Somogyi Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-02 / 127. szám
4 2014. JUNIUS 2., HETFO MEGYEIKORKEP A Pajtas felborult, Rakosi „betiltotta” balatoni titanic „Legyen batorsagunk okulni a multbol, hogy ezaltal elkeriiljiik a jovo tragediait” Rakosi Matyas hirzarlatot rendelt el, a szemtanuk nem beszelhettek rola, a fotokat rejtegetni kellett. Fonai Imre Tizenot eve Simonne Zako- nyi Tiinde, a Nok a Balatonert Egyesiilet (NABE) akkori elno- ke sok-sok apro mozaikbol rak- ta ossze a Pajtas hajo 1954-es tragediajanak reszleteit. Emlek- muvet is allitottak akkor a bala- tonfiiredi Tagore setanyon, ahol a huszonharom halalos aldozat- tal jaro hajoborulasra emlekez- tek most, a hatvanadik evfordu- lon, amikor mar minden reszle- tet tudni lehet a Balaton legna- gyobb hajozasi tragediajarol. Nem tudni, a budapesti Csen- des Endret ki huzta ki a vlz- bol, talan eppen Halmos Lajos- mindketten ott voltak a fiire- di megemlekezesen. Szobosz- lai Maria ma is Balatonfiireden el, hateves volt akkor, a Pajtason utaztak, edesapja mentette ki. A fiiredi rendezveny hiret veve ne- gyen Szekszardrol jelentkeztek, azzal, hogy ok is ott voltak a sze- rencsetleniil jart hajon, egy osz- talykirandulason; most koszorut hoztak az emlekmuhoz. - A Pajtas 1918-ban epiilt - elevenitette fel Halmos Gabor, a Balatoni Hajozasi Zrt. vezerigazgatoja. - Fo- lyami forgalomra szantak, 1945- ig a Dunan szolgalt, akkor elsiily- lyesztettek, de ’46-ban mar ujra vlzen volt. Pajtasra 1950-ben ke- reszteltek, nepiink nagy vezere- ro'l, az „elso szamu uttororol”. A novekvo balatoni forgalomra hi- vatkozassal a Balatonra keriilt, elotte noveltek a befogadokepes- seget, az atepitetessel a stabili- tasa megvaltozott, de stabilitasi probat nem vegeztek rajta. Labi- lis a hajo, ezt ereztek a rajta szol- galo hajosok, mondogattak is ka- pitanynak, hogy tegyen rola je- lentest, a korszellem azonban mast diktalt. Felo volt, hogy aki azzal riogat, hogy felborulhat a Pajtas, azt remhirterjesztonek, az ellenseggel lepaktalonak nyil- vanitjak. A hajo sorsa azonban megis beteljesedett. 1954. majus 30-an vitorlasver- senyt tartottak Fiireden, s a Pajtas volt a „nezdhajo”. - A trage- dia pillanatok alatt bekovetkezett- folytatta Halmos Gabor. - Elo- szor jobbra dolt, majd a ketsegm Emlekmu a balatonfuredi Tagore setanyon: a huszonharom halalos aldozattal jaro hajoborulasra emlekeztek most, a hatvanadik evfordulon Nem iteltek halalra A vi'zbol kihalaszott hajonaplo- nak kdszonhette az eletet Heisz Pal, a Pajtas kapitanya. Kide- riilt, hogy a hajo nem volt tul- terhelve; 192 utas 6s hatfos sze- melyzet volt rajta. Az elso fokii, sulyosabb Met utan a Legfel- sobb Blrosag nyolc es fel ho- napra Mte, ennyit toltott vizs- galati fogsagban. Mint„szabo- tort” persze allasabol elbocsa- tottak, siofoki kikotomesterkent folytatta. Felborult es elsullyedt. Sokaig tilos volt beszelni a Pajtas tragediajarol., Rakosi hirzarlatot rendelt el beesett kormanymozdulat kovet- kezteben ellenkezo iranyban be- lefordult a Balatonba. Harmincot even at a Pajtas nevet se lehetett kiejteni. Elrejtett fenykepek, ki- hallgatasi jegyzokonyvek - ezek- bol lehetett osszerakni, mi is tor- tent, erre emlekeztetett Mikul- ka Katalin, a Nabe balatonfiire- di csoportjanak vezetoje. Gyere- keink ma mar nem ertik - tette hozza -, de akkoriban ha valaki beszelni mert volna a hajo rossz konstrukciojarol, azzal nemcsak az allasat, hanem a szabadsagat is veszelyeztette volna. - Hall- gattak es blztak a gondviseles- ben - igy a Nabe-csoportvezeto. - Szerencse a bajban, hogy a tra- gedia eppen egy vitorlasverseny- kor kovetkezett be, Igy voltak, akik mentsek a bajba jutottakat. A hajo kazangepesze, a 20 eves Vamos Gyula, amikor eszlelte a bajt, kinyitotta a kazan szelepet, igy az nem robbant fol; de az ele- tevel fizetett erte. Van-e a torten- teknek maig ervenyes tanulsa- ga? Sziiletnek ma dontesek a he- lyiek megkerdezese nelktil? Ta- nultunk a multbol? Az egyesti- let ugy veli: ma is kell civil kura- zsi a helyi erdekek ervenyre jut- tatasahoz. Gondoljunk a busa- bombara, vagy a Balaton vizal- lasara. Ezek ugyan eletveszelyt nem ideznek elo, de sulyos, be- lathatatlan kovetkezmenyekkel jarhatnak. ■ Fonai I. Halmos Lajos: egy hofeher noi ruha uszott elo Csendes Endre: a fejem az iszapba furodott- kalozban indultam Litkey Ja- nossal, 6 volt a kormdnyos, en a mancsaft - idezte fel a hatvan eve tortenteket Halmos Lajos, nem mellesleg Halmos Gabor- nak, a Balatoni Hajozasi Zrt. ve- zerigazgatojanak az edesapja. - Szelcsend volt, a vitorldsok csak totyogtek, mi meg nem kaptunk rajtengedelyt, amikor Dolesch Ivan, az edzonk kiabalni kezdett a hangtolcserebe: felborult a Pajtas, induljunk menteni. Leeresz- tettiika vitorlakat, a kalozban egy evezo van csak, de jo volt erre a celra a mericske is, amivel a vizet mertiik a hajotestbol. Hat embemel tobbet nem tudtunk fol- venni, de mindig tobben kapasz- kodtak fel. Maig az jut eszembe legeloszor a tragediarol, hogy egyszer csak egy hofeher noi ruha uszott elo az oldalara borult Pajtas alol. Mint egy menyasszoHalmos Lajos azonnal menteni indult nyi ruha, talan a halal menyasz- szonyae?.. Eletmento elismerest egyebkent soha sem kaptam, de persze nem is ezdrt csinaltam, csinaltuk. Tetttik, amittenniink kellett. sokaig A Balaton kozelebe se tudtam jbnni, ma mar persze hajora is szallok - mondta a budapesti Csendes Endre. - Hu- szonnegyen voltunk sportolok a hajon, en akkor 19 6ves. A bo- rulas utan a fejem az iszapba fdrodott, ereztem, hogy embe- rek vannak rajtam. Ketszer is fel tudtam jonni a viz felszlnere, de mindig lehuztak, belem ka- paszkodtak. Az volt az utolso gondolatom, hogy draga edes- anyam egyszem gyerekekent most meg kell halnom. Azutan ara emleksztem, hogy a veszpre- mi korhazban nyomjak ki a tii- dombol a vizet. Nem tudom, ki es hogyan huzott ki a vizbol. Utana gyakran latogattam a korhazakat, majtalyog, meg egyeb mas betegsegek jbttek elo, nyilvan a benyelt vlztol, iszaptol. Maig bevillan, hogy Csendes Endre is a hajon volt egy kislany huzza ketsegbeesve a kardiganomat. Meg hogy tar- saim kdziil tobbet a halottak kozott lattam viszont. Valdban kertek, hogy ne beszeljiink a tragediarol... Az avos nem mentett ,,azonnal HELYSZINRE erkeztek azAVH iigynokei, a parton allok fenykepezoibol kihuzgdltaka fil- met, megfelemlltettekaszemta- nukat, rajukparancsotva: senki- neksem beszelhetnek a latottak- rol” - dll a visszaemlekezesben. az mti nehdny soros kozlemenyt adott ki a tragediarol (az szere- pelt benne, hogy 185 ember tar- tozkodott a hajon es 12-en veszl- tettek eletiiket), majd Rakosi Ma- tyas hirzarlatot rendelt el. „az avosok a mentessel nem fog- lalkoztak, csak a vitorldsverseny resztvevoi mentettek.”Ma mar vitorldsok visszaemlekezesei is fellelhetok. „Piszkos fekete filst, emberek tomegei a felborult hajo oldalan - Irta egyikuk. - Borzasz- td latvdny. Mind tobben akartak egy-egy csonakba feljutni, a pani- kot csak fokozta, hogy elterjedt a kazdn fel fog robbanni". Emlekosveny es csodas gyogyulasok; a kis falu maga is csoda gyugyra mentunk, bucsura Emlekfalat szenteltek osoknek, hosoknek; mar a torok idoktol bucsujarohely a telepules Gyugyra mentunk szombaton, bucsura, mert 2000-ben folelesz- tettek a kicsiny faluban a bucsuk evszazados hagyomanyat. S mint regen, most is jottek zarandokok: Balatonboglarrol, Balatonlellerol es persze a szomszedos Lengyel- totibol. AII. Janos Pal dombon alio Arpad-kori templomig a Nem- zetiink Csillagainak Emlekosve- nye huszonegy stacioja menten haladt a kormenet, majd a temp- lorn toveben Jelenka Gyorgy gyu- gyi polgarmester a templomos lovagrend tagjai, a zarandokok es sokan masok ipellett a helyi kozmunkasokat is koszontotte, akik sokat tettek azert, hogy a bucsura rendezett legyen a koz- seg. Moring Jozsef Attila orszaggyulesi kepviselo' tizenetben koszontotte az egybegyulteket, eb- ben azt irta: fontos jelkep Gyugy Arpad-kori temploma, azt erositi, hogy foldi celjainkat csak a meny- nyei atya aldasaval valosithat- juk meg. Marpedig Gyugyon al- das lehet, nevet az utobbi idoben nem csak a bucsu miatt kapta fel a hirnev; zarandokok hetkoznap is eltalalnak a Pogany-volgyi te- lepiilesre, hiszen gyogyito ero- teret mutattak ki, eppen a temp- lorn kozeleben, a II. Janos Pal dombon, ahol a temeto is (Gyugyon az Orokkevalosag parkja) all. De persze nem ezert vonult at oda is az iinneplo kozonseg szombaton, hanem mert elke- sziilt az Orokkevalosag es emle- Kormenet. Vegigjartak Nemzetunk Csillagainak Emlekosvenyet kezes fala, melyen „a falu lakoi e kegyeleti hellyel emlekeznek az evszazadok haboruiban elesett gyugyiakrol, valamint azokrol, akik tevekenysegtikkel mara- dando modon segitettek a falu fejlodeset, boldogulasat”. Az elso' vilaghaboru kltore- senek szazadik evfordulojan - hangsulyoztak az emlekfa- lon, melyen tizenharom-tizen- harom nevet soroltak fel: az el- so vilaghaboru ho'si halottai- et, illetve a masodik vilaghaboru idejen elhurcoltak es el- esetteket. A torokdulas aldoza- tairol is megemlekeznek (a to- rokto'l valo megszabadulas eve- ben mosta ki egy felhoszaka- das a foldbe rejtett harangot, ezt az akkorialc jelenesnek vel- tek, s Gyugy attol fogva lett bucsujarohely), tovabba a muhi csata hoseirol. Testvertelepiile- stik, a borsodi Muhi polgarmes- tere arrol beszelt: nyolc eve tud- jak, hogy I. Izsep, Gyugy foldes- ura tizennyolc katonat vezetett az 1241-es muhi csataba.Gyugy kozsegert kitiintetest kapott Gresa Istvan, Koltay Peter, Wilhelm Konig, es a Legyen szebb a mi falunk Egyesiilet ot holgy ak- tivistaja, Gyugy diszpolgara lett Kiss Peterne Komaromi Erika. A templomdombra kapaszkodok a megmondhatoi, hogy leteznek-e csodas gyugyi gyogyulasok, de a kis falu mar onmagaban is egy „csoda”... ■F.I. 4 A
