Somogyi Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 20. szám

2 2014. MÁJUS 25., VASÁRNAP KÖZÉLET Ma eldől, hogy kit érdekel Európa választás Visszafogott kampány után alacsony részvétel várható a vasárnapi voksoláson Egy nő leadja szavazatát az európai parlamenti választásokon a washingtoni magyar nagykövetségen, az időeltolódás miatt 2014. május 24-én HÍRSÁV Vizoviczki ismét őrizetben ÚJRA ŐRIZETBE vették VÍZO- viczki Lászlót. Bagoly Betti­na, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a nyomozás érde­keire hivatkozva részleteket nem közölt, csak annyit mondott, hogy az ügyben a Budapesti Nyomozó Ügyész­ség folytat eljárást és nem az ellene eddig eljáró Központi Nyomozó Főügyészség, vagy­is egy új ügyről van szó. Lövöldözés a brüsszeli zsidó múzeumnál tüzet nyitott egy férfi a járókelőkre Brüsszel bel­városában, a zsidó múzeum előtt. Hárman meghaltak, egy ember pedig súlyosan megsebesült. A La Libre Bel- gique, a második legolvasot­tabb francia nyelvű napilap egy negyedik halálos áldo­zatról is tud. Az amerikai ünnepséget is kihagyja a cseh elnök nem vesz részt az ameri­kai nagykövetség július 4-i, függetlenség napi fogadá­sán Milos Zeman cseh köz- társasági elnök. Zeman az ukrajnai események miatt bojkottálta az orosz nagykö­vetség május 9-i, győzelem napi fogadását. Felmerült, hogy az amerikai fogadásról való kimaradás diplomácia húzás, hogy a korábbit ki­egyensúlyozzák, ezt azon­ban az elnöki hivatal cáfolta. Növelhetik a családi adókedvezményt JELENTŐSEN EMELKEDHET a két gyermeket nevelők csa­ládi kedvezménye - írta a Magyar Nemzet. A jelenlegi húszezer forint helyett ha­vonta akár negyven-ötven­ezer forint körüli összeg is megmaradhat a kétgyereke­seknél a lap szerint. Nem vizsgálják az MNB elleni feljelentést elutasította a rendőrség, hogy érdemben vizsgálja az Együtt-PM feljelentését, amelyet a szövetség hűtlen kezelés gyanúja miatt tett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) indokolatlannak tar­tott kiadásainak ügyében. Európa-szerte megnyílnak a szavazóhelyiségek, ma választjuk meg az Európai Parlament 751 tagját, köz­tük 21 magyarral. Európai szinten különösen szoros a versenyfutás a jobboldali Néppárt és a szocialisták közt, Magyarországon pe­dig a második hely sorsára és az 5 százalékos küszöbre lesz érdemes figyelni. Sztojcsev Iván Új szuperhőse született Euró­pának. Voteman, az izomkolosz- szus egy másfél perces videó­ban kelt életre: Superman, Bat- man, és a többi hősünk vicces társaként ő az igazságosztó, aki mindent hátrahagy, ha valahol valaki nem hajlandó elmenni szavazni. Kirángatja az embere­ket az ágyukból is, és tucatjával dobálja be őket az EP-választás szavazóhelyiségeibe. De bár­milyen aranyos is a kisfilm, a mögötte lévő probléma valós: valamit tenni kell, hogy az eu­rópaiakat jobban érdekelje az európai parlamenti választás. A döntéshozók mára kezdik belátni, hogy a legtöbbek szá­mára az EP, és egyáltalán az EU politikája valami unalmas, szürke, távoli káoszt jelent, és most próbálnak lépni ez ellen. A legfontosabb újítás az, hogy az EP-választáson közvetetten mi dönthetjük el, ki lesz az Eu­rópai Bizottság elnöki posztjá­ról tíz év után távozó Jósé Ma­miéi Barroso utódja. A Bizott­ság elnökét változatlanul a 28 tagállam elnökei és miniszter- elnökei jelölik, de most először kötelező lesz figyelembe ven­niük az EP-választás végered­ményét. Nem muszáj a győztes párt vezetőjét jelölni, de egyre hangosabbak az ígéretek, hogy így fognak tenni. A hatás eddig felemás. A pár­toknak végre vannak arcaik, egy rendes választáshoz mél­tóan tudhatjuk, melyik listát ki vezeti. De valójában nem sokan ismerik őket, inkább a hazai po­litikáról szól a választás, mint Európáról. Az azonban így is világos, ki a két legesélyesebb jelölt arra, hogy Európa egyik legfontosabb politikusa legyen. A jobboldali Néppárt (benne a Fidesszel), amelynek 1999 óta többsége van az EP-ben, a lu­xemburgi Jean-Claude Juncker mögé sorakozik fel, a szocia­listák pedig a német Martin Schulzot szeretnék az EB élére. Mindketten sokat tapasztaltak már, régóta megkerülhetetlen szereplői az európai politiká­nak - de a legtöbben azért nem az ő személyük, hanem saját hazai kedvenc pártjuk alap­ján fognak dönteni, kire sza­vazzanak. Magyarországnak pedig kü­lönös jelentősége is lehet az európai színtéren. A friss köz­vélemény-kutatások azt mérik: a szocialisták nagyon jönnek fel a jobboldalra, a Néppártnak alig tíz-húsz fős többsége le­het a 751 tagú parlamentben. Ez pedig azt jelenti, hogy kü­lönösen fontos lesz a Néppárt számára Magyarország, ahol a Fidesz révén a 21 magyar helyből megszerezhetik azt a 10-15-öt, ami a többséget meg­adhatja nekik. Ezért is lepett meg mindenkit Orbán Viktor tegnapi bejelentése: a Fidesz nem támogatja, hogy Juncker legyen az Európai Bizottság új elnöke. így vált a lehető legfur­csábbá az a helyzet, amikor a Brüsszel-ellenes szlogenekkel kampányoló Fidesznek köszön­hetően szerezheti meg a többsé­get az a pártcsalád, amely más­fél évtizede a legnagyobb az EP-ben, de ez is mutatja, meny­nyire más az európai politika, mint a hazai. A magyar baloldalon az EP-nél sokkal többről is szól a választás: most dőlhet el, mi­lyen a valódi támogatottsága a parlamenti választáson együtt induló pártoknak. Az MSZP 3-5 helyre számíthat a 21-ből, a DK, az Együtt és az LMP pedig szinte minden felmérésben az 5 százalékos küszöb körül billeg. A baloldal széttöredezettsé­ge pedig azt is eredményezhe­ti, hogy a Jobbik bejön a máso­dik helyre, 4-5 mandátumot szerezve. A radikális pártok Európa-szerte erősödnek, és bár a Nyugaton népszerűbb liberálisok és zöldek mellett az EP harmadik helyére esély­telenek, az nem kizárt, hogy frakciót alapíthatnak. Ehhez azonban szükség lesz arra is, hogy legalább 7 országból jövő képviselők üljenek össze, ami elég nehéz úgy, hogy a legtöbb ország szélsőjobbosai egymást sem nagyon szeretik. Most azonban a frakcióalapítás elő­nyeiért összefoghatnak - egye­lőre úgy tűnik, csak a nyíltan neonáci görög Arany Hajnal, a bolgár Ataka és a Jobbik az, amelyekkel a többiek sem haj­landóak szóba állni. így szavazhatunk ma a magyar szavazóhelyiségek va­sárnap 6 és 19 óm közt tartanak nyitva; más európai országokban már csütörtöktől lehet szavazni, a legkésőbbi umazárás pedig az olaszoknál lesz, este 11-kor. technikájában sokkal egysze­rűbb a mai választás, mint a parlamenti: mindenki egyetlen szavazólapot kap, rajta a nyolc induló párt listájával, egyéni je­löltek nincsenek. A mandátum­számolás is nagyon egyszerű, amelyik lista elér 5 százalékot, azok közt arányosan osztják szét a 21 magyar helyet. Aki a lakóhelyétől távol szavazna az országon belül, az péntekig je­lentkezhetett át. Nekik április­ban hatalmas sorokat kellett vé- gigállniuk, most ez a várhatóan kisebb részvétel miatt szinte biz­tosan nem lesz ilyen problémás. Külföldről a külképviseleteken szavazhatnak a magyar pártok­ra, a legtöbben Brüsszelből, Lon­donból és Münchenből voksolná­nak. Nálunk is szavazhatnak külföldiek, ők, ha kérték, a saját országuk pártjai közül választ­hatnak. Az EP számokban 1979-BEN TARTOTTÁK ÜZ első EP-választást, 1979 és 1994 közt a szocialisták, 1999 óta mindiga jobboldali Néppárt kapta a legtöbb mandátumot. 751 képviselőt választunk, a legtöbbet, 96-ot Németország küldi, a legkevesebbet, 6-ot Ciprus, Észtország, Luxemburg és Málta. 21 képviselője lesz Magyarországnak, ugyanany- nyi, mint Belgiumnak, Cseh- országnak, Görögországnak és Portugáliának. a legfrissebb felmérés szerint a Néppárt (benne a Fidesszel) 28,9 százalékon áll, a szocialis­ták (ahova az MSZP, és ha be­jut, a DK képviselője ülhet) 26,5 százalékot kaphatnak. A liberá­lisok 8,1, a Zöldek (ide ülhet az Együtt-PM és az LMP jelöltje) 6, 6 százalékon állnak. Rajtuk kívül egy újbaloldali és két kis jobboldali, euroszkeptikus frak­ció van most, ők 4-6 százalékot kaphatnak. Az Ipsos friss fel­mérésében Magyarországon a Fidesz 56, a Jobbik 17, az MSZP 15, a DK 5, az Együtt-PM 5, az LMP 3 százalékon állt. Elnökválasztás a fegyverek árnyékában esélyek Befutó lehet akár Petro Porosenkó, a Tibi csoki gyártója is Mozira és lányokra költötte a milliókat a pénzszállító Ma tartanak elnökválasztást Ukrajnában, de az is kérdés, hogy az ország melyik részén tudják egyáltalán megrendez­ni a voksolást. A keleti megyék közül több területen is közöl­ték a hatalom új birtokosai: nem engedik a választást. Ők illegitimnek tekintik az ukrán vezetést, Oroszországhoz csat­lakoznának, ezt azonban Kijev és az ország nyugati fele nem ismeri el. így az sem kizárt, hogy fegyveres összetűzések fogják kísérni a voksolást. Az EU már közölte: akármi is lesz a választás eredménye, ^ azt a nemzetközi közösségnek J kötelessége lesz elismerni. £ Oroszország persze nem ennyi- Petro Porosenkó, a csokoládégyáros jelölt beszél egy kampányeseményen re barátságos, ők azt jelezték, hogy az eredménytől függően döntenek arról, legitimnek is­merik-e el a választást. Az elnöki posztra a felméré­sek szerint a legnagyobb esé­lye Petro Porosenkónak van. Ő a Rochen csokoládégyár tulaj­donosa - Magyarországra a Ti­bi csokit gyártja az ő cége -, és annak köszönheti a nagy nép­szerűségét, hogy a legtöbben elhiszik róla, hogy sok más uk­rán milliárdossal ellentétben tisztességesen gazdagodott meg. A népszerűségi lista má­sodik helyén a volt elnök, Julija Timosenko áll, a harmadik pe­dig Szerhij Tyihipko, a nemzeti bank egykori elnöke. ■ sorra derülnek ki az újabb részletek, mit csinált az a pénz- szállító abban a néhány órában, amíg el nem fogták, aki kedden a fővárosban elsétált 25 mil­lió forinttal. A Blikk arról ír: a 23 éves budapesti férfi, miután eltűnt, beült egy moziba meg­nézni a' Godzillát, majd lako­mát csapott, némileg meglepő módon azonban nem valami luxushotelben költekezett, ha­nem egy gyorsétterembe ment szórni a pénzét. A bulvárlap szerint ezek után újra mozizni támadt kedve, ekkor a Pókem­bert nézte meg. Majd új szem­üveget csináltatott, méghozzá közel 30 ezer forintért (ami egyébként nem is túl sok egy szemüvegért), és beszerzett pár márkás ruhadarabot is. Ezen már nem spórolt: volt olyan óra állítólag, amelyre több, mint egymillió forintot költött el. Végül egy night clubba láto­gatott el, ahol brókernek adta ki magát. Ott nagyon csúnyán átverték: mivel elképzelése sem volt, mennyibe kerülhet egy öltánc (valójában néhány tízezer forintba), félmillióval húzták le a lányok. J. Richárdot az buktatta le, hogy a saját telefonjáról felhív­ta a családját, akiknek a bejövő hívásait akkor már figyelte a rendőrség. A bíróság gyorsan ítéletet hozott: 4 év 8 hónapot szabtak ki a pénzszállítóra. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom