Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)
2014-03-27 / 72. szám
KÖZÉLET Amerikai gázt akar az Európai Unió csúcs Az energiapolitika volt a transzatlanti fórum egyik fő témája - Érzékeny téma a GMO-s élelmiszer A krími válság, illetve az EU Oroszországtól való energia- függőségének csökkentése voltak a fő témái a tegnapi EU-USA csúcstalálkozónak. Barack Obama és az uniós vezetők kihangsúlyozták: az EU és az USA egységes a Moszkvával szembeni fellépésben, és továbbra is koordinálják az esetlegesen bevezetendő újabb szankciókat Oroszországgal szemben. Tar Gábor „Könnyebbé válhat az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjának engedélyezése, ha az EU és az Egyesült Államok megköti a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségről (TTIP) szóló megállapodást” - közölte Barack Obama a tegnapi brüsszeli EU-USA-csúcstalál- kozót követő sajtótájékoztatón. A 2009 elején hivatalba lépett amerikai elnök első brüsszeli látogatásán elsősorban az ukrán helyzetről, illetve annak energiapolitikai következményeiről tárgyalt a mindössze alig több mint egy órás megbeszélésen Hermán Van Rompuy-jel, az Európai Tanács elnökével, illetve Jósé Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság vezetőjével. Az amerikai LNG európai exportjának engedélyezésének megkönnyítése a krími válság miatt vált különösen sürgetővé az EU számára. Az unió ugyanis egyre nagyobb mértékben kívánja függetleníteni energiaellátását Oroszországtól, miután Moszkva a nemzetközi jogot és Ukrajna teEU-USfl kereskedelem (termékek, milliárd dollár) ■ EU-export Ml EU-import FORRÁS: US DEPARTMENT OF COMMERCE Jósé Manuel Barroso, Barack Obama és Hermán Van Rompuy a soros EU-USA csúcstalálkozón, Brüsszelben rületi integritását megsértve an- nektálta Krímet. Jelenleg Oroszország biztosítja az EU olaj- és gázellátásnak mintegy harmadát, a gázszállítások 40 százaléka pedig Ukrajnán keresztül történik. Az amerikai cseppfolyósított földgáz európai exportjának engedélyezéséhez az amerikai energiaügyi minisztérium igen hosszadalmas eljárása szükséges minden olyan ország irányába, amelyek nem kötöttek szabadkereskedelmi megállapodást az USA-val. A szabadkereskedelmi térség kialakítását is célzó TTIP-megállapodás megkötése ebből a szempontból megoldást jelentene, azonban kérdés, mikor fejeződhetnek be a Washington és Brüsszel között 2013 júniusában megkezdett TTIP-tárgyalások. Tavaly nyáron mind az uniós, mind az amerikai illetékesek azt közölték, hogy 2014 végére megszülethet a megállapodás. Az utóbbi hónapokban a tárgyalások lezárásának idejére már nem hangoztak el bejelentések, csupán annyit közöltek a felek, hogy remélik, idén jelentősen előrehaladnak majd a tárgyalások. Egyes értesülések szerint az uniós vezetők most már a 2015-ös aláírást tűzték ki célul. Az EU és USA közötti megállapodással a vüág legnagyobb szabadkereskedelmi térsége jönne létre, miután az unió és az Egyesült Államok együttesen a globális GDP közel felét teszik ki, illetve a világkereskedelem harmadát is lefedik. Az LNG európai fogadásához azonban a megfelelő infrastruktúrára is szükség lenne, kiépítése akár több évet is igénybe vehet. Eddig négy TTIP-tárgyalási fordulót tartottak a felek, a legutóbbit két hete, amelyen csak korlátozott előrelépést értek el a vitás kérdésekben. Nem a klasszikus kérdés, a vámok csökkentése a fő vitatéma, miután a tarifák viszonylag alacsonyak (bizonyos védett szektorokat nem számítva a legtöbb terméknél négy százalék körüli a vámszint), hanem a különböző kereskedelmi szabályozások, műszaki előírások harmonizálása. Utóbbiak miatt valójában a céOroszország magára maradt Oroszország magára maradt, miközben az Európai Unió és a NATO tagjai egységet mutatnak - jelentette ki Barack Obama a brüsszeli csúcstalálkozót követő sajtó- tájékoztatón. Az amerikai elnökrámutatott, hogy Oroszország azokat az alapelveket vette semmibe, amelyre az európai béke és biztonság rendje épül, a határok sérthetetlenségének, az államok szuverenitásának és függetlenségének elvét. Obama világossá tette, ha Oroszország tovább halad ezen az úton, akkor az orosz gazdaság is egyre súlyosabb következményekkel lesz kénytelen szembenézni. gek akár 20 százalékos vámnak megfelelő teherrel is szembesülhetnek. Különösen az autóipart érintik érzékenyen az eltérő biztonsági és környezetvédelmi előírások. Utóbbiak miatt a mindkét piacon jelen lévő gyártóknak teljesen más autót kell előállítaniuk, ami komoly pluszköltséget jelent számukra. A legvitatottabb kérdésnek az számít, hogy miként szabályozzák az amerikai génvagy hormonkezelt élelmiszerek EU-ba történő exportját, amelyek terén az amerikainál szigorúbb élelmiszerbiztonsági előírásokat tart érvényben az unió. Barack Obama, illetve a két uniós vezető a tegnapi sajtótájékoztatón egyértelművé tették: az USA és az EU egységes az Oroszországgal szembeni fellépésben. Ha Oroszország további lépéseket tesz Ukrajna destabilizálása terén, akkor Brüsszel és Washington a korábbiakhoz hasonlóan koordinálja azokat az intézkedéseket, amelyek már komolyabb gazdasági szankciók bevezetésére vonatkoznának. Úgy tűnik, a krími válság ismét megerősítette a transzatlanti kapcsolatokat, amelyeket igencsak megtépázott a tavalyi amerikai lehallgatási botrány. A mostani tárgyalás utáni sajtótájékoztatón csak érintőlegesen esett szó a kérdésről. A New York Times tegnapi számának értesülése szerint a Fehér Ház javasolni fogja a héten, hogy törvényben korlátozzák a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtési gyakorlatát, amelynek titkos működési rendszerét az NSA Moszkvába szökött egykori munkatársa, Edward Snowden tette nyilvánossá. HÍRSÁV Péntektől drágul a benzin és a dízel is emeli bruttó 2-2 forinttal a gázolaj és a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mól Nyrt. - értesült piaci forrásokból az MTI. Az árváltozást követően a gázolaj Uterenkénti ára 420-421 forintra, a benziné 409-410 forintra nő. A Mól legutóbb 4 forinttal csökkentette a gázolaj és 2-vel a benzin árát. ■ MTI Varga: másképp menne a kasszacsere A NEMZETGAZDASÁGI MirŰSZtérium ma már máshogy futna neki az online kasszák bevezetésének - mondta a Heti Válasznak adott interjújában Varga Mihály, aki a vártnál lassabb indulást azzal magyarázta, hogy tízezer kassza körülbelül egymilliárd forintba kerül, ekkora tételt ritkán tud egyetlen gyártó egymaga finanszírozni, s a forgalmazóknak sem volt ennyi forrásuk. A tárcavezető arról is beszélt: nem tartaná jónak, ha az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) is a jegybankba olvadna. ■ MTI Az állam megveszi az Antenna Hungáriát tranzakció Az állam visszavásárolja az Antenna Hungária műsorszóró vállalatot francia tulajdonosától. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerdai közleménye szerint a száz százalékos részvénycsomag megvételéről írt alá adásvételi szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) kizárólagos tulajdonában álló NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. a francia műsorszóró szolgáltatást ellátó TDF S. A. leányvállalatával. A szerződés értelmében az AH május 30. napjával a kormányzati informatikai és távközlési üzemeltetést, valamint szolgáltatást ellátó állami társaság, a NISZ tulajdonába kerül. A tranzakció magában foglalja a részvényátruházást és a TDF által az AH részére nyújtott tulajdonosi kölcsön kiváltását: összesen 55,9 milliárd forintra értékeli az AH-t, amelynek módosított értékvesztés és adózás előtti eredménye a megszűnt analóg tv-sugárzást kivéve a március 31-én záruló pénzügyi évben 5,59 milliárd forint (körülbelül 18 millió euró). ■ MTI jn*' ■■ ■ yU.V t'l*. iMjESV.Klikkné Horváth Cecília mkl I IP Klikkné Horváth Cecília 1972 óta él Balatonbogláron. '"V A Bánkcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet tagjaként, oknyomozó, tényfeltáró és felvilágosító tevekenysé W. fl gükkel a devizahitelesek érdekelt képviselik, immár i lsükét éve. A megoldás, felelősségre vonás markáns képviselője. Céljaik elérésében találtak meghallga- | I fásra a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt részéről, felkarolva ezt a problémát. jLf‘‘W “ ÁL- T. Jj ■ r ’ \ •---WL ‘ ‘‘i 1 / 1‘í v.
