Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)
2014-03-27 / 72. szám
4 2014. MÁRCIUS 27., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Akit a friss kenyér illata megcsapott védjegy program A magyar pékek érdekeit, a hazai munkaerőt is védené a pékszövetség somogyi elnöke Septe József: „Útjára indítottuk a védjegy programot, amely a vevőket segíti” „Magyar kenyeret magyar pékségből a magyar családok asztalára.” Ezzel a szlogennel indította útjára a Magyar Pékség Védjegy programot a Magyar Pékszövetség. Amelynek két éve somogyi elnöke van, akit több mint tízszer ennyi ideje csapott meg a friss kenyér illata. Márkus Kata- Hogy nap mint nap érezte, a több mint két évtized alatt nem unta meg a friss kenyér ízét, illatát? - kérdeztem Septe Józseftől, a Magyar Pékszövetség elnökétől.- Csak rám kell nézni! - válaszolta. - Ezt nem lehet megunni. A mai napom például úgy kezdődött, hogy reggel hat óra körül bementen az üzembe, ahol éppen akkor sült ki a friss nagy kifli. Hát lehet ennek ellenállni? Úton Kaposvár felé persze, hogy megettem egyet az autóban.- Pontosan mikor és hogy kezdődött a friss kenyér és az Ön ilyen jellegű „kapcsolata"?- 1992-ben kibéreltem a nagybajomi pékséget úgy, hogy gyakorlatilag semmit nem tudtam a szakmáról, csupán gyerekkorom óta érdeklődtem iránta. Kisgyerekként gyakran lógtam a falubeli péknél, s néztem, hogy készül a mindennapi. Ám Bajomban csak úgy kaptam meg a pékség bérleti jogát, hogy be kellett vállalnom, másnapra is lesz friss kenyér, kifli, fonott kalács a faluban. Akkor vettem föl azt a péket, aki korábban is ott dolgozott a pékségben. így már bevállaltam, lesz másnapra friss kenyér. Ő sütötte a kenyeret, én meg tanultam tőle. Akkoriban egy személyben voltam pék, rakodó, áruszállító és kereskedő. A kis, 80 négyzet- méteres pékségből Nagybajomba és a környező településekre szállítottam kenyeret először személyautóval, majd tehergépjárművel. Aztán elkezdtem bővíteni a pékséget, persze mindig hitelből, itthon és Olaszországban is vásároltam használt gépeket. Most ott tartunk, hogy a régi kis üzem 1200 négyzetméteres, s megközelítőleg háromszázan dolgoznak a cégnél. Sok olyan dolgozóm van, aki a kezdetektől velem van.- Az egyre nagyobb üzemekben készülő egyre több terméknek azonban új piacot is kell találni. Ami manapság nem köny- nyű feladat.- A multikhoz nagyon nehéz bejutni, aztán ha bejutottál, akkor nagyon nehéz bent maradni. Tulajdonképpen kizárólag alacsony árral lehet ezt a piacot meghódítani. Mi azonban eljutottunk odáig, hogy mindenáron nem akarunk bejutni erre a piacra. A költségek folyamatosan növekednek, így aztán ahova csak olyan áron tudnánk bejutni, hogy veszteséget termelünk, azt nem engedem. Nálunk minden ember be van jelentve, akik tisztességes körülmények között dolgoznak, s ennek magasak a költségei és rengeteg a járuléka. S azt is nagyon fontosnak tartom, hogy az emberek - ha nem is túl sok fizetést kapnak, mert ez most nem az az ágazat, ahol bővelkedni lehet sem a dolgozóknak sem a tulajdonosnak -, mindig pontosan kapják meg a fizetésüket.- A húsz év alatt egyszer sem csúszott a fizetésekkel?- Emlékezetem szerint nem.- Egy kicsit visszatérve a multikhoz: ha csak olcsó árakkal lehet bejutni erre a piacra, akkor annak is megvan a veszélye, hogy a nagy olcsóság a minőség rovására megy.- A multik nagy része nem minőséget, hanem mennyiséget kér. Mi sokat szállítunk a falvakba, ahol szeretik az emberek a jó kenyeret. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nálunk mindig minden klappol. Előfordulnak bizony problémák, ám ezek közül talán a legnagyobb, hogy nincs szakember utánpótlás. Rengetegen elmennek külföldre dolgozni, s azt kell, hogy mondjam, meg is értem őket. Ma Magyarországon sajnos nem lehet többet fizetni az embereknek. Ugyanabból az alapanyagból dolgozunk, mint külföldön, amelyek ugyanannyiba kerülnek, mint kint, és külföldön háromszor-négyszer annyi egy-egy kész termék. Egyetlen dologban van differencia: külföldön magasabb a munkadíj.