Somogyi Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-10 / 108. szám
2014. MÁJUS 10., SZOMBAT 5 MEGYEI KÖRKÉP Reneszánsz emlékek megmentése Dél-Somogyban Megvédték a védőnőbért önkormányzati értelmezés A többletforrásból fizetést emeltek Agrárgazdálkodás: halpusztulástól tart a mernyei tó tulajdonosa értékek A segesdi önkormányzat és a somogyi Reneszánsz Szövetség szervezett konferenciát a segesdi „Szent Margit Múzeum és Könyvtárban”. Magyar Kálmán, a megyei szövetség elnöke és Péntek László polgár- mester köszöntőjét követően Szászfalvi László országgyűlési képviselő szólt arról is, elképzelhető tervnek tartja és támogatja, hogy Segesd a jövőben egyházi és kulturális központ legyen. Prokopp Mária professzor „A magyarországi reneszánsz kiemelkedő értékei” címmel tartott érzelmekre is ható előadást, melyet a helyi 5/a osztályos tanulók is nagy érdeklődéssel hallgattak. Szekér György a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága képviseletében a Dél-somogyi reneszánsz emlékeket mutatta be. Hallhattunk az ötvöskónyi reneszánsz kastélyrom hasznosításáról, a berzencei templom egyházművészeti emlékeiről. Mohr Tamás segesdi alpolgármester, a múzeum létrehozója, a kiállítóhely jelenéről és jövőjéről szólt. ■ Györke József Prokopp Mária szólt a diákokhoz is ► Folytatás az 1. oldalról- Kaposvár a védőnői finanszírozásra 2010 áprilisában kilencmillió 775 ezer forintot költött, míg az idén áprilisban 12 millió 770 ezret - tudtuk meg Barnay Andrea sajtómunkatárstól. - A védőnői szolgálatok működését OEP forrásból biztosítja a város. A támogatás tehát kétmillió 995 ezer forinttal emelkedett négy éven belül, sőt, az utóbbi másfél éven belül. A finanszírozás teljes mértékben fedezi a költségeket. Kaposváron 27 területi és 10 iskolavédőnői szolgálat működik. A dolgozók az elmúlt négy évben négyszer kaptak béremelést.- A finanszírozási növekményt a védőnők bérrendezésére fordítottuk - tette hozzá. - A béremelés 2013 júliusától kötelező, de Kaposváron polgármesteri döntés alapján 2012 novemberétől plussz havi 23 ezer forintot kaptak a védőnőink. Valamennyi szolgálatnál biztosítjuk a jogszabály szerinti minimumfeltételeket. Fejlesztjük az informatikai hátteret, védőnőink laptoppal, az iskolákban asztali számítógépekkel, mobil- telefonnal rendelkeznek. Csősz Katalin, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Védőnői Tagozatának elnöke elmondta, a korábbi éveknél valamivel több védőnő kapta meg az idén a béremelést, ám az összegében jelentős eltérések tapasztalhatók. Véleménye szerint érdemi változást ez ügyben az egységes védőnői szolgálat létrejötte hozhat. ■ Márkus Kata Biztos kezekben a mamák is. A védőnőknek fontos szerep jut az életükben Megszűnik az AFP-vizsgálat az idén júliustól változik a várandósokgondozása, a szakma egy része szerint az új jogszabály a védőnőket ismét helyzetbe hozza. Fontos újdonság, hogy júliustól mindent a védőnővel kell egyeztetni. A terhességmegállapítása után a védőnőt fel kell keresni, aki kiállítja a várandós gondozási könyvet. A szakértők az új jogszabály fontos pontjának tartják azt is, hogy a kiskönyvbe ezentúl fel kell jegyezni azt, aki felelőssé-' get vállal a kismama állapotáért. Ugyanakkora várandósok számára az egyik legfontosabb információ, hogy megszűnik a 16. héten végzett AFP vizsgálat. Egyes szakmai vélemények szerint, a '70-es években bevezetett vizsgálat mára elavult. A többek között a Down-szindróma és egyéb súlyos megbetegedések kiszűrésére kitalált vizsgálat egyáltalán nem volt megbízható szerintük, sok kismamára a frászt hozták, amikor visszarendelték újabb vérvételre. Ennél sokkal újabb és pontosabb genetikai módszer létezik már a kromoszóma rendellenességek és egyéb fejlődési rendellenességek kizárására. ■ Ön szerint kiknek a munkáját becsülik meg legkevésbé? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SONLINE.hu Jr A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. kár Halpusztulástól tart a mernyei halastó tulajdonosa. Farkas István szerint egy állattartó telepről a nagyobb esőzés bemoshatja a trágyalevet a közeli tóba, melyből az Orci-patakon át a szennyezés elszivároghat a horgászok által kedvelt mernyei tórendszerbe,, ^- Zavaros a víz, büdös fe- kália szagot lehet érezni - mondta pénteken. - Egyelőre nincs halpusztulás, de jó lenne elkerülni a bajt. Néhány hete csaknem két mázsa ponty és kárász veszett oda, akkor is a trágyalé idézhette elő a bajt. A mernyei tórendszer egy nevelő-, négy halas-, és két horgásztóból áll, ez utóbbit a j helyi egyesület bérli. Farkas | István kifejtette: bár többször J beszélt már a közeli gazdaság képviselőjével, ám határozottan cáfolta, hogy ők idézték volna elő a problémát. Arra • hivatkoztak: minden szabályt ) betartanak, a trágyát szippan-, tós teherautóval szállítják el.- Mi viszont a következményekkel szembesülünk- hangsúlyozta. - Több hal- pusztulás volt az utóbbi időben, hiába védekeztünk, nem tudtuk elkerülni a bajt. Farkas István péntek délelőtt a horgászegyesület vezetőjét várta, s a megyei kormányhivatal illetékes szervezetéhez kíván fordulni. Azt * reméli, hogy a hivatalos vizsgálat kideríti a gond pontos okát és segít megelőzni az újabb halpusztulást. ■ Harsányi Miklós PROMÓCIÓ Megyünk Gyugyra, búcsúra: az idén május utolsó napján országos szólás Kegyeleti emlékhelyet szentelnek a maiak az elődök és a településük hősei előtt tisztelegve közeleg a pünkösdöt megelőző hét, melynek végén ismét „Megyünk Gyugyra, búcsúra”: május 31-én szombaton tartják az idei gyugyi búcsút.- Valamikor áldozócsütörtökön tartották, ami akkor piros betűs ünnep volt, mi néhány éve, amikor felújítottuk a hagyományt, vasárnapra tettük a plébánossal egyetértve, azután pedig szombatra, hogy legyen egy nap, amikor ki lehet pihenni a fáradalmakat - tájékoztat Jelenka György gyugyi polgár- mester. Eleik jelenésként élték meg, amikor a töröktől való megszabadulás évében egy felhőszakadás kimosta a Szent Gödörbe rejtett harangot. Az akkori gyu- gyiak a török elől ásták el, de a török hiába ásatta fel itt is, mint mindenütt a templom környékét a harangért (ágyút akartak belőle önteni), nem lelték meg, mert elvitték a templomtól jó négyszáz méterre. Gyugynak harangot hozott a víz, ezt mondogatták, s ettől lett a falu zarándokhely; kocsikkal, gyalog indultak neki messzi földről is.- De amikor még nemhogy internet, de telefon sem volt, hogyan tudott mégis az egész Dunántúlon, sőt, a Tiszántúlon is ismert szólássá lenni a „Megyünk Gyugyra, búcsúra”? - kérdi a polgármester és persze meg is válaszolja. - Gyugynak valaha vásártartási joga volt, nem is akármilyen: már áldozócsütörtökön elkezdődött a búcsúval, azután vasárnapig tartott a vásár. Tavaly halt meg a faluban született Sándor Mariska néni, ő mesélte, hogy amikor a nagyapja hazatért a doberdói harctérről, egy püspökladányi katonatársa náluk szállt meg, aki egyébként vásárosként járta az országot, s mivel ez egy különleges vásár volt, búcsúval, azzal vitték az akkori vásárosok szerte a hírét, hogy „megyünk Gyugyra, búcsúra”. S azután a kereskedők terjesztették, így lett belőle „országos” szólás. A gyugyi önkormányzat 700 ezer forintos támogatást nyert a LEADER-programból az idei rendezvényre, melynek kiemelkedő eseménye lesz a kegyeleti emlékhely szentelése az Örökkévalóság parkban, azaz a temetőben. Emléktáblát állítanak a második és az első világháború áldozatainak névsorral, tájékozatóval, a törökdúlás áldozatainak, a harang történetének felidézésével, továbbá az Árpád-kori templomot építő I. Izsép tiszteletére a muhi csata apropóján. Testvértelepülésük, a borsodi Muhi hozza majd a gyugyi búcsúra ezt az emléktáblát. A muhi csatában elesett gyugyi lovasok előtt tisztelegnek vele; I. Izsép Gyugy fölBúcsúi körmenet 2013-ban. A település ismét országos hírnévnek örvend, egyre többen zarándokolnak ide Az első világháború „vitte el” s hogy mi lett a legendás gyugyi haranggal? Ismert, hogy míg a törökök ágyút öntöttek a harangokból, a két világháború során szinte kötelező volt odat adni a templomi harangokat háborús célokra, a második világháború során például lőszerhüvelyt öntöttek a harangokból. A gyugyi azonban már évszázada, az első világégés során áldozatául esett ennek a kötelezettségnek. Az ereklye elvitelével együtt az évszázados hagyomány is megtört Gyugyon, véget értek a búcsúk, vásárok. Egészen 2000-ig tartott ez az időszak, akkor élesztették föl a hagyományt, természetesen egyetértésben a plébánossal. Jelenka György: kegyeleti emlékhelyet szentelünk a falu őseinek, hőseinek desura volt, 1202-ben kezdte a templom építését, s 1235-ben szentelték föl. Idős kora ellenére Izsép lovas csapatot vezetett a muhi pusztára 1241-ben, ő is és nagy többségük elesett, János fia azonban egészen az Adriáig segítette IV. Bélát a menekülésben.- Az egyedülálló, Nemzetünk Csillagainak Emlékösvénye névre keresztelt gyugyi stációknál nem tizennégyszer, hanem huszonegyszer kell megállni, és nemzetünk nagyjainak állítottunk emléket, most, a kegyeleti emlékmű felszentelésével pedig kifejezetten a gyugyi embereknek, őseinknek, hőseinknek - így Jelenka György. - Fényképes emléktáblákat is elhelyezünk a falon elhunyt díszpolgárainkról, képviselőinkről. Bíró László tábori püspök és Gyuriga Károly lengyeltóti plébános szenteli föl az emlékhelyet. A hagyományokhoz híven idén is várnak zarándokokat Gyugyra; Nagykanizsáról a korábbi tóti káplán, Vajda Gábor is vezet majd egy csapatot, de Ba- latonlelléről, Balatonboglárról és Lengyeltótiból is jönnek gyalogos zarándokok. A szentmisét ezúttal is a II. János Pál dombon álló Árpád-kori templom előtti téren tartják. A gyugyi búcsú részletes programja: www.gyugy.hu .
