Somogyi Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-19 / 141. szám
KOZBLEl*^™ HIRSAV Lazar Janos az orszag unios fotargyaloja lazar janos Miniszter- elnokseget vezeto minisz- tert jelolte ki a kormany a 2014-2020-as programozasi idoszak tervezesenek koor- dinaciojaert felelos unios fotargyalonak. A hatarozat a szerdai Magyar Kozlonyben jelent meg. Lazar feladata, hogy a Kozos Strategiai Keret ala tartozo alapok iigyeben egyeztessen az Eu- ropai Bizottsaggal, vezesse a targyalasokat es kepviselje a magyar allaspontot. Ezt a feladatot eddig Varga Mihaly nemzetgazdasagi miniszter tdltotte be. ■ MTI Emelkedik az iizemanyagok ara EMEU brutto 4-4 forinttal a gazolaj es a benzin lite- renkenti nagykereskedelmi arat penteken a Mol Nyrt.- ertesult piaci forrasokbol az MTI. Az emelessel a gazolaj literenkenti atlagara 422-423 forintra, a benzine 421-422 forintra no. A Mol legutobb tegnap valtoztatott az arakon, akkor brutto 5 forinttal emelte a gazolaj es 4 forinttal a benzin literenkenti nagykereskedelmi arat. ■ MTI Megugrott az allaskeresok szama majusban a Nemzeti Foglal- koztatasi Szolgalat regiszte- reben 514,4 ezer allaskereso szerepelt, ami aprilishoz ke- pest tobb mint 100 ezer fos, 24,3 szazalekos novekedes, de az eldzo ev azonos ho- napjahoz kepest meg lgy is 700 fovel kevesebb munka- nelkulit tartottak nyilvan. A nyilvantartott allaskeresok aranya az aktiv nepesseghez viszonyitva 11,7 szazalek volt, a munkavallalasi koru nepesseghez mert rata pedig 7,4 szazalekos erteket muta- tott. A legalacsonyabb az allaskeresok aranya tovabbra is Gyor-Moson-Sopron, Vas, es Pest megyeben, valamint Budapesten volt. ■ MTI Lesujto kep a szakkepzesrol elemzes Magasabb a munkanelkiiliseg a szakiskolat, szakmunkaskepzot vegzetteknel A tobbi kozepfoku kepzeshez kepest alacsonyabb szintu a tudasszintjiik a szakkep- zesben reszt vevoknek, az alacsonyabb kovetelmenyek ellenere magas a lemorzsolo- dok es a bukottak aranya. Eber Sandor „A szakiskolakban koncent- ralodnak a tarsadalmi kire- kesztodes veszelyenek kitett tanulok” - all a Magyar Keres- kedelmi es Iparkamara (MKIK) Gazdasag es Vallalkozaskutato Intezetenek felmereseben. Az elemzes szerint a szakiskolaba jar a legtobb hatranyos hely- zetu tanulo (29 szazalek) a kozepfoku iskolatipusok koziil. A nyolcadik evfolyamot sikere- sen befejezo roma szarmazasu diakok koreben a szakiskolai kepzes valasztasa gyakoribb, mint a nem roma tanulok ese- teben, akik inkabb szakkozep- iskolaban vagy gimnaziumban tanulnak tovabb. A szakiskola a magyar oktatasi rendszer szelekcios mechanizmusai- nak kitett intezmeny, igy nagy aranyban vannak jelen gyen- ge tanulmanyi eredmenyekkel rendelkezo tanulok. A kozepfoku oktatas soran szakmat szer- zo diakok aranya Magyarorsza- gon elmarad az EU-s atlagtol. A szakiskolakbol a munka- ero-piaci keresletet meghalado szamban keriilnek ki potencia- lis szakkepzett munkavallalok, a munkaadok megis a szak- kepzettek hianyat tapasztaljak. Az orszagos szinthez kepest a munkanelkiilisegi rata vala- mivel magasabb (12 szazalek) a szakiskolat es szakmunkas- kepzot vegzettek koreben. A diplomas munkavallalok a szakiskolat vegzettek bereinek tobbszoroset keresik meg, de mar erettsegivel is jelentosen javulnak a fizetessel kapcsola- tos kilatasok. A szakiskolai kepzeseknel a legmagasabb a pedagogiai kepzettseg nelkiili (4 szazalek) oktatok aranya. A szakiskolai oktatas minosege az ott tanuloknak az alapfoku oktatas soran elert tudasszintjenek ha- nyatlasaban mutatkozik meg. A szakiskolasok azon tarsas viselkedessel kapcsolatos kesz- segei, amelyek alapvetoen meg- hatarozzak maganeleti es tanulmanyi sikereiket, alacsony szintuek a tobbi kozepfoku iskolatipusban tanulokhoz kepest, ahogy altalanos tudasuk is alacsonyabb szintu. A tobbi kozepszintu oktatasi kepzeshez viszonyitva magas a kepzest be nem fejezok, tehat a lemorzsolo- do tanulok aranya. A szakiskolai tanulmanyi kovetelmenyek elmaradnak a tobbi kozepfoku intezmenytipusban elvart szinttol, megis magasabb az ev- folyamismetlesre bukottak aranya (9 szazalek, tobb mint 13 ezer tanulo) a szakiskolakban. „A dualis kepzesre valo at- teres komoly attorest hozhat a szakkepzes minosegenek javu- lasaban” - mondta lapunknak az MKIK oktatasi es kepzesi alelnoke. Bihall Tamas szerint igy javulni fog a diakok elhe- lyezkedesi arany a munkaero- piacon. Ugy velte, hogy dualist kepzes tapasztalatait (tavaly szeptember ota mar nem lehet Nem szerencses a szakmak osszevonasa nem mindig veszik figyelem- be a szakkepzesben diakok fiziologiai kepessegeit - veli Tothjozsef, az MKSZSZ elno- ke. Az epi'tomesteri szakmak- nal magas szintu alkalmas- sagi vizsga van. Aki alkal- matlan, nem tud az olyan egeszsegiigyi korlatokkal el- lathato szakmakra jelentkez- ni, mint a burkolo, vagy a parkettas, amire az eptto- iparnak is nagy sziiksege lenne. Az erintettek (gy a vendegldtds, kereskedelem szakokra helyezkednek el, ahol tulkepzes van. „nem volt szerencses tobb szakma osszevondsa sem” - mondta Toth. Ilyen pelddul az egyesttett kofarago-muko- ves-epiiletszobrasz szakma. Van olyan evfolyam, ahol er- re mindossze oten jelentkez- tek, mtg korabban, amikor meg kiilon is el lehetett saja- titani a szakmakat, akkor 30 fds evfolyamokat indttottak. mas jellegu kepzest inditani a szakiskolakban) a felsooktatas- ban is ervenyesiteni kellene. Bihall szerint a kozeljovdben tobb targyalas, torvenymodosi- tas es finomhangolas is varhato majd a szakiskolak iigyeben. „Valtoztatni kell azon, hogy gyenge, nem megfelelo kepes- segekkel rendelkezo, 2-es at- lagu gyerekek bejussanak a szakkepzesbe” - hangoztatta Bihall. Az MKIK alelnoke szerint a negyes-otos kepessegu diakoknak is vonzova kellene tenni ezt az iskolatlpust. A Magyar Kozoktatasi es Szakkepzesi Szakszervezet (MKSZSZ) elnoke szerint inkabb az altalanos iskolai kepzesre kellene nagyobb hang- sulyt helyezni az alapveto ke- pessegek megtanltasara. Toth lozsef lapunknak a skandinav peldat hozta fel, ahol mar alapfoku oktatasban azt figyelik, hogy mely, akar a szakiskolakban alkalmazhato kepessege- ket fejlesszek a gyereknel. A tankotelezettseg korhata- ranak sem a 16, sem a 18 eves korz nem tartja megfelelo meg- oldasnak. „A tankotelezettseg elkeriileset akkor kellene lehe- tove tenni, ha a diak legalabb egy reszszakkepzest elsajatit az iskolai rendszerben” - mondta Toth. Ehhez azt is bevezetne, hogy 16-18 ev kozottieket resz- szakkepesites nelkiil ne alkal- mazhassak. Megfontolandonak tartja a kaucio bevezeteset. Ezt a sziild (rossz anyagi helyzet eseten az allam) fizetne be, es akkor kapnak vissza a penzt, ha a diak egy adott szakkepzesi cikluson beliil teljesitene a kove- telmenyeket. Az addfizetok pen- zenek pazarlasanak tartja, hogy vagy 16, vagy 18 eves korig va- lamilyen szakma-reszszakma elsajatitasa nelkiil maradjanak benn az oktatasi rendszerben. Az MKSZSZ elnoke nem ert egyet az evismetles rendsze- revel, a buktatas helyett olyan minositest kapnanak a mar indulaskor hianyossagokkal kiizdo diakok, hogy vizsgara mehetnek, vagy sem. Toth se- relmezte, hogy nem egyenlo elbiralasban reszesitik az alla- mi szakkepzo es a tanmuhely keretei kozott mukodd intez- menyeket, mivel az allam az utobbiaknak ad magasabb nor- mativat sajat intezmenyeivel szemben. A diakok igy inkabb a kiilonbozo oktato kft.-kkel kotnek szerzodest. Meg egy lepes Kelet iranyaba beruhazas A tiirkmen foldgazzal a kulturalis kapcsolatok is megerosodhetnek Trocsanyi bemutatta allamtitkarait Bar Magyarorszag es Turkme- nisztan kozotti kereskedelmi forgalom viszonylag szereny, a kozep-azsiai orszag olyan gazda- sagi modemizacios programba kezdett, amely jo egyiittmuko- desi lehetosegeket kinal a magyar vallalatoknak - mondta Ader Janos koztarsasagi elnok tegnap a Sandor-palotaban, miu- tan fogadta tiirkmen kollegajat, Gurbanguly Berdimukhamme- dowot. Ader kiemelte: Tiirkme- nisztan az az orszag, amelynek a vilagon a negyedik legnagyobb foldgaztartaleka van, az elmult evben 10 szazalekos gazdasagi novekedest ert el. Az orszag te- riiletenek 70 szazaleka sivatag, ezert a megbeszeles kereteit is az adta, hogy Tiirkmenisztanban sok a gaz, de keves a viz. Ader kiemelte, hogy a program magyar cegek bekapcsolodasat jelent- heti mar zajlo beruhazasokba a vlzgazdalkodasban, elelmiszer- exportban, de megteremti az oktatasi es kulturahs kapcsolatok bovitesenek a lehetoseget is. Tudomanyos, kulturahs es oktatasi egyiittmukodesi meg- ahapodast irt ala Balog Zoltan miniszter Sapardurdy Toylyev tiirkmen miniszterelnok-helyet- tessel, Szijjarto Peter ahamtitkar pedig gazdasagi egyiittmukode- si megahapodast irt ala Anna- muhammet Gochiev miniszter- elnok-helyettessel, es Rashid Me- redowkulugyminiszterrel. ■ VG E g Gurbanguly Berdimukhammedow es vendeglatoja, Ader Janos kormany Az Igazsagtigyi Mi- niszterium (IM) a jogalkotasban, a nemzetkozi kapcsolatokban az emberek boldogulasaert kivan dolgozni - mondta Trocsanyi Laszlo miniszter azon a sajtota- jekoztaton, amelyen bemutatta a tarca ahamtitkarait. Kifejtette: nem lehet elvitatni a kepviselo'k jogat, hogy egyeni inditvannyal torvenyt kezdemenyezzenek. Mindazonaltal az IM akkor tudja jol ehatni feladatat, ha a jogalkotasban donto szerepet kap. A miniszter altalanos helyet- tese Repassy Robert lesz. A po- litikus, aki egyben a tarca par- lamenti allamtitkara, jelezte: az Orszaggyules oszi iilesszakara terjeszti be a kormany azt a tervezetet, amely megoldana a tenyleges eletfogytiglan ker- deset. Molnar Zoltan, a tarca kozigazgatasi ahamtitkara jelezte: folyik a biintetoeljarasi es a polgari perrendtartasrol szolo kodex elokeszitese, a ciklus ko- zepere varhato a ket norma- szoveg. Berke Barna unios es nemzetkozi egyiittmukodesert felelos allamtitkar elmondta: a kotelezettsegszegesi eljarasok- ban ezentul az IM alakltja ki a magyar kormany allaspontjat az Europai Bizottsag elott. Patyi Gergely, az igazsagiigyi kapcso- latokert felelos ahamtitkar arrol beszelt, hogy partneri kapcsolat- ra torekednek az ugyeszseggel es a birosagokkal. ■ MTI t t