- Ez is oka annak, amit mondott: ez ma nem egy sikerekben bővelkedő ágazat?- Ez az ágazat most a létéért küzd. A sütőipari cégek 90 százaléka nem nyereséges. A multik mesterségesen leszorítják az árakat, nem tudjuk magasabb áron értékesíteni az árunkat. S ezt a helyzetet a multik maximálisan kihasználják. Aztán legalább ilyen nagy gondot okoz, hogy 400-600 közötti albán pékség van az országban, amelyek a magyar pékek elől veszik el a piacot. Valamit tehát tennünk kell. Ezért indítottuk útjára a Magyar Pékség Védjegy programot. A pékszövetség ezzel a kezdeményezésével igyekszik segítséget nyújtani a vásárlóknak az eligazodáshoz. A védjegyet ugyanis kizárólag magyar tulajdonú pékségek kaphatják meg, ami egyben garancia arra nézve is, hogy kiváló minőségű alapanyagból készült kiváló minőségű termékek kerülhetnek csak a polcokra. S ha az ilyen sütödékből származó termékeket vásárolnak, azzal a fogyasztók hozzájárulnak hazánk gazdaságának élénkítéséhez, munkahelyek megtartásához és teremtéséhez, magyar családok megélhetéséhez.- S ezek a termékek már egyre inkább a régi kovászos technológiával készülnek. Ha több mint húsz évvel ezelőtt jó volt a kovászos kenyér, s most egyre több pékség tér vissza erre a technológiára, akkor miért volt szükség arra, hogy közben mindenféle adalékanyagokkal készült kenyerek kerüljenek az emberek asztalára? Septe József 1961-BEN SZÜLETETT Kaposváron. HAT ÉVES KORÁIG Somogyszil- ben lakott. AZTÁN KAPOSVÁRRA KÖLTÖZTEK, majd a Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. 1985-ben diplomázott az akkori Mezőgazdasági Főiskolán mezőgazdasági üzemmérnökként, egyben lovas edzői képesítést szerzett. GYAKORNOKKÉNT a mernyei tsz-hez került, majd a vései tsz-ben volt kerületvezető agro- nómus. 1991- től növénytermesztési ágazatvezető már a Kaposvári Egyetemen. 1992- TŐL vállalkozó, kibérelte a nagybajomi pékséget. Egy év múlva megvette, s a következő években hitelre megvásárolta a marcali kenyérgyárat, aztán a nagyatádit, végül a komlóit. MEGKÖZELÍTŐLEG 300 EMBER dolgozik a cégénél, ötven teherautójukkal 1200 helyre szállítanak Somogy, Tolna, Zala, Baranya megyékben.- A kovászos kenyér egy picit laposabb, kevésbé tetszetős volt. A másik technológiával készült magas volt, sokkal szebb, nagyobb, szebb színű és elegánsabb, mint a hagyományos kenyér. Amire egyre nagyobb volt a vásárlói igény, s ehhez igazodtak a pékségek is. Annak idején mi is megtaláltuk a megfelelő embereket, a megfelelő kemencét az új típusú kenyér készítéséhez, amit szintén banki hitelre vettem meg. Itt érdemes megjegyezni, hogy arra is emlékszem: a banki hitel kamata harmincnyolc százalék volt akkor, amikor az osztrák, valamint német vállalkozások mindösz- sze egy-két százalékra kaptak hitelt.- Aztán most megint a kovászos termékekre van inkább igény.- Az emberek szeretnének az egészségesebb táplálkozás irányába elmozdulni. S mi természetesen most is igazodunk a potenciális vásárlóink igényeihez.- A havi nyolcezer kilométernyi autózás ennek is az eredménye?- Igen. Meg annak is, hogy a pékszövetség székhelye Budapesten van, ahova egy héten egyszer biztosan fel kell mennem.- Ezt az időt pedig nyilván a családtól kell elvenni.- A feleségem, a szüleim is a kezdetektől támogattak. Sokat el kellett viselniük, sokszor éjszaka kellett mennem, mert ebben a szakmában nincs karácsony, húsvét, ünnep, ugyanis akkor is el kell látni a kórházakat, idősotthonokat, boltokat. És sajnos a lovakra sem jut annyi idő, amennyit szeretnék. Mert lótenyésztő szakon is végeztem, s a ló szeretete megmaradt. A tervek közt szerepel, hogy a nemzeti lovas programhoz kapcsolódva lovas iskolát is kialakítunk, ami talán 2015-re elkészül.- S lesz, aki mindezeket tovább viszi?