Somogyi Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-29 / 99. szám

2014. ÁPRILIS 29., KEDD BELFÖLD Bőd Péter Ákos: nem a különút ■ / ■ / az improvizáció kritizálható Bőd Péter Ákos: Most kezd Európá­ban kialakulni egy új konszenzus a gazdaságpolitiká­ban A napokban jelent meg Bőd Pé­ter Ákos új könyve Nem szok­ványos gazdaságpolitikák cím­mel. A közgazdászprofesszor az elmúlt évtizedek magyar gazdaságpolitikai irányzatait értékeli.- Hova vezetett az unortodox gazdaságpolitika Európában és Magyarországon?- Magam nem alkalmazom a kifejezést a gazdaságpolitika gyakorlatára, legfeljebb a gaz­daságelméletben beszélhetünk ortodoxiáról, aminek létezik heterodox és radikális kriti­kája. Az európai gyakorlatban valóban sok ma a nem szokvá­nyos intézkedés. Egy részük inkább visszanyúlás régebbi korok megoldásaihoz: a jegy­bank vállalati értékpapírokat is elfogad fedezetnek, átme­netileg államosítanak magán­cégeket. Ami nálunk az utóbbi években történik, tényleg sok­ban más, mint a nyugati „best practice” (bevált gyakorlat - a szerk.), ami nem baj. Ami kri­tizálandó, az nem önmagában a bevált külső mintától való eltérés, hanem az, ha impro­vizációról, átgondolatlan dön­tésről van szó, vagy ha téves elvi alapra akarnak gazdaság- politikát építeni. A 2008 utáni útkeresésből egyébként most kezd Európában kialakulni az új konszenzus („new normál”), amit jól kell ismernie annak, aki attól tudatosan eltér, helyi sajátosságra hivatkozva. Az utóbbi évek magyar gyakor­latának megítélésében kulcs­kérdés, hogy mihez mérünk: azt megelőző éveinkhez vagy a sors- és versenytárs nemze: tekhez. Az utóbbi mérce azt mutatja, hogy a kelet-közép-eu- rópai régió sokkal jobban telje­sített a válság alatt, nemkülön­ben azt követően.- Ötvenéves távlatba helyezte a különutas magyar gazdaságpoli­tikát. Ilyen sok ideje járunk isme­retlen utakon?- A könyvem három kriti­kus szakaszt elemez: az 1968 utáni reformokat, a gazdasági rendszerváltozást, és a 2008- as válságra adott válaszokat. Mindegyiknek vannak erős nem szokványos jegyei, ami érthető, hiszen az európai fejlődés peremén nem lehet­séges „polcról levenni” a jó megoldásokat. A hosszabb távú elemzés szerint sajnos külön útjaink nem vittek közelebb a történelmi mércét jelentő euró­pai térséghez.- Mi kellene ahhoz, hogy Ma­gyarország felzárkózzon az EU-hoz?- A magyar társadalomtudo­mányra vár, hogy az elakadá­sunk sokféle okait és a szük­séges teendőket a társadalom és a politikai vezetők elé tárja. Örülnék, ha könyvem is előse­gítené az őszinte vitát. ■ H.J. Visszaeshet a kereslet termőföld Szigorúbban lépnek fel a zsebszerződések ellen Termőföldárak alakulása (változás, év/év, százalék) Magyarország nyugati végein több százezer hektár föld van osztrák tulajdonban. A csütörtöktől hatályos földtörvény a helyieknek próbál kedvezni A csütörtökön életbe lépő új földtörvény számos új, legin­kább a földvásárlást szigorító elemet tartalmaz. A módo­sítások átszabják a tulajdon- viszonyokat, az adásvételt, és meghatározzák a földműves fogalmát. Agyagási Edit Május 1-jén megszűnik a kül­földiek földvásárlási morató­riuma, amely tíz évvel ezelőtti uniós csatlakozásunk után biz­tosította Magyarország számá­ra a piac lezárását. Ezzel együtt életbe lép az új földtörvény, amelynek egyik sokat vitatott pontja a tulajdonszerzési szabá­lyozásra vonatkozik. Ennek ér­telmében csütörtöktől az uniós polgárokra ugyanazok a földvá­sárlási előírások vonatkoznak, mint a magyar gazdákra. Egy hektárnál nagyobb termőföl­det csak azok a földművesnek minősülő természetes szemé­lyek vásárolhatnak, akiknek mezőgazdasági vagy erdészeti képzettségük van, vagy mini­mum három éve mező- vagy erdőgazdasági tevékenységet folytatnak Magyarországon, il­letve legalább 25 százalékban a tulajdonukban álló, hazánkban bejegyzett termelőszervezet tagjai. A piaci viszonyokra szintén hatással lesz az a rendelkezés, amely szerint a határidő lejárta után a termőföld eladásakor elő­vásárlási jog az államot illeti. Ezt követi a sorban a földet mini­mum három éve művelő szom­széd, vagy helyben lakó földmű­ves, illetve az a személy, akinek lakhelye, vagy üzemközpontja olyan településen van, amely a vételi ügyletnek helyet adó te­lepülés határától maximum 20 kilométerre fekszik. Az új földtörvény kimondja: az ügyész jogosult pert indítani a zsebszerződések semmissé­gének megállapítására, az eb­ből eredő követelések bírósági úton nem érvényesíthetők. Az ügyész az eljárás során árkitől felvilágosítást kérhet, és - adott esetben - elrendelheti bármely helyszín átkutatását, lezárt in­gatlant kinyithat. Az ügyész bír­sággal sújthatja azt, aki kérésre nem, vagy csak késve ad neki információt, illetve valótlan vá­laszt ad. Ezek a passzusok arra híva­tottak, hogy megszüntessék a különösen az ország nyugati részében közkedvelt zsebszer­ződések összes formáját. „Az a kitétel, hogy az unióból magán- személyek Magyarországon Változó fogalmak: melyik gazda a földműves a kormány az új törvény- könyvbe bevezette a földmű­ves jogi fogalmát. Ennek ér­telmében az a gazda minő­sülföldművesnek, aki agrár­végzettséggel és hároméves gyakorlattal rendelkezik. To­vábbi védelmi rendszerek is megjelennek: ilyen az elővá­sárlási és előhaszonbérleti sorrend, illetve a helyi föld­bizottságok működtetése. Ezek az intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a termő­föld nyolcvan százaléka ne a nagyüzemek birtokába le­gyenek, hanem családi gaz­daságok művelhessék meg. ennek érdekében büntető­jogi fogalommá vált a zseb- szerződés. A földspekuláció elleni harc eredményességét szavatolja a földforgalmi tör­vény is, amely előírja, az adás-vételeket a jövőben csak az állam által előállított biztonsági jellel rendelekező okmányon lehet megkötni. termőföldet vásárolhatnak, csu­pán elméleti lehetőséget jelent - nyilatkozta lapunknak Sza­bó István, az OTP Bank Agrár Ügyfélkapcsolati Főosztályának vezetője. A szakember azt mond­ta: az utóbbi fél évben fellendült a termőfóldpiacon az adásvétel, a könnyebb feltételeket többen megpróbálták javukra fordíta­ni. A szakember szerint a tör­vény hatálybalépésével némileg visszaesik majd a kereslet, de továbbra is nagy lesz az érdeklő­dés. Az új földtörvény a helyiek­nek kedvez elsősorban, ezért lokális fellendülésekre lehet szá­mítani. Ezt az is jelzi, hogy meg­növekedett a vonatkozó hitelek iránti kérelem - magyarázta. Azt még nem lehet látni, milyen hatással lesz majd a piacokra az a szigorítás, amely szerint ezen­túl csak a saját településén, vagy attól 20 kilométerre vásárolhat, vagy bérelhet földet a gazda. Szabó István a zsebszerződé­sekre vonatkozó kérdésünre azt mondta: az új törvény olyan jo­gi és adminisztratív lépéseket vezetett be, amelyek visszaszo­rítják az ilyen jellegű üzérke­déseket, de azért ne legyenek illúzióink. Becslések szerint az ország nyugati határában több százezer hektár van még min­dig osztrák tulajdonban. Devizaügy: vissza a feladónak A szombathelyi törvényszék feladata eldönteni, hogy az uniós fogyasztóvédel­mi szabályok értelmében tisztességtelen szerződési feltétel-e egy devizahi­tel-szerződésben, hogy a bank kikötötte: az esetleges jogvitákban nem rendes, ha­nem választottbíróság járhat el - derül ki a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság április 3-án hozott és teg­nap közzétett végzéséből. A felperes amiatt fordult a bírósághoz, hogy deviza­hitelét biztosító bankja, a Raiffeisen azt közölte: vá­lasztottbírósági eljárás ese­tén nem lehet fellebbezni, és a procedúra rendszerint költségesebb is a rendes bí­rósági eljárásoknál. ■ MTI NGM: módosulhat a kibocsátási terv a magyar kormány módosít­hatja az adósságkibocsátás ütemtervét, miután a Ma­gyar Nemzeti Bank (MNB) úgy döntött, augusztus el­sejétől a kéthetes MNB-köt- vény kéthetes betétté alakul át - derült ki a Nemzetgaz­dasági Minisztériumnak (NGM) a Wall Street Journal napilapnak küldött válaszá­ból. Mivel a külföldi szerep­lők számára nem lesz elérhe­tő az MNB-betét - szemben az MNB-kötvénnyel -, ezért fokozatos átrendeződés me­het végbe. ■ MTI Ma befejeződhet • az enyhitési ciklus a londoni elemzők többségi előrejelzése szerint a Ma­gyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a mai kamatdöntő ülésen végrehajt még egy 0,10 százalékpontos kamatcsökkentést és várha­tóan utalást tesz arra, hogy az így kialakult 2,50 száza­lékos alapkamaton befeje­ződött az enyhítési ciklus. Az MNB kamatcsökkentési sorozatának befejeződését valószínűsítő citybeli elem­zői várakozás mindazonáltal nem teljesen konszenzusos: van olyan prognózis ugyan­is, amely szerint akár 2,25 százalékos alapkamat eléré­séig is folytatódhat az MNB enyhítési ciklusa. ■ MTI Nem fogad be magyar számlákat Brüsszel átalakítás Csepreghy Nándor cáfolta, hogy felfüggesztették a kifizetéseket, de nem fizetnek Nem függesztette fel az uni­ós támogatások kifizetését az Európai Bizottság, a brüsszeli testület ugyanakkor azt kérte Magyarországtól, egy ideig ne küldjenek újabb finanszírozásra váró számlát - közölte a Minisz­terelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára. Csepreghy Nándor a 444.hu egy cikkére reagált, amely szerint a bizottság egy levélben arról tá­jékoztatta a fejlesztési támogatá­sok kifizetéséért felelős hatósá­got, hogy további információkra van szükségük, mielőtt teljesí­tenék a következő kifizetéseket. Brüsszelnek azzal kapcsolat­ban van kifogása, hogy a ma­gyar kormány az év elején át­alakította a kifizetések rendsze­rét. Az új intézményi struktúra április 15-éri állt fel. Csepreghy sajtótájékoztatóján hangsúlyoz­ta: a kormány asztalán van az a jelentés, amely a forrásokat elosztó magyar intézményrend­szer átalakítását felmérte. Ebben azonban semmilyen olyan meg­állapítást nem tettek, amely a ki­fizetések felfüggesztésére okot adna. A másik vizsgálatot május végéig fejezheti be az Európai Bi­zottság illetékes szerve, ezután 22 napja lesz a kormánynak el­küldeni a reakciót Brüsszelbe, ez alapján fogja az EU meghoz­ni a további döntéseit. Az Euró­pai Bizottság arra kérte a kor­mányt április 15-én, hogy amíg Csepreghy Nándor nincsenek kész a vizsgálattal, addig ne igényeljenek újabb ki­fizetéseket, ne küldjenek újabb költségnyilatkozatokat, a ko­rábbiakat kifizetik - mondta az államtitkár, aki azt ígérte, a pá­lyázók semmilyen fennakadást érzékelni. Az Európai Bizottság magyar- országi képviselete lapunknak elküldte Shirin Wheeler szó­vivőjének nyilatkozatát, amely szerint a bizottság aggodalmát fejezte ki az EU-s források le­hívásának magyarországi át­alakítása kapcsán. Ebben az áll, hogy nem szakították meg a ki­fizetéseket. A 444 azt írta, ameddig a bi­zottság nem fogadja el az új magyar pénzosztási rendszert, addig nem fizetik ki a számlá­kat. Mivel a szöveg itt nem utal konkrét operatív programra, ezért a lap azt feltételezte, hogy semmilyen pénz sem érkezik Magyarországra az EU-tól. Egy évvel ezelőtt az Európai Bizottság több hónapra felfüg­gesztette az operatív programok jelentős hányadánál a kifizeté­seket, akkor az indok az volt, hogy az auditorok egy uniós joggal ellentétes kitételt fedez­tek fel a pályázati kiírásban. A felek akkor hangsúlyozták: az esetleges büntetésen túl ezek a pénzek nem vesznek el, azt más pályázatokra felhasználhatja Magyarország. ■ VG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom