Somogyi Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 20. szám
8 INTERJÚ 2014. MÁJUS 25., VASÁRNAP jackovics Péter Különböző mentőegységek parancsnokaként megjárta a világ legnagyobb katasztrófáit. A Hunor 27 fős egységét az évszázad árvizénél irányította Szerbiában. 8 életet mentettek meg. „NEM HŐSÖK AKARUNK LENNI” „Vonzott a kihívás, hogy emberéleteket menthetek. Úgy éreztem, hogy a többszintű tudást, amivel rendelkezem, ki tudom teljesíteni ebben a hivatásban.” Hazatért a Hunor mentőegység Szerbiából. Nyolc ember életét mentették meg. Négyezer kilogramm élelmiszert, gyógyszert és ivóvizet juttattak el az elzárt településekre. A csapatot Jackovics Péter vezette. Fábos Erika * 12- Mit éreznek ilyenkor? Csak fáradtságot?- A fáradtság később jön, ilyenkor még annyira fel- spannolt állapotban létezik az ember, hogy kicsit még a feladatában él. Azt, hogy milyen fizikai megterhelésnek vagyunk kitéve, munka közben feledtetik azok az emberi reakciók, amikkel találkozunk. Nagyon hálásak voltak nekünk, akiknek segítettünk. Amerre ment a konvojunk, integettek és dudáltak az emberek, invitáltak bennünket, hogy együnk velük, megköszönték a munkánkat, ölelgettek és üdvözöltek bennünket- ezektől az ember gyorsan elfelejti, mennyire fáradt.- Mennyit dolgoztak egyhuzamban? Tudtak rendesen enni, aludni valahol? Egyáltalán hogyan képzeljünk el egy ilyen bevetést?- Annyit dolgozunk, ameny- nyit csak lehet, hiszen azért megyünk, hogy a lehető legtöbbet segíthessünk. Általában 12 órát teljesít egy csapat, aztán váltjuk egymást. Ezeknél a feladatoknál nem is a munkával töltött idő, ami kimerítő. Sokkal inkább az, hogy nagyon kemény fizikai munkát végzünk extrém körülmények között: hol szakadó esőben, hol tűző napon kell helytállni. Másrészt óriási feszültségben tesszük a dolgunkat. Akik nincsenek már életveszélyben, azok is félnek, elkeseredettek, kimerültek idegileg. Szóval nagyon sokféle körülmény bonyolítja a dolgunkat a konkrét mentési feladatok mellett.- Mi kell ahhoz, hogy valaki jó csapattag legyen?- A tökéletes állóképesség és szakmai felkészültség mellett jó konfliktustűrőnek kell lenni, tudni kell higgadtnak maradni és teljesíteni feszült helyzetben, a krízist gyorsan feldolgozni. A megfelelő együttműködési és kommunikációs készség is alapkövetelmény.- Szerbiában mi volt a nehézség?- Sokan rekedtek a házaikban, megszámlálhatatlanul sokan voltak a tetőkön, az ablakokban. Több helyen kellett mentőhajókkal és párhuzamosan a mentőhelikopterrel mentést végeznünk. De az is előfordult, hogy 160 kilométerre dolgozott egymástól a két egységünk, elég gyakran kellett változtatni a mentési taktikán, mert folyamatosan változtak az események.-A legnagyobb nehézség az volt, hogy a Száva a teljes szerbiai szakaszon áradt. Óriási kiterjedésben kellett egyszerre beavatkozni és mozgósítani minden erőt. Ob- renovacban volt a legnehezebb dolgunk, mert ott nagyon erős volt a folyó sodrása. Mezőgazda- sági területeket, erdőket és településeket tarolt le a folyó. Rengeteg volt a hordalék, nagy usza- dékokkal, ami veszélyes. Akkora volt mindenhol a víz, hogy a legtöbb helyen tájékozódni is nehéz volt, a házak alig látszottak ki. Nem tudhattuk, mi van a víz alatt. A Hunor azért látott el fontos feladatot, mert szükség esetén helikopteres kutatást és mentést is tudtunk biztosítani. Olyan speciálisan képzett szak- személyzettel rendelkezünk, akik nagyon precízen, teljesen meg tudják közelíteni a házakat a helikopterrel.- Ilyenkor a bajba jutott ország kér erősítést a mentéshez, vagy aki tud, az megy?- A szerb kormány kérésére érkeztünk a térségbe. A Hunor mentőszervezet 27 tagjával együtt öt motorcsónak, egy csónak és egy mentőhelikopter vett részt a mentésben. Természetesen a helyi hatóságok irányították a munkát, mi a ránk bízott feladatokat hajtottuk végre az utasítások alapján. Rajtunk kívül 23 másik ország is segítséget nyújtott. Nebojsa Ste- fanovic, a Szerb Köztársaság belügyminisztere személyesen is megköszönte a munkánkat a helyszínen. Az orosz csapat és a Hunor érkezett meg elsőként, és rögtön az első 24 órában be tudtunk avatkozni, azonnali mentést tudtunk végezni. Ennek volt köszönhető, hogy nyolc ember életét tudtuk megmenteni. Hatot helikopterrel, egy idős házaspárt pedig csónakokkal hoztunk ki a veszélyzónából. Ők a házukba zárkózva várták a segítséget, teljesen ki voltak már száradva és hűlve.- Lehetett olvasni, hogy Szerbiában nagyon ritkán van árvíz, így a helyi hatóságoknak rutinja sincs egy ilyen katasztrófahelyzetben.- Ez így van, azok az idősek, akikkel beszélni tudtunk, azt mondták, még sosem láttak ehhez fogható áradást. Az évszázad árvizének nevezik, hasonlóról sincsenek adatok korábbról. Még most is, hogy levonult az ár, amerre a szem ellát, víz van. A Száva szabályozatlan folyó, hatalmas a vízgyűjtője és most a rendkívüli esőzések miatt Horvátországból és Boszniából is irgalmatlan víztömeg zúdult le rajta. Ehhez képest Magyarország egy árvizes ország, kétévente biztosan helyt kell állnunk hasonló védekezésben. Azt, hogy ebben mekkora a hazai vízügyi szakemberek és a katasztrófavédelem gyakorlata, jól jelzi, hogy a tavalyi rekordárvíz sem követelt emberéletet és gátszakadás sem volt. Szerbiában nincsenek jól képzett önkéntesek, nagyon megijedtek az emberek.- Arról szóltak a hírek, hogy a mentésen kívül a védekezésben is segítettek.- Valóban így van. Mi tanítottuk meg az ottaniakat a homokzsákos védekezésnek arra a klasszikus módszerére, amit a magyar vízügy évszázadok során kitapasztalt. A szerbek a zsákokat teljesen teletöltötték homokkal, mi mutattuk meg nekik, hogy ha csak harmadáig töltik meg őket, akkor a vízfogóképességük és a mobilizálhatóságuk is jobb, de nyúlgátakat is mi építettünk először és a gátak bordás megerősítését is tőlünk vették át. A helyi televíziók egyik kedvenc témája volt, hogy önkéntesoktatást végeztünk. Hatása is volt a tudósításoknak: ahogy haladtunk előre, láttuk, hogy máshol is átvették a módszert, azt mondták, a tévéből tanulták, hogyan kell csinálni.- Azt mondják a Hunorról, hogy ez a katasztrófavédelem elitegysége. Ez mit jelent?- A Hunor két éve alakult meg, és Magyarország hivatalos katasztrófavédelmi egysége külföldön és a központi mentőcsapat hazánkban. Belföldön nyolc órán belül a helyszínen vagyunk, a fővárosban három óra alatt. Tagjaink sokrétűen képzett tűzoltók és katasztrófavédelmi szakemberek, de ez nem egy állandó egység, csak kiképzésre, közös gyakorlatokra és vészhelyzet esetén van együtt. Kutatásra, mentésre, egészségügyi szolgálatra, vezetésirányításra és logisztikára külön kiképzett szakembereink vannak. Tíz napon keresztül, 24 órában tudunk feladatot teljesíteni. Földrengés sújtotta területen, tűzben, vízben, levegőben tudunk menteni. Keresőkutyával, műszaki kereső berendezésekkel tudunk dolgozni. Életmentési, speciális bontási feladatokra vagyunk képesek, de veszélyes anyagokat is ki tudunk mutatni és el tudunk különíteni. Hea- vy Urban Search and Rescue (USAR) minősítéssel rendelkezünk, ami az egész világon csak tizenkét ország katasztrófavédő elitegységének van, köztük az amerikaiaknak, oroszoknak, kínaiaknak és még a nagyobb nyugat-európai nemzeteknek.- Ön hogyan került a csapat élére?- A tapasztalataim miatt és azért, mert rendelkezem a megfelelő uniós végzettségekkel, de én vagyok Magyarország ENSZ katasztrófa-kárfelmérő és -koordinációs szakértője is.- Ez azt jelenti, hogy ha Európában valahol nagy baj van, Ön elindul?- Nagyjából ezt jelenti, de ez nemcsak Európára, hanem szinte az egész világra érvényes.- Milyen nagyobb katasztrófáknál volt jelen?- Srí Lankán a szökőár, Indonéziában a földcsuszamlás idején vezettem orvosi csapatokat, Haitin a földrengéskor szintén. Fukusimában pedig az európai mentőcsapat vezetőhelyettese voltam három héten át.- Szóval, az elmúlt években a híradókban szerepelő katasztrófáknál szinte mindenhol ott volt. Hatalmas bátorság ilyen helyekre elindulni.- Nem szoktam gondolkodni ezen, kötelességemnek érzem, hogy a tudásommal segítsek, amikor szükség van rá valahol.- Csak eszébe jut, hogy ez veszélyes.- Pontosan tudom, hogy mennyire veszélyes. Ha nem így lenne, azzal nemcsak a saját, de a bajtársaim életét is veszélyeztetném. Márpedig aki ezt a hivatást választja, dolgozni megy a katasztrófákba, mi nem hősök akarunk lenni, csak hősiesen végig akarjuk csinálni a küldetésünket.- Ön hogyan, miért választotta ezt a hivatást?- Vonzott a kihívás, hogy emberéleteket menthetek. Úgy éreztem, hogy azt a többszintű tudást, amivel rendelkezem, ki tudom teljesíteni ebben a hivatásban. A mérnöki képességeimet és tudásomat nagyszerűen tudom kamatoztatni, ha egy összetett feladatot logikusan és pontosan kell megtervezni, ösz- szehangolni. Valószínűleg megtaláltam ebben önmagam, mert az egyik fiam is tűzoltónak készül. A személyes példa pedig csak akkor hat, ha hiteles.- Ön is látott jó példát a családban? Nagyapám bányamentő volt Borsodban, ami nagyon nehéz és veszélyes terület. A barlangi mentőkhöz hasonló speciális képességek kellenek hozzá. Elképzelhető, hogy volt valami genetikus oka is a választásnak, tőle örökölhettem a .hivatástudatot.- Katasztrófa- és veszélyhelyzetekben tudja mit csinál. De az életben fél valamitől?- Attól félek, hogy a gyerekeimet nem tudom felnevelni. A család számomra a Névjegy: jackovics Péter tűzoltó alezredes 1972-ben született. alapdiplomáját a Bánki Danát Műszaki Főiskolán szerezte. A Miskolci Egyetem Anyag- és Kohómémöki Karát is elvégezte. Katasztrófavédelmi Oktatási Központ katasztrófa- és tűzvédelmi szervező szak, EU-, ENSZ-tanfolyamok. 2002 óta dolgozik a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon. 2012. október 1-től a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség Műveletirányítási Főosztályának vezetője. A hunor Hivatásos Katasztrófa- védelmi Mentőszervezet parancsnoka. Magyarország ENSZ katasztró- fa-kárfelmérő és koordinációs (UNDAC) szakértője. csapatvezetőként több nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtásban vezette Magyarország hivatalos mentőcsapatát. nős, négy gyermeke van. legfontosabb. Négy gyerekünk van és a feleségem csodálatosan összetartja ezt a hátországot, biztos lehetek benne, hogy otthon minden rendben van. Ha ez nem lenne, nem is tudnék a feladataimra így koncentrálni. A másik, hogy a bajtársaimat is féltem, hogy baj éri őket. Ezért vagyok nagyon körültekintő, amikor egy-egy feladatot megtervezek. Talán nem is gondolják, hogy még egy hazaút is lehet veszélyes. Olyankor már mindenki fáradt, erős a vágya, hogy otthon legyen, szóval egy ilyen kiküldetés az indulástól az érkezésig tartogat kockázatokat.- Hogyan kapcsolódnak ki, töltődnek fel?- Vannak erre speciális tréningek, pszichológusok is segítenek bennünket, és mindenkinek van olyan szabadidős tevékenysége, amiből mentálisan erőt tud gyűjteni.- Önnek mi?- A futás mellett a család. Aztán a fiam megszerettette velem a horgászatot, és ékszerész végzettségem is van. Az is nagyon kikapcsol, amikor valami ötvösmunkát végezhetek.- Ez praktikus hobbi: mondjuk egy többhetes külföldi távoliét után egyedi ajándékkal kedveskedhet a feleségének.- Ez azért nem olyan egyszerű, a feleségem ötvösmester és sokkal jobb nálam, szóval ahhoz nagyon össze kellene szednem magam.- A Hunor tagjai ilyenkor mennyit pihenhetnek?- Még nem pihenhetnek. Ilyenkor rendbe rakjuk a felszerelésünket és elpakolunk, ami ugyancsak megterhelő munka. Amikor az is megvan, mindenki hazamegy és ugyanúgy dolgozik tovább, mintha a laktanyában lett volna szolgálatban. Külföldi vagy speciális bevetések után sem jár extra pihenő.