- Egyelőre csak remélem. Bár mindkét gyerekemet érdekli a dolog, egyelőre tanulnak, még nem tudni, mit terveznek.- Önnek vannak még tervei?- Nekem amúgy legalább hatvan éves koromig megvannak a terveim, hogy kellene ezt a céget fejleszteni. Annyi bizonyos, olyan komoly céget szeretnék átadni a gyerekeimnek, ami nem adóságokkal terhelt, jól felszerelt. De azt is tudom, hogy minden lépcsőfokot végig kell járniuk, ahogy annak idején én is végigjártam. Ugyanis az akkori tapasztalataimból ma is naponta levonom a következtetéseket. Ma már tudom, más lett volna, ha csak cégeket vásárolok. Én viszont magát a szakmát is megtanultam, és mindig vásároltam, de mindig hitelből, amiket pontosan vissza kellett fizetnem. Mert a vállalkozói világban csak egyszer hibázhatsz, s akkor vége a dalnak. Azt gondolom, talán olyan nagy hibát nem vétettem a több mint két évtized alatt, amitől ne lennék hiteles. Tóth Eleonórát jelölték Kaposváron a Kaszás-díjra A kaposvári csiky Gergely Színház művészei Tóth Eleonórát szavazták a Kaszás Atti- la-díj jelöltjei közé. A díjat 2008- ban a magyar kultúra napja alkalmából alapították, hogy a magyar ajkú színművészek méltó szakmai és emberi elismerésén túl Kaszás Attila szellemi hagyatékát se hagyják feledésbe merülni. Az elismerést az a színművész kaphatja meg, aki a jelölését megelőző évadban kiemelkedő művészi teljesítménye mellett jelentős közösségépítő szerepet is vállalt. A Kaszás Attila-díjról a színházi szakma dönt, az első fordulóban minden magyar nyelven játszó, állandó társulattal bíró teátrum választhatott a tagjai közül valakit, aki aztán az országos fordulóba kerül, ahol a jelöltek maguk közül voksolnak arra a háromra, akik közül végül a közönség kiválaszthatja a nyertest. Az idén 38 művészt neveztek meg az egyes színházak, s a második fordulóba Tóth Eleonóra mellett egy másik kaposvári legenda is bekerült: a Csiky- ben 1965 és 1978, majd 1980 és 1994 között játszó Kossuth- és lászai-díjas érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját, Pogány Juditot a budapesti Örkény Színház társulatának tagjai tartják érdemesnek a díjra. ■ A. V. A másság elfogadása nem lehet kényszer cigányfiúk A zenével megérintik szakmailag és érzelmileg a társadalom lelkét A másság elfogadásának elősegítésén dolgoznak a 25 éves Cigányfiúk A 25 éves jubileumot ünneplő Barcsi Cigányfiúk Együttese nosztalgiázva gondolt az elmúlt negyed évszázadra. Az 1989-ben annyit tudtak: szerettek zenélni.- Nekünk is voltak példaképeink, hiszen 25 éve komolyabb csapatok zenéltek, rájuk néztünk fel - mondta ifjabb Bokor József. - Az autentikus zenét próbáltuk elsajátítani, amiben kiemelt szerepet kapott a gitár, tambura, ceglédi kanna, fakanál. Az együttes bejárta Európát, a cigány kultúrát a zenével vitték mindenfelé. Muzsikájuk, üzenetük közben észrevétlenül épült be a többségi társadalom tudatába. Büszkék arra, hogy Barcson volt az ország első cigány folklór fesztiválja, de a rasszizmus eUe- ni filmhetet is ők nyitották meg Franciaországban. Az ünneplés után roma és nem roma gyerekek közösen ropták a táncot a művelődési ház szervezte táncházban, a talpalávalót természetesen a Barcsi Cigányfiúk Együttese húzta. Egy másik teremben játszóház kezdődött, és párhuzamosan zajlott az így is lehet élni - a másság elfogadása című kerekasztal beszélgetés.- A másság kérdését spirituálissá kell tenni, mert ha az emberben nincs meg az az érzés, hogy más is értékes, akkor nem tudja azt értéket hordozó emberként sem elfogadni - emelte ki Bogdán Péter esélyegyenlőségi referens. - Vigyázni kell, nem szabad kikényszeríteni a másság elfogadását, mert meg kell, hogy érintse az ember lelkét. Olyan ez, mint a szerelem: ha a többségi társadalom tagjai elfogadják a másságot, akkor azt magukévá fogják tenni. Ahogy a megjelentek megegyeztek: a világ nem fekete és fehér, inkább az arany középutat kell megtalálni. ■ Jeki Gabriella k k
