Somogyi Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 20. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2014. MÁJUS 25., VASÁRNAP kémek Hírszerzés mindig lesz, de ma már inkább a gazdasági érdekek határozzák meg, mekkora apparátust mozgat meg egy ország. Amihez az interneten vagy a világűrből nem lehet hozzáférni, azt az ügynökök derítik ki. Tettenéréssel buktatják le őket, de az igazság a legtöbbször nem derül ki. KÉMHÁLÓZATOK SÖTÉT TITKAI Az oroszoknak való kémkedéssel vádolt képviselő ügye újra az érdeklődés homlokterébe helyezte a hírszerzők munkáját. Ennek kapcsán hírmorzsák jelennek meg nap mint nap a modernkori kémek módszereiről, de a hétköznapi halandó vajmi keveset tudhat a valóságról. VR-összeállítás Az amerikai igazságügyi minisztérium a héten vádat emelt öt kínai katonai hacker ellen, akik a tárca szerint kibernetikai kémkedéssel amerikai üzleti titkokat próbáltak megszerezni. A hackerek Amerikában szigorú büntetésre számíthatnak, akár 10 év börtönre, még akkor is, ha a közbiztonságot nem veszélyeztették, „csak” üzleti titkokat loptak el. Az államellenes kémkedésért halálbüntetés is járhat Amerikában, de Oroszországban is végeztek ki amerikai kémeket. Az elmúlt húsz évben már inkább életfogytig börtönbe kerülnek, akik túlélik, hogy lebuktak. Az is nagyon gyakori ugyanis, hogy a megbukott hírszerzők egyszerűen eltűnnek. Magyarországon a legmagasabb kiszabható büntetés 15 év, de alapesetben kettő és nyolc év közötti szabadságvesztés adható kémkedésért, és az előkészületeket is büntetik: egytől öt évig. Az idei évtől pedig az uniós intézmények elleni kémkedés és annak előkészületei passzus is bekerült a Btk-ba. A kémelhárítás ez alapján jelentette fel Kovács Bélát a Legfőbb Ügyészségnél azzal a gyanúval, hogy a lobbikos politikus az EU ellen kémkedett Oroszországnak. Hogy valóban meg- történt-e, egyelőre nem derülhet ki, mivel a képviselőt védi a mentelmi joga. Információk szerint Kovács Bélát nem klasszikus hírszerzéssel, hanem bom- lasztással gyanúsítják. A parlament nemzetbiztonsági bizottsági ülése után többen erre célozgattak, amikor azt mondták, hogy kémkedni nem csak úgy lehet, hogy valaki titkos adatokat ad át egy idegen államnak. Más információk szerint mégis kényes anyagokat jutatott orosz kapcsolattartójának a hazai és uniós energiaszektort érintően. az eddigi legérdekesebb hazai kémbotrány 2009-ben pattant ki, ami egy magyar orvosi-diagnosztikai cég másfél évtizedes fejlesztési munkáját - egy védőoltást - sodorta veszélybe hónapok alatt, hárommilliárd forintos kárt okozva. Az elkövetőket tízmillió forintos pénzbüntetésre ítélték. Az ipari kémkedés - a szakértők szerint - Magyarországon is javában folyik, bár a Diagon-botrányhoz hasonló nagyszabású, komplex, ráadásul nemzetközi vonatkozású ügy eddig nem robbant ki. A nem legális eszközökkel folytatott üzleti hírszerzés és az üzleti titkokNaponta hallani, hogy kons- piratív körülmények között találkoztak. Ez azt jelenti, hogy az előre egyeztetett helyre nagy kerülővel és úgy jut el az ügynök, hogy többször váltogatja a közlekedési eszközöket. Erre azért van szükség, hogy észrevegye, ha követik őt, vagy figyelik az akciót. Márpedig - az ügyet elsőként nyilvánosságra hozó Magyar Nemzet szerint - Kovács Bélát öt éve figyelték. De mit is neveznek kémkedésnek? Az nem illegális, ha egy politikus, diplomata vagy üzletember egyoldalúan információt szolgáltat illetéktelen partnernek, de ezt nem ellenszolgáltatás fejében teszi. Még az sem kémkedés, csak titoksértés, ha valaki tudatosan ad át titkokat illetékteleneknek. Kémkedésről akkor van szó, ha a titkos információ átadása tudatos, idegen érdekeket szolgál, az elkövető pedig tisztában van vele, hogy sérti saját országa érdekeit és ezt titokban, konspira- tív módon teszi. Magyarországon kilenc szervezet jogosult titkos információ- gyűjtő eszközök és módszerek megrendelésére és használatára: a rendőrség, a Terrorelhárító Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, és az Ügyészség. A kémkedés a hidegháború után sem veszített a jelentőségéből. Korábban döntően katonai és politikai céllal történt, manapság inkább védelmi és gazdasági információkra terjed ki. A magyar titkosszolgálatok ma a nemzetközi bűnözésre és terrorizmusra, illetve olyan gazdasági területekre figyelnek, mint a természeti erőforrások (kőolaj, földgáz, ivóvíz) biztosítása, a technológiák terjedésének felügyelete, illetve a környezet- védelmi veszélyforrások felmérése. A módszerek és a lehetőségek persze sokat változtak. Ma már egy műhold vagy drón segítségével pontos és részletes megfigyeléseket lehet végezni több ezer kilométerről is, ahogy a számítógépen tárolt információkhoz is szinte korlátlanul hozzá tudnak férni. A hírszerzés azonban a technológiai fejlődés ellenére sem mondhat le a humán tényezőről. „Az ember, a klasszikus hírszerző mindig nélkülözkal való visszaélés azonban sok cégnek, köztük neves multinacionális vállalatoknak is okozott már kisebb-nagyobb károkat, csak nem került nyilvánosságra. Ahogyan a politikai hírszerzési tevékenységek sem. Egy Magyar- ország méretű és súlyú ország ugyanis nem engedheti meg magának, hogy gazdasági vagy politikai nagyhatalmak diplomatáit, hírszerzőit kiutasítsák, ugyanis hasonló ellenlépéssel kellene számolniuk. Éppen ezért ezeket az ügyeket nemcsak a magyar, de egy holland, cseh vagy belga kormány is szépen csendben intézi el. hetetlen lesz ehhez a munkához, mivel azt, hogy mi van egy ember fejében és mik a szándékai, csak egy másik ember tudja kideríteni” - mondta lapunknak egy biztonságpolitikai szakértő. Az, hogy egy szolgálat melyik országban mennyire fejlett, pénzkérdés. Az Egyesült Államok hírszerzéseinek költségeire közel 60 milliárd dollárt ítél oda a kongresszus évente - vagyis közel a teljes magyar éves költségvetést költik el erre. „Magyarországnak nincs ellenségképe, egyetlen konkrét ország sem fenyeget bennünket, de azért ránk is leselkednek olyan veszélyek, amelyeket, érdemes szemmel tartani.” Ezek között elsősorban a migráció fontos. Magyarország ugyanis fontos szerepet tölt be a kábítómegélénkült az orosz hírszerzés információgyűjtő tevékenysége hazánkban az ukrajnai válság miatt. Olyan ütközőzónában vagyunk az Európai Unió és Ukrajna határán, ahol A hírszerzésben és elhárításban is négy nagyhatalom létezik a világon: az amerikai, a kínai, az orosz és az izraefi kémek vannak a legtöbben, ők a legképzettebbek is. Európa legnagyobb kémközpontja továbbra is Svájc. Az ország ugyanis szer-, fegyver- és embercsempészetben. „A bevándorlók aránya a csempészek között egészen magas, legyen szó jövedéki árukról vagy nukleáris technológiai leírások külföldre juttatásáról” - mondja a szakértő. A magyar hírszerzés nem küzd emberhiánnyal, népszerű ez a terület, az ügynökök 60%-a negyven év alatti. Ilyen munkára 35 éves kor alatt lehet jelentkezni, szigorú egészségügyi és pszichológiai alkalmassági előírások vannak, fontos a nyelvismeret és a büntetlen előélet. „A gyors észjárás és az átlagos külső is számít és az elvárások elég magasak. A legprofibb hírszerzők az államok védett titkait fürkészik: erőművek, katonai objektumok és kormányzati intézmények információit gyűjtik. egymás titkait igyekeznek kifürkészni a nyugati és a keleti nagyhatalmak, ezért a magyar elhárító szervezeteknek egyre több a feladatuk. A fegyveres konfliktusok határán mindig 1815 óta semleges, és világháborúk alatt is úgy viszonyult a világpolitikához, hogy a hírszerzés a legnagyobb háborítatlansággal dolgozhatott náluk. Ez ma is így van, ha találkozókat akar szervezni a titkosszolgálat, Svájc jó helyszín. Ciprus szintén Azok, akik a begyűjtött adatokat elemzik, ugyancsak nagyon képzett személyek. Tudni kell azonban, hogy bár minden ország kémkedik, ez bűncselekmény. A munka tehát kockázatos, időnként veszélyes. A kémek egész életüket fedésben élik. Vagyis a családjuk sem tudhatja, mivel foglalkoznak és teljes magánéletüket kontroll alatt tartják. Lehetnek valamilyen állami cég alkalmazottai, lehetnek katonák és külföldi nagykövetségeken is dolgozhatnak. Elkötelezettség és megszállottság kell tehát ahhoz, hogy valaki hírszerző legyen, a gazdasági szférában ugyanis legalább annyi pénzhez és előnyhöz hozzá lehet jutni ma már, mint kémként.” A hozzáértők szerint a bukott kémek szinte mindegyikéről kiderült, hogy anyagi juttatásért dolgozott. Többségüket akció közben érték tetten. Amikor ugyanis felmerül a kémkedés gyanúja, a kémelhárító szolgálatok dolga a lebuktatás. Elsőként a gyanús személy követését kell megszervezni, majd bevetik a technikát: lehallgatják a telefonját, kép- és hangfelvételeket készítenek róla és környezetéről. Ha mindezek alapján kiderül, hogy valóban kémkedésről van szó, a szolgálatok dönthetnek: leleplezik, vagy beszervezik. Utóbbi esetben kettős ügynök lesz a lebukott kém, és rajta keresztül az eddigi célország hamis információkat juttat el az eredeti küldő ország szolgálataihoz. Ha nem lehet beszervezni, akkor jön a lebuktatás. Mivel a kémkedés bizonyítása nem könnyű, tettenérésre van szükség. A cél, hogy ekkor olyan dokumentumokat adjon át a kém, amelyek egyértelmű bizonyítékok a kémkedésre. Általában maguk a szolgálatok juttatják el a kémhez az átadásra szánt dokumentumokat. 1947-ben született Amerikában egy paragrafus, amely szerint ha lebuktatnak egy amerikai kémet, azt letagadják. Ez máshol is így van, de az is szokásos, hogy ha például a magyar szolgálatok lebuktatnak egy Oroszországnak dolgozó kémet, hamarosan az oroszok is lebuktatnak egy magyar kémet. Tisztán látni csak kevés kémvád esetében lehet, a politika és a diplomácia eseményei azonban árulkodóak lehetnek a közeljövőben. megélénkül a kémtevékenység. A hidegháború éveiben is nagy volt a népszerűsége hazánknak, mivel Nyugat és Kelet, valamint a két katonai tömb határán helyezkedett el. közkedvelt központja a titkosügynököknek, mivel az Európai Unió többi országától eltérően jelenleg is kommunista párt van kormányon, amely remek kapcsolatokat ápol Moszkvával és a többi volt szocialista országban is vannak kapcsolataik. A történelem híres kémei börtönbe jutnak vagy meghalnak aldrich ames az FBI-nál éppen az orosz ügyekért volt felelős. Az amerikai hírszerzés minden Oroszországban beépített ügynökét lebuktatta azzal a listával, amelyet megszerzett. Tíz amerikai kémet ki is végeztek közülük. Őt 1994-ben életfogytiglanra ítélték. robert hanssen FBI-ügynök- ként az oroszoknak kémkedett 1979-től 2001-ig. Otthona közelében akkor kapcsolták le, amikor éppen gyémánttal fizettek szolgálataiért. Életfogytiglani büntetést kapott, egy amerikai börtönbe került. george trofimoff, az amerikai haditengerészet ezredese 25 éven át szállította az információkat Moszkvának, csak az ezredfordulón bukott le. Életfogytiglani börtönt kapott. ALEXANDER LITVINYENKÓT 1986-ban szervezte be a KGB. 1998-ban elárulta a szervezetet, ezért letartóztatták, majd 2000-ben Angliába menekült. 2006-ban a gyanú szerint po- lónium 210-es izotóppal mérgezte meg az orosz titkosszolgálat. MARGARETHA GEERTRUIDA Zel- le, ismertebb nevén Mata Ha- ri, a leghíresebb kémnő egy holland származású bártáncosnő volt. A francia hadbíróság 1917-ben találta bűnösnek a németeknek végzett kémkedés vádjában. Kivégezték, de nem bizonyosodott be, hogy ügynök volt. james bond, a 007-es valójában egy kitalált brit kém. A figurát lan Fleming író alkotta meg 1953-ban. Hőse nevét egy philadelphiai ornitológustól kölcsönözte. 2011-ig hét színész játszotta el James Bond szerepét. Sokféle legális és illegális módszerrel dolgoznak a profik LEGÁLIS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS: például elektronikus és írott médiából, az interneten fellelhető anyagok elemzése, alkalmi ismeretségek, szexuális kapcsolat célszemélyekkel, illetve a célvállalat alkalmazottaival, sajtótájékoztatókon való részvétel. ILLEGÁLIS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS: telefonok, irodák, lakások lehallgatása (kép és hang), ha- ckelés: betörés a cég internetes hálózatába, a számítógépek adathorodzóinak „ megfejése" például az elektromos jelszivárgás rögzítésével vagy vírus segítségével („trójai faló”), a cégvezetők megzsarolása például egy szeretővel vagy korrupcióval, szimpla betörés irodába, lakásba, adathordozók, iratok ellopása. A kémek pénzért dolgoznak és akkor is a pénz mozgatta a szálakat, amikor a két nagyhatalom - Amerika és a volt Szovjetunió - még ideológiai eszmék mentén próbálta felépíteni saját kémhálózatát. Egyre inkább virágzik az ipari kémkedés is Az ukrán válság óta sokkal több kém tevékenykedik hazánkban Európában Svájc a központ, de Ciprus is kézenfekvő helyszín * 4 \ magyar hírszerzés nem küzd emberhiánnyal, népszerű ez a terület
