Somogyi Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-27 / 122. szám

2014. MÁJUS 27., KEDD KÜLFÖLD - EURÓPAI UNIÓ 5 Földrengés az Európai Unióban ep-választások A konzervatívok biztos többségben, a szélsőséges pártok előretörtek Az EU-ellenes politikai erők erősödését hozták a vasár­nap befejezett európai parla­menti választások. Mindez azonban nem befolyásolja az alapvető berendezkedést, mi­vel a konzervatív ÉPP meg tudta őrizni többségét a 751 fős testületben. Gyükeri Mercédesz Földrengésként jellemezte több vezető európai politikus azt, hogy a vasárnap zárult európai parlamenti (EP) választásokon a mandátumok csaknem ne­gyedét valamely szélsőséges, populista párt szerezte meg. A paletta rendkívül széles: a görö­göknél a szélsőbaloldali Sziriza került ki győztesen a voksolás­ból, de még a neonáci Arany Hajnal is öt mandátumot szer­zett. Belgiumban a flamand N-VA, Dániában a nacionalista Néppárt kapta a legtöbb szava­zatot, Ausztriában a Szabadság Párt pedig a harmadik helyre került ugyan, de megszerezte a voksok 20 százalékát. Az ola­szoknál Beppe Grillo humoris­ta pártja kavarta fel az amúgy sem csöndes politikai állóvizet. Az Öt Csillag Mozgalomnak nem sikerült az a bravúr, hogy az élre kerüljenek, ám a britek­nél és a franciáknál az európai integrációt élesen bíráló pártok történelmi győzelmet arattak. Nagy-Britanniában 1906 óta nem fordult elő, hogy egy or­szágos választáson ne a két nagy párt - a Munkáspárt vagy a Konzervatívok - szerez­ze meg a legtöbb mandátumot, a UKIP-nak most sikerült ez a bravúr. Hiába próbálkozott Dá­vid Cameron és konzervatív kormánya azzal, hogy maga is aktívan bírálja Brüsszelt és a szabad munkaerőáramlás alap­elvét, a szavazók legnagyobb hányada a brit függetlenséget zászlajára tűző euroszkepti- kus pártot választotta. Amíg a UKIP tizeneggyel több, 24 mandátumot szerzett, mint öt éve, és a Labour héttel 20-ra tudta növelni képviselőinek számát, a konzervatívok hét képviselőt veszítve 19 politi­kust delegálhatnak az EP-be. Ennél is súlyosabb a kormány- koalíció másik tagja, a Liberá­A huszonnyolc országban megrendezett voksolás meglepetésembere Marine Le Pen, a francia nacionalista Nemzeti Front elnöke lett lis Demokraták vesztesége: a párt tíz mandátumot veszített, és mindössze egy főt küldhet Strasbourgba: Az igazi felzúdulást azonban a franciá eredmények okoz­ták, ahol a nacionalista Nem­zeti Front (FN) a voksok 24,95 százalékát megszerezve tudott nyerni, ezzel a negyedik leg­nagyobb párt lehet a 751 tagú Európai Parlamentben. A szél­sőséges párt nem csak a kor­mányzó szocialistákat (13,08) hagyta maga mögött, de az ellenzéki jobbközép UMP-t (20,95) is. A Szocialista Párt tör­ténelmi veresége után Francois Hollandé köztársasági elnök és a szocialista kormány több tag­jai válságtanácskozáson vitatta meg a helyzetet, de személyi következmények levonása he­lyett csak egy nem túl konkrét adócsökkentési tervet jelentet­tek be. Amíg az európai integrációt előrevivő tandem egyik tagjá­nál a hagyományos politikai erők súlyos vereségét tudták elkönyvelni, a másik „motor”, Németország szavazóinak több­Orbán Viktor: mi győztünk a legjobban FONTOS ÁLLOMÁS LEHET az EP-választás a magyar politi­kai paletta átrendeződésé­ben. A voksoláson hat párt is bejutott az EP-be. A Fi- desz-KDNP 51,49 százalékot szerzett, hozva a papírfor­mát: jól mobilizált, élt a győzteshez húzás örök elő­nyével, és gyakorlatilag az egyetlen dolga az, hogy ké­nyelmesen hátradőlve figyel­je az ellenzék csatáját a má­sodik helyért. „Ma este hadd kiáltsuk világgá: mi győz­tünk a legjobban” - mondta Orbán Viktor pártelnök győ­zelmi beszédében. a jobbik meglepetésre le­hagyta az MSZP-t, míg előbbi 14,68 százalékot ért el, a szo­cialistáknak a voksok 10,92 százalékát sikerült megsze­rezniük. Ez azt jelenti, hogy a lobbik lett a második erő - a párt vezetői már a Fidesz 2018-as kihívójaként állítot­ták be magukat. Még látvá­nyosabb ez, ha azt látjuk: 18 megyében a Jobbik lett a má­sodik, csupán Csongrádban nem, ahol az MSZP jött be a Fidesz mögé, és Budapesten, ahol a DK lett második. A baloldal teljes átrendező­désében komoly lépés volt ez az este. Az MSZP egyedural­mának szinte biztosan vége a baloldalon, a párt elnöksége fel is ajánlotta a lemondását. Az áprilisi közös induláson még kérdéses volt az új pár­tok ereje, most azonban lát­szik: van támogatottsága az Együtt-PM pártszövetségnek és a DK-nak is, nem is feltétle­nül kicsi. „EZ EGY FONTOS LÉPCSŐ, amit ma megugrottunk” - kom­mentált Schiffer András LMP-elnök, miután kiderült, pártja - a külképviseleti vok­sok összeszámolása előtt mindössze 295 szavazattal ­átlépte a bejutáshoz szüksé­ges ötszázalékos küszöböt. az eddigi két EP-választás részvételi aránya is alacsony volt, a mostani azonban min­den eddigit alulmúlt. A 8 033 818 választásra jogosult közül 2 322 982 polgár adott le sza­vazatot, ez 28,92 százalékos részvételt jelent. Soha a rend­szerváltás óta ilyen kevesen nem szavaztak országos vá­lasztáson. Szlovákia 13 száza­lékos részvételét azért még így is felülmúlta Magyarország, ám a részvétel jóval alacso­nyabb, mint a 43,1 százalékos európai átlag. ■ Sz. I. sége ismét csak Angéla Merkel pártjára adta voksát. A CDU/ CSU 35,3 százalékos eredmé­nye mellett azonban meglepő eredmények születtek: hét szá­zalékot szerzett például az eu- rót ellenző Alternative für De- utschland, de bekerült az EP-be a Kalózpárt és a neonácik is. A szélsőséges és populista erők által delegált képviselők száma a kétszázhoz közelít, az EU-ellenes eszmék előretörését ugyanakkor gyengíti, hogy a gyakorta egymással is szöges ellentétben álló pártok nyilván­valóan nem alkotnak majd egy­séges koalíciót. A UKIP vezető­je, Nigel Faragé már jelezte is, nem hajlandó szövetséget kötni Marine Le Pennel és pártjával, a Nemzeti Fronttal. így a következő időszak nagy kérdése az lehet, képes lesz-e az Európai Parlament elnököt adni az ősszel újjáalakuló Eu­rópai Bizottságnak. Az elnök személyéről hivatalosan a tag­országok döntenek, ám most először az EP-nek is van bele­szólása, sőt, a frakciók maguk is jelöltek személyeket a testü­let élére. Jelenleg a legnagyobb esélye Jean-Claude Junckernek van - aki még a választás estéjén be is jelentette igényét az elnöki székre -, mivel az őt támogató konzervatív Európai Néppárt (ÉPP) frakciója lehet ismét a legnagyobb létszámú csoport az EP-ben. Az ÉPP 214 mandá­tumot szerzett, ami nagyjából megfelel a várakozásoknak. A prognózisoknál rosszabbul tel­jesített azonban a másik nagy erő, a baloldali S&D, amely 189 helyet tudhat magáénak. A harmadik nagy frakció, a li­berálisokat tömörítő ALDE is rontott: míg 2009-2014 között az EP-ben 10,83 százalékot tett ki a frakció létszáma, mára ez 8,52 százalékra (64 főre) apadt. A bizottsági elnök személyé azonban nem feltétlenül tükrö­zi majd ezeket az erőviszonyo­kat. Ezt Angéla Merkel német kancellár - amúgy luncker párttársa - is jelezte tegnap, hangsúlyozva: jóllehet a luxem­burgi politikus az ÉPP jelöltje, Európai Parlamentben egyet­len párt sem tudja csak a saját erejére támaszkodva meghatá­rozni, hogy ki legyen a bizott­ság következő elnöke. Az új ukrán köztársasági elnök első útja Varsóba vezet választás Petro Porosenko tárgyalna Vlagyimir Putyinnal, de fontosabbnak tartja a brüsszeli kapcsolatot Ukrajnában ha nem is kiütéssel, de meggyőző fölénnyel győzött az Udar (Ütés) párt, bár tegnap még nem fejezték be a szavaza­tok összeszámlálását. A válasz­tási bizottság szerint nem lehet elvenni az elsőséget Petro Po- rosenkótól, akit vasárnap már az első körben elnökké válasz­tottak, míg Vitalij KUcsko, két korábbi sikertelen próbálkozás után Kijev főpolgármestere lett. Az elnökválasztáson az előze­tes adatok szerint, az ukránok 61 százaléka voksolt a 21 jelölt­re, Porosenko 54,1 százalékot kapott, míg a második helyen a volt kormányfő, Juüja Timosenko állt, 13,13 százalékkal. Az össze­sítéssel gondok vannak, mert a szakadárok által uralt kelet-uk­rajnai Donyeck és Luhanszk megyében később zárt néhány szavazókor, már amelyiket nem vertek szét az oroszbarát fegyve­resek. A csokigyáros Porosenko, aki­nek tavaly 1,6 milliárd dollárra becsülte a vagyonát a Forbes, tegnap az első üzenetet a szaka­dárok vezetőinek küldte: addig nem tárgyal velük, amíg nem teszik le a fegyvert. A másik üze­net Moszkvának szólt: Ukrajna és Oroszország között közvetlen tárgyalások nehezen képzelhe- tőek el, bár nem tartja kizártnak, hogy június közepén találkozót szerveznek Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akit Porosenko Petro Porosenko és Vitalij Klicsko, az Ütés párt két győztes embere jó ismerősének titulált. (Szergej Lavrov orosz külügyminiszter válasza: Moszkva tiszteletben tartja a választási eredményt.) A fő üzenetet azonban az Eu­rópai Uniónak címezte: Ukrajna számára az első számú feladat az uniós integráció. Az új államfő első külföldi útja a tervek szerint június 4-én Varsóba vezet, a len­gyel elnök meghívására, amely­nek szimbolikus jelentősége van, hiszen Lengyelország volt az utóbbi hónapokban az ukrán törekvések legfőbb támogatója. A milliárdos tulajdonában van az egyik legnépszerűbb uk­rán hírcsatorna, a TV 5, amely a kampány során mindent elkö­vetett a főnök népszerűsítéséért. A 48 éves Porosenko parlamen­ti képviselőként jó ideje benne van a politikai élet sűrűjében, sőt, Timosenko kormányában 2009-2010 között külügymi­niszterként dolgozott, majd 2012- ben néhány hónapig gazdasági és kereskedelmi miniszterként. 2001-ben Viktor lanukovics idén megbuktatott államfő párt­jának alapítói közé tartozott, nem kevés pénzzel támogatva a formációt. Váltani tudni kell, hiszen 2004-ben már Viktor Juscsenko (volt kormány- és ál­lamfő) körül bábáskodott. Vele a politikai mellett a személyes jó kapcsolat is megmaradt, Jus­csenko Porosenko gyerekeinek a keresztapja. ■ VG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom