Somogyi Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-16 / 138. szám
2014. JUNIUS 16., HETFO Miert dugul be a forgalom „ok netkiil”? ARAMLASTAN 2010 aUgUSZtUSa- ban egy Mongolia es Kina ko- zott vezeto foutvonalon ossze- omlott a kozlekedes. Kozel 11 napig alltak joforman mozdu- latlanul a 100 kilometer hosz- szu szakaszon a gepjarmuvek. Es aztan szinte egy csapasra megszunt a dugo. A jelenseget vilagszerte ismerik az auto- sok. Ha egy torlodas utan uj- ra megindul a forgalom, az ok gyakran rejtelyes marad: nines epitkezes, nines baleset, nines utszukiilet - nines lathato ok. Az aramlastanban hasznalatos matematikai modellekkel azon- ban nagyon is megmagyaraz- hato ez a fenomen. E szerint az autopalyan a forgalom kritikus helyzetbe keriil, ha savonkent es oran- kent tobb mint 2200 auto koz- lekedik. Ugyan a nagyon suru forgalomban meg nem alakul ki automatikusan dugo. Az azonban, hogy ilyenkor egy ve- zeto milyen gyorsan hajthat, es mikor kell legkesobb fekeznie, lenyegeben az elotte halado auto sebessegetol fiigg. Ha annak soforje esak egy pillanatra is figyelmetlen, es esak csekely mertekben, de lassabban ha- lad, az eppen eleg a forgalom aramlasanak visszavonhatat- lan megvaltoztatasahoz. Mert a mdgotte halado is kenytelen csokkenteni a tern- pot. Mivel azonban esak kes- leltetve tud reagalni, altalaban erosebben tapos a fekre, mint az elotte kdzlekedd. Eppugy az utana levo es minden rndgdt- te halado. Letrejon egy lokes- hullam, amely mindtobb gep- jarmuvet er el, es a haladasi irannyal ellentetesen terjed. Ez gyakran a forgalom teljes leal- lasahoz vezet. ■ Masodpercek is szamitanak Szerkesztosegiink ajanlja a most megjelent GEO magazint ELETMOD - TUDOMANY Robertsek az utolso juhtenyesztok koze tartoznak a kornyeken. Amikor a gyapju ara hullamzani kezdett, a legtobben attertek a marhatenyesztesre Elet a forro hatorszagban ausztralia Aki idetelepul, azt a nemzet csodalja, de neha szanja is Ausztralia hatorszaga, az outback, tobb mint por es pusztasag: egyre tobb fiatal no talalja meg itt a hatal- mas joszagfarmokon elete hivatasat. Latogatas Victoria Downsban. Hamarosan 17 ora, egy ora mul- va lemegy a nap, az amyekok megnyulnak a vbros homokon, mintha lehengereltek volna. Hir- telen azonban porfelho kereke- dik az udvaron, es ott van a Road Train, egy vontato es egy teher- autb-utanfuto, olyan hosszu es olyan szeles, mint harom sorhaz. Csak holnapra vartak. Valamit elszurtak, az apja valamit ossze- kevert; 6, Apa es az o idopontjai - persze most meg elutazott. A marhakat meg ma utnak kell in- ditani, a sofor ragaszkodik hoz- za. Akkor gyeriink. A 26 eves Catherine Roberts odafiittyent a kutyajanak es Riley-nak, a jackaroonak, a fiatal cowboynak. Mar egy par ho- napja tanulja, hogy itt kint nem szamit, hogy az embert egy ferfi vagy egy no szurja le. A no atma- szik a racson, bele a bogo mar- hak hullamzo tengerebe. Kalap, ing, farmernadrag, lofarok, nyakaban adovevo log - karcsu, szivos jelenseg a joszagmerleg mellett. „He]e]ej, gyeregyere- gyere!” Vaskapuk esapodnak, tehenek botladoznak, egyesek elore nyomakodnak, beekelod- nek a negymazsas test lendiile- tevel a racslecekbe. Catherine ugy dolgozik, mint egy gep: a nehez marhakat a bal kapuhoz, a konnyebbeket jobbra. Ket ora alatt Riley-val kozel 150 alla- tot hajt fel a teherautora, majd odaint a sofornek, leesapkodja a csizmaszarat, beall a konyha- ba es steaket siit. 6, ez semmi- seg - mondja majd az klassz ez az ellenseges kornyezet Ausztralia teriiletenek tobb mint haromnegyedet teszi ki. Itt joval kevesebb, mint egy- millio ember lakik. A teriilet nagyobb, meghatarozo resze felsivatagos, szarazsagturo novenyekkel es dllatvilaggal, idoszakos vtzfolyasokkal, mi- nimalis lakossaggal. A vala- melyest termekeny reszeket elsosorban legelokent haszno dolog, ha az ember jol elvegezte a munkat, szerencsere telihold volt, legalabb adott nemi fenyt. Aztan roviddel fel kilenc utan lefekszik aludni. Holnap fel hat- kor uj nap kezdodik Victoria Downsban. Victoria Downs. Egy darab zord foldteriilet szep noi neve, 13 ezer hektar, akkora, mint Pa- rizs alapteriilete, nyolcoranyi autoutra nyugatra Brisbane-tol. A kornyeken ez az egyik leg- nagyobb farm, de meg mindig szazszor kisebb, mint Queensland legjelentosebb allattarto te- lepe. A nagysag itt a sziikseges valasz a hianyra: ahol a szarazsttjak, hagyomanyosan juh- vagy szarvasmarhatenydsztes folyik a hatalmas kiterjedesu gazdasagokon, melyek teriile- tet a kormanytol berlik. az outback teruleten talalhato a vilag leghosszabb, nem kozle- kedesi celu epltmenye, a tobb, mint 5000 kilometer hosszu dog fence, a dingo-kerites, amely a’ vadkutyak es kengurujarvany ellen vedi a gazdasagokat. sag miatt alig terem valami, ott a joszagnak nagy teruleten kell megkeresnie az elelmet. Egy juhra 15 ezer negyzetmetert szamolnak; Nyugat-Europaban hasonlo meretu teruleten tiz- szer ennyi allat legelesz. Es eb- ben az evben kuldnosen sulyos az aszaly. Victoria Downsban a 3500 merinoi juhnak es a 2200 szarvasmarhanak extra tapla- lekra van sziiksege a tuleleshez. Pofajukban a fucsomok szaraz papirkent zorognek. Tiz ausztralbol esak egy el az outbackben, ebben az ellenseges komyezetben, amely a kon- tinens tobb mint haromnegyedet teszi ki. Aki idetelepul, azt a nemzet masik resze csodalja, de neha szanja is. A tagas, szabad fold idealjat por lepte be. Catherine kinez az ablakon a kertjere, amely az outback minden barna szinarnyalatat felvonultatja. „Az idegenek gyakran megkerdik: „Hogyan birod ki ott a bush- ban, abban a mocsokban, foleg nokent? - mondja ugy, mintha nem ertene a kerdest. - Erre azt felelem: Hogyan lehet a varos- ban elni?” Reszlet: A Geo magazin 2014/06. szamabol Az outback - az „isten hata mogotti videk” _____13 Am ikor a nyakkendo megkotese mar tudomany matematika A ferfiak koziil so- kan esak egyet tudnak - ami gyakran a Windsor-csomo. Ne- hanyan kettore-haromra is ke- pesek. Valoszinuleg azonban nines ember, aki mind a 177 147 lehetseges variaciojat ismerne a nyakkendo megkotesenek. A stockholmi KTH Royal Institute of Technology kutatojakent dol- gozo Mikael Vejdemo-Johans- son vezette matematikusokbol alio esapat szamitasai szerint ugyanis pontosan ennyifele verzio letezik. Igy egy ferfi 485 even at mindennap uj nyak- kendocsomdt hordhatna annak veszelye nelkiil, hogy ketszer egymas utan ugyanazt koti. Nem a svedek voltak az el- sok. 1999-ben ket cambridge-i matematikus is bemutatott egy vizsgalatot a nyakkendokerdes iigyeben. Ok azonban esak 85 variaciot szamoltak ossze. Amikor azonban Vejdemo-Johans- son a Matrix cimu mozifilmben egy olyan csomot latott, amely A megoldas nem is olyan konnyu hianyzott a felsorolasbol, fel- ismerte, hogy az nem lehet, es maga szamolt utana. Abbol a meggondolasbol indult ki, hogy egy nyakken- don maximum 11 hurkot kot- hetiink, mielott az gordiuszi csomova valtozna. Nos, at- vette mindegyik lehetoseget - egyszer balrol majd jobb- rol vetette at az egyik szarat a masikon, alulrol es feliilrol minden elkepzelheto mas- nit megkotott. Az eredmeny 177 147 kiilonbozo lehetoseg. Aki nem hiszi, a http://tiek- nots.johanssons.org/ties.html internetes oldalon egy velet- lengeneratorral utanaszamol- hat! Kozeledik az ehinseg vege? elelmezes Elerheto kozelsegbe keriilt a millenniumi cel Epiiletek a fold melyen epiteszet A tervezok szerint hatekonyabbak es olesobbak A vilagon nyolc kozul egy ember ehezik, 2013-ban alultap- laltsag kovetkezteben tobb ember halt meg, mint AIDS-ben, malariaban es tuberkulozis- ban egyiittveve. Az ENSZ elel- mezesiigyi es mezo'gazdasagi szervezete (FAO) megis elore- lepesrol tesz jelentest: azon emberek szama, akik nem ju- tottak elegendo taplalekhoz, 868 milliordl (2010-to'l 2012-ig terjedo idoszakban) 842 milli- ora (2011-tol 2013-ig) csokkent. A millenniumi celt, miszerint 2015-re a kronikusan ehinseg- tol szenvedo emberek aranyat 2001-tol a felere csokkentik, az ENSZ ezen trend ellenere sem fogja elerni - de legalabb lathato kozelsegbe keriilt. A cel peldaul Nicaraguaban teljesiilt, ahol a je- lenlegi politikai es gazdasagi sta- bilitast a videken elo kisparasz- tok szegenysegenek lekiizdesere hasznaltak fel. ■ Sz&mos orszagban ertek el halad&st, AfrikAban azonban mbg sok helyen nebez ahelyzet A Szaharatol delre eso Af- rikaban azonban az egyenleg rosszabb kepet mutat: Uganda- ban peldaul az eros nepesseg- szaporulat meghaladja a mezo- gazdasag termelekenysegenek novekedeset. Mas orszagok, mint Burundi vagy Tanzania, amelyek elelmiszerimportra szorulnak, a jelentosen emelke- do gabonaaraktol szenvednek. Valamennyi orszag koziil Indiaban es Kinaban van a legtobb alultaplalt lakos, es a vilagszerte erintett emberek 63 szazaleka Azsiaban el. Sza- muk, 527 millio, magas, de csokken: 20 ewel ezelott meg 733 millio volt. Osszessegeben az elmult evtizedek tapasztalatai azt mutatjak, hogy a gazdasagi no- vekedes az ehinseg ellen foly- tatott hareban esak akkor hoz sikereket, ha azt a videki regi- ok fejlesztese, az egeszsegiigy tamogatasa, valamint mukodo szocialpolitika kiseri. A modem varosok gyakran az eg fele agaskodnak. Valamikor azonban majd melyen a foldbe is nyulhatnak, mert az epiteszet jo- voje az „alvilagban” rejtozik - hi- szik a hivatas latnoki kepessegu muveloi. Sot, Mexikovaros sza- mara az epitesz Esteban Suarez egy Earthscrapert („foldkarco- lo”) almodott meg, egy 65 emelet melyen a foldbe nyulo, forditott piramis alaku toronyhazat. Ez a tolcserforma tenne lehetove a mi- nel tobb feny bejutasat feliilrol a melybe. A New York-i epitesz, Daniel Barasch tervenek sines sok koze a sotet, fold alatti barlangrend- szerekhez vagy a remfilmekbol ismert bdrtdndkhoz: kiilonleges Egy latnok: Esteban Suarez tetoablakok hivatottak a nap- fenyt hat meter melyre, Barasch vilagvarosa elso fold alatti park- janak faihoz es novenyeihez ve- zetni. A park megvalositasanak tervezett helyszine egy 65 eve iiresen alio boltives letesitmeny a Lower East Side-i Dalancey Street alatt. A latnokok szerint a fold alatti epitmenyek tartosabbak, mivel kevesbe vannak kiteve az idojaras hatasainak, mint a fel- sziniek. Valamint az olyan met- ropolisok, mint peldaul Sang- haj horribilis ingatlanarait fi- gyelembe veve penziigyileg is kifizetodonek tunik a varosok feliiletenek fold alatti kiakna- zasat lehetove tevo befektetes.