Somogyi Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-22 / 118. szám
2014. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK ÉLETMÓD - EGÉSZSÉG 9 A tanulás tudás, de jobb egészség is agykutatás A magasabb iskolázottság segíthet feldolgozni a stresszes problémákat Lehet valaki életrevaló diploma nélkül is, de általánosságban igaz, minél képzettebb valaki, annál jobban képes problémái megnyugtató kezelésére Talán meglepő, de egészségi állapotunk, közérzetünk nemcsak a nemünktől és a korunktól függ, hanem a képzettségünktől is. A témában folyó, egymástól független kutatások afelé mutatnak, hogy a tanultabb személyeknek kevesebb panaszuk van, és összességében egészségesebbnek mondhatók. AS-összeállítás A 2000-es években a brémai egyetem és egy betegbiztosító végzett felmérést 9 ezer 14-25 év közti fiatal bevonásával. Arra jutottak, hogy az iskolások harmada valamilyen allergiától szenved, minden második túlterheltnek érzi magát, stresszre, fáradtságra panaszkodik. Minden negyedik fiatalnak konkrét pszichoszomatikus gondjai is voltak - mesél egy érdekes kutatás eredményéről dr. Babai László, az Oxygen Medical prevenciós szakértője. Kiderült azonban, hogy mindez szoros kapcsolatot mutat a megkérdezettek képzettségi színvonalával! Ugyanis minél magasabb iskolázottsá- gú volt valaki, annál valószínűbben tudta úgy kezelni a problémáit, hogy azok ne vezessenek az egészsége károsodásához. Minél több évet járt valaki iskolába, annál valószínűbb, hogy kisebb panasszal is orvoshoz fordult, és még inkább, hogy megfogadta az orvos tanácsait. A LÁNYOK AGGÓDÓBBAK Érdekes, hogy már ebben a fiatal életkorban is mutatkozott különbség a nemek között, hiszen a lányok sokkal többet törődtek az egészségükkel. Talán ez is magyarázhatja, miért élnek a fejlett országokban a nők 6-7 évvel tovább, mint a férfiak. Bár a kevésbé képzettebbek -személyek kevesebb stresszes napról számoltak be, mint a tanultabbak, a stressz rájuk mégis komolyabban hatott és erősebb hatással volt az egészségükre - ez derült ki dr. Joseph G. Grzywacz kutatásaiból. A felmérésben 1 030 felnőttet kérdeztek nyolc napon át, mi történt velük aznap. A stresszhatásokon belül megkülönböztettek krónikus és akut stresszt, mindennapos hatásokat és olyan súlyos kríziseket, mint egy szeretett személy elvesztése. Az eredmények egyik fő tanulsága az volt, hogy a napi stresszorok nem véletlenszerűen jelennek meg, ugyanis a szociális környezet erősen meghatározza őket. A másik megállapítás arra vonatkozott, hogy hiába számolnak be a kvalifikáltabb személyek több stresszről, ez mégis kevésbé hat rájuk, mert jobban tudják kezelni azokat. Ráadásul a különböző emberek különbözőképpen tekintenek ugyanarra a stresszorra. SAJNOS AZ ESÉLYEGYENLŐTLENSÉG NAGYON IS LÉTEZIK Ha mindezt összevetjük a halálozási és a betegségi statisztikákkal, valóban elmondható, hogy az egészségügyben is tapasztalható a szocioöko- nómiai alapon megnyilvánuló esélyegyenlőtlenség. A kutatások szerint a képzettebb személyek, azok, akik többet olvastak, és készültek például vizsgákra, ellenállóbbak a demenciával (időskori elbutulással) szemben is. A Gothenburgi Egyetem tudósai az agyi-gerincvelői folyadékban vizsgálták, vannak-e Jobban tűrik? megvizsgáltak olyan magasan képzett pácienseket is, akiknél már jelentkezett némi romlás az agyi funkciókban, de még nem alakult ki demencia. Érdekes módon ez a csoport is jobb agyi funkciókat mutatott, mintáz ugyanilyen panaszoktól szenvedő, de alacsonyabban képzett társaik. Vagyis: a tanultabbak nem csak hogy jobban tolerálják az agyi problémákat, de a betegség korai szakaszában kevesebb agyi károsodást is szenvednek el. előjelei a demenciának az agyban. Azoknál a magasan képzett betegeknél, akiknél már meggyengültek a kognitív (értelmi) funkciók, és a következő két évben várható volt a demencia kialakulása, több jele volt a betegségnek az agyi folyadékban, mint az alacsonyabban iskolázottaknál. Ennek ellenére a tanultabbak ugyanolyan tüneteket mutattak, mint a kevésbé tanultak. Ez azt jelenti, hogy a képzettebb betegek jobban tolerálják az agyi betegségeket is. A diplomások hét évvel tovább élnek Dolgoztatni kell az agyat és a szellemet, ez lassíthatja az öregedést A harvard Egyetem hosszútávú kutatási programjának eredményeként kiderült, hogy a nyolcvanas évek óta vizsgált diplomások egyre hosszabb életre számíthatnak, míg a kevésbé képzettek életesélyei nem sokat javultak. 2000-ben a magasabban kvalifikált amerikaiaknak 82 életévet prognosztizáltak, míg az alacsonyabb végzettségűeknek 75-öt. Ennek az óriási különbségnek a hátterében több okot is felfedezni véltek. A legdöntőbbnek az információkhoz és az egészségmegőrző szolgáltatásokhoz való hozzáférés különbsége bizonyult. HÍRSÁV Ne féljen a pedagógus a diabéteszes gyerekektől világszerte egyre több a cukorbeteg gyerek. Magyarországon sok esetben a pedagógusok tartanak a legjobban az esetleges vészhelyzetektől, illetve nem tudják, mit kell ilyenkor csinálni, hogyan kell ellátni egy cukorbeteg kisgyereket. A velük kapcsolatba kerülő pedagógusok, elsősorban óvónők részére dolgozott ki oktatóprogramot az Egy Csepp Figyelem Alapítvány. ■ Nagy hatással van a szívritmusra az atlétika a nagy állóképességet igénylő sportok befolyásolhatják az idősebb atléták természetes szívritmusát - állapította meg egy brit kutatócsoport egereken végzett kísérletek alapján. A Manchesteri Egyetem kutatócsoportja szerint a szív saját ritmusszabályozója az edzés hatására megváltozik. Rájöttek arra, hogy az állóképességet igénylő mozgás hatására egy, a ritmus szabályozásában résztvevő fontos fehérje szintje lecsökken, és ennek a számlájára írható az alacsony szívritmus. ■ Mégsem annyira egészséges a vörösbor? kételkednek a kutatók a vörösbor rezveratrol nevű, antioxidáns hatású összetevőjének egészségvédő hatásában, miután egy itáliai borvidék lakóinak egészségét kilenc éven át követték nyomon. Nem találtak bizonyítékot arra, hogy ez az anyag megfékezné a szívbetegségeket és hosszabb élethez juttatná a fogyasztóit. Egy amerikai kutatócsoport a Chianti történelmi borvidékén élők közül csaknem 800 lakos egészségét követte nyomon, hogy a rezveratrol kedvező hatásainak kimutatható jeleit megtalálják. Nem bukkantak ilyenre. ■ Bizonyítékot nem találtak Ha színesen eszik az anya, örül a baba ÉTREND A zöldségfogyasztással a gyermeke egészségét, védekezőképességét is javítja Ha túl klóros az uszodavíz, árthat a gyerekeknek Már több tanulmány is vizsgálta már a terhesség alatti E-vitamin és a cinkbevitel összefüggését a megszületett gyermekek asztma-hajlamával kapcsolatban. Japán kutatók azonban szélesítették a kört, és a várandós anyák friss zöldség, gyümölcs és antioxidáns bevitelét hozták összefüggésbe a 16-24 hónapos csemeték nehézlégzés- és ekcéma kockázatával. Tanulmányukba összesen 763 mama-gyermek párost vontak be, és az anyák étkezési szokásait egy visszamenőleges kérdőív kitöltésével térképezték fel. A nehézlégzésre és az ekcémára vonatkozó adatokat a Gyermekkori Asztma és Allergia Nemzetközi Tanulmányának kritériumai szerint rögzítették. Az eredményekből kiderült, hogy a terhesség alatt nagy mennyiségben elfogyasztott sárga és zöld zöldségek, citrusfélék és béta-karotin jelentősen csökkentették ugyan a gyermekkori ekcéma kockázatát, de nem voltak hatással a nehézlégzésre. Éppen fordítva történik az E-vitamin bevitel esetében: ez a nehézlégzés kialakulását gátolja, míg az ekcéma megjelenésére nincs hatással. Tehát a magzatok szempontjából (is) ideális élelmiszerek, ’ amelyek E-vitaminban és/vagy béta-karotinban is gazdagok: sárgarépa, cékla, paradicsom, brokkoli, fokhagyma, tengeri halak, paraj, joghurt, káposzta, karfiol, spenót és a teljes kiőrlésű gabonák. ■ Zöld és sárga A TERH ESSÉG ALATT elfogyasztott több zöld és sárga zöldség, a citrusfélék és a béta-karotin megelőzheti a születendő gyermeknél az ekcémát A magasabb E-vita- min bevitel pedig csökkentheti a csecsemőkori asztmás légzés előfordulását Sokan táplálék-kiegészítőként szedik az A-vitamint. erre semmi szükség, ha szervezetünk elegendő béta-karotinhoz jut Testünk a májunkban elő tudja állítani belőle ezt a vitamint. A sok csoki helyett jobb a zöldség Nemrégiben láttak napvilágot azok a kutatások, amelyek szerint a kisgyerekek klóros vízben történő úszóedzései növelik a légzőrendszeri fertőzések kockázatát. A kutatók próbálták felbecsülni az uszodavíz hatását az alsóbb légutak gyulladásos megbetegedésének gyermekkorban való kialakulására, és a következményeket illetően. Harminc óvodából 430 gyereket vizsgáltak. Kiderült, a fedett vagy nyílt klóros uszodai vízben történő edzések kétéves kor alatt összefüggésbe hozhatók a bronchioli- tis nagyobb kockázatával. Az edzések számával természetesen egyenesen arányos a rizikó növekedése. Az összefüggés még akkor is nyilvánvaló volt, ha más rizikótényezőket kizártak. Azok között a gyerekek közt, akiknek szülei nem szenvedtek atópiás betegségekben és óvodába sem jártak (tehát számos rizikótényezőtől mentesültek), 4,45-szeresére nőtt a bronchiolitis kialakulásának esélye, ha gyermekkoruk során 20 óránál többet töltöttek klóros vízben. Azoknak a gyerekeknek pedig, akiknél már kialakult a bronchiolitis, a későbbi gyermekéveikben jóval nagyobb az esélyük az asztmára, a légzőrendszeri allergiákra. ■
