Somogyi Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-29 / 124. szám
2014. MÁJUS 29., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD - KÜLFÖLD 5 Tovább csökkentek az ipari termelői árak ksh Idén áprilisban az ipari termelői árak átlagosan 0,8 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest a belföldi- és az exportárváltozás eredőjeként, míg 2013 áprilisához képest 1,5 százalékkal mérséklődtek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Főként a feldolgozóipari ágazatok árainak esése befolyásolta az árak alakulását, ezen belül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (2,9), a kohászat, fémfeldolgozás (1,2), a villamos berendezés és a gép, gépi berendezés gyártása (1,4-1,4 százalékos) csökkenése leginkább. Az ipar belföldi értékesítési árai összességében 0,2 százalékkal mérséklődtek áprilisban, ezen belül a feldolgozóipari ágazatok árai nem változtak az előző hónaphoz képest. Jelentősebb, 0,7 százalékos áremelkedést a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar, 0,6 százalékosat a vegyi anyag, termék gyártása és 0,5 százalékosat a járműgyártás ágazatokban mért a KSH. A villamos berendezés gyártásában 1,6, a kohászat, fémfeldolgozásban és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában pedig 1,1 százalékkal csökkentek az árak. Az előző év azonos időszakához képest a belföldi értékesítési árak 1,9 százalékkal csökkentek, míg a feldolgozóipari ágazatok árai összességében 0,8 százalékkal emelkedtek. Idén áprilisban az ipar forintban mért exportértékesítési árai 1,1, a feldolgozóipari árak 1,2 százalékkal estek az előző hónaphoz mérten. A forint az euróval szemben 1,4, az amerikai dollárral szemben 1,3 százalékkal erősödött áprilisban - közölte a KSH. ■ MTI Az ipari termelői árak alakulása (százalék) VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS Az egymást követő tizenhetedik hónapban is növekedett havi alapon a Világgazdaság mutatószáma, a Gyorsulási Irányadó (GYIA). A gazdaság lendülete májusban is kitartott: a GYIA 3 százalékos növekedésről tanúskodik az előző év azonos időszakához képest. A GYIA 2007-es indulása óta nem volt példa olyan kedvező évkezdetre, mint idén. Hornyák lózsef A gazdaság lendülete a második negyedében is kitartott a GYIA alapján. Az első negyedéves, minden várakozást felülmúló 3,5 százalékos GDP-nö- vekedés után tavasszal is 3 százalék körül növekedhetett a gazdaság. Áprilishoz viszonyítva 0,23 százalékkal növekedett a GYIA, és már tizenhét hónapja töretlen a bővülés. A GYIA tíz részindexe közül az év ötödik hónapjában ugyanannyi húzta felfelé a mutatószámot, mint lefelé. Az öt pénzügyi indikátor közül kettő kedvezőtlenül hatott. A reálkamat a folyamatos kamatcsökkentési ciklus ellenére növekszik, hiszen az infláció gyorsabb ütemben csökkent, és az Ifo-index romlása is negatívan befolyásolta a GYIA-t. Ugyanakkor segítette a főindexet, hogy a pénzkínálat reálértéke lassan tovább növekedett, amit elsősorban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Hitelprogramja okozhat, noha a hitelkihelyezések az elmúlt hónapokban döcögtek. A Budapesti Értéktőzsde vezető indexének (BUX) reálértéken számított emelkedése, valamint a hosszú és a rövid futamidejű állampapírok közötti kamatkülönbség csökkenése is segítette a GYIA-t. A reálgazdasági részindexek valamivel jobban teljesítettek. Az öt alindex közül három növelte, míg kettő csökkentette a így készül a GYIA a gyorsulási irányadó egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló leading- indikátor típusú mutató, melyet a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A GYIA az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelGYIA-t. A havi reálkeresetek emelkedése, a munkakeresés átlagos időtartamának kisebb csökkenése (18,7 hónapról 18,4-re), valamint az ipari termelés volumenindexének növekedése felfelé húzta a mutatót. A lakosság hitelfelvételi kedve azonban nem élénkül, így a fogyasztási hitelek állományának visszaesése negatívan hatott a GYIA-ra, és egyelőre az ipari rendelésállomány alakulása sem segített. Az idei évben a növekedést az összes szektor teljesítménye elősegítheti. Az ipart elsősorban az autóexport, az építőipart az EU-pénzek gyorsuló lehívása, a szolgáltatásokat pedig a lakosság - részben a rezsicsökkentések hatására - stabilizálódó pénzügyi helyzete segítheti. teti. A GYIA a magyar viszonyokhoz igazított lead- ingindikátor. Számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi. A súlyok a legjobban illeszkedő modellel lettek meghatározva, így azonnali képet ad a folyamatokról. ( www.vg.hu/gyiamutato ) Mindent egybevetve a vártnál jobb első negyedéves GDP-adat, a növekedés szerkezetének kiegyensúlyozottabbá válása, valamint a második negyedévről kedvező képet festő GYIA alapján úgy tűnik, hogy a gazdaság növekedési üteme az idei évben érdemben meghaladhatja a 2 százalékot. Sőt, ha az európai uniós források gyorsuló felhasználása fennmarad az év során, akkor akár 3 százalékkal is növekedhet idén a gazdaság. Óvatosságra inthet ugyanakkor, hogy az első negyedéves GDP-számot megdobták a választások előtti kormányzati költekezések, amelynek hatásai az 'év második felében már aligha jelentkeznek. A gazdaság potenciális növekedési üteme ugyanakkor vélhetően sokkal lassabban áll helyre, hiszen a munka- nélküliség elsősorban nem a piaci folyamatok javulása, hanem a közmunkaprogram felfutása miatt csökken, a beruházásokat pedig leginkább az állami (vagyis uniós) invesztíciók segítik, jelenleg továbbra is 1-1,5 százalék körül lehet a potenciális növekedés üteme, mindazonáltal az elmúlt fél évben talán kisebb javulást láthattunk. HÍRSÁV Egyre dagad Ukrajna orosz gáztartozása egyre nő Ukrajna orosz gáztartozása. jelenleg valamivel 3,5 milliárd dollár fölötti, de ha Kijev június 7-éig nem rendezi a májusi számlát, már 5,2 milliárd dollár lesz az adósság. Erről Alekszej Miller, az orosz Gazprom gázipari cég vezetője számolt be, amikor szerdán részt vett a Vlagyimir Putyin orosz államfő vezette kormányülésen, ahol egyebek között a gázkérdésről volt szól. Miller elmondta, hogy pénteken Berlinben újabb háromoldalú fordulót tartanak a gázkérdésről a Gazprom, az ukrán fél és az Európai Bizottság energiaügyi biztosa részvételével. ■ MTI Nő a szlovén bankok rossz adóssága a tavaly állami mentőcsomagot kapott szlovén bankok rossz adóssága emelkedett márciusban havi szinten. A szlovén jegybank arról számolt be, hogy a bankok együttes rossz adóssága mintegy 6 milliárd euróra nőtt a februári 5,8 milliárdról. Az ország bank- rendszerének szanálását decemberben hagyta jóvá az EU bizottsága, így az állam összesen 3,3 milliárd euróval tőkésített fel öt bankot, hogy elkerüljék az összeomlást a rossz hitelek miatt. ■ MTI Energiabiztonsági stratégia Brüsszelből a tegnap bemutatott energiabiztonsági stratégiával szeretné garantálni az Európai Bizottság, hogy az EU ellátása biztonságos és zavartalan legyen. A javaslat, amelyet Günther Oettinger energiaügyi biztos ismertetett, június végén kerül az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elé. A tervezet szerint a tagállamoknak jobban ösz- sze kellene hangolniuk energiapolitikájukat, és egységesen kellene fellépniük, ha külső partnerekkel tárgyalnak. Az ellátás zavartalanságának szavatolása érdekében a brüsszeli testület kockázatértékelő vizsgálatokat javasol, ami a gázellátásban támadó esetleges zavarokat szimulálná. ■ MTI MKIK: a vállalkozásoknak kötelező lenne a kamarai tagság vita Eltérően látja a jövőt az országos és a budapesti szervezet elnöke - Jobban járnának a multinacionális cégek Kötelezővé tennék a kamarai tagságot, így döntött tegnap a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közgyűlésén. A résztvevők egy tartózkodás mellett elfogadták azt a vitaanyagot, amely szerint az 5 ezer forint kötelezően fizetendő tagdíj lesz. Parragh László, az MKIK elnöke korábban azt nyilatkozta lapunknak: az emberek összekeverik a kötelező regisztrációt és az önkéntes kamarai rendszert. A regisztráltak most nem vehetnek igénybe minden szolgáltatást, csak a tagsággal rendelkezők, ezen szeretnének változtatni. A küldöttek egyetértettek abban, hogy a kötelező regisztrációs rendszert úgy kell átalakítani kötelező tagsággá, hogy a jelenlegi vállalkozói terhek ne növekedjenek, a mostani hozzájárulás pedig a kötelező tagdíj lenne. Az MKIK cserében bővíti feladatait, és minden vállalkozás azonos színvonalú, számon kérhető szolgáltatást kapna. Nem volt egyetértés a többi napirendi pont tárgyalása során. A küldöttgyűlésen éles vita alakult ki a területi kamarák önállóságával és a nagyvállalati kör képviseletével kapcsolatban - tájékoztatta lapunkat Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke, aki kihangsúSzatmáry Kristóf nem ért mindenben egyet az MKIK vezetőjével lyozta: a küldöttgyűlés Parragh előterjesztését nem támogatta, szóbeli kiegészítését vitaanyagként elfogadta. A budapesi szervezet nem támogatja az MKIK centralizáló törekvését. A BKIK elfogadhatatlannak tarja az „egy tag-egy szavazat” elvének megváltoztatását, mert annak eltolása a multik felé aránytalanságokhoz vezetne. Az MKIK javaslata szerint ugyanis ez a működési elv a multinacionális cégek javára mozdulna el. „Az egy tag-egy szavazat elv megtartása mellett a képviseleti rendszer gazdasági súly szerint épüljön fel” - ez áll az indítványban. A BKIK már a május 22-ei közgyűlésé után kijelentette, ebben nem támogatja az országos szervezetet ebben a kérdésben. Parragh László szerint a kötelező tagdíjat legkésőbb 2016- ban vezetnék be, addig marad a hozzájárulás. A tagszervezetek jövőbeni működése körül azonban további viták várhatók. A kormány a kamarával kapcsolatos változásokat az MKIK javaslatai alapján teszi meg, de a tervezet kidolgozásákor nem lehet kihagyni a fővárosi szervezet feltételeit sem. „El kell dönteni, hogy a kamara a lusta macska, vagy a tigris akcióban magatartást vegye fel” - fogalmazott Parragh. ■ A. E. Dübörög a gazdaság gyia Kitart a növekedés lendülete a második negyedévben is