Somogyi Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-05 / 80. szám

2014. ÁPRILIS 5., SZOMBAT TURIZMUS 5 Kalandozások az Arany háromszögben egzotikus india Számítógépes innováció terén a világelsők közé tartoznak, de átléphetetlen a kasztrendszer A reformok Indiát a világ második leggyorsabban bő­vülő gazdaságává tették, de óriási gondokat okoz a szegénység és az analfabé­tizmus. A múltból örökölt csodás épületek és a konti­nensnyi ország egzotikus tájai, élővilága temérdek tu­ristát vonzanak. A borravaló tart életben sokakat. Czene Attila Képzeljük magunk elé a kapos­vári járást. Területre ekkora a főváros Delhi. Aztán gondoljuk hozzá, hogy ezen a településen több mint 20 (húsz!) milliónyi­an laknak... Indiában nagyon sokféle származású és vallású ember él együtt. Ráadásul ezt a ké­pet „színesíti” a társadalom­ba átléphetetlenül beágyazó­dott négy kaszt - doktori diplo­mával sem lehet feljebb kerül­ni... Számomra az volt a legmeg­döbbentőbb, hogy a luxus, a jó­mód, a szegénység és a nyomor is együtt lakozik, egy utcában, sőt a szomszéd házban, egy­mástól - úgy tűnik - elválaszt­hatatlanul. Ha az utóbbi évtizedben in­novációról, matematikáról, in­ternetes heckerről, illetve e te­repeken zajló versenyről a leg­kiválóbbak szintjén hallunk, szinte biztosan ázsiaiakról, köz­tük indiaiakról van szó. Ehhez képest százmilliók nem tudnak összeadni) sőt olvasni sem. A India talán leghíresebb építménye Agrában látható, az emlékművet a szultán építette feleségének, aki tizenne­gyedik gyermekük szülésébe halt bele. Az uralkodó a túlpartra egy ugyanilyen épületet akart fekete márványból és a két létesítményt ezüsthíddal kötötte volna össze. Ezt már túlzásnak tartotta egyik fia, s elfogatta, bezáratta. Bent az intarziás síremlék és az azt körülölelő márványkerítés tán még a kinti látványnál is imponálóbb. Az épüle­tet egy brit kormányzó darabokra szedve el akarta adni, de szerencsére nem akadt elég jelentkező vásárlónak. tömegek felzárkóztatása szinte reménytelennek tűnik, bár he­lyenként láttni egyenruhás kis­iskolásokat. De mindenütt ren­geteg a sok kis koszos kéregető kéz, és - a turisták által látoga­tott helyek legszűkebb környe­zetét kivéve - elképzelhetetlen mennyiségű a szemét. Kizáró­lag szépet indiai filmekben lát­ni, s ebből van bőven, hiszen az úgynevezett Bollywood (Bom­bay és Hollywood nevének ke­resztezéséből származik a szó) a szirupos filmek legfőbb gyár­tója a világon. Március a turisták számára a főszezon Indiában. Április­ban már 55 Celisus fokra is fel­forrósodik a levegő, aztán meg eljön az idő, amikor három hó­napon át megállás nélkül mos­sa a tájat a monszuneső. Az or­szág káprázatosán egzotikus: a legszebb épületekben sosem él­tek, a-mogul uralkodók vagy fe­leségeik azokat emlékműnek építtették (temetők nincsenek, a hamvasztás amiatt is kívána­tos, mert a síroknak szükséges hely lassan kiszorítaná az or­szágból az élőket), s alaposan rányomták bélyegüket Indiára az őket elűző britek is (az uta­kon még mindig jobbkormá­nyosak a gépjárművek. A ben­zin literje Delhiben 320 forint, vidéken, még autópálya mel­lett is ennek a fele, itt gyanú­Az indiai kormány 870 rúpiánál (ez 3480 forint) állapította meg a szegény­ségi küszöböt. A lakosság 60 százalékának nincs biztos munkája. Az utcán tömegek próbálnak pénzt csinálni riksázással, ajándéktárgyak eladásával (20-30 százalék a reális ár!), koldulással. Sok templom előtt adnak ingyen ebédet, amúgy a legolcsóbb egytálétel 15 rúpiába (60 forintba) kerül. san reklámozzák: „Tiszta ben­zin!”) A függetlenséget kivívók vezéralakja, Mahatma Ghandi életét felidéző emlékház ugyan szegényesnek tűnik, de nagyon exluzív: itt őrzik többek között legendás botját, szemüvegét s a golyót is amivel kioltották éle­tét. Őt nem sértené az egysze­rű környezet, hiszen pályafu­tása csúcsán is így élt, ellentét­ben például az egykori mahara­dzsákkal, akiket azért hordoz­tak széken, mert a lábuk nem bírta volna el temérdek arany­nyal, drágakővel sújtott ruhá­jukat... A kézművesség őrzi régre visszanyúló hagyományait, rá­adásul tudománya a családban örökíthető, s például sálból-szá- riból, faragott tárgyakból, ék­szerekből szinte minden meny- nyiséget megvesznek az Indiá­ból valamit hazamenteni igyek- vő turisták. A Quatar a karib-tengeri tilápiát kínálja a gépein Bár sokan éheznek, a tehenekhez nem nyúlnak A legújabb sztráda kétszer négysávos, betonlapos A quatar Airlines feliratot elő­ször az FC Barcelona mezén lát­tam. Most már tudom, hogy passzolnak egymáshoz: a világ egyik legjobb futballcsapata Messivel az élen, és a katari emírség légitársasága. A fővá­ros Dohában - ahol átszállnak a még távolabbi kontinensekre tartó utasok - elképesztő volta sokaság éjszaka is. Mintami­lyen udvariasak és segítőkészek a cég alkalmazottai, sokan kö­zülük - pilóták is - magyarok, akik a Malév fejreállása után kerültek ide. Az étkezés is fensé­ges volt a gépen, számomra egy rég esedékes kóstoló. gönczy János volt a Balatoni Halászat vezérigazgatója. Egy­szer elárulta: azon is morfondí­rozik, miképp lehetne halsütö­déket működtetni körben a Ba- laton-parton. A gond az, hogy az emberek nem szerettek szál­kákkal bíbelődni, pedig sütni a keszeget lett volna érdemes. Azt találta ki: van egy tilápia nevű hal, ami úgy néz ki minta ke­szeg, de nincs benne szálka, azt kéne telepíteni. Megírtam. Más­nap reggel ő keltett: - Ki akarsz rugatni? A tilápia ugyanis on­nan való, ahonnan az angol­na... A Quatar repülőgépein aki halat kér, az tilápiát kap... a szent tehenek Indiában sza­badon kószálnak, még az autó­pályán is. Sok a kecske, sőt a te­ve is, melyek karavánban jár­nak. A belvárosokban is sokfelé hemzsegnek a majmok. Egy nim nevű fa (minden részét or­voslásra használják föl) fészkei­ben egymás után költi ki fiókáit négyfajta madár! Disznót és lo­vat csak egyet láttunk nyolc nap alatt. Utóbbi volt emlékezete­sebb: a hófehér paripa arany, ezüst és féldrágakő nyergében a legmagasabb (brahman) kaszt­hoz tartozó férfi ült, aki - tűzi­játék közepette - a szállodánk­ba igyekezett, az esküvőjére. rengeteg FÉLE fűszert használ­nak az étkezéshez, az európai fülnek leginkább csak a csili­paprika és a curry ismerős. Alapban minden csípős, ha nem kérjük másképp. Valemennyi étkezéshez kínálnak lencse, sár­gaborsó vagy csicseriborsó főze­léket. A banán feleakkora nagy­ságú mint megszoktuk, a sárga­répájuk színe pedig bordóba hajló. Rengeteg a vegetáriánus. BÁR A MUZULMÁNOKNAK TILOS, a legszegényebb családokban megeszik a disznóhúst. Az ag- rai szálloda vendégeinek pedig nem csak szalonnát, hanem marhapörköltet is kínáltak. DELHI HIHETETLEN ÜTEMBEN épül tovább, a város szélein amerre a szem ellát, hatalmas tömbökben 25-30 emeletes há­zak nőnek ki a földből. DELHI ÉS DZSAIPUR KÖZÖTT a 300 kilométer hosszú autópálya mellett folyamatosan vannak étkezőhelyek, árusok, szolgálta­tók. Úgy látszik, hiába a hihe­tetlen mennyiségű konkurencia, megéri nyitva tartani. Ilyen he­lyen persze európainak tilos en­nie, innia, mert biztosan megbe­tegszik. Fogmosáshoz is palac­kos vizet kell használni - ebből buborékosat sehol nem adnak, csak szénsavmenteset. DZSAIPURTÓL AGRÁIG nyugod- tabb a közlekedés. A sztrádáról lekanyarodtunk egy faluba. Az elszórt házikók körül mindenütt zöldellt a vetés, nők hajladoztak bennük. Az állami kisiskolában egyenruhás apróságok hallgat­ták tanítójukat a földön ülve. AGRA ÉS DELHI között húzódik India legújabb autópályája, amely nem fut át falvakon, két­szer négysávos, olyan betonla­pokkal van lerakva mint egykor az M7-es. Mehet a busz akár kilencvennel is... Itteni viszony­latban kevés a közlekedő, igaz, a 250 kilométeres távon nem láttam egyetlen lejárót sem. India területéről négy világvallás, a hinduizmus, buddhizmus, dzsainizmus és szikh indult, s emellett a zsidó és az iszlám is nagyban befolyásolta az ország kultúráját. Ma a Földön minden hatodik ember indiai, az országban él a harmadik legnagyobb iszlám közösség. Egykori hódításaik idején a hindu templomokat szétdúlták, vagy legalábbis megsemmisítették az ösz- szes emberábrázolást. Dzsaipur és Ágra között van a kis falu, ahol olyan hindu templomot építettek, amelynek szentélye hét emelet mélyen van. Amikor az ellenség támadott, elárasztották vízzel, ezzel leplezték el. Egykor a háremben élő nők ilyen apró lyukakon csodálkozhattak rá az ud­varban történtekre. Indiában ma is kevesen mutatkoznak az utcán, az or­szágban 60 millióval kevesebb a nő mint a férfi. A lánygyermek gondot okoz, mert ha majd férjhez megy, hozományt kell adni vele. 1994 óta tilos a nemek szerinti terhességmegszakítás, de ezt ellenőrizni nem tudják. Számos orvosi vállalkozás ajánlja hirdetésben magát ezzel a szöveggel: elvetetni a babát ma 5000 rúpia, de ha megmarad 50.000 rúpiába kerül­het! Sokan, akiknek nincs erre pénze, magára hagyják az újszülöttet. Amar Singh Chauhan 13 éve kalauzolja a magyar turistákat (a fotón a dzsaipuri maharadzsa várkastélyában, ahová elefántháton jutottunk föl. Vendégként két tigrist lőtt ki itt a Kőröshegyen otthonos gróf Széchenyi Zsigmond). Miután a Himalája tövében egy buszbaleset több utasát sike­rült kimentenie a folyóból, felajánlották neki, hogy rendőrfőnök lehet. Ma­gyarországi ösztöndíjat választott helyette, hungarisztika szakon végzett. 2006-ban a szülei választottak neki feleséget, akit korábban nem ismert. Indiában ma is csak kb. minden ötödik ember házasodhat szerelemből...

Next

/
Oldalképek
Tartalom