Somogyi Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-10 / 108. szám

2014. MÁJUS 10., SZOMBAT GAZDASAG - BELFÖLD 7 A járműhitelek helyét a piacon a lízingelés veheti át Újra vesszük az autókat járműpiac A kishaszonjárművek húzzák az eladásokat JÓ TANÁCS Új ablakomon becsorgott az esővíz KÁRVALLOTT Olvasónk egy hónapja építtetett be lakásá­ba új, modern nyílászárókat, amikor jött az ítéletidő. A he­ves zivatar alatt a víz becsor­gott az egyik ablakon. Furcsa mód a mesterember nem akarja vállalni a felelősséget. Rendjén van ez így? ha A víz éppen csak be­csorgott, és nem arról van szó, hogy a heves orkán például betörte az ablako­kat, akkor az eset a jótállás körébe tartozik. Különösen, hogy csak az egyik ablak miatt következett be a baj. Lehet, a mester így akarja a felelősséget a biztosítóra hárítani, amelynek (feltéve, ha az úrnak van ilyen bizto­sítása) ki kellene fizetnie a természeti katasztrófa miat­ti kárt. de itt feltehetően a nyílás­záró hibájából lett problé­ma. Ezt látatlanban nem lehet biztosan megítélni, ezért érdemes helyszíni szakértőtől véleményt kérni. Ám ha pusztán be­csorgott némi víz, valószí­nűleg a vadonatúj ablak volt hibás. amennyiben így van, akkor a mester részéről hibás tel­jesítésről van szó, amit a fo­gyasztóvédelmi törvény sze­rint ki kell javítania. Vagy visszafizetheti a pénzt, és a kárvallott új ablakot csinál­tathat. Ha a mester nem is­meri el a hibát, azaz jogvita alakul ki, abban az esetben - a számla birtokában - ahhoz a fogyasztóvédelmi hatósághoz kell fordulni, ahová a nyílászáró-cserét végző szakember cége he­lyileg tartozik. mindez még nem feltétlenül oldja meg az úr problémá­ját. A személyes kárigényt, mivel polgárjogi szerződés köttetett, olvasónk polgár­jogi eljárással, azaz bíróság útján vagy előbb a lakóhely szerinti békéltető testület segítségével érvényesítheti. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu finanszírozás Az új Ptk. vál­tozásai miatt a finanszírozók számára rendkívül kockázatos­sá váló autóhitelek piaca csak­nem befagyott, a bankok szinte kizárólag lízingkonstrukciókat ajánlanak még a magánszemé­lyeknek is - áll az Autóhitel Alkusz Zrt. legfrissebb elemzé­sében. Ennek oka, hogy a 2014. március 15. után megkötött autóhitel szerződésekben az új törvény már nem ad lehetősé­get az opciós vételi jog kiköté­sére, amely eddig lényegében magát a fedezetet biztosította a finanszírozók számára. Ezzel gyakorlatilag lehetetlenné vált, hogy az ügyfél nem fizetése esetén a bank birtokba vegye, majd újraértékesítse a hitel fe­dezetéül szolgáló gépjárművet és a befolyt vételárból lezárja a fennálló tartozást. ■ A lízingtercnékekre nem vonatkozik a hiteleknél 2012 áprilisában bevezetett THM-plafon „A törvényalkotói szándék az opciós vételi jog eltörlésé­vel vélhetően az volt, hogy csökkenjen a hitelfelvevők ki­szolgáltatottsága a bankokkal szemben arra az esetre, ha az ügyfél fizetésképtelenné válik. Mivel azonban így lényegé­ben megszűnt az autóhitelek mögötti autófedezet, így a ban­koknak csak a személyi kölcsö­nöknél megszokott kockázatok és az azokhoz kapcsolódó jóval magasabb kamatok mellett ér­né meg autóhiteleket nyújtani. Ez azonban egyaránt előnyte­len lenne az ügyfél és a bank számára is, így lényegében majd minden piaci szereplő fel­függesztette a hitel termékek alkalmazását és helyette a lí­zing került előtérbe” - mondta el Orbán Imre, az Autóhitel Al­kusz Zrt. vezérigazgatója. A szakértő felhívta a figyel­met arra: a lízingtermékekre nem vonatkozik a hiteleknél 2012 áprilisában bevezetett THM-plafon, amely szerint fo­gyasztói hiteleknél a kölcsön ára a jegybanki alapkamatnál legfeljebb 24 százalékponttal lehet magasabb. A Ptk. változá­sával viszont a lízingszerződé­sekkel kapcsolatos adminiszt­rációs feladatok és költségek is új tételekkel bővültek. ■ B. M. 'Áprilisban egyértelműen a Ford nyerte a vezető márkák közötti versenyt a magyar piacon. A motorpiacon viszont öt éve tart a mélyrepülés Áprilisban ötödével nőtt a személyautó- és hetven százalékkal a kishaszon- jármű-eladások száma. Az autók háromnegyedét cégek veszik meg, és az importőr szövetség azt szeretné, ha visszaigényelhető lenne a cégautó-vásárlás áfája. Demeter Kálmán A múlt hónapban 5507 új sze­mélyautót és 1252 kishaszon- járművet helyeztek forgalom­ba. A legsikeresebb személyau­tó és haszonjármű forgalmazó márka a Ford volt, 812 darab­bal, amellyel a hazai piac 11,6 százalékát fedte le - emeli ki a JATO Dynamics. Ha csak a személyautók piacát nézzük, akkor az év negyedik hónap­jának győztese az Opel 728 da­rabszámmal és 13,1 százalékos piaci részesedéssel. A második a Skoda 634, a harmadik a Ford 576 darabbal, majd a VW (486) és a Suzuki (406) következik a toplistán. Ami a legkapósabb modelleket illeti, a legtöbb, 340 darab a Skoda Octaviából kelt el áprilisban, majd a Ford Fo- cus következett 230 autóval az Opel Astra (205), a VW Golfból (179) és a 178 darabos Suzuki SX4 előtt. A 3,5 tonna összsúlyt meg nem haladó kishaszonjármű­vek eladása terén az elmúlt hó­nap is a FIAT Ducatónak ked­vezett. Ebből 169-et helyeztek forgalomba, mögötte a Renault Master következett 86 darab­bal, majd harmadik helyen a Peugeot Boxer végzett, amely­ből 79 talált gazdára. A kisha­szonjárművek forgalomba he­lyezése 2013 nyara óta folyama­tosan fejlődik, ami nagymér­tékben a haszonjárművekre igénybe vehető kedvezményes MNB NHP hitelkonstrukció­nak köszönhető - állapítja meg a Magyar Gépjárműimportő­ÉREZHETŐEN MEGKEZDŐ­DÖTT az ügyfelek lassú visz- szatérése a legális autószer­vizekhez, miután tavaly ja­nuár óta visszaigényelhető a céges autók javítása után fizetendő áfa fele. Ezért az MGE az Autós Nagykoalíció­val azt javasolta a kormány­nak, hogy a javítás, sőt a cé- gaautó vásárlás után is visz­rök Egyesülete (MGE), amely szerint a megfelelő hitelezés elengedhetetlen a gépjármű kereskedelmi ágazat talpra ál­lásához. Ezzel együtt a darab­szám még mindig alatta marad annak a havi mintegy 2000 darabnak, amely egy fejlődő vállalkozói piac ellátásához in­dokolt és szükséges lenne. Az korábban vártnál kisebb mértékben, 8,3 százalékkal 375-re csökkent a 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű teherjár­művek eladása. A forgalomesés amiatt következett be, hogy ta­valy minden vállalkozó annyi kamiont vett, amennyit bírt, mert idén már nem kaphatnak rendszámot az EURO 5 motor­ral szerelt járművek. Az előre­szaigényelhető legyen áfa tel­jes összege. Szeretnék, ha a parlament őszi ülésszaka el­törölné végre a tehergépjár­mű tulajdonszerzési illetéket. A javaslatok között szerepel a használtgépjárművek im­portjának környezetvédelmi szempontú korlátozása és a motorkerékpárok regisztráci­ós adójának csökkentése is. hozott vásárlások az elmúlt évben, különösen az utolsó har­madában irreálisan felpörget­ték a keresletet, ugyanakkor ennek hatása még az idei évre is áthúzódott: sok, még tavaly megrendelt járművet az első két hónapban helyeztek forga­lomba. A tavalyi nagy megrendelés­hullám egyetlen oka az volt, hogy az idei évtől kizárólago­san forgalmazható EURO-hatos motorokkal szerelt teherautók több ezer euróval többe kerül­nek. Ez meg is látszik a számo­kon: amíg tavaly márciusban 356 teherautó kelt el, addig az ideiben már csak 297 darab. Ehhez képest meglepő a múlt havi 375 darabos eladás, ami azért tölti el az importőröket, mert az említett 8,3 százalé­kosnál nagyobb visszaeséstől tartottak. Egyelőre azonban nem tudni, hogy az előrehozott vásárlások hatása meddig tart, meddig okoz forgalomesést a kereske­dőknek. Mindez azonban sem­miség a motorkerékpár piacot ötödik éve sújtó mélyrepülés­nek. Noha itt a szezon, ápri­lisban újabb 5,6 százalékkal 269-re csökkent a rendszámot kapott kétkerekűek száma. Élénkítenék a céges vásárlásokat Vezető márkák ceges vevői (2014. április) ceges vevők aránya** összes jármű száma Ford Skoda Suzuki Toyota Renault Dacia Citroen Peugeot * Személykocsi es haszonjármű együtt ** Százalék. FORRÁS: JATO DYNAMICS VG-GRAFIKA Több milliárd forint kifizetését kockáztatja a kormány ÁTSZERVEZÉS Elmaradt a konzultáció - A Norvég Királyság leállítja a Magyarországra irányuló kifizetéseit A Norvég Királyság leállítja a Magyarországra irányuló kifize­téseit. A norvég külügy pénteki közleményében arról ír, felfüg­gesztik a Norvég Alap, illetve a Norvégia, Liechtenstein és Iz- land által közösen működtetett EGT-alap hazánkba irányuló kifizetéseit. A magyar kormány 2014. január elsejével átalakí­totta a támogatások elosztásával foglalkozó szervezetrendszert, oly módon, hogy a Norvég Ala­pok forrásainak, programjainak lebonyolításával és monitorozá­sával kapcsolatos feladatokkal az állami tulajdonban lévő Szé­chenyi Programiroda Nonprofit Kft.-t bízta meg. A norvégok ne­hezményezik, hogy az ügyben a magyar kormány nem konzul­tált velük, és ezzel az egyoldalú lépéssel megsértette a kifizetése­ket szabályozó nemzetközi meg­állapodást. „A magyar kormány tisztában van a donor országok által támasztott elvárásokkal. Az' EGT és a Norvég Alapok prog­ramjainak lebonyolításával és monitorozásával kapcsolatos fel­adatoknak vissza kell kerülniük a magyar központi államigaz­gatási szerveihez, összhangban azzal a gyakorlattal, amelyet az összes többi kedvezményezett ország folytat" - áll Vidar Hel- gesen norvég EGT és uniós ügyi miniszter nyilatkozatában. Az említett intézményrend­szer átalakítását az unió is vizs­Vidar Helgesen gálja. A korábban a kifizetéseket felügyelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget a kormány meg­szüntette, és az alapokkal fog­lalkozó szervezeteket a minisz­tériumokba olvasztotta. 1994-ben jött létre a Norvég Alap. Izlanddal és Liechtens­teinnel együtt abban állapodtak meg az unióval: beléphetnek az EU-piacra, viszonzásképp részt vállalnak az európai pénzügyi támogatásokból. Ennek értelmé­ben támogatják a 2004-ben az EU-hoz csatlakozó országokat is. Hazánk Lengyelország után a második legnagyobb kedvezmé­nyezett, a 2014-ben lejáró finan­szírozási szakaszban 46,8 milli­árd forint támogatást kapott. A döntésnek nincs köze Lázár János államtitkár május 6-ki le­veléhez, melyben a Norvég Civil Alap támogatásainak leállítását kérte. Ezt azért kezdeményezte, mert szerinte a szervezet forrá­sainak elosztásában résztvevő Ökotárs Alapítvány az LMP-hez köthető, és pártot nem támogat­hat az alap. Lázár állítását az érintettek cáfolták. Nyilatkoza­tuk hangsúlyozza: a Norvég Ci­vil Alap és az „Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz” című program kifizetései nincsenek veszélyben. Azonban az alap többi, itthon osztott támogatása leáll. 37 milliárd forint sorsa vált kérdésessé. „Ha a magyar kor­mány hajlandóságot mutat, hogy megoldást találjunk, a felfüg­gesztésnek nem lesznek jelentős következményei a programok magyarországi lebonyolítására nézve” - fogalmazott Vidar Hel­gesen. MAGYAR REGÁLÁS Az Ügyre reagált Csepreghy Nándor, a Mi­niszterelnökség helyettes állam­titkára. Szerinte a következő hét tárgyalásain a magyar fél meg­felelő garanciát tud adni arra, hogy valós célokra használják a pénzeket. Azt kéri, a felfüggesz­tést terjesszék ki arra a három alapra is, amelyek civil szerveze­teknek szánt pénzeket folyósít, és tárgyalják újra a Norvég Alap teljes programstruktúráját. ■ A. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom