Somogyi Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-16 / 138. szám

2014. JUNIUS 16., HETFO Miert dugul be a forgalom „ok netkiil”? ARAMLASTAN 2010 aUgUSZtUSa- ban egy Mongolia es Kina ko- zott vezeto foutvonalon ossze- omlott a kozlekedes. Kozel 11 napig alltak joforman mozdu- latlanul a 100 kilometer hosz- szu szakaszon a gepjarmuvek. Es aztan szinte egy csapasra megszunt a dugo. A jelenseget vilagszerte ismerik az auto- sok. Ha egy torlodas utan uj- ra megindul a forgalom, az ok gyakran rejtelyes marad: nines epitkezes, nines baleset, nines utszukiilet - nines lathato ok. Az aramlastanban hasznalatos matematikai modellekkel azon- ban nagyon is megmagyaraz- hato ez a fenomen. E szerint az autopalyan a forgalom kritikus helyzetbe keriil, ha savonkent es oran- kent tobb mint 2200 auto koz- lekedik. Ugyan a nagyon suru forgalomban meg nem alakul ki automatikusan dugo. Az azonban, hogy ilyenkor egy ve- zeto milyen gyorsan hajthat, es mikor kell legkesobb fekeznie, lenyegeben az elotte halado au­to sebessegetol fiigg. Ha annak soforje esak egy pillanatra is figyelmetlen, es esak csekely mertekben, de lassabban ha- lad, az eppen eleg a forgalom aramlasanak visszavonhatat- lan megvaltoztatasahoz. Mert a mdgotte halado is kenytelen csokkenteni a tern- pot. Mivel azonban esak kes- leltetve tud reagalni, altalaban erosebben tapos a fekre, mint az elotte kdzlekedd. Eppugy az utana levo es minden rndgdt- te halado. Letrejon egy lokes- hullam, amely mindtobb gep- jarmuvet er el, es a haladasi irannyal ellentetesen terjed. Ez gyakran a forgalom teljes leal- lasahoz vezet. ■ Masodpercek is szamitanak Szerkesztosegiink ajanlja a most megjelent GEO magazint ELETMOD - TUDOMANY Robertsek az utolso juhtenyesztok koze tartoznak a kornyeken. Amikor a gyapju ara hullamzani kezdett, a legtobben attertek a marhatenyesztesre Elet a forro hatorszagban ausztralia Aki idetelepul, azt a nemzet csodalja, de neha szanja is Ausztralia hatorszaga, az outback, tobb mint por es pusztasag: egyre tobb fiatal no talalja meg itt a hatal- mas joszagfarmokon elete hivatasat. Latogatas Victoria Downsban. Hamarosan 17 ora, egy ora mul- va lemegy a nap, az amyekok megnyulnak a vbros homokon, mintha lehengereltek volna. Hir- telen azonban porfelho kereke- dik az udvaron, es ott van a Road Train, egy vontato es egy teher- autb-utanfuto, olyan hosszu es olyan szeles, mint harom sorhaz. Csak holnapra vartak. Valamit elszurtak, az apja valamit ossze- kevert; 6, Apa es az o idopontjai - persze most meg elutazott. A marhakat meg ma utnak kell in- ditani, a sofor ragaszkodik hoz- za. Akkor gyeriink. A 26 eves Catherine Roberts odafiittyent a kutyajanak es Riley-nak, a jackaroonak, a fia­tal cowboynak. Mar egy par ho- napja tanulja, hogy itt kint nem szamit, hogy az embert egy ferfi vagy egy no szurja le. A no atma- szik a racson, bele a bogo mar- hak hullamzo tengerebe. Ka­lap, ing, farmernadrag, lofarok, nyakaban adovevo log - karcsu, szivos jelenseg a joszagmerleg mellett. „He]e]ej, gyeregyere- gyere!” Vaskapuk esapodnak, tehenek botladoznak, egyesek elore nyomakodnak, beekelod- nek a negymazsas test lendiile- tevel a racslecekbe. Catherine ugy dolgozik, mint egy gep: a nehez marhakat a bal kapuhoz, a konnyebbeket jobbra. Ket ora alatt Riley-val kozel 150 alla- tot hajt fel a teherautora, majd odaint a sofornek, leesapkodja a csizmaszarat, beall a konyha- ba es steaket siit. 6, ez semmi- seg - mondja majd az klassz ez az ellenseges kornyezet Ausztralia teriiletenek tobb mint haromnegyedet teszi ki. Itt joval kevesebb, mint egy- millio ember lakik. A teriilet nagyobb, meghatarozo resze felsivatagos, szarazsagturo novenyekkel es dllatvilaggal, idoszakos vtzfolyasokkal, mi- nimalis lakossaggal. A vala- melyest termekeny reszeket elsosorban legelokent haszno dolog, ha az ember jol elvegezte a munkat, szerencsere telihold volt, legalabb adott nemi fenyt. Aztan roviddel fel kilenc utan lefekszik aludni. Holnap fel hat- kor uj nap kezdodik Victoria Downsban. Victoria Downs. Egy darab zord foldteriilet szep noi neve, 13 ezer hektar, akkora, mint Pa- rizs alapteriilete, nyolcoranyi autoutra nyugatra Brisbane-tol. A kornyeken ez az egyik leg- nagyobb farm, de meg mindig szazszor kisebb, mint Queens­land legjelentosebb allattarto te- lepe. A nagysag itt a sziikseges valasz a hianyra: ahol a szaraz­sttjak, hagyomanyosan juh- vagy szarvasmarhatenydsztes folyik a hatalmas kiterjedesu gazdasagokon, melyek teriile- tet a kormanytol berlik. az outback teruleten talalhato a vilag leghosszabb, nem kozle- kedesi celu epltmenye, a tobb, mint 5000 kilometer hosszu dog fence, a dingo-kerites, amely a’ vadkutyak es kengurujarvany ellen vedi a gazdasagokat. sag miatt alig terem valami, ott a joszagnak nagy teruleten kell megkeresnie az elelmet. Egy juhra 15 ezer negyzetmetert szamolnak; Nyugat-Europaban hasonlo meretu teruleten tiz- szer ennyi allat legelesz. Es eb- ben az evben kuldnosen sulyos az aszaly. Victoria Downsban a 3500 merinoi juhnak es a 2200 szarvasmarhanak extra tapla- lekra van sziiksege a tuleleshez. Pofajukban a fucsomok szaraz papirkent zorognek. Tiz ausztralbol esak egy el az outbackben, ebben az ellense­ges komyezetben, amely a kon- tinens tobb mint haromnegye­det teszi ki. Aki idetelepul, azt a nemzet masik resze csodalja, de neha szanja is. A tagas, szabad fold idealjat por lepte be. Cathe­rine kinez az ablakon a kertjere, amely az outback minden barna szinarnyalatat felvonultatja. „Az idegenek gyakran megkerdik: „Hogyan birod ki ott a bush- ban, abban a mocsokban, foleg nokent? - mondja ugy, mintha nem ertene a kerdest. - Erre azt felelem: Hogyan lehet a varos- ban elni?” Reszlet: A Geo magazin 2014/06. szamabol Az outback - az „isten hata mogotti videk” _____13 Am ikor a nyakkendo megkotese mar tudomany matematika A ferfiak koziil so- kan esak egyet tudnak - ami gyakran a Windsor-csomo. Ne- hanyan kettore-haromra is ke- pesek. Valoszinuleg azonban nines ember, aki mind a 177 147 lehetseges variaciojat ismerne a nyakkendo megkotesenek. A stockholmi KTH Royal Institute of Technology kutatojakent dol- gozo Mikael Vejdemo-Johans- son vezette matematikusokbol alio esapat szamitasai szerint ugyanis pontosan ennyifele verzio letezik. Igy egy ferfi 485 even at mindennap uj nyak- kendocsomdt hordhatna annak veszelye nelkiil, hogy ketszer egymas utan ugyanazt koti. Nem a svedek voltak az el- sok. 1999-ben ket cambridge-i matematikus is bemutatott egy vizsgalatot a nyakkendokerdes iigyeben. Ok azonban esak 85 variaciot szamoltak ossze. Ami­kor azonban Vejdemo-Johans- son a Matrix cimu mozifilmben egy olyan csomot latott, amely A megoldas nem is olyan konnyu hianyzott a felsorolasbol, fel- ismerte, hogy az nem lehet, es maga szamolt utana. Abbol a meggondolasbol indult ki, hogy egy nyakken- don maximum 11 hurkot kot- hetiink, mielott az gordiuszi csomova valtozna. Nos, at- vette mindegyik lehetoseget - egyszer balrol majd jobb- rol vetette at az egyik szarat a masikon, alulrol es feliilrol minden elkepzelheto mas- nit megkotott. Az eredmeny 177 147 kiilonbozo lehetoseg. Aki nem hiszi, a http://tiek- nots.johanssons.org/ties.html internetes oldalon egy velet- lengeneratorral utanaszamol- hat! Kozeledik az ehinseg vege? elelmezes Elerheto kozelsegbe keriilt a millenniumi cel Epiiletek a fold melyen epiteszet A tervezok szerint hatekonyabbak es olesobbak A vilagon nyolc kozul egy em­ber ehezik, 2013-ban alultap- laltsag kovetkezteben tobb em­ber halt meg, mint AIDS-ben, malariaban es tuberkulozis- ban egyiittveve. Az ENSZ elel- mezesiigyi es mezo'gazdasagi szervezete (FAO) megis elore- lepesrol tesz jelentest: azon emberek szama, akik nem ju- tottak elegendo taplalekhoz, 868 milliordl (2010-to'l 2012-ig terjedo idoszakban) 842 milli- ora (2011-tol 2013-ig) csokkent. A millenniumi celt, miszerint 2015-re a kronikusan ehinseg- tol szenvedo emberek aranyat 2001-tol a felere csokkentik, az ENSZ ezen trend ellenere sem fogja elerni - de legalabb lathato kozelsegbe keriilt. A cel peldaul Nicaraguaban teljesiilt, ahol a je- lenlegi politikai es gazdasagi sta- bilitast a videken elo kisparasz- tok szegenysegenek lekiizdesere hasznaltak fel. ■ Sz&mos orszagban ertek el halad&st, AfrikAban azonban mbg sok helyen nebez ahelyzet A Szaharatol delre eso Af- rikaban azonban az egyenleg rosszabb kepet mutat: Uganda- ban peldaul az eros nepesseg- szaporulat meghaladja a mezo- gazdasag termelekenysegenek novekedeset. Mas orszagok, mint Burundi vagy Tanzania, amelyek elelmiszerimportra szorulnak, a jelentosen emelke- do gabonaaraktol szenvednek. Valamennyi orszag koziil Indiaban es Kinaban van a legtobb alultaplalt lakos, es a vilagszerte erintett emberek 63 szazaleka Azsiaban el. Sza- muk, 527 millio, magas, de csokken: 20 ewel ezelott meg 733 millio volt. Osszessegeben az elmult evtizedek tapasztalatai azt mutatjak, hogy a gazdasagi no- vekedes az ehinseg ellen foly- tatott hareban esak akkor hoz sikereket, ha azt a videki regi- ok fejlesztese, az egeszsegiigy tamogatasa, valamint mukodo szocialpolitika kiseri. A modem varosok gyakran az eg fele agaskodnak. Valamikor azonban majd melyen a foldbe is nyulhatnak, mert az epiteszet jo- voje az „alvilagban” rejtozik - hi- szik a hivatas latnoki kepessegu muveloi. Sot, Mexikovaros sza- mara az epitesz Esteban Suarez egy Earthscrapert („foldkarco- lo”) almodott meg, egy 65 emelet melyen a foldbe nyulo, forditott piramis alaku toronyhazat. Ez a tolcserforma tenne lehetove a mi- nel tobb feny bejutasat feliilrol a melybe. A New York-i epitesz, Daniel Barasch tervenek sines sok koze a sotet, fold alatti barlangrend- szerekhez vagy a remfilmekbol ismert bdrtdndkhoz: kiilonleges Egy latnok: Esteban Suarez tetoablakok hivatottak a nap- fenyt hat meter melyre, Barasch vilagvarosa elso fold alatti park- janak faihoz es novenyeihez ve- zetni. A park megvalositasanak tervezett helyszine egy 65 eve iiresen alio boltives letesitmeny a Lower East Side-i Dalancey Street alatt. A latnokok szerint a fold alat­ti epitmenyek tartosabbak, mi­vel kevesbe vannak kiteve az idojaras hatasainak, mint a fel- sziniek. Valamint az olyan met- ropolisok, mint peldaul Sang- haj horribilis ingatlanarait fi- gyelembe veve penziigyileg is kifizetodonek tunik a varosok feliiletenek fold alatti kiakna- zasat lehetove tevo befektetes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom