Somogyi Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-12 / 109. szám
6 GAZDASAG 2014. MÁJUS 12., HÉTFŐ Földtörvény: visszavonulót fújnak az agrárium integrátorai? Kóservágás jöhet Kapuváron? húsüzem Vallási előírások szerinti marhavágást és -feldolgozást tervez az ír befektető A marhavágáshoz új vágóvonal, vagyis jelentős beruházás kellene, a befektető szerint azonban így is megéri belevágni vállalatok Leépíthetik integrációs tevékenységük egy részét a nagy agrárcégek, miután a május elsején életbe lépett földforgalmi törvény különleges feltételeket szab a földbérlettel élni kívánó társaságoknak - nyilatkozta lapunkak Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkár-helyettese. A jogszabály szerint ugyanis ahhoz, hogy a gazdasági társaságok földet bérelhessenek művelésre, legalább három éve mezőgazdasági alaptevékenységet kell folytatniuk, ráadásul ennek a tevékenységnek több miiit ötven százalékban kell részesednie a társasaság teljes árbevételből. További követelmény, hogy a társaság legalább egy tisztségviselőjének a mezőgazdasági tevékenységet tagsági viszonyához kapcsolódóan kell gyakorolnia és mezőgazdasági szakirányú végzettséggel vagy hároméves igazolt üzemi gyakorlattal kell rendelkeznie. Az érintett vállalkozás csak akkor bérelhet termőföldet, ha ezeknek a feltételeknek megfelel, ekkor 1200, vetőmagtermelés, vagy állattartás eseténpedig legfeljebb 1800 hektárt bérelhet. Máhr András szerint gondot jelenthet, hogy több nagy agrárintegrációs szervezet árbevételében a szűk értelemben vett mezőgazdasági árbevétel nem éri el az ötven százalékot. Ezen integrátoroknak forgalmuk nagyobb részét egyéb, az agráriumhoz kapcsolódó tevékenységük jelenti. Ha azonban továbbra is meg akarják tartani a bérlethez kapcsolódó jogaikat, akkor integrációs tevékenységüket, vagy annak egyes elemeit leépítik. A főtitkár-helyettes szerint ez komoly zavarokat okozhat. ■ B. L. Regényes fordulattal folytatódhat a sokat látott Kapuvári Hús Zrt. sorsa, az évtizedeken keresztül sertésvágással és -feldolgozással foglalkozó céget új tulajdonosa információink szerint kóser marhavágásra állítaná át. A terv nagyon komoly beruházásokat igényelne, igaz, a külföldre szánt kóser áru magas áron értékesíthető. Braunmüller Lajos írországi üzletember tett ajánlatot a felszámolás során értékesítésre kínált kapuvári húsüzemre, a befektető szándákai szerint alaposan átrajzolná a gyár profilját, és kóser marhavágást indítana be Kapuváron - tudta meg lapunk egy a pályáztatás részleteit jó ismerő, ám neve elhallgatását kérő forrástól. Információink szerint a húsüzemre ajánlatot tévő vevő az önkormányzat kérésére nem zárkózik el attól, hogy a sertésvágási tevékenységet is megtartsa, ám ahhoz, hogy ezt nyereségesen tudja működtetni, jelentős beruházásokat kellene tennie, hiszen a vágóvonal meglehetősen elavult. Amennyiben a vevő szándékai komolyak, a nagyarányú beruházást így sem spórolhatja meg. A darabolósor ugyan könnyedén átállítható sertésről marhára, ám a két állat eltérő méretei miatt a meglévő vágósoron már nem vágható szarvasmarha, ehhez tehát új vágósort kell építeni, vagy már eleve levágott marhát kell Kapuvárra szállítani további feldolgozásra. A húsüzem ráadásul sokáig állt, tehát az újbóli beindítás technikai költségei, a hűtőrendszer felélesztése szintén jelentős költséggel járhat, ahogy a kóserszabályoknak való megfelelés is szervezést és költséges engedélyeztetési eljárást igényel. Információink szerint a készterméket - amelynek tervezett feldolgozottsági foka még nem ismert - a befektető Írországban értékesítené, ahonnan feltehetőleg viszonteladókon keresztül amerikai piacra kerülne a kóser áru. Korábban nagyon valószínűnek tűnt a kapuvári húsipari tevékenység végleges megszűnése, és a Kapuvári Hús Zrt., valamint a késztermék-gyártást végző Kapuvári Bacon Kft. vagyonelemeinek egyenkénti értékesítése, miután a korábbi érdeklődések ellenére nem érkezett egyetlen ajánlat sem a cég megvételére. A múlt héten azonban Kovács Csaba, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit (NRN) Kft. ügyvezetője megerősítette a sajtónak, hogy eredményes volt az egykori kapuvári húsgyárat működtető két társaság vagyonára kiírt, sorrendben ötö- •dik pályázat, és heteken belül aláírhatják a vevővel a szerződést. Az ügyvezető - tekintettel arra, hogy a pályázóval még nem kötötték meg a szükséges szerződéseket - sem a nyertes kilétéről, sem a vételárról nem kívánt nyilatkozni. Annyit elárult, hogy részben külföldi tulajdonú vállalkozásról van szó, amely nem tartozik az ismert húsipari cégek körébe. Kovács Csaba akkor megjegyezte: a pályázó kötelezettséget vállalt a gyár újraindítására, de a vételár is olyan összegű, hogy az alapján nem a vagyon értékesítésére törekszik a vevőjelölt. Ez utóbbi, tehát az egyelőre nem ismert vételár lehet a legfontosabb jele annak, hogy a vevő komoly szándékokkal érkezett Magyarországra. A vásárlás híre ugyanis meglepte a piacot, korábban kevesek gondolták volna, hogy valaki megvásárolja, és működtetni kezdi a sok negatívummal rendelkező gyárat. A kapuvári húsüzem 2012 őszi leállása után a felszámolás megkezdődött, és a tetemes tartozásokkal rendelkező üzemet megpróbálták értékesíteni. Mivel a cél az volt, hogy az üzem tevékenysége újrainduljon, és ezáltal á környéken munkahelyeket biztosítson, több ízben megpróbálták egyben értékesíteni, amely azonban mindeddig nem sikerült. Ennek fő oka, hogy a cég eszközállománya piaci szereplők szerint meglehetősen vegyes állapotban van, amely az ele- menkénti értékesítés mellett szólt. A kapuvári üzemben a vágóvonal két évtizedes, elavult és hatékonytalan technológiát képvisel, és hűtőrendszer sem kellően hatékony, igaz, mindkettő működőképes. Korábbi piaci információk szerint inkább a késztermék-gyártósorában lehetett fantázia. Piaci szereplők szerint a cégcsoport feldolgozási tevékenységét végző Kapuvári Bacon Kft. érlelőkamrái, szeletelőgépei és vákuumcsomagoló berendezései jó vételt jelenthettek volna, a legtöbben arra számítottak, hogy az értékesítés sikeres is lesz, legfeljebb, ezekre a tételekre akad majd vevő. Rendeletben írnák át a szabályokat menza Az egészségvédelem is szempont a termelők beszállítói szerepvállalásakor A próbafőzéskor elégedettek voltak a diákok Havonta kétszer vadhúsból készült ételeket tálalnak majd fel júniustól a Junior Vendéglátó Zrt. által ellátott 256 menzán a Mintamenza Program keretein belül az ország több mint 17 városában - jelentették be sajtótájékoztatón a napokban Budapesten. A program szervezőinek célja, hogy a vadhús nagyobb szerepet kapjon a közétkeztetésben. A vadhús előállításával és forgalmazásával foglalkozó Va- dex Zrt. alapanyag-ellátóként csatlakozott a programhoz. Két éve egy hasonló kezdeményezés során a halfogyasztás közétkeztetésében való fokozottabb felhasználására indult program. „A jelenlegi magyar közétkeztetés gyakran nem veszi figyelembe a mai kor alap- követelményeit, az egészséges étkezés alapelemeit és az életkori sajátosságokat sem. Elsősorban a kis munkaigényű, előkészített, tartósított alapanyagokra épít. Jellemzően nem a helyi termékekre alapoz” - áll a Vidékfejlesztési Minisztérium által korábban elfogadott, a 2012-től 2020-ig terjedő időszak cselekvési tervét tartalmazó Nemzeti Vidékstratégiában, amelynek számos pontja a közétkeztetés minőségének javítását célozza. Az egészségvédelmi szempontokon túl a tárca célja, hogy a helyi termelők számára folyamatos keresletet biztosítson a menzák beszerzési szokásainak megváltoztatásával, így szociális szempontokat is érvényesítsen. Ennek a szaktárca szerint különösen azokon a településeken lenne nagy hatása, ahol kevés a munkahely, hiszen ezeken a helyeken a közmunkaprogram, és a szociális gazdaságok működési keretein belül lehetne keresletet és így foglalkoztatást generálni. A program már 2012-től elindult, a helyi alapanyag-beszerzésben előrelépések is vannak, ám mindeddig átütő változást nem sikerült elérn. Ennek egyik oka, hogy a helyben, kisebb gazdaságokban termelt élelmiszer-alapanyagok ára gyakran magasabb, mint a nagytételben, központilag, vagy a nagykereskedelmi hálózaton keresztül beszerzett alapanyagoké. Május első napjaiban jelent meg, és szeptember elsejétől hatályos az EMMI által jegyzett új közétkeztetésről szóló rendelet, amely részletesen szabályozza az ételek elkészítését és tápanyagtartalmát. A rendeletben foglaltak szerint az új tanévtől tilos lesz többek között a cukrozott üdítő, a magas zsírtartalmú húskészítmény, s rögzítették azt is, hogy nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót. ■ B. L.
