Somogyi Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-13 / 110. szám
2014. MÁJUS 13., KEDD 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD A történelem legnagyobb demokratikus választása India Véget ért tegnap az április 7-e óta tartó választás Indiában, amelyen 814 millióan vehettek részt. Az utolsó napon is milliók voksolhattak, Várá- nasziban is tegnap járultak az urnákhoz a választók. A történelem legnagyobb demokratikus választásán az ellenzéki nacionalista párt győzhet a közvélemény-kutatások szerint, ám a végeredményre péntekig várni kell. Váránasziban, amely a kampány egyik kulcsfontosságú helyszíne lett, évtizedek óta nem látott a felbolydulás. Sok szavazó nem mondja el, hogy kire voksol, ami nehezíti a felméréseket, rendőrökkel tartják fenn a rendet és forgalomkorlátozások vannak érvényben. Az Indiai Nemzeti Kongresz- szus várhatóan elveszíti a választásokat, ami fordulatot hozhat India életében. Az elmúlt hat évtized nagy részében, az 1947-ben elért függetlenség óta ez a párt vezette az országot. Uralmuk meggyengüléséhez az vezetett, hogy a lakosság életszínvonala romlani kezdett, miközben a gazdasági növekedés egyre szerényebb ütemű lett. A korrupciós botrányok sem segítették a pártot, amelyekből a választás során sem volt hiány. Narendra Módi, a legerősebb ellenzéki erő, a Nemzeti Demokratikus Párt jelöltje 63 évesen lehet India miniszter- elnöke. Módi több mint 13 éve Gudzsarát állam főminisztere, ami a leghosszabb idő a történelem során. Módi vezetésével a térség gazdasági növekedése kiemelkedett Indiában, miközben a korrupciót leszorította, mindez pedig népszerűségének növekedéséhez vezetett. Néhány napja viszont azzal vádolták meg, hogy egy szavazókor 100 méteres körzetén belül próbálta befolyásolni a szavazókat. Módi fényképet készített magáról és sajtótájékoztatót tartott. Mindez nem csak a választásokból való kizárással, hanem akár két év börtönbüntetéssel is járhat. Egy harmadik erő, a 2012- ben alapított Átlagember Pártja jó szerepléssel akár kisebb meglepetést is okozhat. A kiábrándultaknak ők jelentik az alternatívát. ■ H. I. Cameron nem adja fel szigorítás A brit kormányfő korlátozná a szabad munkaerő-áramlást A brit miniszterelnök az Európai Unió bővítésének tízéves évfordulóját ismét kritizálásra használta fel A brit kormányfő megelégelte a kelet-európaiak szigetországi munkavállalását, korlátozná az egyik legfontosabb alapjogot: a szabad munkaerő-áramlást. Egy új, átmeneti szabályozás bevezetését tartja szükségesnek. Agyagási Edit Teljesen más alapokra kell helyezni az EU tagállamaival szembeni átmeneti munkavállalás szabályozását - mondta vasárnap Dávid Cameron brit miniszterelnök, amikor az Európai Unió 2004-es keleti bővítésének tanulságairól beszélt. A BBC politikai magazinműsorában arról beszélt, hogy a tíz évvel ezelőtt uniós országokká váló államokból a jelentős jövedelmi különbségek miatt özönlötték el Nagy-Britanniát. A miniszterelnök szerint szükség lenne olyan átmeneti szabályozásra, amely addig nem teszi lehetővé az új uniós tagállamokból érkezők szabad munkavállalását más országokban, amíg hazájukban az egy főre jutó átlagjövedelem nem ér el egy bizonyos szintet. Az utóbbi időben a bevándorlásellenes nézeteiről elhíresült kormányfő célzást tett arra, hogy London adott esetben megvétózhatja új tagországok felvételét az unióba, ha a munkavállalási igényük nem teljesül. Emlékeztetett: az EU további bővítése egyhangú döntéshez kötött, ezért Nagy-Britanniának módjában áll eldönteni a kérdést. Arról is beszélt, hogy a 2004-es bővítés óta nagyjából egymillióan telepedtek át Kelet-Európából, és ez megváltoztatta a brit politikai kultúrát. Cameron nemrég a Sunday Telegraph című lapban arról írt: el kell érni, hogy az egyes döntési jogkörök ne csak Brüsszel felé áramoljanak, hanem Brüsszelből vissza, a tagállamok felé is. Nagy-Bri- tannia nem kíván osztozni a mind szorosabbra vont unió koncepciójában sem, és nem BECSLÉSEK SZERINT 580 ezer magyar dolgozott 2013 végén különböző uniós országokban. A kftkreator.hu úgy véli, az idén meghaladja a 600 ezret a külföldön dolgozó és élő magyarok száma. A legvitatottabb adat az Egyesült Királyságtámogatja az EU-s intézmények részéről felesleges beavatkozásokat. írásában kitért arra is, ha a jövőre esedékes parlamenti választások után is ő marad a kormányfő, a brit választók népszavazáson dönthetnek arról, hogy EU tagok maradjanak, vagy kilépjenek az unióból. Szerinte a briteket aggasztja, hogy Nagy-Britanniát „beszippantja egy jövőbeni Európai Egyesült Államok”. Szerinte az a baj, hogy a döntések Londontól távol születnek, és olyanok is igényelnek szociális ellátásokat, akik soha nem dolgoztak Nagy-Britan- niában. A miniszterelnök úgy véli, az említett okok miatt a brit EU-s tagság mára papírvékonnyá vált. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter korábban dolgozó magyarok száma. A Nemzetgazdasági Minisztérium a nagykövetségek adataira támaszkodva 300 ezer munkavállalót feltételez. Nagy-Britannia mellett Németországban és Ausztriában dolgozik a legtöbb magyar. bán Németország érdekeinek veszélyeztetésével vádolta a brit kormányfőt. Kijelentette: az unión belüli szabad mozgásból Németországnak óriási haszna származik, és aki ezt az alapelvet megkérdőjelezi, kárt okoz Európának, és kárt okoz Németországnak. Az újraszabályozás kérdését Martin Schulz, az EP elnöke is elutasította. Ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy az unión belüli szabad mozgás elvének érvényesítése az unió egyik legnagyobb sikere, és nem lehet újratárgyalás alapja. Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztos korábban sajnálatos túlreagálásnak nevezte Cameron felvetéseit. „Ha bármilyen EU-szabályozással probléma merül fel, azokra együtt kell megoldást keresni, mert az egyoldalú fellépés és retorika nem segít ebben a helyzetben, és azzal a kockázattal jár, hogy Nagy-Britan- nia az EU utálatos országának színében tűnik fel. A munka- vállalók szabad mozgásának szabályait az EU-tagállamok együtt dolgozták ki, beleértev Nagy-Britanniát” - mondta Andor László. HÍRSÁV Agrárkamara: együtt a kereskedőházzal EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁST kötött a Nemzeti Agrár- gazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. Az MNKH üzleti és szerződéses alapon működő tevékenységét figyelembe véve vállalja, hogy az exportpiacok alapos felmérése érdekében az egyedi, speciális piaci információkat, adatokat a NAK tagjai számára elérhetővé teszi. Továbbá az exporthoz szükséges dokumentációs igényeket ismerteti az érdeklődőkkel. A NAK pedig azt vállalja, hogy ha agrártermékekre exportmegkeresés érkezik, arról tájékoztatja MNKH-t. ■ MTI Fizetik a különleges rizstámogatást megkezdte a különleges rizstámogatás kifizetését a Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatal (MVH); 60 rizstermesztőnek összesen több mint 380 millió forintot folyósítanak. A fajlagos támogatási összeg hektáronként 136 247 forint. A különleges rizstámogatás jogcímen azok a gazdák igényelhettek támogatást a múlt évre vonatkozó egységes kérelemben, akik gazdasági szempontból sérülékeny, illetve környezeti szempontból érzékeny területeken termesztettek rizst. A rizst pedig legkésőbb 2013. május 31-ig elvetették és az állományt pedig rendes növekedési feltételek mellett legalább a virágzás kezdetéig megőrizték. ■ MTI Tíz százalékkal nőtt a román ipari termelés az idei első negyedévben 10,1 százalékkal nőtt a román ipari termelés a kiigazítat- lan érték szerint a tavalyi hasonló időszakhoz képest - közölte hétfőn a román országos statisztikai intézet. A naptárhatással és szezonálisan kiigazított érték szerint a növekedés az első három hónapban 10,7 százalékos volt a tavalyi év hasonló időszakához képest. A növekedéshez a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar járult hozzá, amely 12,1 százalékkal bővült. Tavaly a GDP 3,5 százalékkal nőtt. ■ MTI Vitatott adatok Londonból Növekszik a defláció kialakulásának esélye az euróövezetben árak Görögország, Ciprus vagy Portugália lakói már az árak csökkenésével szembesülnek - Léphet az EKB? Európában egyre nagyobb fenyegetést jelent az árak csökkenésének veszélye. Néhány euróövezeti ország már deflációba került, és a Bloomberg felmérése szerint jelentős kockázata van annak, hogy a folyamatnak még nincs vége. Áprilisban mindössze 0,7 százalékkal nőttek az árak az euróövezet egészében, amire a márciusi 0,5 százalékról nőtt a ráta. Mindez nem túl megnyugtató, hiszen ennél háromszor nagyobbnak kellene lennie az áremelkedési ütemnek. Az Európai Központi Bank (EKB) inflációs célja 2 százalékos. Vannak, akik nem félnek a deflációtól, mert az élelmiszerárak, a szolgáltatások és az energián kívüli termékek ára emelkedik. Egyedül az energiaárak csökkennek: áprilisban 1,2 százalékkal estek éves összehasonlításban. Görögországban folyamatos az árak mérséklődése, de Ciprus és Portugália lakói is azzal szembesülnek, hogy olcsóbbak a termékek és a szolgáltatások, mint egy évvel korábban. Az euróövezeti országok közül Spanyolországban és Szlovákiában sem emelkednek az árak. Ha az árak tartósan esnek, áz beépülhet a várakozásokba, és a lakosság folyamatosan elhalaszthatja vásárlási szándékát. lapán közel két évtizeHáromszor nagyobb ütemű áremelkedésre lenne szükség de küzd ezzel a problémával, amint most talán az óriási mértékű pénznyomtatással, a jen gyengítésével küzdhetnek le. Az euróövezet már több mint egy éve küzd az alacsony inflációval, és hónapok óta halad a defláció felé. Ebben az időszakban mindössze 25 bázispontos kamatcsökkentésre futotta az Európai Központi Banktól, így tavaly novemberben rekordalacsony szintre, 0,25 százalékra került a kamat. Ez nem hozott fordulatot az inflációban. Úgy tűnik, nem csak a megfigyelők, hanem az EKB is fél az alacsony inflációtól. A múlt héten Mario Draghi, a jegybank elnöke a kamatdöntést követően elárulta, hogy júniusban lépéseket tehetnek. Elemzők szerint nem valószínű, hogy egy kamatcsökkentés elegendő lenne. ■ Hornyák lózsef Az euróövezeti infláció (éves, százalék) VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS
