyben” Lengyelorszag es Romania is, a tobbi unios orszagban viszont kivetel nelkiil maga- sabbak az arak, mint nalunk. Az atlagarat osszetevoire bontva kideriil, hogy Magyarorszagon az elektronikai cikkek es a postai es tavkozlesi szolgaltatasok ara kozeh'ti meg legin- kabb az unios atlagot. Ez egyeb- kent sehol nem olcso. Az elelmiszerek es italok ara Magyarorszagon az EU-atlag 80 szazaleka. Ebben a termek- kategoriaban viszont Lengyelorszag a legolcsobb, ahol az atlag 62%-aba keriilnek a dolgok, mig Dania a legdragabb, 140 szazalekos mutatojaval. Svedorszag- ban, Finnorszagban es Auszt- riaban is sokkal dragabbak az elelmiszerek az atlagnal. Az alkoholtartalmu italok es dohanytermekek eseteben a magyar arak az EU atlaganak 66%-at erik el. Ezen a teren a legtobb orszag az atlag koriili arakkal rendelkezik, az atlagot a britek huzzak fel, ahol ezek a termekek az unios osszatlag tobb mint 160%-aba keriilnek. Ruhazkodni Magyarorszagon a legolcsobb az Europai Unio- ban, a magyar arak az EU-atlag haromnegyedere rugnak. Oltoz- kodni Svedorszagban a legdragabb, ahol az atlag 130 szazalekat kell fizetni a ruhakert. A kosarban a „szemelyes koz- lekedesi eszkozok”, autok, mo- torok is szerepelnek. Ebben a kategoriaban Csehorszag a legolcsobb, ahol az EU-atlag 81%-at kell fizetni az ilyen cikkekert. Nalunk ugyanez a mutato 85 szazalekon all. A magyar arak kozott az atlagot lefele huzo, legolcsobb ter- mekkategoria a szallodake es ettermeke, amelyek mindossze az EU atlaganak 53 szazaleka- ba keriilnek. Ezen a teren is Bulgaria a legolcsobb es Dania a legdragabb. Elobbiben az atlag 47, utobbiban pedig 149 szazalekat kell kifizetni. A berek alakulasa Magyarorszagon szakmankent (Forintban, aprilisi brutto berek alapjan) Penziigy, biztositasi tevekenvseg 557 922 Informacio, kommunikacio 477 249 Villamosenergia-, gazszolgaltatas 424 572 Tudomany, muszaki tevekenyseg 364 489 Kozigazgatas, vedelem, tarsadalombiztositas 273 277 Banyaszat 264 973 Feldolgozoipar 257 324 Oktatas 240 075 Szallitas 228 151 Kereskedelem, jarmujavitas 228130 Muveszet, szorakoztatas 227 285 Vizellatas, hulladekgazdalkodas 216 802 Ingatlaniigyletek 203 831 Adminisztracios tevekenyseg 188 661 Epitoipar 177 736 Egyeb szolgaltatas 173 965 Mezogazdasag, erdogazdasag, halaszat 173 693 Szallashely-szolgaltatas, vendeglatas 152 576 Humanegeszsegugy, szocialis ellatas 135 041 ATLAG 239 739 Minimalber alakulasa Magyarorszagon (forint) ev brutto netto 2010 73 500 60 236 2011 78 000 60 600 2012 93 000 60 915 2013 98 000 64 190 2014 101500 66 483 Minimalberek Europaban Orszag euro Ausztria 1350* Belgium 1498 Bulgaria 148 Ciprus 909 Csehorszag 319 Egyesiilt Kiralysag 1254* Esztorszag 290 Franciaorszag 1398 Gorogorszag 877 Hollandia 1446 Horvatorszag 381 Irorszag 1499 Lengyelorszag 359 Lettorszag 282 Litvania 232 Luxemburg 1801 Magyarorszag 320 Malta 685 Moldova 70 Nemetorszag 1470* Olaszorszag 970* Oroszorszag 117 Portugalia 566 Romania 161 Spanyolorszag 748 Szerbia 163 Szlovakia 327 Szlovenia 748 Torokorszag 303 Ukraina 94 Forras: Eurostat, Fedee * Ezekben az orszagokban szakmankent val- tozik a minimalber osszege, ez egy atiagadat Fogyasztoi arak szinvonala Europaban (EU-atlag=100) Dania 140 Svedorszag 130 Finnorszag 123 Luxemburg 123 Irorszag 118 Hollandia 110 Ausztria 107 Nemetorszag 102 EU-ATLAG 100 Spanyolorszag 95 Gorogorszag 89 Szlovenia 83 Szlovakia 71 Csehorszag 71 Lettorszag 71 Horvatorszag 68 Magyarorszag 60 Romania 57 Lengyelorszag 57 Bulgaria 48
