Somogyi Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-29 / 124. szám

2014. MÁJUS 29., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD - KÜLFÖLD 5 Tovább csökkentek az ipari termelői árak ksh Idén áprilisban az ipari termelői árak átlagosan 0,8 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest a belföl­di- és az exportárváltozás ere­dőjeként, míg 2013 áprilisához képest 1,5 százalékkal mér­séklődtek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Fő­ként a feldolgozóipari ágazatok árainak esése befolyásolta az árak alakulását, ezen belül a számítógép, elektronikai, op­tikai termék gyártása (2,9), a kohászat, fémfeldolgozás (1,2), a villamos berendezés és a gép, gépi berendezés gyártása (1,4-1,4 százalékos) csökkenése leginkább. Az ipar belföldi értékesí­tési árai összességében 0,2 százalékkal mérséklődtek áprilisban, ezen belül a feldol­gozóipari ágazatok árai nem változtak az előző hónaphoz képest. Jelentősebb, 0,7 száza­lékos áremelkedést a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar, 0,6 százalékosat a vegyi anyag, termék gyártása és 0,5 száza­lékosat a járműgyártás ágaza­tokban mért a KSH. A villamos berendezés gyártásában 1,6, a kohászat, fémfeldolgozásban és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában pedig 1,1 százalékkal csökken­tek az árak. Az előző év azonos időszaká­hoz képest a belföldi értékesí­tési árak 1,9 százalékkal csök­kentek, míg a feldolgozóipari ágazatok árai összességében 0,8 százalékkal emelkedtek. Idén áprilisban az ipar fo­rintban mért exportértékesí­tési árai 1,1, a feldolgozóipari árak 1,2 százalékkal estek az előző hónaphoz mérten. A fo­rint az euróval szemben 1,4, az amerikai dollárral szemben 1,3 százalékkal erősödött ápri­lisban - közölte a KSH. ■ MTI Az ipari termelői árak alakulása (százalék) VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS Az egymást követő ti­zenhetedik hónapban is növekedett havi alapon a Világgazdaság mutatószá­ma, a Gyorsulási Irányadó (GYIA). A gazdaság lendü­lete májusban is kitartott: a GYIA 3 százalékos nö­vekedésről tanúskodik az előző év azonos időszakához képest. A GYIA 2007-es in­dulása óta nem volt példa olyan kedvező évkezdetre, mint idén. Hornyák lózsef A gazdaság lendülete a máso­dik negyedében is kitartott a GYIA alapján. Az első negyed­éves, minden várakozást felül­múló 3,5 százalékos GDP-nö- vekedés után tavasszal is 3 százalék körül növekedhetett a gazdaság. Áprilishoz viszo­nyítva 0,23 százalékkal növe­kedett a GYIA, és már tizenhét hónapja töretlen a bővülés. A GYIA tíz részindexe közül az év ötödik hónapjában ugyan­annyi húzta felfelé a mutató­számot, mint lefelé. Az öt pénzügyi indikátor kö­zül kettő kedvezőtlenül hatott. A reálkamat a folyamatos ka­matcsökkentési ciklus ellenére növekszik, hiszen az infláció gyorsabb ütemben csökkent, és az Ifo-index romlása is ne­gatívan befolyásolta a GYIA-t. Ugyanakkor segítette a főinde­xet, hogy a pénzkínálat reál­értéke lassan tovább növeke­dett, amit elsősorban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növeke­dési Hitelprogramja okozhat, noha a hitelkihelyezések az elmúlt hónapokban döcögtek. A Budapesti Értéktőzsde vezető indexének (BUX) reálértéken számított emelkedése, vala­mint a hosszú és a rövid futam­idejű állampapírok közötti ka­matkülönbség csökkenése is segítette a GYIA-t. A reálgazdasági részindexek valamivel jobban teljesítettek. Az öt alindex közül három nö­velte, míg kettő csökkentette a így készül a GYIA a gyorsulási irányadó egy elismert, nemzetközi mód­szereken alapuló leading- indikátor típusú mutató, melyet a GDP-t jól előre jel­ző részindikátorokból hoz­tak létre. A GYIA az adott hónap reálgazdasági telje­sítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő ide­jű késleltetettjeit szerepel­GYIA-t. A havi reálkeresetek emelkedése, a munkakeresés átlagos időtartamának kisebb csökkenése (18,7 hónapról 18,4-re), valamint az ipari ter­melés volumenindexének növe­kedése felfelé húzta a mutatót. A lakosság hitelfelvételi kedve azonban nem élénkül, így a fogyasztási hitelek állományá­nak visszaesése negatívan ha­tott a GYIA-ra, és egyelőre az ipari rendelésállomány alaku­lása sem segített. Az idei évben a növekedést az összes szektor teljesítménye elősegítheti. Az ipart elsősor­ban az autóexport, az építőipart az EU-pénzek gyorsuló lehívá­sa, a szolgáltatásokat pedig a lakosság - részben a rezsicsök­kentések hatására - stabilizáló­dó pénzügyi helyzete segítheti. teti. A GYIA a magyar vi­szonyokhoz igazított lead- ingindikátor. Számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant kö­veti. A súlyok a legjobban illeszkedő modellel lettek meghatározva, így azon­nali képet ad a folyama­tokról. ( www.vg.hu/gyiamutato ) Mindent egybevetve a várt­nál jobb első negyedéves GDP-adat, a növekedés szerke­zetének kiegyensúlyozottabbá válása, valamint a második ne­gyedévről kedvező képet festő GYIA alapján úgy tűnik, hogy a gazdaság növekedési üteme az idei évben érdemben megha­ladhatja a 2 százalékot. Sőt, ha az európai uniós források gyor­suló felhasználása fennmarad az év során, akkor akár 3 szá­zalékkal is növekedhet idén a gazdaság. Óvatosságra inthet ugyan­akkor, hogy az első negyed­éves GDP-számot megdobták a választások előtti kormányzati költekezések, amelynek hatá­sai az 'év második felében már aligha jelentkeznek. A gazdaság potenciális nö­vekedési üteme ugyanakkor vélhetően sokkal lassabban áll helyre, hiszen a munka- nélküliség elsősorban nem a piaci folyamatok javulása, ha­nem a közmunkaprogram fel­futása miatt csökken, a beru­házásokat pedig leginkább az állami (vagyis uniós) invesztí­ciók segítik, jelenleg továbbra is 1-1,5 százalék körül lehet a potenciális növekedés üteme, mindazonáltal az elmúlt fél évben talán kisebb javulást láthattunk. HÍRSÁV Egyre dagad Ukrajna orosz gáztartozása egyre nő Ukrajna orosz gáz­tartozása. jelenleg valamivel 3,5 milliárd dollár fölötti, de ha Kijev június 7-éig nem rendezi a májusi számlát, már 5,2 milliárd dollár lesz az adósság. Erről Alekszej Miller, az orosz Gazprom gázipari cég vezetője számolt be, amikor szerdán részt vett a Vlagyimir Putyin orosz államfő vezette kormány­ülésen, ahol egyebek között a gázkérdésről volt szól. Mil­ler elmondta, hogy pénteken Berlinben újabb háromoldalú fordulót tartanak a gázkér­désről a Gazprom, az ukrán fél és az Európai Bizottság energiaügyi biztosa részvéte­lével. ■ MTI Nő a szlovén bankok rossz adóssága a tavaly állami mentőcsoma­got kapott szlovén bankok rossz adóssága emelkedett márciusban havi szinten. A szlovén jegybank arról számolt be, hogy a ban­kok együttes rossz adós­sága mintegy 6 milliárd euróra nőtt a februári 5,8 milliárdról. Az ország bank- rendszerének szanálását decemberben hagyta jóvá az EU bizottsága, így az állam összesen 3,3 milliárd euróval tőkésített fel öt bankot, hogy elkerüljék az összeomlást a rossz hitelek miatt. ■ MTI Energiabiztonsági stratégia Brüsszelből a tegnap bemutatott energia­biztonsági stratégiával sze­retné garantálni az Európai Bizottság, hogy az EU ellátá­sa biztonságos és zavartalan legyen. A javaslat, amelyet Günther Oettinger energia­ügyi biztos ismertetett, jú­nius végén kerül az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elé. A tervezet szerint a tagállamoknak jobban ösz- sze kellene hangolniuk ener­giapolitikájukat, és egysé­gesen kellene fellépniük, ha külső partnerekkel tárgyal­nak. Az ellátás zavartalansá­gának szavatolása érdekében a brüsszeli testület kocká­zatértékelő vizsgálatokat javasol, ami a gázellátásban támadó esetleges zavarokat szimulálná. ■ MTI MKIK: a vállalkozásoknak kötelező lenne a kamarai tagság vita Eltérően látja a jövőt az országos és a budapesti szervezet elnöke - Jobban járnának a multinacionális cégek Kötelezővé tennék a kamarai tagságot, így döntött tegnap a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara (MKIK) közgyűlésén. A résztvevők egy tartózkodás mellett elfogadták azt a vita­anyagot, amely szerint az 5 ezer forint kötelezően fizeten­dő tagdíj lesz. Parragh László, az MKIK elnöke korábban azt nyilatkozta lapunknak: az em­berek összekeverik a kötelező regisztrációt és az önkéntes ka­marai rendszert. A regisztrál­tak most nem vehetnek igény­be minden szolgáltatást, csak a tagsággal rendelkezők, ezen szeretnének változtatni. A küldöttek egyetértettek abban, hogy a kötelező regiszt­rációs rendszert úgy kell átala­kítani kötelező tagsággá, hogy a jelenlegi vállalkozói terhek ne növekedjenek, a mostani hozzájárulás pedig a kötelező tagdíj lenne. Az MKIK cseré­ben bővíti feladatait, és minden vállalkozás azonos színvonalú, számon kérhető szolgáltatást kapna. Nem volt egyetértés a többi napirendi pont tárgyalása so­rán. A küldöttgyűlésen éles vi­ta alakult ki a területi kamarák önállóságával és a nagyválla­lati kör képviseletével kapcso­latban - tájékoztatta lapunkat Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke, aki kihangsú­Szatmáry Kristóf nem ért mindenben egyet az MKIK vezetőjével lyozta: a küldöttgyűlés Parragh előterjesztését nem támogatta, szóbeli kiegészítését vitaanyag­ként elfogadta. A budapesi szervezet nem tá­mogatja az MKIK centralizáló törekvését. A BKIK elfogadha­tatlannak tarja az „egy tag-egy szavazat” elvének megváltoz­tatását, mert annak eltolása a multik felé aránytalanságok­hoz vezetne. Az MKIK javaslata szerint ugyanis ez a működési elv a multinacionális cégek javára mozdulna el. „Az egy tag-egy szavazat elv megtartá­sa mellett a képviseleti rend­szer gazdasági súly szerint épüljön fel” - ez áll az indít­ványban. A BKIK már a május 22-ei közgyűlésé után kijelen­tette, ebben nem támogatja az országos szervezetet ebben a kérdésben. Parragh László szerint a kö­telező tagdíjat legkésőbb 2016- ban vezetnék be, addig marad a hozzájárulás. A tagszervezetek jövőbeni működése körül azon­ban további viták várhatók. A kormány a kamarával kapcso­latos változásokat az MKIK ja­vaslatai alapján teszi meg, de a tervezet kidolgozásákor nem lehet kihagyni a fővárosi szer­vezet feltételeit sem. „El kell dönteni, hogy a kamara a lusta macska, vagy a tigris akcióban magatartást vegye fel” - fogal­mazott Parragh. ■ A. E. Dübörög a gazdaság gyia Kitart a növekedés lendülete a második negyedévben is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom