Somogyi Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 22. szám

2014. JUNIUS 15., VASARNAP PANORAMA 3 HIRSAV Urturistakat toboroz egy kinai webaruhaz URTURISTAKAT TOBOROZ Kina legnagyobb webaruhaza, a Taobao, amely csiitortok- tol megkezdte az online jegyarusitast szemelyen- kent 22 vagy 50,5 millio forintnak megfelelo jiianert. A regisztralast koveto elso percekben 305-en jeleztek, hogy komoly a szandekuk, hajlandoak a minimalis 599 999 jiiant kifizetni az 5-6 percesnel nem hosszabb idotartamu kalandert. Eb- ben az utas 61 kilometert tehet meg az urben a varha- toan 2015 negyedik negye- deben startolo Lynx Mark I urhajon. ■ Ferenc papa: nem vagyok forradalmar ferenc papa nem erzi magat forradalmar egyhazfonek, inkabb a gyokereket keresi es sohasem felejti, honnan jott es ki 6 - egyebek kozt ezt vallotta magarol abban a penteken megjelent interju- ban, amelyet a La Vanguar- dia rimu spanyol napilap romai tudositojanak adott. Az interju kitert a papamo- bilra is, amelyet Ferenc papa szardiniakonzervhez hason- lxtott. „Hogyan iidvozoljem az embereket es mondjam el nekik, hogy szeretem oket egy szardx'niasdobozbol? (...), a papamobil egy fal”. ■ Sulyosan megserult Harrison Ford KORHAZBA SZALLITOTTAK Har- rison Fordot, aki a Csillagok haboruja hetedik epizod- janak forgatasan eltorte a bokajat. A 71 eves szxnesz a BBC szerint a londoni film- studio egyik ajtojanal jart szerencsetleniil. ■ Visszater Han Solokent Unjak mar a kiralysagot spanyolorszag Nepszavazason dontenenek a monarchia fenntartasarol A koztarsasagi zaszloval es monarchiaellenes transzparensekkel vonultak fel Madridban Janos Karoly lemondasanak hirere Jovo heten foglalja el a spa­nyol front a nemreg lemon- dott I. Janos Karoly utodja. Ftilop megkoronazasanak azonban nem mindenki oriil. AS-osszeallitas Nepszavazast rendeznek mo­narchiaellenes aktivistak Spa- nyolorszagban. A kiralysag intezmenyet ellenzoket az lel- kesitette fel, hogy a mult heten I. Janos Karoly bejelentette: at kxvanja adni tronjat fianak, Fiilop hercegnek. A lemondas hirere tizezrek vonultak az ut- cara, hogy kifejezzek ellenszen- vuket a monarchia intezmenye- vel szemben. Madridban husz- ezren tiltakoztak a koztarsasa­gi voros-sarga-bibor zaszloval. A nem hivatalos referen­dum tegnap kezdodott es ju- nius 19-ig, a koronazas napjaig tart. A szervezok orszagszerte hatvan szavazohelyen es az interneten teszik lehetove a velemenynyilvanitast. Ket ker- desre varnak valaszt: Spanyol- orszagnak legyen vagy sem valasztott vezetoje, illetve al- kotmanymodositassal lehetove tegyek-e azt, hogy a spanyol polgarok maguk dontsenek az allamformarol. Az El Pais altal nemreg ke- szitett felmeres mindenesetre arra utal: a spanyolok tobbse- ge nem feltetleniil kergetne el a kiralyi csaladot. A madridi napilap valaszadoinak 62 sza- zaleka ertett egyet azzal, hogy nepszavazast kellene tartani valamikor a monarchia fenn­tartasarol. Az allamforma megvaltoztatasat azonban nem szeretnek ennyien: a koztarsa- sagot a megkerdezettek 36 sza- zaleka partolja. Mariano Rajoy miniszterelnok mindenesetre letette a voksat: a nepszavazas kiirasat kovetelo ellenzeki kep- viseloknek annyit valaszolt a parlamentben: „Spanyolorszag Az aktiv kiraly vetojoggal spanyolorszagban az 1939- ben, a polgarhaboru utan hata- lomra keriilt diktator, Francisco Franco soha nem szuntette meg a kirdlysagot, vegrendelete sze­rint I. Janos Karoly kiraly kovet- te ot az orszag elen. Az uralko- d6 helyreallUotta a parlamenta- ris demokraciat, az 1978-ban eletbe lepett alkotmdny pedig alkotmanyos monarchidnak nyilvanttotta az orszagot. 1981. februar 23-an a hadse- reg tagjai betortek a parlament­parlamenti demokracia, amely melyen gyokerezik, mivel a spanyolok ezt akarjak”. Valoszinusitheto ugyanak- kor, hogy az alattvaloknak nem annyira az allamformabol van elegtik, hanem a kiralybol, illet­ve a kiralyi csaladbol. A 76 eves I. Janos Karoly nepszerusege ugyanis az utobbi idoben ero- sen csokkent. Azt mindenki elismeri, hogy a Franco tabor- nok 1975 novembereben beko- vetkezett halala ota tronon levo uralkodo rendkiviil sokat tett a spanyolorszagi demokratikus atmenetert. Az elmult evekben a diktatura ota nem latott gaz- dasagi valsagtol szenvedo or­is rendelkezik be es megprobdltak megdonteni a hatalmat. A katonasag nagy resze azonban huseges maradt I. Jdnos Karolyhoz, aki a Spa­nyol Hadseregfoparancsnoka- kent meghiusltotta a puccsot. a kiraly - Europaban egyediil- alld modon - vetojoggal rendel­kezik a parlamentben. Ezenkt- viil reprezentatlv feladatai van- nak, es hasonloan a magyar allamfohoz, jovahagyja a torve- nyeket, kituzi a valasztasokat, kinevezi a miniszterelnokot. szagban azonban nehezen tole- raltak peldaul azt, hogy ket eve a kiraly elefantvadaszaton vett reszt Botswanaban - amely- re raadasul csak amiatt deriilt feny, hogy a szafarin elesett es mutetet kellett vegrehajta- ni rajta. Az uralkodo akkor bocsanatkeresre kenyszeriilt, elsosorban nem az elefantok miatt, hanem azert, mert ezek a szafarik rendkiviil koltseges kiruccanasok. Az igazi botrany azonban egy evvel kesobb iitott be, ami- kor kideriilt: a kiraly kozepso lanyanak, Cristina infansno- nek a ferje, Inaki Urdangarin volt kezilabdazo euromilliokat sikkasztott el fals alapitvanyo- kon keresztiil. Az iigy jelenleg a birosag elott van - iden mar- ciusban azt a szegyent is el kel­lett viselnie a csaladnak, hogy egy tagjat vadlottkent hallgat- tak meg. A ket iigy megtorte azt a ne- mes hagyomanyt is, hogy a spanyol sajto nem bolygatja a kiralyi csalad penziigyeit. Nem meglepo, hogy a 25 szazalekot meghalado munkanelkiiliseg- gel kiizdo orszag lapjai egybol elkezdtek firtatni, miert keres Janos Karoly evente csaknem haromszazezer eurot (90 mil­lio forintot). Drukkolok itt az ujabb vilagbajnoksag es en ujra a hollandoknak drukkolok. Mint Gullitek ota mindig. (A csaladom nij- megeni aga meg is lepodne, ha nem igy lenne). De most szurkolok az uruknak is, mert Forlan, Suarez es Ca- vani nagy varazslok. Meg persze szoritok a belgaknak, mert ennyi fiatal tehetseget egy csapatban igen ritkan latni. a szivem amugy is a hoz- zank hasonloan kicsi orszagoke. Plane, ha a ko- zeliinkben vannak, mint a horvatok vagy a bosnyakok. (Utobbiaknak azert is druk­kolok, hogy Besic felsrofolt araert legalabb harom fiatal magyar tehetseget tudjon venni a Fradi.) de titkon azt is remelem, hogy az angoloknak hosz- szu ido utan vegre valami osszejon. Bizom benne, hogy az „elefantok” Drogba vezetesevel most maradan- dot alkotnak, vagy eppen Nigeria, Ghana, esetleg Ka- merun hozza el az evtizedek ota vart afrikai attorest. De drukkolok Messinek is, hogy Argentinaval is elerjen oda, ahol a helye van a futballtor- tenelemben. megfogadtam, hogy a csa- ladi beke kedveert iden az olaszok ellen sem szurkolok. (Ki- erti, vajon a nok miert * eppen ertiik rajonganak?) Raadasul mar a nemeteket sem tudom igazan megvetni, miota brusztolas helyett fut- balloznak. Brazilianak pedig ugye minden bekeszereto vilagpolgar szorit, hogy megnyerjek a trofeat es ezzel elkeruljek a polgarhaborut. Hat meg az milyen szep len­ne, ha mindezt latvanyos focival es nem biroi segxtseg- gel ernek el! de persze hoi ironiaba cso- magolt latszatlemondassal, hoi diihosen kritizalva, mas- kor ovatosan remenykedve leginkabb megis Magyar- orszagnak drukkolok. Azert, hogy egyszer a mi csapa- tunknak szurkolhassak egy vilagversenyen. Lehetoleg meg ebben az eletemben. J. K. Rowling sem lenne fiiggetlen skocia Az frono tortenelmi hibanak nevezte az onallosodast Zsilip miatt bukott Velence polgarmestere Felzudulast okozott Skociaban, hogy J. K. Rowling kiallt a fiig- getlenedesi torekvesek ellen. A Harry Potter-konyvek szerzo- je, aki ugyan nem skot, am tobb mint husz eve Edinburgh-ben el, egymillio fonttal tamogatta a Better Together (Egyiitt jobb) kampanyt. A maganszemely re- szerol valaha nyujtott legmaga- sabb adomanyt azzal indokolta: „tortenelmi hiba” lenne, ha Sko­cia kilepne Nagy-Britanniabol. Az egymillio fonthoz Rowling egy xrast is mellekelt internetes oldalan, amelyben ugy ervelt: er­ti azokat a romantikus elkepze- leseket, amelyek szerint Skocia kepes leirne onalloan megallni a laban, am tobb olyan megvala­•6 i A legsikeresebb brit irono tobb mint husz eve el Skociaban szolatlan kerdes is fennall az el- szakadassal kapcsolatban, mint a penznem, az EU-tagsag, vagy a gazdasagi fiiggetlenseg. Skocia onallosagarol iden szeptemberben tartanak nep­szavazast. Ezt az allamot a 2011. majusi valasztasok ota parlamenti tobbsegben kor- manyzo Skot Nemzeti Part ve­zetoje, Alex Salmond hirdette meg tavaly marciusban. Az ellenzo'k leginkabb azt vetik a szemere, hogy nem veheto biz- tosra Skocia automatikus felve- tele az Europai Unioba. Enelkiil pedig sulyos vamokkal es olyan tamogatasok, mint a bokezu agrarkifizetesek elvesztesevel kellene szamolni. ■ bukas Lemondott Velence pol­garmestere, Giorgio Orsoni. A varosvezeto azt kovetoen je- lentette be tavozasat, hogy ki- engedtek a hazi orizetbol, es egy vadalku reszekent negy ho- napos bortonre xteltek. Orsoni vesztet az olasz varost vedo zsiliprendszer okozta - pontosabban az annak kiepite- set ovezo korrupcios xigyek. Az otmilliard euros MOSE-projekt- re szant kozpenzekbol a gyanu szerint 20 millio euronyi lan- dolt kiilfoldi bankszamlakon, es hasznaltak fel kesobb part- finanszirozasi celokra. A hato- sagi vizsgalat harom eve indult a MOSE-t epito egyik olasz epi- toipari vallalat elnokenek le­tartoztatasaval. Bortonben van mar a projekt fomernoke is. A polgarmestert tobb mint harminc masik szemellyel egyiitt tartoztattak le junius elejen. 0 ugyan artatlannak vallotta magat, visszaterese utan azonban kideriilt: korab- bi politikai tamogatoi mar nem allnak ki mellette. „Rengeteg ellensegem van, ezt az arat kell megfizetnem erte” - indokolta tavozasat a politikus. A Sky TG24 olasz hirtelevizi- onak nyilatkozva Massimo Cac- ciari volt velencei polgarmester azt hangoztatta, hogy a MOSE elso beruhazasai a nyolcvanas evekben kezdodtek, es azota „gyanusak”. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom