Somogyi Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-13 / 136. szám

2014. JUNIUS 13., PENTEK GAZDASAG 7 GMO: az unios tagallamok is tilthatjak ajovoben atermesztest megallapodas A magyar ag- rardiplomacia sikere az unios tagallamok kornyezetvedelmi minisztereinek GMO-tilalom- mal kapcsolatos megallapoda- sa - kozolte Fazekas Sandor foldmuvelesiigyi miniszter. A szakminiszterek tegnap egyez- tek meg arrol a jogszabaly-ter- vezetrol, amely jogi alapot biztosltana a tagorszagoknak, hogy teriiletiikon megtiltsak genmddositott organizmusok (GMO) termeszteset. Jelenleg, ha egy GMO-ra Briisszel ki- adja az engedelyt, akkor az az Europai Unio egeszere er- venyes, es a tagallamok csak az ugynevezett vedzaradek alkalmazasaval, szigoru fel- tetelek mellett tilthatjak ki a piacukrol az adott termeket. A dontesnel nem kornyezeti vagy egeszsegiigyi szempontokat, kockazatokat kell merlegelni, hanem a tagallam gazdasagi es tarsadalmi indokok alapjan is bevezetheti a tiltast - emelte ki Fazekas Sandor. A korminiszterek ellen- szavazat nelkiil, Belgium es Luxemburg tartozkodasa mellett fogadtak el az uj ja- vaslatot, amelyrol meg az Europai Parlamenttel is meg kell allapodnia a tanacsnak. A javaslatot 2010-ben mutatta be az Europai Bizottsag, az Euro­pai Parlament pedig 2011-ben fogadta el a tervezetrol a maga olvasatat, a tagallamokat to- morito tanaesban viszont ege- szen mostanaig nem sikeriilt megallapodni. A javaslat akkor keriilt ismet reflektorfenybe, amikor par honappal ezelott a tanacsnak minositett tobbseg- gel kellett volna dontenie, hogy megakadalyozza egy GMO-ku- korica termesztesi engedelye- nek kiadasat, de a sulyozott szavazatok es a tartozkodasok miatt ez annak ellenere sem si- keriilt, hogy a 28-bol 23 orszag ellenezte az engedely kiadasat. Az uj szabalyozas az enge- delyezesi eljarast nem erinte- ne. A termesztesi engedelyt tovabbra is tagallami szinten kell kervenyeznie a gyartok- nak, de unios szinten szuletik meg a dontes. Az engedelyt az Europai Bizottsag adhatja ki Briisszelben, az Europai Elel- miszerbiztonsagi Ugynokseg velemenye es a szakbizottsa- gok dontese alapjan. ■ VG Sztradak sajat forrasbol utak A roman, a szlovak es az ukran hatarra is kivezetnek az M3-ast FORRAS: N1F A kormany kozlekedes- fejlesztesi tervei szerint autopalyaval kotnek ossze a megyeszekhelyeket, a nagy ivu fejlesztesek gatja lehet, hogy az unio mar kevesebb forrast fog biztosltani sztra- daepitesekre. Eber Sandor A nyaron nyilvanossaga hoz- zak a kormany konkret listajat azokrol a kozlekedesi beruha- zasokrol, amelyek meg kell, hogy valosuljanak - kozolte nemreg miniszterjelolti meg- hallgatasan Lazar Janos. Az unios forrasok elosztasat fel- iigyelo Miniszterelnokseg tar- cavezetoje azt hangsulyozta, hogy EU szerint az autopalyak tekinteteben mar elertuk az europai atlagot, igy az ilyen jellegu beruhazasokra tobb sa­jat forrast kell majd biztositani a jovoben. Az elozo, 2007-2013-es cik- lusban 470 kilometer utat epitettek Magyarorszagon es 2400 kilometer utat ujitottak fel unios forrasokbol. Ebben az idoszakban a Kozlekedes Ope- rativ Programra az EU 2175 milliard forintot biztositott. Kozlekedesfejlesztesre a kovet- kezo heteves ciklusban 1034 milliardot szan a kormany. Ennek 42 szazaleka megy vas­utfejlesztesre, 29 szazaleka pe­dig az olyan utakra, amelyek nemzetkozi halozatokat kot­nek ossze. Ilyen az M8 (Szent- gotthard-Veszprem-Sarbo- gard-Dunaujvaros-Kecske- met-Szolnok-Fiizesabony) es az M9 (Szombathely-Zalaeger- szeg-Nagykanizsa-Kaposvar- Dombovar- Szekszard- Szeged) kezdeti epitese, az M3-as (Budapest-Nyiregyhaza) ki- kotese Karpatalja iranyaban, Miskolc es Kassa osszekote- se, az M2-es (Budapest-Vac- Retsag) megepitese es egy uj komaromi hid. Az autopalyak orszagha- tarra valo kivitele soran az M3-asnak nemcsak Karpat­alja, hanem Romania fele is lenne kivezetese. A szlovak- magyar hatarra nem csak az Autopalya-epitesek kilometerenkenti fajlagos koltsege (milliard forint) 2013 2,3 2011 1,4 2010 1,8 2008 1,4 2007 2,1 2006 2,2 2005 3,1 FORRAS: NFM M3-ast, hanem az -M2-es is megepitenek. Az Ml-es auto- palyatol (Budapest-Hegyes- halom) Pozsony fele is epitene- nek egy szakaszt. A program resze az is, hogy a minden megyei jogu va- rosnak lenne autopalya-osz- szekottetese. Lazar kiemelte Zalaegerszeget, Kaposvart es Bekescsabat. A Miniszter- elnokseg vezetoje elmondta, hogy az M44-es megepitese- hez, mely Kecskemetet koti ossze Bekescsabaval, mar nem tudnak unios forrast igeny- be venni. A 120 kilometeres szakasz elkeszitesehez hazai forrasok kellenenek, legalabb 250 milliard forint. Az M4-es (Budapest-Szolnok) Pest me- gye hatara es Budapest kozott sem lehet mar unios forrast felhasznalni, mivel az unios fejlettsegi atlagot meghalado kozponti regio fejleszteseire szinten nem lehet tamoga- tast igenybe venni. Az M4-es Abony es Fegyvernek kozotti szakaszara azonban meg La­zar szerint lehet EU-s forraso- kat felhasznalni. „Azt lattam az elmult negy esztendoben, hogy barmit dont a kormany, megsem az az ut epiil” - hangoztatta Lazar a meghallgatason. Szerinte az az lit epiilt meg, 1990 ota, ame- lyet az allami litkivitelezok, feliigyelok, infrastruktura-fej­lesztok kitalalnak, megtervez- nek es amit az iizleti erdekek kikenyszeritenek. Ugy velte, hogy sok olyan utszakasz nem epiilt meg, amelynek a tarsa­dalmi hasznossaga (peldaul egy-egy megyenek, vagy me­gyei jogu varosnak a bekotese) tarsadalmilag, vagy gazdasa- gilag hasznosabb lett volna. Novemberben az Europai Csalas Elleni Hivatalhoz es az Europai Szamvevoszekhez for- dulo Javor Benedek (Egyiitt- PM) azt kifogasolta, hogy a mar emlitett M4-es Abony- Fegyvernek 28,9 kilometeres szakasza 110 milliardert epiil 2016-ig, azaz kilometerenkent 3.8 milliardert. Ehhez kepest az M3-as Nagykallo es Or ko­zotti szakaszanak 33,8 kilo- metere 31,9 milliardba keriilt. Az egyik legdragabb autopa- lyahoz kotheto beruhazas az 1.8 kilometeres az M7-esen koroshegyi volgyhid meg­epitese volt 41,5 milliardert, amelynek sziiksegesseget so- kan vitattak. A fejlesztesi tarca akkor azt kozolte, hogy a magyar auto­palya-epitesek fajlagos kilo- meterkoltsege 2013-ban 2,3 milliard forint volt. A biralt M4-es szakasz koltsegeit a kormanyzat szerint a Tisza es a Zagyva artereinek, valamint a termeszetvedelmi teriiletek keresztezesevel indokolta. Melyponton a lakasepitesek a 2013-ban felepitett 7300 lij lakas a 2004. evinek mind- ossze 17 szazaleka, es az elo­zo evinel is 31 szazalekkal kevesebb - ail a KSH Ma- gyarorszag, 2013 cimu kiad- vanyaban. Ujra csokkent - 11 szazalekponttal, 53 sza- zalekra - a sajat hasznalatra epitett lakasok aranya, az ertekesitesre szant lakasoke 43 szazalekra nott. Berbe- adasra csak a lakasok 2 sza­zaleka epiilt. Onkormanyzati megbizasbol mlndossze 55 lakast adtak at tavaly. ■ MTI Nem kettos tagsag a kotelezo kamara nem jelent kettos tagsagot, ha valaki egyszerre tagja a hivatasrendi kamaranak, illetve a kereskedelmi es iparkamaranak, mert eltero jogviszonyrol van szo - ko- zolte Dunai Peter, a Magyar Kereskedelmi es Iparkamara (MKIK) fotitkara. Kifejtette: a hivatasrendi kamarakban a tagok termeszetes szemely- kent, a kereskedelmi es ipar- kamaraban vallalkozaskent vannak jelen. ■ MTI Pedagogusjavaslatok az uj kormany fele TIZPONTOS JAVASLATCSO- maggal fordul az emberi eroforrasok miniszterehez a Pedagogusok Szakszerve- zete. Gallo Istvanne elnok elmondta: kezdemenyezik a koznevelesi intezmenyek jogi helyzetenek, a mindennapos testnevelesnek, az egesz napos iskolanak es a keret- tantervi szabalyozasnak a feliilvizsgalatat. A vezeto szerint roblemat jelent, hogy az intezmenyek vezetoi nem rendelkeznek munkaltatoi jogkorrel, es az intezmenyek- nek nines koltsegvetesiik - tette hozza. ■ MTI Gallo Istvanne PSZ-elnok Felporgott a magyar ipari termeles novekedes Az autoipar mellett az elektronika is segit Aprilisban 10,1 szazalekkal nott az ipari termeles az elozo ev azo- nos idoszakahoz kepest a Koz­ponti Statisztikai Hivatal adatai szerint. A termeles az ev elso negy honapjaban 8,9 szazalekkal magasabb volt, mint az elozo ev azonos idoszakaban. Az elozo ho- naphoz kepest a szezonalisan es munkanaptenyezovel kiigazitott kiboesatas aprihsban 2,4 szaza­lekkal emelkedett. A termeles boviilese elsosorban az autoipari exportnak koszonheto, de biztato, hogy az elektronikai szektor evek ota tarto zsugorodasa megallt. Az export aprihsban kozel 10 szaza­lekkal novekedett, ami leginkabb annak tudhato be, hogy a jarmu- gyartas kivitele 19,1 szazalekkal haladta meg az egy ewel ezelotti szintet. Az elektronikai termek exportja 5,7 szazalekkal nott. A belfoldi ertekesites trend- je azonban kevesse mutatja a konjunktura erosodeset. Ja­nuar es aprihs kozott 1,4 szaza­lekkal csokkent a belfoldi erteke­sites, az ev negyedik honapjaban viszont mar novekedest mert a statisztikai hivatal. A feldolgozo- ipar szerkezete kezd kiegyensu­Az ipar export- es belfoldi ertekesitesenek trendje (2010 havi atlaga = 100 szazalek) 130 VOGRAFiKA eXpOft belfOld FORRAS: KSH lyozotta valni, miutan a 13 al- agbol csak a gepi berendezesek termelese esett vissza. A harom evig zuhano elektronikai szek­tor termelese a masodik egymast koveto honapban nott, aprihs- ban 7,8 szazalekkal. A jarmuvek gyartasa 21,6 szazalekkal nott. A kovetkezd honapokban foly- tatodhat az ipar novekedese, miutan az osszes uj rendelesal- lomany 18,4 szazalekkal haladta meg a tavaly aprilisit. A feldolgo- zoiparban 6,5 szazalekos rende- lesahomany-novekedest mert a hivatal. Az exportrendelesek a korabbiakhoz kepest lassabban, 4,8 szazalekkal, a belfoldi rende- lesek pedig dinamikusan, 18,2 szazalekkal boviiltek. ■ H. J. Donthet hetfon a Kuria a devizahitelesek iigyeben fontos nap a hetfoi a devizaado- sok eleteben: a Kuria ugyanis jogegysegi dontest hozhat tobb, devizahitehel kapcsolatos ker- desben. Allast kell majd foglal- nia arrol, hogy a deviza alapu fo- gyasztoi kdlcsonszerzddes mint szerzodestipus tisztessegtelen-e amiatt, hogy az arfolyamkoc- kazatot - kedvezobb kamat el- leneben - korlatozas nelkiil a fogyaszto viseli. Tovabba, hogy a penziigyi intezmeny altal az ar- folyamkockazattal kapcsolatban adott teves - ellentmondasos, hianyos, megteveszto - tajekoz- tatas eredmenyezheti-e a szerzo- des arfolyamkockazatra vonat- kozo rendelkezeseinek tisztes- segtelenseget. Donteni keh majd arrol is, hogy a hitel folyositasakor veteli, a torlesztesekor viszont eladasi arfolyam alkaimazasa tisztes- segtelen szerzodesi feltetelnek tekintendo-e, es ha igen, annak mi a jogkovetkezmenye. A Kuria dontesetol tette fiig- gove a kormany a tovabbi sza- balyozasi lepeseket. Csak olyan megoldas johet szoba, amely a bankrendszer szempontjabol nem jelent kockazatot, am figye- lemmel van a hiteliiket rendbeq torleszto iigyfelek erdekeire is. Kozben a Nemzeti Bank friss adatai szerint aprilisban kilenc hijan 3 ezer uj arfolyamgat-szer- zodest kotottek a hazai hitelin- tezeteknel. ■ AS i i d

Next

/
Oldalképek
Tartalom