Somogyi Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-10 / 108. szám

2014. MÁJUS 10., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP Eveken belül egy malomban őrölnek mentsvár-megye Háromezer agrármunkahely lehetősége a kamara javaslataiban ► Folytatás az 1. oldalról A malom tervét a Somogyi Ag­rárgazdasági Kamara és a Ma­gyar Pékszövetség dolgozta ki. Gombos Sándor, a kamara me­gyei elnöke egyebek között er­ről tartott előadást a megyei közgyűlés pénteki ülésén. Há­romezer új munkahely lehető­ségéről is beszélt - szakember­ként hitelesen. Meglepetést oko­zott. Ahogy a lobbik is. A korábban gamesz-jellegű- nek mondott (egykor: Gazdasá­gi Műszaki Ellátó és Szolgálta­tó Szervezet), intézmény-fenn­tartói feladatairól leválasztott, ma még inkább csak a nevé­ben területfejlesztő megye ne­gyedik éve tartalmas tájékozta­tókkal tölti föl a közgyűlési na­pirendjeit. Pénteken a szűkebb pátria mezőgazdaságának hely­zete került terítékre. Gombos Sándor kamarai el­nök, korábban a földművelés- ügyi hivatal vezetője tömör, ám annál átütőbb előadást tartott, amire sokan felkapták a fejü­ket. A megállapításai ugyanis nemcsak hogy nagyon ültek, de szakmailag megalapozottnak tűnő kiutakat mutattak a tönk­re ment vagy tönkre tett hazai agrárium számára. Miután a rendszerváltás előttig jól műkö­dő mezőgazdálkodásra épített somogyi agrárium egyik legna­gyobb vesztese volt a tönkreme­netelnek, az onnan kivezető út is élénken kell hogy érdekelje. A 2014-2020-as uniós költség- vetési ciklus kezdetén, ám á pá­lyázati kiírások kereteit hét év­re meghatározó tervezésnek a vége felé járva nem véletlenül kért szót Jakó Gergely megyei közgyűlési alelnök. Mondván, az ilyen tartalmakat, életreva­ló víziókat hiányolta a TOP (a te­rületfejlesztés készülő új ope­ratív programja) tervezésekor. Talán még nem késő fejlesztési programokká konvertálni a - az egyébként sok megyei fórumon már elhangzott - javaslatokat. De miről is beszélt az ag­rárgazdasági kamara elnöke? A bruttó hazai termék (GDP) egyik húzóágazatáról, amely a Váltás. Ander Balázs (jobbról) elbúcsúzott, a Parlamentben folytatja Witzmann Mihály is (balról), középen Bene Sándor és Kesztyűs Attila, aki esküt tett Búcsúzott a parlamenti képviselő a közgyűléstől járműipar, és kisebb részben a turizmus mellett a két százalék körülire várható bővülésnek re­ményei szerint a felét adja idén. Kiemelte, a rövid távú haszonle­sés érdekei mellett hosszú táv­ra kell tervezni ebben a szektor­ban. Somogy agráriumát a fel­dolgozóipar erősítésére kell ala­pozni, mert az „eltékozolt ga­bonaipar”, a teljes leépülés mi­att a termény nyersanyagként hagyja el a megyét, így a hozzá­adott érték nem maradhat a so­mogyi gazdáké. A 350 ezer ton­na körüli kenyérgabona-termés jelentős része például holland malmokba kerül. A kamara és a pékszövetség összefogásával akár már 2015 végén elkezd­hetnek építeni egy malmot, amely 2016-2017-től láthatná el a régiós igényeket. A terme­lés színvonala magas szintű vagy megfelelő, a megnyíló szé­les keleti piacokra irányuló me­gyei export támogatását már el­kezdték szervezni. A 100 ezer tonnás naprafor­gótermés sem végzi jobban a búzánál, részint osztrák feldol­gozóknál köt ki. Kaposváron el tudnák képzelni egy jelen­az ülésen esküt tett Kesztyűs Attila (Jobbik), aki az országos listáról parlamenti mandátu­mot nyert Ander Balázs lemon­dása után került öt hónapra a testületbe. A jobbikos barcsi történelemtanár emelkedett, de összefogott, országos politi­kai pályafutására nézve is biz­tatóan felelős beszéddel mon­dott köszönetét az elmúlt eve­tős növényolaj-feldolgozó építé­sét. Az egészséges életmód igé­nyes portékáira is meg lehetne teremteni a minőségi hazai kí­nálatot, az elnök szerint. Aki el­mondta még: kukoricából 600 ezer tonna terem gyér állatál­lomány háttérrel, repcéből 60 ezer tonnát takarítanak be So­mogybán. A Kaposvár számára kulcs- fontosságú húsiparról is ta­nulságosakat mondott Gombos Sándor. Ha megkérdezték vol­na a szakmát, jelentette ki, ak­kor a Kométának nem három-, hanem ötmilliárd forinttal emelik a forgótőkéjét. Az üzem kért a megyének és az itt élő embereknek. a megyei közgyűlés elnöke kö­szönetét mondott Vörös Tamás főjegyzőnek, a területi választá­si iroda vezetőjének, a csaknem négyezer köz- és kormánytisztvi­selőnek, valamint önkéntesnek, aki a parlamenti választások sikeres lebonyolításában közre­működött Somogybán. jelenleg is 350 ezres nagyság­rendig kihasznált, miközben az állandó költségek miatt mi­nél inkább cél volna a 800 ez­res vágáskapacitás megközelí­tése. A Kaposvári Egyetemről indult országos sertésprogram apropóján elhangzott az is, az elmúlt másfél évtizedben 150 ezerre csökkent a megyei hízó­állomány, és ezt négyszeresére növelnék. A 4,5 ezer hektárnyi somogyi halastó kihasználásá­val az édesvízi halászat fejlesz­tésében lát lehetőségeket a ka­mara, szintúgy a feldolgozás, a gasztronómia bevonásával. A kertészetben is hatalmas a tar­talék: a megyéi stratégia már a minisztériumban van. Egy pél­da: a négyezer hektáron ter­mő 40 ezer tonnányi borsző­lőnek csak a felét dolgozzák föl Somogybán, sokkal többet kellene-lehetne, akár feldolgo­zó-építéssel. A 4,5 ezer hektár­nyi gyümölcsös területe a felé­vel volna bővíthető, a világhírű lengyeltóti dióra például hatal­mas a kereslet. A 752 hektáron termő almára nemkülönben: a kaposvári ír feldolgozóüzem egyedül a háromszorosára tart­hat majd igényt a 8700 tonnás jelenlegi termésnek. Burgonyá­ból csak az országos szükség­let négytizedét termeli meg az ország, a 350 hektáros me­gyei vetésterülete tízszeresére volna növelhető. Mindezekben háromezer munkahely lehető­sége van csak itt, Somogybán, ami a helyitermék-előállítás- sal és a hozzáadott-érték bőví­téssel új dimenziót adhatna So­mogynak. Gelencsér Attila megyei el­nök elismeréssel szólt a tájé­koztatóról, amit a közgyűlés el­fogadott, csakúgy a többi elő­terjesztést. ■ Balassa T. Vádat emeltek a csecsemőgyilkos apa ellen A hősök és az áldozatok ünnepe emlékezet AII. világháborúban elesett szovjet katonák emlékművénél koszorúztak ► Folytatás az 1. oldalról A 23 éves férfi november 27- én este egy szobában aludt öt hónapos kislányával. Arra éb­redt, hogy a gyerek sír, megra­gadta a nyakát, vállmagassá­gig felemelte, megrázta, és ad­dig tartotta, amíg a baba ab­bahagyta a sírást, majd visz- szadobta az ágyba, s ütlegelte. Visszafeküdt, elaludt, és csak arra ébredt fel újra, hogy fe­lesége észlelte, a kislány nem lélegzik. A vádlott felhívta a mentőket és megkísérelte újra­éleszteni a kislányt, de se neki, se a kiérkező szakembereknek nem sikerült: a baba a gyors és szakszerű orvosi beavatkozás ellenére a durva bántalmazás miatt életét vesztette. Az ügyészség a tárgyalására előzetesben váró férfira fegy­házbüntetést kért a vádirat­ban. ■ A. V. A második világháború lezárá­sának évfordulóján a Somogy­bán elesett orosz katonák em­lékére szervezett koszorúzást a Mártírok és Hősök Közala­pítvány, és az Orosz Hagyo­mányőrzők Kaposvári Egyesü­lete pénteken. A megemlékezés koszorúit helyezték el Nagyba­jomban, Kiskorpádon és Bár- dudvbarnokon. A kaposvári Keleti Temető kegyeleti parkjában ezernyolc- száznyolvannégy szovjet ka­tona földi maradványai pihen­nek. Az állóharcokba mereve­dett frontokon, a somogyi lan­kák közt áldozták életüket. Bé­két hoztak Európának, de fél év­századra megpecsételték Ma­gyarország sorsát, hangzott el a pénteki megemlékezésen. Kaposvár nevében Szita Ká­roly polgármester koszorúzott, aki ünnepi beszédében azt hangsúlyozta: nem a győztese­A múltat nem felejtik. Az orosz hagyományőrzők fiataljai is koszorúztak két ünnepeljük, hanem a hősök és az áldozatok előtt hajtunk fe­jet. Felidézte, hogy a kaposvári­ak között sokan vannak, akik önzetlenül gondozzák az el­esett orosz katonák sírjait, aho­gyan a Don mellett, a bolgyi- rovkai és rutkinói temetőben is ápolják a magyar katonák em­lékét, amikor egyszerű pravosz­láv földművesek ételt visznek a sírokra. Szergej Platov, az Oroszorszá­gi Föderáció magyar nagykövet­ségének titkára is koszorút he­lyezett el az emlékműnél. Előt­te arról beszélt: megtiszteltetés, hogy kifejezhetik kegyeletüket azokért, akik életüket adták a szabadságért. 69 év telt el a győ­zelem óta, de azóta is generáció­ról generációra szállnak az em­lékek, mondta, majd hozzátette: a mi kötelességünk, hogy ha­sonló tragédia még egyszer ne fordulhasson elő. ■ K. G. JEGYZET Csapody, a mi emberünk a világ legrangosabb sza­kácsversenyén, a svédországi Stockholmban a magyar de­legáció tagja volt Csapody Ba­lázs, a balatonszemesi Kistü- csök étterem tulajdonosa, ve­zetője. Már meg sem lepőd­tem. Pécsen diszkózott, abból gyűjtötte össze a pénzt, hogy megvalósíthassa álmát, ven­déglős lehessen. Emlékszem, először a szóládi Túrult akar­ta bérbe venni, de a tulajdo­nos szárszói Áfész azt nem adta. Ez után esett választása a balatonszemesi Kistücsök- re, az egykor szép napokat lá­tott fogadóra, ami akkorra bádogpultos kocsmává zül­lött. Valamivel több, mint két évtized alatt abból az állapot­ból hozta föl országszerte is­mert és elismert étteremmé. Sok munkával, ötlettel. Egyik titka: olyan étel nincs az ét­lapon, amit ő maga ne enne meg szívesen bármikor... még csak pár éve alakítgatta Csapody a Kistücsököt, ami­kor Pesten beszélgettem egy orvosprofesszorral: gyorsan kiderült, hogy Balaton-imádó, vitorlást tart a tavon, de leg­inkább azt szereti, hogy jö­vet-menet megáll a Csapody- nál enni Szemesen. Azóta is folyamatosan jönnek a jobb­nál jopb hírek: ismét az or­szág egyik legjobb vendég­váró helyének választották, Michelin csillagos olasz ét­teremmel cseréltek menüt, a legjobb hazai séfek hivatkoz­tak rá. Ma már sikk betérni a Kistücsökbe, nem kapcsoló­dó program, hanem úticél. a legszebb számomra még­is az, hogy Csapody Balázs az maradt, aki volt. Mindig ott van a vendégei között, mögöt- te-mellette a felesége, húga, annak férje (ő a séf) és a fia. A poharakba jut az após pá­linkájából is, sokféle balato­ni bort kínál, az ételek alap­anyaga a környékbeli falvak­ban termett. Ez is mutatja: bár kinőtte magát, igazi so­mogyi, balatoni lokálpatrióta. A mi emberünk. Tisztasági akció a Videotonnál környezetvédelem A Ka­posvári Videoton is csatla­kozott a Te szedd! Összefo­gás a tiszta Magyarországért című kampányhoz. Pénte­ken az ipari parkban gyűjtöt­ték a hulladékot: a harminc­öt dolgozó egy óra alatt csak­nem negyven nagy zsáknyi szemetet szedett össze az Iz­zó és a Kenyérgyár utcák kö­zelében. A cég munkatársai azért vettek részt a kampányban, hogy egyrészt megtisztuljon a gyár közvetlen környéke, másrészt ezután ne az utcára, hanem a gyűjtőhelyekre ke­rüljön a szemét. ■ Harsányi M. . CZENE ATTILA

Next

/
Oldalképek
Tartalom