Somogyi Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 16. szám
2014. ÁPRILIS 27., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Vihar előtti csönd a könyvpiacon mustra A könyvfesztivál az ünneplésről szólt, a gondokról nem esett szó Sofi Oksanen Winkler Nórával beszélgetett a díjátadó előtt, mesélt az írói módszeréről és arról is, hogy ha nem írna, valószínűleg jogász lenne Mintegy 50 ezer könyv, 300 újdonság, több mint négyszáz hazai, 60-nál is több külföldi író vesz részt a ma záró XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Az ünneplést azonban beárnyékolja, hogy egyre söté- tebb felhők gyülekeznek a könyvpiac felett. VR-összeállítás A XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon szemmel láthatóan minden olyan, mint a megelőző években, csupán az szúrhat szemet a vásárlóknak, hogy mind több standnál kapható leértékelt, akciós könyv. A könyvpiac szereplői nem szívesen beszélnek a jövőről: fél szemmel mindenki a legnagyobb hazai könyves céget figyeli, az Alexandra-birodal- mat. Ha ugyanis a Matyi Dezső vezette cég - amelyhez több kiadó, köztük az Európa is tartozik - nem tudja kezelni az adósságait, az nemcsak a könyvkereskedő-hálózatot, de az egész könyvpiacot megrógyaszthatja. A kiadók 90-180 napos fizetési határidőkről, 53 százalékos kiskereskedelmi árrésekről, beragadt milliókról beszélnek, miközben jelentős könyvkészleteik vannak a könyvpalotákban. A könyvszakmáért aggódva Szabó Tibor Benjámin, az Új Kpnyvpiac felelős szerkesztője nyílt levelet intézett L. Simon Lászlóhoz, a Nemzeti Kulturális Alap alelnökéhez, azonnali cselekvést sürgetve. A legnagyobb hazai könyvszakmái szervezet, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója, Zentai Péter László szerint a könyvszakma annyi válságot átélt már, hogy a legrosszabb forgatókönyvet is túl fogja élni. „Sokfajta válságot átéltünk már, a könyvpiac úgy indult 1989-ben, hogy egy ostoba kormánydöntéá miatt elveszítettük a könyvesboltok kétharmadát. Ez az ősbűn, ami minden későbbi nehézség kezdő oka” - magyarázta az igazgató, aki szerint a könyvszakma az egyetlen a kulturális életben, amelyik valóban a piacról él, a vásárlók szabják meg, milyen legyen kínálat. Szerinte a kialakult helyzet borítékolható volt, hiszen az ágazatot mindig tőkeszegénység jellemezte, ezért is alakulhatott ki a bizományosi rendszer. Tehát hogy a kereskedők csak az eladott könyvek után fizetnek, a boltban „bizománybán” várakoznak a kötetek a vásárlókra. „Hogy a könyvszakma szereplői mégis jól döntöttek, azt mutatja, hogy a gazdasági válság kitöréséig, 2008-ig töretlenül fejlődött a piac: egy sokszínű, európai színvonalú kínálat jött létre” - fogalmazott az igazgató, aki szerint a folyamatosan növekvő forgalom azt a tévképzetet keltette a piac szereplőiben, hogy a „határ a csillagos ég”. SzerinA családi történetek mellett erős igazságérzete vezette az olyan feldolgozatlan történelmi témák felé, mint Észtország szovjet megszállása - mondta el Sofi Oksanen író, a Könyvfesztivál díszvendége a rendezvény csütörtöki pódiumbeszélgetésén. A finn apától és észt anyától született szerzőnek Mikor eltűntek a galambok címmel jelent meg negyedik kötete a Sco- lar Kiadónál - írta az MTI. te ennek következményeként nyíltak sorra a könyvpaloták, a hatalmas üzletek a plázákban, amelyek áruval való feltöltése a kiadók feladata lett. A fejlesztések azonban hitelből történtek, így amikor a gazdasági válság hatására csökkent a vásárlókedv, valamint megnövekedtek a fenntartási költségek, az egész rendszer megroppant. Zentai Péter László szerint a mostani helyzetért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is felelős, hiszen a könyvszakma ön- szabályozó rendeletéből kivetette az árleszállításokat korlátozó rendelkezést, majd tavaly összesen hetvenmillió forintos bírságot szabott ki négy könyv- terjesztő vállalkozásra, mert úgy ítélte meg, hogy azok versenykorlátozó megállapodásoÍRÓI INDULÁSÁRÓL SZÓlva Sofi Oksanen elmondta: mindig tudta, hogy alkotni szeretne. „Már amikor megtanultam olvasni, nagyon nagy szeretet alakult ki bennem a könyvek iránt, maci helyett a kedvenc könyveimmel aludtam”. Emlékeztetett, a szovjetelnyomás azonban mély nyomokat hagyott. Elmondása szerint az elnyomottak iránt érzett, regényeiben is megfigyelhető empátiája erős igazságérzetékat kötöttek kiadókkal. Az igazgató szerint felelősség terheli az államot is, hiszen tétlenül figyeli a folyamatokat, a szakma kezdeményezéseit pedig lesöpörte az asztalról. Zentai Péter László szerint ilyen lett volna a könyvtörvény, amely „egyetlen adóforintot nem vett volna ki a költségvetésből”, csupán fenntartható szabályozást vezetett volna be. „Ha a legnagyobb könyves kereskedelmi hálózat nem tud úrrá lenni a nehézségein és csődöt mond, egyetlen meghatározó szereplője marad a könyvpiacnak. A GVH engedélyével ugyanis egyesült a legnagyobb online kereskedő cég és a második legnagyobb kereskedelmi lánc, a Shopline és a Libri” - fogalmazott az igazgató, aki szerint bői fakad, ezért ha nem írna, jogásznak ment volna. a fiatal kora ellenére számos díjjal kitüntetett író elmondta: minden regényéhez alapos kutatómunkát végez. Regényei harci jeleneteinek megírása előtt például elment egy lőgya- korlatra, majd katonai szakértővel konzultált. további terveiről elmondta: egy saját kiadót tervez és már dolgozik új regényén is. így monopolhelyzet alakulna ki. „Mindenkinek elemi érdeke, hogy Matyi Dezsőnek sikerüljön konszolidálnia a céget” - tette hozzá. Az igazgató szerint a kilábaláshoz a kereskedőknek le kell mondaniuk bizonyos jogaikról, ugyanakkor a kiadóknak is el kell fogadniuk, hogy a bizományosi rendszert nem lehet egy tollvonással megszüntetni. Szerinte ebben az esetben azonnal megszűnhetne a könyvkínálat sokszínűsége, a kereskedők ugyanis csak azokat a termékeket vennék meg, amelyeket biztosan el is tudnak adni. Izraeli írók, kutatók a könyvfesztiválon KÉT évfordulóról is megemlékeznek a könyvfesztivál izraeli standján: a holokauszt 70. évfordulójáról, valamit a 25. évvel ezelőtti, a két állam közötti diplomáciaikapcsolatfelvételről. Ilan Mór, Izrael állam budapesti nagykövete a beharangozó sajtótájékoztatón elmondta: „a standunkon megfogják érezni, mi történt a magyar és a zsidó néppel az elmúlt 70 évben”. A könyvfesztivál vendége Judith Rőtem író, Anita Haviv holoka- usztirodalom-szakértő; Róbert Roset, a Yad Vashem könyvtárának vezetője is. HÍRSÁV Budapestre költözik az Armel Operafesztivál SZEGEDRŐL BUDAPESTRE teszi át székhelyét az Armel Operafesztivál. Az idén hetedik alkalommal megrendezendő seregszemlének az Erkel Színház, a Zeneakadémia és a Thália Színház ad otthont október 9. és 17. között, miután februárban a szegedi közgyűlés nem szavazta meg a fesztivál további megrendezését. Idén öt produkció verseng a fesztiválon, többségükben kortárs premierek. Film lesz a Tigris és sárkány előzményéből film készül a Tigris és sárkány című Oscar-díjas alkotás, minden idők egyik legsikeresebb ázsiai filmje előtörténetéből: a forgatási munkálatok idén júliusban kezdődnek Új-Zélandon, számos látványos szuper- produkció helyszínén. A The Green Destiny (A Zöld Végzet) című moziban ismét Mi- chelle Yeoh ölti magára a női harcos, lü Su Lien szerepét. Magyar klip a berlini mustrán RANGOS NEMZETKÖZI díjra jelölték az Irie Maffiát. A reggae és a dancehall elemeit mindenféle mással keverő népszerű hazai csapat Feeling Great című klipje a legjobb dal kategóriában esélyes a Berlin Music Videó Awards 2014-en. A Berlin Music Videó Awards versenyt idén május 28-tól 31-ig immár második alkalommal rendezik meg a német fővárosban, ezúttal 12 kategóriában adják át a díjakat a Platoon Kunsthalléban. Musicalt rendezett Clint Eastwood a broadwayn is taroló Jersey Boys musicalt viszi filmvászonra Clint Eastwood. A Frankié Valii és együttese, a The Four Seasons hatvanas évekbeli felemelkedését bemutató, Tony-díjas darab 2004-ben debütált „ San Diegóban. A zeneszerzőként is elismert, 83 éves Eastwood filmjét június 20- án mutatják be az amerikai mozikban. A díszvendég, Sofi Oksanen kapta a Budapest Nagydíjat a nyitónapon Újra együtt dolgozik Hanks és Spielberg film Korábban a Terminálban és a Ryan közlegény megmentésében filmeztek együtt j \ Negyedszerre is összeáll Tóm Hanks és Steven Spielberg: a páros ezúttal egy hidegháborús thrilleren fog együtt dolgozni. Az egyelőre cím nélküli DreamWorks-alkotásnak Spielberg és Marc Platt a producerei, de Spielberg állítólag a rendezői feladatokat is szívesen magára vállalná - írta az MTI. A készülő produkció egy valós személyről, James Dono- van amerikai ügyvédről szól, akit beszervezett a CIA a hidegháború alatt. Donovannek - a filmvásznon Hanks fogja alakítani - egy pilóta szabadon engedése ügyében kellett tárgyalnia, aki fogságba esett, miután U2 típusú felderítő repülőgépét lelőtték Oroszország felett. A produkció forgatókönyvét Matt Charman jegyzi. A film egyike azon maroknyi alkotásnak, amelyeket Spielberg szívesen megrendezne. A befutók között van még a DreamWorks-Fox közös produkciójaként jegyzett Robopo- calypse és a Montezuma című történelmi dráma, amelyet Ste- ve Zaillian jegyez. A Dream- Works nem reagált a filmmel kapcsolatos megkeresésekre. Hanks és Spielberg korábban a Ryan közlegény megmentése, a Kapj el, ha tudsz! és a Terminál című filmeken dolgoztak együtt. ■ Kiosztotta díjait az Artisjus egyesület az ARTISJUS-DÍJ a kortárs magyar zeneművészeti és irodalmi alkotó- tevékenységet ismeri el, az év kiemelkedő szerzőit, négy irodalmi és hét zenei kategóriában. Az év könnyűzenei produkciója a debreceni Campus Fesztivál lett, az irodalmi díjazottak névsorát múlt héten hozták nyüvánosságra. Az év könnyűzeneszerzőjének járó Artisjus-díjat a Romhányi Áron-Pély Barnabás szerzőpáros kapta. Az év könnyűzenei szövegírójának Váczi Esztert választották Karion című daláért. „A szerző-énekesnő egy nehéz világban, a széllel szemben ír magyarul szövegeket egy olyan műfajban, ahol eleve az angol a megszokott” - méltatta Tabár István dalszerző. A könnyűzene-szerzői életműdíjat Lerch Istvánnak ítélték oda. A zeneszerző, zongorista, énekes több mint 40 éve a magyar pop-rock élvonalának egyik vezető művésze. Bereményi Géza könnyűzenei szövegírói életműdíjban részesült. Bródy János méltatása szerint sokszínű életében kiemelkedő helyet foglalnak el dalszövegei, dalokba sűrített történetei, amelyek gyakran többet árulnak el a korról, amelyben megszülettek, mint a vaskos történelmi elemzések. Az év komolyzenei művének járó díjat Huszár Lajosnak ítélték Álommonológok című alkotásáért, az év magyarnótaszer- zője Balogh Sándor lett. ■
