Somogyi Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-05 / 80. szám
2014. ÁPRILIS 5., SZOMBAT 7 BELFÖLD - GAZDASÁG Több mint 80 milliárd jutott energetikai korszerűsítésre Új típusú írástudatlanság internet Esélyek: a magyar lakosság közel fele digitálisan analfabéta 2001 óta összesen 81,1 milliárd forintot fordított az állam a lakosság ingatlanainak energetikai korszerűsítésére - derül ki Németh Lászlóné egy írásbeli kérdésre adott válaszából. A nemzeti fejlesztési minisztert a PM-es Jávor Benedek kérdezte arról, hogy „Mennyit áldozott az Orbán-kormány a családi házak energetikai korszerűsítésére?” A tárcavezető közölte, a jelenlegi kabinet 49,6 milliárd forintot szánt családi házak, társasházak és lakásszövetkezetek energia- hatékonyságának, műszaki biztonságának fejlesztésére, míg 2001-10 között 31,5 milliárd jutott minderre. 2010 óta 7,4 milliárdos keretösszeget biztosítottak új pályázatokkal családi, iker-, sorházak és téglaépítésű társasházak felújítására, korszerűsítésére. A szociális vagy otthont nyújtó nonprofit gyermek- védelmi szakellátást biztosító intézmények 2013-ban több mint 867 millió forint keretösszeggel igényelhettek támogatást, napenergiát hasznosító rendszerek telepítéséhez. A következő öt évben tízből hét magyar család tervez valamilyen felújítást, bővítést, energetikai korszerűsítést az otthonában - áll az OTP Lakástakarék felmérésben. A Magyar Energiahatékonysági Intézet szerint, ha Magyarország legalább az uniós források 6 százalékát a lakások energetikai felújítására fordítja, akkor évente akár 100 ezer ember otthona korszerűsödhet és ösz- szesen 40 ezer új munkahely jöhet létre. Egy átlagos magyar család rezsije háromnegyede a fűtésre megy el, az ellenzék egy része ezért a rezsicsökkentés helyett inkább az energetikai korszerűsítéseket támogatná. Csepreghy Nándor helyettes államtitkár nemrég azt közölte, az uniós források révén akár százmilliárd forint juthat az energetikai korszerűsítésekre a következő években. A Panel III. program keretében 380 ezer panellakás korszerűsítést tervezik európai uniós forrásokból 2020-ig, így a korábbi két programmal együtt a teljes 700 ezres panel épületállomány felújulhat az évtized végére. ■ É. S. Az internet elérhetősége és használata Magyarországon 2014-ben ■ Magyarország népessége 9,93 millió fő Internetet használók száma 7,17 millió fő ■ Internet penetráció (elérés, felhasználás, kiterjedtség) aránya 72% ■ Mobil előfizetők aránya 117% ■ Szélessávú mobil penetráció (elérés, felhasználás, kiterjedtség) aránya 23% FORRÁS: WE ARE SOCIAL A magyar lakosság közel fele digitálisan analfabétának minősül, ami jelentősen növeli munkaerő-piaci esélyeiket. Még tovább romolhatnak diákjaink eredményei a képességfelmérő PISA-felméréseken, mivel a jövőben már elektronikusan kell kitölteni a teszteket. Éber Sándor „A 15 év feletti magyar lakosság 42 százaléka még soha nem használta az internetet” - közölte nemrég Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár." A digitális analfabéták arányát a Központi Statisztikai hivatal (KSH) korábban 45 százalékra becsülte, az újszülötteket is beleértve. Digitális analfabétáknak többek között azokat tekintik, akik egy vizsgált három hónapos időszakban nem használnak semmilyen digitális eszközt, ide tartozik a legegyszerűbb mobil- telefon vagy a számítógép. Még rosszabb lenne a helyzet, ha azt vizsgálnánk, hogy Magyar- országon mennyien bankóinak interneten vagy mobiltelefonon, mennyire veszik igénybe elektronikus eszközökkel a közigazgatást. A háztartások harmadában nincs internet-előfizetés, s ennek nemcsak anyagi okai vannak, hanem a motiváció, illetve a tudás hiánya is. A16-74 éves magyar lakosság körében 71 százalék a rendszeres internethasználók aránya, ami egy százalékos elmaradás az uniós átlagtól. A mobiltelefont használók egyharmada, 2,5 millió ember okostelefont használ, minden második felhasználó netezik is rajta. Az 50 év felettiek többsége nem használja az internetet, a 30 év alattiaknál 90 százalék aktívan netezik. Solymár Károly kifejtette, a digitális írástudás ma már a munkaerőpiacon való elhelyezkedés és az egyéni életminőség szempontjából is nélkülözhetetlen. A legtöbb állást már eleve az interneten hirdetik meg. A probléma kezelésre hozták létre az eMagyarország központokat, melyekből jelenleg 1600 működik az országban (ebből 467-et könyvtárakban hoztak létre), főként az 5000 fő alatti kistelepüléseken. Ezeket a központokat hetente 50-60 ezren látogatják. A legutóbbi, 2012-es PISA-fel- mérés gyenge eredményeket hozott, a magyar diákok teljesítménye egyre romlik a szövegértés, a matematika és a természettudományos ismeretek területén. Lecsúsztunk a fejlett világ alsó mezőnyébe, már csak a fejlődő országokat előzzük meg, de azok teljesítménye egyre javul, a miénk egyre romlik. Csapó Benő, a Szegedi Tűdo- mányegyetem tanára arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitális szövegértés terén a felmérésben séztvevő országok mezőnyében az utolsók között vannak a magyar diákok: Magyarország már csak Brazíliát, az Egyesült Arab Emírségeket és Kolumbiát előzi meg. A PISA-felméréseken a jövőben még rosszabb eredméValamit tenni kell: milliárdok informatikára az idei évi büdzsében a 291,8 milliárdos összkeretű Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében az idegennyelvi és informatikai kompetenciák (képességek) fejlesztésére 13 milliárdos összeg szerepel. Az Innovatív iskolák fejlesztése című program keretében több más cél mellett a digitális írástudást is fejlesztenék a 20 milliárdos összkeretű programból. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program fejlesztései között szerepel az „Intézményi informatikai infrastruktúra a közoktatásban” című projekt 9 milliárd- dal. Ennek keretében egy felmérés után beszerzik és eljuttatják az intézményeknek az informatikai eszközöket (tanári, tanulói lap- top-ok, digitális táblák, nyelvi laborok), és támogatják a pedagógusok módszertani képzését az eszközök használatára. nyék születhetnek, mivel már elektronikusan, számítógépen kell majd kitölteni a teszteket, amihez alapvető digitális ismeretek kellenek, és ha ezek nincsenek meg, akkor neki sem tudnak látni a feladatoknak. Nemrég Doncsev András, az Emmi parlamenti államtitkára ismertette a következő négy évben oktatási célkitűzéseit. Ezek között szerepelt a tanulók digitális kompetenciáinak (képességeinek) fejlesztése és a pedagógusok felkészítése a digitális tartalmak és taneszközök tanórai használatára. Korábban több tanár sérelmezte, hogy a kerettan- tervekben csökkenteni tervezték a informatika órák számát, több évfolyamon megszüntették tanítását, miközben a tananyag mérete nem változott. Szerintük így csökken a fiatalok álláshoz jutási lehetősége, az elhelyezkedőknél pedig a számítógéppel végzett munka hatékonysága. A hiányosságok pótlása pedig mind a munkaadók, mind a munka- vállalók részéről komoly anyagi ráfordítást igényel. A hazai infokommunikációs ágazat (IKT) a magyar GDP (hazai termék) 12 százalékát termeli ki, a válság éveiben is 4,5 százalékos növekedést ért el. A KSH adatai szerint 105 ezren dolgoznak az ágazatban, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (ÍVSZ) szerint viszont 150 ezren. JÓ TANÁCS Kellemes utat kérek a pénzemért ÜDÜLÉSI SZEZON Olvasóinknak gyakran támad kellemetlensége nyári utazásaik során. Az utazási irodákkal való szerződés a céget kötelezi arra, hogy az ügyfélnek azt nyújtsa a pénzéért, amit megígért. Nem árt az üdülés előtt tájékozódni, mik az utas jogai. az út előtt az ügyfél többnyire választhat a lehetőségek között. Például, hogy milyen szobában szeretne megszállni, milyen szolgáltatásokat akar igénybe venni a szállás és az étkezés mellett. Esetként ezeket az iroda ajánlata eleve tartalmazza. ha a helyszínen kiderül, hogy az ügyfél nem azt kapja, amire befizetett, lehetősége van reklamálni. Mondjuk tengerpartra néző szoba helyett egy tűzfalra nyíló kis lyukat kapott, vagy csönd helyett éjszakánként felhallatszik az odalent működő vendéglátóhely ricsaja. Rögtön panaszt kell tenni, és nem csak szóban, hanem írásban is. A jegyzőkönyvet az utas felvetetheti az utazási iroda képviselőjével, de ha ilyen személy nincs jelen, akkor két utastárs az aláírásával hitelesítheti a jegyzőkönyvet. ha a problémát a helyszínen nem tudják orvosolni, hazaérve a kárvallott utas tfjbgyzőkönyvi saját példányával azonnal fáradjon be személyesen az utazási irodába, és kérjen árleszállítást. Ezt azonban csak akkor van esélye megkapni, ha már az üdülés helyszínén írásos panaszt tett a fenti módon. Utólag bajosan intézkedhet, hiszen akkor a másik fél joggal kérdez rá: miért nem akkor reklamált, amikor aktuális volt? vita esetén, mivel itt a szolgáltatás minőségére van panasz, a békéltetőkhöz érdemes fordulni. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu A mezőgazdaság teljesítménye húzza a magyar gazdaságot kedvező trend Növekvő agrárexportot, rekordméretű aktívumot hozott a tavalyi év - többen vesznek jó hazai terméket A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly az agrárexport 8,1 milliárd euró volt, amely 18 millió euróval haladta meg a 2012. évi csúcsértéket. A magyar agrárexport értéke 2010-ben még 6 milliárd euró alatt volt. Jelentős javulást mutat a kivitel és a behozatal egyenlege is: az agrár-külkereskedelem 2013-ban mintegy 3,6 milliárd eurós aktívumot ért el. Ez a nemzetgazdaság múlt évi teljes külkereskedelmi aktívumának hozzávetőleg 50 százalékát tette ki, vagyis az ország által a külkereskedelmen megkeresett minden második forint a mezőgazdaságból, illetve az élelmiszergazdaságból származott. Változóban van a kivitelen belül a termékek kategóriája is. A volumen mellett a múlt évi agrárexport belső szerkezete is a korábbiaknál kedvezőbben alakult: Az agrárexport 2013-as bővülése elsősorban a feldolgozott termékek dinamikusan növekvő kivitelének köszönhető. A múlt évben a kész- és félkész termékek aránya a 2010-eshez képest tavaly 6 százalékponttal volt több, 62-ről 68 százalékra nőtt. A nyersanyagok és az alapanyagok aránya az ágazati kivitelen belül ugyanakkor a 2010- es 38-ról, a múlt évre 32 százalékra csökkent. Míg tehát a feldolgozatlan alapanyagok aránya a kivitelben képaláírás csökkent, a magasabb szinteken feldolgozott, vagyis több munkát megtestesítő termékek aránya nőtt. Mindez azért fontos, mert a feldolgozás munkaigényes, az ilyen termékek iránti növekvő külföldi kereslet több munkahelyet hozhat az élelmiszeriparban. Különösen akkor igaz ez, ha a trend tartósnak bizonyul, ebben az esetben ugyanis az élelmi- szeripari cégek bővítése szükségszerű lesz. A mezőgazdaság a teljes magyar gazdaságon belül is érezteti hatását. Az előző évhez képest tavaly 22 százalékos növekedés volt az ágazatban. Ennek volt köszönhető, hogy a mezőgazdaság 0,9 százalékponttal járult hozzá az 1,1 százalékos nemzetgazdasági növekedéshez. A változás tettenérhető a fogyasztói szokásokban is. Egy friss felmérés szerint a csak magyar élelmiszert vásárlók a fogyasztók 30 százalékát teszik ki, míg 50 százalék azoknak az aránya, akik belföldön árazonosság esetén a magyar terméket választják. A vevők 70-75 százaléka pedig tudatosan keresi a hazai élelmiszereket. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter is kijelentette: míg 2011-ben a magyar élelmiszerek aránya a boltok polcain alig haladta meg az 50 százalékot, addig most az élelmiszert árusító üzletek 70-85 százalékban kínálnak magyar árut. Cikkünk a Vidékfejlesztési Minisztériummal együttműködésben készült Nőtt a foglalkoztatás és több a beruházás is A teljes élelmiszergazdaságon, illetve a mezőgazdaságon belül is növekedést mutat a munkahelyek száma. Utóbbiban a foglalkoztatottak száma 2013-ban 193 ezer volt, amely 21 ezerrel haladta mega 2010-es szintet. Ez 2010-hez viszonyítva 12 százalékos növekedést jelent az agrárfoglalkoztatottak számában. nőttek a mezőgazdasági beruházások is: 2013-ban 259 milliárd forintra bővültek, volumenük a nemzetgazdasági mértéket - 7,2 százalékot - meghaladóan 9,3 százalékkal nőtt.
