Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)

2014-03-09 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 10. szám

2014. MÁRCIUS 9., VASÁRNAP GAZDASAG 7 Reklámpiac: óvatos optimizmus torta Főleg az internetes költések eredményezték a minimális növekedést Az RTL Klub és a TV2 is győzött februárban Sokéves zsugorodás után tavaly 0,6 százalékkal növe­kedett a reklámpiac, ami 175 milliárd forint bevételt jelent. Vég Márton Minimálisan ugyan, de növe­kedett tavaly a reklámpiac, amely mintegy 175,4 milliárd forintot tett ki tavaly 0,6 száza­lékkal meghaladva az egy év­vel korábbit. Ez 2012-ben 174 milliárd forint volt a Magyar Reklámszövetség adatai alap­ján. Ezúttal is net-net reklám árbevételt számítottak, vagyis kedvezményekkel csökken­tett, ügynökségi jutalékok le­vonása utáni, tiszta árbevételt, amely nem tartalmaz barter tevékenységből származó be­vételt. „Az utóbbi években megfigyelhető reklámpiaci át­rendeződés a tavalyi évben is folytatódott. Mind a világmé­retű trendek magyar hatásai, mind pedig a magyar sajátos­ságok éreztették a hatásukat. A tavalyi eredmények remény- keltőek, és óvatos optimizmus­ra adhatnak okot a szakma egésze számára” - mondta tegnap Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke. A piac legnagyobb változá­sa, hogy az internet lehagyta a sajtót, így a televíziós piac mö­gött megcserélődött a sorrend. A tévés reklámpiac mindössze 45,6 milliárd forintra rúgott 2013-ban 56 csatorna adatai alapján. Ez 2012-ben még 48,7 milliárd forint, 2011-ben pe­dig 54,9 milliárd forint volt. Tavalyhoz képest egy új csa­torna (M3) csatlakozott a fel­méréshez, egy csatorna pedig (Hír TV) kikerült az adatszol­gáltatók közöl. Az internetes reklámpiac 16 százalékos nö­vekedéssel 39,1 milliárd forin­ton zárt. „Bár az internetes, digitális piac a második legnagyobb ér­téket érte el, és azon belül is jelentősen emelkedett a mobil- telefonokra értékesített hirde­téseké, a szektorban egyre na­gyobb teret nyernek a globális piaci szereplők, míg vissza­szorulnak a helyiek” - mondta Novák Péter, az IAB Hungary elnöke. Szerinte előre lehetett látni a növekedést. Az interne­tes piacon 32 médiacég adott adatot, és szakértői becslése­ket is alkalmaztak. A reklámpiac minimális nö­vekedéséhez az internet mel­lett a rádiós piac járult hozzá. A televízió és a sajtó bevételei tavaly is lefelé húzták a sta­tisztikát, a direkt marketing is csökkent, a közterületes szegmens és az ambient pedig stagnált. Az országos földfel­színi csatornák még mindig a bevételek kétharmadát, 31,6 milliárd forintot birtokolják, de a 2012-es 35,2 milliárd fo­rinthoz képest ez 10 százalé­kos csökkenést jelent. Míg a kábelesek 13,9 milliárd forin­ton osztozkodtak, de ez már 4 százalékos növekedést mutat. Ennek megfelelően nőtt a ká­Jelentős gazdasági hatás a magyar Reklámszövetség (MRSZ) megbízásából a PwC Magyarország által készített A reklám gazdasági hatásai című kutatás legfontosabb megállapí­tása, hogy minden reklámra el­költött 10 forint 47 forinttal nö­veli a magyar gazdaság teljesít­ményét. 2012-ben hazánkban 174 milliárd reklámra fordított forint 820 milliárd forinttal já­rult hozzá a magyar gazdaság beltelevíziók részaránya a tel­jes reklámtortán belül, a szek­tor összbevételének 31 száza­lékát ezek az adók adták. „Ha a tendenciát nézzük, akkor ösz- szességében ez már zsinórban az ötödik év, amikor csökken­tek a bevételek. Ugyanakkor minden jel arra mutat, hogy idén már kicsi növekedés le­het” - hangsúlyozat Kovács Krisztián, a MEME elnöke. Hozzátette: az összes rek­lámbevételen belül a klasszi­kus reklámszpotokból szár­mazó bevételek minimálisan, kevesebb mint 4 százalékkal estek. A non-szpot típusú be­vételek csökkenése pedig első­sorban egy módszertani válto­zásból ered, a szponzorfinan­teljesítményéhez. Ez 2013-ban is hasonló szinten maradt. „Az eredmények alátámasztják, hogy a kommunikációs iparág a gazdaság motorja, mert támo­gatja a tisztességes versenyt, lehetővé teszi az innovációt és a technológia fejlődését, számos más iparágat támogat, és így jelentős munkavállalói réteget tart el” - mondta Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke. szírozott műsorok esetében most először egységesen a net­tó (vagyis a gyártási költséget nem tartalmazó) bevételekkel számoltak. „A sajtópiacot 35,8 milliárd forintos reklámbevétel mellett 62 milliárdos lapeladási bevé­tel is gazdagította, emellett a Magyar Lapkiadók Egyesüle­téhez tartozó nyomtatott sajtó­termékek az internetes kiad­ványaikon keresztül további 5,5 milliárd forintos hirdetési bevételt is elértek” - ismertet­te Kovács Tibor, az egyesület elnöke. A sajtótermékek rek­lámtortájából a legnagyobb szeletet a napilapok hasították ki maguknak, 36 százaléknyit, míg a női lapok részesedése 19 százalékos, az önkormányzati és ingyenes lapoké 18 százalé­kos volt. Kovács Tibor közölte még: számítottak a sajtópiac reklámbevételeinek csökkené­sére, annak mértéke azonban sokkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. Nincs különösebb okuk pa­naszra a közterületiseknek. A felületek száma nem válto­zott (25 ezer óriásplakát), és a kihasználtságuk is remek volt, főleg 2013 utolsó negyed­évében. Fő előnye, az outdoor piacnak, hogy a kkv-szektor is szívesen használja, hiszen a tévés hirdetést többségük nem tudná megfizetni. „A stabil és erősödő outdoor médián belül a standard, kampányjellegű reklámeszközök (óriásplakát, citylight) reklámárbevétele és kihasználtsága jelentősen emelkedett az elmúlt évben, ami elsősorban az egyéb, egye­di eszközök megszűnésével, csökkenő használatával, más­részt több új hirdetői szegmens megjelenésével magyarázható” - fogalmazott a sajtótájékozta­tón Szelei Szilárd, az MKMSZ elnökségi tagja. A korábbinál lényegesen megbízhatóbb adatokat közöl­tek a rádiós piacról. Lényege­sen több rádiócsatorna vett részt a felmérésben. Míg 2012- ben a rádiók összbevétele 6,8 milliárd forint volt, ez 2013- ban 8,8 milliárd forintra ug­rott, ami 29 százalékos növe­kedés. Összességében a teljes reklámtortából a korábbinál kisebb, de még változatlanul a legnagyobb szeletet a tele­víziós hirdetések adják, több mint 25 százaléknyit, a máso­dik helyre azonban a tavalyi évben már az internet került több mint 22 százalékkal, meg­előzve a sajtót, amelynek bő 20 százaléknyi bevétel jutott. NÉZETTSÉG A február is úgy telt el, hogy az RTL Klub és a TV2 szintén piacvezetőnek tartja magát. „A 8. héten is az RTL Klub nyerte meg a főműsoridős nézettségi versenyt: hétből hat estén több nézőt ültetett a kép­ernyők elé, mint a konkurens csatorna. A sikerekkel az RTL heti átlagos, főműsoridős kö­zönségaránya 20,3 százalékot tett ki, miközben a konkurens TV2 16,2 százalékon teljesített” - közölte az RTL Klub. Hozzá­tették: a TV2 hiába töltötte meg celebekkel az eredetileg „civil” szereplőket felvonultató Élet showját is, ez csak minimáli­san növelte nézettségi eredmé­nyeit a célcsoportban. A TV2 ellenben úgy látja, hogy ők nyerték az elmúlt havi nézettségi versenyt a teljes na­pi közönségarányokat tekintve a 18-59 éves célcsoportban. „Februárban teljes napon a TV2 húsz napon tudott piac­vezető lenni, míg az RTL Klub­nak mindössze nyolc nyert napja volt” - közölték. A Té­nyek februárban is a legnézet­tebb hírműsornak bizonyult minden célcsoportban. A hír­műsor átlagos napi nézőszáma múlt hónapban meghaladta az 566 ezret a 18-59-es célcso­portban. Az Ml és egyben a közmédia legnézettebb műsora a 9. héten A dal 2014 szombati döntője lett 1 millió 25 ezer nézővel (az Ml és Duna World csator­nán együtt), amellyel aznap a 20 óra utáni műsorkínálat legnézettebb műsora is lett a hazai tévés piacon. Az M3 közönségaránya a felnőtt né­pesség körében a múlt héten 0,9 százalék volt - ez az eddigi legjobb eredményének a meg­ismétlése. ■ VG Heti nézettség* 1. Barátok közt RTL Klub 1245 2. Éjjel-nappal Budapest RTL Klub 1191 3. Tények TV2 1164 4. Nagy Duett TV2 1105 5. Cokra RTL Klub 990 6. Fókusz RTL Klub 952 7. Napló TV2 942 8. Híradó RTL Klub 913 9. Magánnyomozók TV2 809 10. Édes ólet TV2 800 ‘Teljes lakosság, ezer fő, 2014. IX. hét, mindén műsor a legnézettebb adásával szerepel FORRÁS: NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS Nagy élelmiszerdrágulás jön az ukrán helyzet miatt? féléves csúcsra drágult a ku­korica árfolyama azt követően, hogy az orosz-ukrán konfliktus miatt jelentősen megnőtt az ex­portált amerikai termény iránti kereslet. Az augusztus 31-i szál­lítású határidős kukorica ex­portmegrendelése 81 százalék­kal emelkedett a február 27-ével záródó héten az amerikai Mező- gazdasági Minisztérium (USDA) adatai szerint. A növekvő igényt az ukrajnai feszültséggel indo­kolják a szakértők. Ukrajna a világ egyik legna­gyobb kalászosgabona- illetve kukoricatermő régiójának szá­mít nagy területe, és kiváló mi­nőségű földjei miatt. A megter­melt gabona azonban a kialakult helyzet miatt nehezebben juthat el a világpiacokra. Akár 5,5-6,5 százalékkal is nőhetnek a sertésárak is a glo­bális piacokon az Egyesült Ál­lamok mezőgazdasági miniszté­riumának előrejelzései szerint. Nem csupán a sertéshús ára fog emelkedni, kisebb, de érezhető mértékben fog drágulni a mar­hahús és a szárnyasok húsa is. A rossz terméskilátások és a brazíliai aszály miatt az idén eddig több mint 50 százalékkal drágult a kávé alapanyagának ára, ennek hatására hamarosan Magyarországon is többe kerül­het - közölte a napokban az áru­piaci befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt. ■ B. L. HIRDETÉS 1000 FORINT 1000 FORINTÉRT! '■■■nHl Elójegyzem a és az A Manv/ar Nom70tÍ Rönk 5^:^: /yl lagokat ábrázoló 1000 forintos érmét, névérté­lliavjyai I uai ir\ ff C&AH a \\ ken 1000 forintért Egyúttal jogosultságot szer­UÍi««AaIaa |í ; 1 zek a Na9y magyarok című sorozat további Hivatalos Gmlekpenze darabjaira Háztartásonként egy érme rendelhető! Az Eri k frójé a postaköltsé9 íorint hio8vro309 ■? vKá’N^***’» / Jkl W ■ Sí ailitö Magyar É ímeforgalmazó Kft 1191 Budai- esi ' - > ..i .. W&&*dÉk*ÉL£ltíQtLm. A., // „f T- $ ; A ' í'f'sí >• '"242 Aao*/a-- MT'SOV: 4.' «gjeg,. ff / . IL "VtrSrr Ili i f ■>>Nyfvtart « PR't23 Mm u NAIH 5354970'r Adatait az 1995 «vi 1'9 törvény eiöirísa -aR megfelelően Kezelj* V 'JfF Kérjük, a kitöltött szelvényt küldje vissza az ^^ 7^'’/ ^■'/> *' a HEhIH 9HHbbE alábbi címre Et www.mef.hu Hivatalos ár. 1900,- Ft, de nálunk 1000,- Ftl ____ . ZSzMj. B M vevoszol9alat@mef hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom