Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)
2014-03-09 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 10. szám
2014. MÁRCIUS 9., VASÁRNAP SZTORI 5 Magyar verseket szaval Hollywood videó Irodalomórákon is foglalkoznak az új internetes divattal, ami bejön a diákoknak A humor helyett egyre inkább a költemények kerülnek középpontba azokban a videókban, amelyekben híres színészek közismert szinkronhangjával játszva szavalnak verseket hollywoodi sztárok. Az új internetes őrületet elindító művész eredetileg csak vicces videókat akart, mára azonban az irodalomtanárok is felfedezték a játékban rejlő lehetőségeket. Braunmüller Lajos Napokon belül hihetetlen népszerűséget értek el azok a videók, amelyekben világhírű filmsztárok szavalnak magyar verseket. Azóta, hogy néhány hete a Rambót alakító Sylves- ter Stallone Nagy László versét mondta el egy kiélezett helyzetben a harcmezőn, egymást érik a hasonló felvételek. Sámuel L. Jackson, Sharon Stone, A1 Pa- cino szintén adózott a magyar költészetnek egy-egy szép vers elmondásával. Természetesen nem a hollywoodi sztárok fedezték fel hirtelen a hazai költészetet, hanem épp fordítva: a versek találták meg őket. És aki ebben segített, egy magyar fiatalember. Boldizsár Péter néhány évvel ezelőtt végzett animáció szakon a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME). 2009-ben egy egyetemi feladatot kapott, amely szerint egy meglévő képzőművészeti alkotást kellett más szerepbe helyeznie. „Az volt a feladat, hogy valahogy írjuk át az eredeti alkotás jelentését, valamilyen más kontextusban mutassuk meg. Mivel az animáció szak miatt a film állt hozzám a legközelebb, ebbe az irányba indultam el” - idézi fel a kezdeteket a művész. Az inspirációt egy hangfelvétel adta, amelyen Sinkó László színművész a Csodaszarvas történetét meséli el. A felvételt hallgatva a fiatalembernek azonnal eszébe jutott a Bárányok Hallgatnak című filmből ismert karizmatikus gyilkos, Hannibál Lecter figurája, akinek több epizódban is Sinkó László kölcsönözte a hangját. A vizsgafeladat ezután már nem csupán fejben, hanem csakhamar a valóságban is készen volt. A hangfelvételt szinkronsávként a filmből kivágott képkockákra úsztatva úgy tűnhet, mintha a sorozat- gyilkos interpretálná Benedek Elek meséjét. Az internet furcsa népe ezt a 2009-ben készült videót még nem kapta fel, jóllehet kikerült ez is a legismertebb videómeg- osztóra, a Youtube-ra, és néhá- nyan meg is nézték. Az áttörést néhány hete a Rambo-feldol- gozás hozta el. Ebben a Nagy László versét szavaló Gáti Oszkár hangját vágta a művész a legutóbbi, 2008-as Rambo-film egyik jelenete alá. A rövid jelenetet a 444.hu hírportál kapta fel, majd hamarosan nagyon komoly népszerűségre tett szert. A videót számtalanszor megosztották a facebook-on és a twitteren, és mára néhány hét alatt több mint 700 ezer megtekintést ért el. A videó humora mögött az az ellentét húzódik meg, amely a vers a lét nagy kérdéseit feltevő bizonytalansága és a kérlelhetetlen Rambo karaktere között feszül. „Volt alkalmam később beszélni telefonon Gáti Oszkárral, aki nagyon pozitívan fogadta a klipet, kifejezetten tetszett neki. Ahogy hallottam, Für Anikó is hasonlóan reagált” - mondta el Boldizsár Péter, aki persze közben tovább dolgozott. Egy későbbi videójában A1 Pacino a néhány éve elhunyt Végvári Tamás hangján szavalta el Juhász Gyula Milyen volt szőkesége című versét, Kézdi György hangján pedig a Blöff egyik főszereplője, Alán Ford mondta el a Husztot. Ezek a próbálkozások azonban már nem humorosak, sokkal inkább elgondolkodtatóak, és jobban előtérbe kerül ezekben az eredeti költemények valódi mondanivalója. Ez jellemzi az azóta megjelenő stílusgyakorlatokat, amelyeket már nem Boldizsár Péter, hanem mások készítenek. Sharon Stone - vagyis magyar hangja - az Elemi ösztön képkockáin Kosztolányi Dezső egy versét szavalja, Sámuel L. Jackson pedig Karinthy Frigyes Nem mondhatom el senkinek című versét mondja el hihetetlen átéléssel. Az egyre inkább komolyra váltó videókat mára irodalom- tanárok viszik be órákra, és ennek segítségével próbálják a verseket közelebb vinni a diákokhoz. Több visszajelzést kapott Boldizsár Péter maga is, hogy munkái hatására kerültek elő a kissé már poros verseskötetek a nézőknél. „Eredetileg nem volt semmiféle népnevelési célom, csak humorosnak tűnt a szinkronnal való játék” - meséli a művész, aki szerint jó szinkronhangok nélkül nem ért volna el ekkora sikert. „Olyan figurákat kerestem, akik már beépültek a köztudatba. Rambo karakteréhez például az idősebbek is könnyedén társítják Gáti Oszkárt. Ma már nem lenné ilyen egyszerű dolgom, jelenleg rémes a magyar szinkron, amely sokat veszített szakmai értékéből. Kevesebb a karakteres hang, és gyakoriak a fordítási hibák is” - véli Boldizsár Péter. Szaporodó videók az internet ideális terepe a hasonlóötletek, vagy ahogy gyakran nevezik őket, a mérnek terjedésének. A mérnek, vagyis a kulturális gének fogalmát Ri- chard Dawkins brit biológus alkotta meg 1979-es Az önző gén című művében. Az akkor csak példaként felhozott ötlet szerint a kultúra alapegységei, az ötletek, elgondolások, a népmesék alapelemei vagy a filmes klisék éppúgy terjednek, mint az élővilággénjei. A tudományos világ által azonnal vizsgálat alá vett, és számos további munkát inspirált mém-elmélet szerint bizonyos gondolati sémák - például a halál utáni élet ötlete, egyes szimbólumok, a Móric- ka-viccek, vagy akár a vicces videók - amennyiben sikeresnek bizonyulnak egy-egy kulturális közegben, éppúgy másolódnak, terjednek és később önállófejlődésen mennek keresztül, mint az élőlények az evolúció során. A több milliárd embert összekötő internet ideális közeg a valamilyen okból érdekes - hasznos, vicces, vagy felháborító, és sok esetben hamis - információk gyors terjedéséhez, ezzel a rendszer rendkívül kedvez a mérnek terjedésének. Gyanútlan lakók és besurranó tolvajok BETÖRTEK az új lakókhoz - meséli rados virág szomszédasz- szonyom valamelyik délelőtt. A két bérlő egyetemista, ezen a héten költöztek be a lakásba, amelyet előtte a tulajdonos baráti segítséggel maga újított fel. Volt tehát cipekedés, pakolászás hosszú heteken keresztül, aztán a két srác lépcsőzött fel-alá a dobozaival, találkoztam is velük a folyosón. szóval nem volt két napja, hogy elvackolódtak, azonnal benyomta valaki a folyosóra nyíló ablakot. Az akciót egy drága laptop és egy pár cipő (biztosan az tetszett meg a tolvajnak) bánta. Szegény srácok!- sápítoztam. Hiába volt a vádi új, biztonságos, hevederzáras ajtó, az ablak védtelen maradt. A tulaj rögtön meg is rendelte rá a rácsot. nem vitás, kifigyelték őket- állapítottam meg. Ez így működik. Csakúgy, mint az idős embereknél, akik még inkább veszélyeztetettek a rablókkal szemben. Egyszer a nagyanyám is gyanútlanul beengedett magához két ál-vízvezetékszerelőt. Amíg az egyik kihívta a fürdőszobába nagymamát, a másik elemelte a nappaliból az aranyékszereket és 70 ezer forintot a fiókból. Én intéztem a feljelentést, beszélgetés közben elárulva a detektívnek, hogy a nagymamám a falba tudná verni a fejét. Önmagát hibáztatja: hogy történhetett meg ez éppen vele, aki mindig annyira óvatos? A nyomozó a fejét csóválta: itt igazán nincs helye az önvádnak, hiszen nem a meglopott ember a bűnös, hanem az, aki meglopja őt. (Persze, a tettesek nyomát bottal üthették.) egyébként tényleg elképesztő, mennyire gyanútlanok vagyunk, amikor pedig elővigyázatosnak kellene lennünk. Ami azért fura, mert ez egy alapvetően bizalmatlan társadalom. Ismerőseinkben, barátainkban, rokonainkban gyakran kételkedünk, mindenféle gaztettet feltételezünk róluk, szőjük róluk a légből kapott összeesküvés-elméleteket; de ha idegenekről van szó, képesek vagyunk engedelmes bárányokká változni. Vajon miért mondunk nehezebben nemet valakinek, aki csak úgy becsönget az ajtónkon? sosem felejtem el, amikor újságíróként a fotós kollégával riportot vettünk fel egy házban, amely a szemközti téren épülő komplexum résfalának kialakítása miatt megrepedezett. Csak úgy találomra megnyomtunk egy kapucsengőt valakinek a nevénél, aki minden további nélkül beengedett minket. Nemcsak a házba, hanem a lakásába is. Még igazolványt sem kért tőlünk. És ez megtörtént más helyeken, más házaknál, más lakókkal. Pedig mi szintén lehettünk volna ál-médiamunkások. évekkel ezelőtt az én lakásomból is elemeit egy besurranó egy laptopot: Ráadásul nem az enyém volt, hanem a barátomé, aki nálam töltötte az éjszakát. Amikor reggel felébredtünk, a bejárati ajtót félig nyitva találtuk, az üres laptop-táska pedig ott hevert a kövön. Akkor egyszer nem fordítottam el a kulcsot éjszakára a zárban. azóta duplán éberek vagyunk: férjemmel gondosan bezárkózunk. Jól tesszük. Pár hónapja, amikor hajnaltájban kimentem inni egy kis vizet, látom ám, Kovács Robinál első a család Két gyereke mellett sokat dolgozik a egykori „kölyök- idős” Kovács Robi, aki a tévébe is visszatérne.- Jól megy a Görbetükör Színi Társulat?- Igen, ez a büszkeségem, én hoztam létre: ebben krea- tívkodhatok, én döntöm el, milyen darabot és milyen díszlettel állítunk színpadra. A szövegkönyvet is én írom. Egy-egy ilyen darab akár több évig fut országosan, több művelődési házzal vagyunk kapcsolatban. Emellett szabadúszó színészként több társulatban is játszom. Rengeteg színpadi műsort levezettem szpíkerként, mostanában pedig ceremóniamester vagyok esküvőkön. Nem vőfély, nem verselő ember, viszont én fogom össze az egész rendezvényt. Tanítani is szoktam: Vácott drámacsoportot tanítok, Pesten táncot, nyáron meg táboroztatok. Munkamániás, de egyben hedonista ember is vagyok, sok a fellépés, de nem lenne jó, ha minden estém foglalt lenne.- A családra is jut idő?- Ötéves a kislányom, tízhónapos a fiam, így ha akad három üres nap, tudom élvezni. A lányom már kétéves kora óta szeret szerepelni, mindig meg kell tapsolni, ha bemutat valamit. Én nem bánnám, ha más szakmája is lenne, a színészet pedig örömfaktor lenne neki.- A tévézésre lenne energia?- Az életforma volt, de nem emészt, ha nem vagyok képernyőn. Vannak terveim. Gyerekeknek szeretnék játszani, játszva tanítani. De a kereskedelmi tévék nem túl nyitottak, esetleg a közszolgálat lehet rá vevő. A magyar nyelv ápolásával kapcsolatban kitaláltam egy jópofa vetélkedőt, ebből is lehet valami. ■ K. Cs. hogy nyomódik le a kilincs. Valaki be akart jönni. Riasztom a férjemet - ő rögtön ugrott ki az ágyból, mint az őrült, két emeleten át üldözte a tolvajt, aki végül frissebbnek bizonyult, és beleveszett a sötétbe. előfordul, hogy valaki felcsenget a kaputelefonon. Múlt héten egy kásás hang egy ilyen-olyan bácsit keresett, aki állítólag nagyot hall, hiába csönget neki. „Na, én nem ismerem a bácsit - közöltem a kásás hanggal -, és magát sem, sajnálom, de nem engedem be.” A pasas beleböfögött a beszélőbe, hogy megérti, de nem volt különösebben megrendülve. Nyilván tudta, egy másik lakó biztosan be fogja engedni.
