Somogyi Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-11 / 134. szám

2014. JUNIUS 11., SZERDA LABDARUGO-VB 2014 15 ........................................................................................................................................................................................................................................................——HFUifWlllHI1 IHM IIH1 IWMflllHIWI I'l 1111» BMMaB»gi» ' |i| |MMMTO»)fflmMMni11imMBBMrilffimiTlTWW a tevezes marad hianyzok Komoly seriiles miatt tobb nagy jatekos sem fog tudni palyara lepni Mivel a vebet hagyomanyo- san nyaron, a nemzeti baj- noksagok befejezese utan rendezik, minden alkalom- mal elofordul, hogy nehany ismert jatekos kenytelen kihagyni a viadalt kiilonfele seriiles miatt. Most sines ez maskeppen. Fiilop Zoltan A kapuban Victor Valdes, a hat- vedsorban ket holland, van der Wiel es Widens mellett a Portu­gal Silvio es a nemet Badstuber; a kozeppalyan a francia Ribery, az angol Walcott, az olasz Mon- tolivo es a horvat Niko Kranj- car, a esatarsorban a kolumbiai Falcao es a nemet Reus. Ez az a tizenegy jatekos, amely valo- szinuleg nem hullana ki csont nelkiil a vilagbajnoksagon - es ez az a tizenegy, amely esak a te- ven keresztiil elvezheti a tornat. Bar a vilagbajnoksag minden sportolo eleteben az egyik leg- fontosabb esemeny, s a nemze­ti esapatban szerepelni oriasi megtiszteltetes, minden torna elott van jo nehany olyan lab- danigo, aki ilyen-olyan seriiles miatt akar az utolso pillanat- ban is, de kiesik. Most sines ez maskeppen - s nem egy otthon- marado akar hazaja valogatott- janak vegso helyezeset is meg- hatarozhatja. Vegre ugyanabban a esapatban jatszik Wayne Rooney es Ibrahimovics Sokaknak esak Minden valoszinuseg szerint Ribery nelkiil a francia tamadasok kozel sem lesznek olyan veszelyesek A ket legnagyobb nev a hi­anyzok koziil ketseg kivul a kolumbiai Radamale Falcao es a francia Franck Ribery. Kolum- bia szovetsegi kapitanya, lose Pekerman az utolso pillanatig kivart, de vegiil be kellett jelen- tenie, hogy Falcao nines olyan allapotban, hogy palyara lepjen a vilagbajnoksagon. A Monaco sztarcsataranak bal terde janu- ar kozepen karosodott sulyosan, egy kupameccsen elszakadt benne az eliilso keresztszalag. Ribery hatserulessel bajlodik, s az orvosok nem tudtak jatekra kesz allapotba hozni a nyolcvan- szoros valogatott jatekost. Ribe­ry kiesese a franciak helyzetet jelentosen rontja: a kozeppalyas ugyanis remek idenyt zart a Ba­yern Miinchennel, s elete forma- jabanjatszott. A legnagyobb seriileshullam a vilagbajnoksagokon mindig jo eselyekkel indulo hollando- kat sujtja: a keret legrutinosabb jatekosanak, a 109-szeres valo­gatott Rafael van der Vaartnak egy edzesen seriilt meg a vad­lijav Louis van Gaal szovetsegi kapitany raadasul Kevin Stoot- mannal sem szamolhat, a Roma kozeppalyasa marciusban szen- vedett rendkiviil sulyos terdse- riilest. A PSG jobbhatvedje Gre­gory van der Wiel regota huzodo terdproblemai miatt maga kerte a szovetsegi kapitanyt, hogy ne valogassa be. A PSV balhatved- je, Jetro Willems aprilis kozepen seriilt meg, szinten a terdevel. Williems mindossze 20 eves, de mar a 2012-es Eb-n mindharom csoportmeccsen kezdo volt. Ha az orszag nem eleg jo ahogy a seriiles miatt otthon- maradokbdl, ugy a nemzeti esapatuk ki-nem-jutasa miatt tevezokbol is ossze lehetne alli- tani egy kezdo tizenegyet. A teljes ndvsor felsorolasa helyett azonban esak nehany olyan labdarugot sorolunkfel, aki- nek a jdtekdt biztosan nagyon szivesen neztiink volna Braztli- aban is. A csehek kapusa, Petr Czech peldaul valoszinuleg sok esatar dolgat nehezitene meg, s hdt- vedkent a szerb Nemanja Vidics is kedvdre biintethetett volna a fickandozo dkek kozott. A ko- zeppdlydn szivesen megneztiik volna, hogy a walesi Gareth Ba­le vajon esak klubszinekben vil- Idmgyors, vagy a nemzeti esa- patert kiizdve is szetfutna a ve- doket. AzAtletico Madrid idei menetelesdre bizonyara sokdig emlekezni fogunk, s emlekezni fogunk majd a torokArda Tu- ran pardont nem ismerdjdtekd- ra is - a vildgbajnoksagon azonban nem lathatjuk a fel- holdas garddt, igy Turant sem. A legnagyobb hianyzot a esa- tarsorban talaljuk: a sved Zla- tan Ibrahimovics sem utazik a vildgbajnoksagra. A sved fene- gyerek, a modern futball egyik legnagyobb egyenisege mindig cimlapra keriil, ha kinyitja a szajdt - ezzel is szegenyebbek lesziink Braziliaban. A vilagbajnoksagot a tobbse- giink meg mindig a television keresztiil elvezi majd - s ezt pontosan tudjak a hirdetok is, igy egy-egy jol elhelyezett es persze jol elkeszitett reklam- mal nagyot lehet kaszalni. Nem veletlen, hogy a legnagyobb sportszergyarto-cegek imma- ron egy-egy film koltsegvetese- vel felero reklamokat keszite- nek. Jo esetben aztan ezek valo- ban hatnak is rank - bizonyara sokan emlekeznek peldaul arra a 2010-es munkara, amely al- temativ jovokepeket mutatott be: Cannavaro egy nagy mentes utan olasz zenes showmusorok sztarja lett, mig Rooney egy kihagyott helyzet miatt egy lakokocsiba koltozott, es palya- munkaskent eldegelt tovabb. Iden a cegek idoben elkezd- tek bemutatni uj filmjeiket. A videok kiilonlegessege, hogy - szokas szerint - nemzeti valo- gatottakon tulmutato. Az egyik- ben peldaul Rooney passzol Ib- rahimoviesnak, Neymart pedig Pique szereli, egy a masikban pedig felbukkan Zinedine Zida­ne es David Becham is. Persze nem esak a sportszer- gyartok ismertek fel a vebeben rejlo lehetosegeket: ma mar nem lepodiink meg, ha egy iiditoital-ceg, vagy eppen egy gyorsetterem-lanc mozdul ra a sportra. Most ugyanis meg ez is belefer. ■ F. Z. Az „osszement” Maracana es tizenegy „testvere” stadionokA homokdunes, a kornyezettudatos, es az edesvizi to partjan fekvo „nyitva hagyott” arena Tizenket stadion ad majd ott- hont Braziliaban a 32 valo­gatott reszvetelevel zajlo lab- darugo-vilagbajnoksagnak. A hazigazdak felujitottak regi letesitmenyeket es epi- tettek vadonatujakat is - a dontot a rioi Maracanaban rendezik julius 13-an, nyil- van telt haz elott. MARACANA (RIO DE JANEIRO) Ennek a stadionnak a ne- vet vilagszerte szinte minden futballszereto ismeri. A hires Maracanat meg az 1950-es lab- darugo-vilagbajnoksagra epi- tettek, az aranyeremrol donto merkozest, amelyen Uruguay 2-1-re legyozte Braziliat, allito- lag esaknem 200 ezren neztek vegig. A letesitmeny atepiteset 2010-ben kezdtek el, s napja- inkban mar „csak” 79 000 ne- zo befogadasara kepes. Az iden nyaron osszesen het meccset bonyolitanak le a stadionban, koztiik a vb dontojet is. CORINTHIANS ARENA (SAO PAULO) Ezt a stadiont kifejezetten a vilagbajnoksagra kezdtek el epiteni 2011 majusaban. A tervek szerint 2013 vegere el kellett volna kesztilnie, am egy baleset (a leszakado teto- szerkezet ket munkas halalat okozta) miatt meghosszabbod- tak a munkalatok. A 48 ezer ferohelyet a vb idejere esak­nem tovabbi 20 ezer iilohellyel egeszitik ki, s itt jatsszak majd a Brazilia-Horvatorszag nyito talalkozot. MINEIRAO (BELO HORIZONTE) Az Atletico Mineiro es a Cru­zeiro hazai palyaja az 1965-ben epiilt stadion, amely a vilag­bajnoksagra jelentos atepitesen esett at. A nyaron osszesen hat merkozest jatszanak a Mineira- oban, koztiik egy nyolcaddon- tot, illetve az egyik elodontdt. NEMZETI STADION (BRAZfLIAVA- ROS) Miutan a regi arenat telje- sen lebontottak, az uj fovarosi stadiont 2010-ben kezdtek el epiteni. Brazilia masodik leg­nagyobb letesitmdnye 71 ezer ferohelyes, s itt rendeztek a ta- valyi Konfoderacios Kupa nyito merkozeset (Brazilia-Japan). A mostani vilagbajnoksagon het talalkozonak ad otthont - pel­daul a harmadik helyert zajlo parharenak is. CASTELAO ARENA (FORTALEZA) Az 1973-ban epiilt stadion szamos atalakitast elt mar meg, 2002-ben befedtek a lelatokat, ekkor 60 ezresre „szukiilt” a befogadokepessege. A vilagbaj­noksagra 2011 elejen kezdtek el a felujitast, amelyet meg 2012 vegen befejeztek, igy a Castelao lett az egyik elso braziliai stadi­on, amely keszen allt a tomara. FONTE NOVA ARENA (SALVADOR) Miutan az ugyanazon a he- lyen alio regi arenat lebon­tottak, a regi mintajara telje- sen ujat huztak fel. A stadion egyik veget a tervezok nyitva hagytak, igy a szomszedban fekvd edesvizi to kituno lat- vanyt nyujt a szurkolok sza- mara. BEIRA-RIO STADION (PORTO ALEGRE) Festoi kornyezetben talal- hato a stadion, amely hosszu evtizedek ota az Internacional otthona. Nagy derbiket es nem kevesebb mint negy Liberta- dores-kupa-dontot rendeztek benne. Az 1969-ben epitett are­nat 2014-re felujitottak, az uj tetoszerkezet elkeszulte es az atalakitasok utan maximali­san 50 287 nezo befogadasara alkalmas. PERNAMBUCO AR^NA (RECIFE) Kifejezetten a 2014-es vi­lagbajnoksagra epitettek. Az alapjait 2010 oktobereben tet- tek le, 2013 majusaban pedig mar atadasra kesz volt, igy ren­deztek benne Konfoderacios Kupa-merkozeseket is. A vb-n ot osszeesapast jatszanak a 46 000 ferohelyes stadionban. AMAZONIA AR^NA (MANAUS) Rengeteg problema volt a sta­dion epitesevel kapcsolatban, a FIFA tobb izben is elmarasz- talta a szervezoket a hatalmas esuszas miatt, az arenat vegiil 2014. marcius 9-en avattak fel. A komplexum esak csoport- meccseknek (osszesen negy- nek) ad otthont - talan ez a biintetes... PANTANAL ARENA (CUIABA) A regi stadiont 2010-ben bontottak le, esak ezutan kezd- hettek hozza az uj epitesehez. Az arena 43 ezer ferohelyes, bar a tornat kovetoen 15 ezret ebbol valoszinuleg elbontanak. A szervezok kimondottan fi- gyeltek a kornyezettudatos megvalositasra, a negy sarok- ban peldaul zold reszt (fas terii- letet) alakitottak ki. DUNAS ARENA (NATAL) A 2011 vegen lebontott Ma- chadao Stadion helyen kezd­tek el epiteni a Dunas Arenat, amely 43 000 nezd befogada­sara alkalmas a vilagbajnoksa­gon - a tornat kovetoen viszont tizezer vilest eltavolitanak. A le- tesitmenyt 2013 vegen adtak at, neve a kornyek kozismert ter- meszeti jelensegere, a homok- dunere utal, a szerkezet hullam alakja pedig szinten erre emle- kezteti majd az odalatogatokat. BAIXADA ARENA (CURITIBA) A Paranaense stadionjat 1999-ben adtak at, s akkor Del-Amerika egyik legkorsze- rubb arenajanak szamitott. A vilagbajnoksag elott szamos atalakitast hajtottak vegre raj- ta annak erdekeben, hogy meg- feleljen a FIFA eloirasainak. A 41 ezres stadion atepiteset 2011 vegen kezdtek el, a tornan negy csoportmeccsnek ad otthont.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom