Somogyi Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-16 / 89. szám

2014. ÁPRILIS 16., SZERDA 5 BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ Vonzóak a pontszámok felsőoktatás Nőtt a pedagógusképzésre jelentkezők száma A legnépszerűbb szakok (jelentkezők száma)* 1. Gazdálkodási és menedzsment 3244 i 2. Gépészmérnöki 2984 3. Jogász 2831 4. Mérnökinformatikus 2754 5. Óvodapedagógus 2732 6. Turizmus-vendéglátás 2665 7. Pszichológia 2639 8. Általános orvos 2235 9. Kereskedelem és marketing 1991 10. Pénzügy és számvitel 1923 11. Villamosmérnöki 1765 12. Gyógypedagógia 1700 13. Programtervező matematikus 1526 14. Gazdaságinformatikus 1521 15. Tanító 1412 *Az alapképzésben és osztatlan képzésben, az első helyes jelentkezések alapján | FORRÁS: EMM1, OKTATÁSI HIVATAL, EDUCATIO Sötét képet fest a gazdasági környezetről a Corvinus kutatása felmérés Az elhúzódó vál­ság fő okait belföldön kell keresni, és nem a nemzetközi környezetben - derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézeté­ben működő Versenyképesség Kutató Központ felméréséből. A válság legfontosabb ténye­zője a belső piaci kereslet tartósan alacsony szintje. A megkérdezett 300 vállalat képviselőinek kevesebb mint harmada érezte úgy, hogy Magyarország már túljutott a mélyponton, ami a nemzetközi adatoknál pesszimistább meg­ítélés. A válaszadók több mint 10 százalék értékelte szinte tervezhetetlennek, rendkívül bizonytalannak a környezetet, ezzel szemben 45 százalék szerint közepesnél jobb a ter­vezhetőség. A gazdasági környezetről, annak alakulásáról meg­lehetősen sötét képet kaptak a Corvinus Egyetem kutatói. A kormányzat működése a válaszadók 80 százaléka sze­rint nem járult hozzá kedve­zően a vállalat eredményes működéséhez. Leginkább az adórendszer változásait és a fo­rint árfolyamának ingadozását tekintették kedvezőtlennek. A vállalatok az adórendszer min­den elemét szinte egyöntetűen negatívan értékelik mind a belföldi, mind a nemzetközi versenyképesség szempont­jából. A szűkülő belföldi piac okoz­ta problémákat a vállalatok jelentős része exportbővítéssel igyekezett enyhíteni: 41 száza­léknak sikerült is növekedést elérni, és a várakozások sze­rint ez az arány tovább nőhet. Rontják a képet a kutatási és fejlesztési tervekre vonatkozó adatok, amelyek szerint a vál­lalatok nem ismerik el, vagy nem ismerik fel a K+F jelentő­ségét a piaci kihívásokkal való szembenézésben. A tudás alapú társadalom és gazdaság nem, vagy csak ke­véssé jelenik meg a cégek mű­ködésében, alig folyik képzési- és továbbképzési tevékenység. A válaszadók közel fele egyál­talán nem költött képzésre az elmúlt években, 2013-ban az ilyen célú átlagos költés a sze­mélyi kiadások alig több mint két százaléka volt. ■ VG A béremeléssel járó peda- gógus-életpályamodell az egyik oka a kormányzat szerint, hogy nő a pedagó­gusszakokra jelentkezők száma. Mások szerint ebben közrejátszik az is, hogy ala­csony pontszámokkal lehet bekerülni ingyenes tanári képzésekre. Éber Sándor „2011 óta valamennyi év jelent­kezéseihez képest is több mint megkétszereződött a pedagó­gusképzési területre leadott összes jelentkezések száma” - közölte lapunkkal az felsőokta­tásért felelős államtitkárság. Az idei összes jelentkezések száma 2010-hez képest 229, míg 2012 óta 278 százalékkal nőtt. Az első helyes jelentkezések szá­ma idén 50 százalékkal nőtt a gyógypedagógus képzésre, 47 százalékkal az óvópedagógus képzésre és 34 százalékkal a tanítóképzésre 2011-hez képest. A pedagógusképzésre jelentke­zők száma egy év alatt 6136-ról 8546-ra nőtt. Az államtitkárság szerint a jelentkezések száma annak köszönhető, hogy felértékelődő­ben van a stabil életpálya által konszolidált pedagóguspálya vonzereje. Másrészt az osztat­lan tanárképzésre jelentke­zők számát minden bizonnyal emeli a Klebelsberg ösztöndíj által nyújtott havi támogatás reménye is, valamint a biztos elhelyezkedés perspektívája. A Meszes Pokorni Zoltán szerint azonban hiba, hogy az ösztöndíj egyszerre próbálja megoldani a hiányszakok, a szociális helyzet és a tanárhiányos kistelepülé­sek problémáját. „Biztosan jelent vonzerőt a bér is, ami a pályakezdőknél 30- 40 százalékkal lett magasabb, mint egy szociális munkásé, vagy egy népművelőé” - mond­ta lapunknak Szüdi János. A Pe­dagógusok Szakszervezetének szakértője szerint a 140-150 ezer forintos fizetések nem tud­nak a piaci szférával versenyre kellni, sokan a diploma után A FŐISKOLÁK közül 2012-höz képest az Eötvös, az Eszter- házy, a Nyíregyházi és a Ma­gyar Táncművészeim növe­kedtek a legjelentősebb mér­tékben a pedagógusképzés területén, az egyetemeken az Eötvös Loránd és a Szegedi Tudományegyetemeken, va­lamint a Nyugat-magyaror­szági Egyetemen. 2013-hoz képest a környezettan-, az olasz- és a testnevelő szako­méra mennek el tanítani. A pe­dagógusképzés iránti magasabb érdeklődés amiatt is van, hogy sokan nem tudnak a magasabb presztízsű orvosi, vagy mérnöki szakra menni, mesterségesen leszűkítették a kínálatot. Sokan azt nézik, hogy hol tudnak ál­lamilag finanszírozott képzése­ken tanulni, a pedagógusképzé­sen a pontszámok is alacsonyab­bak, így sokan már csak ezeket a szakokat tudták választani. „Több a jelentkező a tanári szakokra, de a természettudo­mányokban még mindig nem annyi, hogy közöttük érdemben szelektálni lehetne, vagy a köz­oktatás igényeinek megfelelne. A tudásuk sokszor nem elegen­dő arra, hogy majd a katedrára állhassanak” - nyilatkozta la­punknak Csapó Benő. A Sze­kon közel megkétszerező­dött, másfélszeresre emelke­dett a földrajz-, a történelem- a spanyol- és a némettanár szakokra történő jelentkezé­sek száma is. Csapó Benő szerint túl sok, közel 40 he­lyen képeznek pedagóguso­kat, ami a minőség rovására megy. Szerinte elég lenne 4 színvonalas helyen, például tudományegyetemen biztosí­tani ezt. gedi Tudományegyetem (SZTE) tanára arra emlékeztetett, hogy igen alacsony pontszámokkal lehet bejutni a tanári szakokra. Radnóti Katalin, az ELTE TTK Fizikai Intézetének főiskolai ta­nára nemrég azt mondta, hogy a természettudományos tantár­gyakból a felvettek többségének felzárkóztató képzést kell tarta­ni hiányosságaik miatt. Csapó Benő szerint, amíg nem sikerül felkészült hallga­tókat a pályára vonzani, addig nem lehet elvárni, hogy azok, akik egyáltalán diplomát tud­nak szerezni, képesek legyenek megfelelő színvonalú tudást át­adni. A pályakezdők fizetése még mindig alacsony más or­szágokhoz és a többi értelmiségi pályához képest is. A fiatalokat kevésbé motiválja az, hogy sok év után növekedhet a bér. „így a fiatalok közül csak a nagyon el­kötelezettek mennek erre a pá­lyára” - hangoztatta Csapó. Az SZTE tanára szerint az utóbbi években igen kevés kö­zépiskolai tanári diplomát ad­tak ki, a természettudományos szakokon kevesebb mint 100-at. Nagyon kevesen jelentkeznek természettudományos képzé­sekre, fizika, kémia szakokra. A Ratkó-korszak népes generáció­ja éveken belül nyugdíjba megy, köztük sok jól képzett pedagó­gus is, megfelelő pótlásukra Csapó nem látja a stratégiát. HÍRSÁV Az EP is rábólintott a bankszanálásra jóváhagyta az Európai Par­lament (EP) azokat az új jogszabályokat, amelyek közös szabályokat teremte­nek a bajba került bankok szanálásához, lefektetik az egységes bankszanálási mechanizmus és az ahhoz kapcsolódó mintegy 55 mil­liárd eurós alap felállítását, másrészt rendelkeznek arról, hogy a tagállamok mind kötelesek betétga­rancia-alapot létrehozni. A mechanizmusról, amely alapvetően az euróövezet országai számára irányadó, az EU 28 tagországának állam- és kormányfői ta­valy decemberben egyeztek meg. Az EP arról is szava­zott, hogy a jövőben min­denkinek, aki az EU-ban él, jogában áll majd, hogy bankszámlát nyisson. ■ VG Átvették a MAG Zrt feladatait a nemzetgazdasági Minisz­térium (NGMj végzi a MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. feladatainak jelentős részét keddtől - a tárca közleménye szerint erről tájékoztatott a cég állománygyűlésén Komo- róczki István, az NGM ter­vezéskoordinációért felelős államtitkára. A kormány március 25-én elfogadott rendelete alapján a MAG Zrt. tevékenységét április 15-étől három költségvetési szerv vette át. ■ MTI Jelentős pozitívum az EU felé az adatok eddigi összesítése alapján az EU tavaly lezárult 2007-2013-as költségvetési ciklusában mintegy 24 mil­liárd euró pozitív szaldóval zárt Magyarország - mondta Fazakas Szabolcs, az Euró­pai Számvevőszék tagja a Budapesti Gazdasági Főisko­lán. Kiemelte: tekintettel ar­ra, hogy az EU büdzsé csök­kenése, az áfa- és a nemzeti jövedelem (GNI) alapú hozzá­járulás mérséklődése miatt az ország összes befizetési kötelezettsége is kevesebb, Magyarország nettó pénz­ügyi pozíciója 2014-2020 között is újra mintegy 24 milliárd euró lehet. ■ MTI Csapó: túl sok helyen képeznek pedagógust Átláthatatlan az EP-választások kampányfinanszírozása ellenőrzés Az országgyűlési voksolásra vonatkozó szabályok nem érvényesek a május 25-i szavazás előtt Bő egy hóniap van hátra az eu­rópai parlamenti választásokig, de ez a megmérettetés látha­tóan kevésbé hozza lázba pár­tokat. Ezt jól mutatja, hogy a kampányfinanszírozási törvény nem vonatkozik az EP-válasz- tásokra. Bár a szabályozást so­kan sokszor kritizálták, mégis a nagy hézagok közül az egyik éppen az, hogy ez nem érvényes az uniós választásokra - nyilat­kozta lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi vezetője, és hozzátette: nincs hivatalos válasz arra a kérdésre, hogy a törvényhozás miért feledkezett meg az euró­pai parlamenti választási kam­pányok szabályozásáról. A szakember szerint a kam­pányfinanszírozás helyzetének a megoldatlansága a pártok egységes akaratát fejezi ki. Az uniós választási kampányra vo­natkozó kifejezett szabályozás hiányában az EP-választások kampányköltségeit a pártok működésének, és gazdálkodá­sának és a finanszírozásának szabályai határozzák meg. Ezzel az a probléma, hogy a pártok be­vételeinek illetve kiadásainak az ellenőrzésére irányuló sza­bályok hiányosak. A TI a ko­rábbi választások során is azt hangsúlyozta, nincs teljeskörű információnk arról, hogy a pár­tok milyen forrásokból fedezik kiadásaikat, mert a rájuk vonat­Pelczné Gáli Ildikó, a Fidesz EP-listájának vezetője kozó szabályok nem követelik meg a részletes beszámolást és az ellenőrző szervek nem jár­nak utána a nyilvánvaló visz- szaéléseknek. Jelenleg is ez a helyzet, mutatott rá Ligeti Mik­lós, aki szerint teljes mértékben átláthatatlan, hogy melyik párt mennyit költ a kampányra. Az országgyűlési választá­si kampány finanszírozására vonatkozó törvényt az Ország- gyűlés tavaly újraszabályozta. Ennek értelmében az egyéni képviselőjelölteknek kincstári kártyán egymillió forintos tá­mogatást utalnak, az országos listát állító pártok pedig kész­pénzben vehették fel a pénzösz- szeget. Ez, a jelöltek számától függően 149,25 milliótól 597 millió forintig terjedt. A törvény egyik gyenge pont­ja az elszámolásra vonatkozik: az egyéni képviselőjelöltek el­számolását részletesen szabá­lyozza, ám a jóval több pénzhez jutó pártokat nem kötelezi téte­les elszámolásra. Ehhez kapcso­lódik egy másik vitatott pasz- szus. E szerint az egyéni jelöl­teknek vissza kell fizetnük a fel­vett támogatást, ha nem szerzik meg a voksok két százalékát. A több százmillió forintot felvő pártokra ez a megszorítás nem vonatkozik. Pedig nagy szükség lenne rá, mert például a Fidesz nagyon drágán kampányolt - mondta Ligeti Miklós. A korrupció ellen küzdő szer­vezet a képmutatás.hu webolda- lon összegezte az idei karíipány- monitorozás előzetes adatait - eszerint a Fidesz-KDNP egyma­ga 2 milliárdot költött, a CÖF-fel és a kormány támogatásával együtt meg több mint 3 milli­árdot, miközben a törvényes limit egymilliárd forint lenne. A TI szakembere kiemelte: az Állami Sámvevőszék (ÁSZ) az elllenőrzés során csak formális szerepet játszik, a pénzek való­di útját azonban nem kíséri vé­gig. Az ÁSZ cáfolja a szervezet állításait. Vizsgálatok a hónap végén várhatók, a választások jogerős eredményének megszü­letése után. ■ A. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom