Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)

2014-03-04 / 53. szám

4 2014. MÁRCIUS 4., KEDD Somogybán ötvenen már biztosan indulhatnak a választásokon ► Folytatás az 1. oldalról Hétfő délután négyig adhatták le ajánlóíveiket az április hato­dikai országgyűlési választáso­kon egyéniben indulni akaró je­löltek, akiknek legalább ötszáz választói ajánlást kellett össze- gyűjteniük két hét alatt. Miután a korábbiakkal ellentétben egy személy akár több jelöltet is tá­mogathatott, ráadásul az érvé­nyes ajánlások számát is csök­kentették, borítékolni lehetett, hogy sokkal többen akarják majd megméretni magukat, fő­ként, hogy a képviselő-jelöltség egymillió forintos állami kam­pánytámogatással jár, ami egyes szakemberek szerint visszaélé­sekhez vezethet - négy éve a hat somogyi választókerületben 26 jelöltnek sikerült összegyűjteni az induláshoz szükséges kopop- tatócédulát. Most függetlenként hárman, 31 párt színeiben pedig 78-an próbálkoztak, s a rengeteg formáció közül tizenhétnek hét­fő estig sikerült legalább egy je­löltet „célba juttatnia, négy párt, illetve szövetség - a Fidesz- KDNP, az MSZP-Együtt-PM-De- mokratikus Koalíció-Liberáli­sok, a Jobbik és némi meglepe­tésre az Új Magyarország Párt - mind a négy egyéni választó- kerületben nyilvántartásba tud­ta venni aspiránsait. A választá­si bizottság hétfő esti döntésével Kaposváron már 16-an vallhat­ják magukat képviselő-jelöltnek, s négyen adták még le az ajánló­íveket, Barcson 14 név biztosan felkerül a szavazólapra, s még nyolcán odaérhetnek, Marcali­ban hat jelöltről döntött a bizott­ság, de még 14 hátravan, míg Siófokon 14-en már képviselő-je­löltnek mondhatják magukat. A nyilvántartásba-vételről csütör­tök délutánig döntenek a válasz­tási bizottságoknak. Somogybán eddig két jelöltet utasítottak el, mindkettőt Marcaliban. ■ A. V. A fonyódi lesz a leghosszabb fövenystrand ► Folytatás az 1. oldalról A fóvenyesítést a vízügy is tá­mogatja, hiszen ez a törekvés se­gít visszaállítani - ha csak cse­kély hányadban is - a tó erede­ti állapotát, s minden újabb fóve- nyes partszakasz egy kicsit nö­veli is a tó mederterületét és se­gíti a víz öntisztulását. Balaton- lelle néhány éve egy egész stran­dot lídósított homokkal, de nem a szárazföld, hanem a tó medré­nek terhére, a partvédőmű előt­ti részt feltöltve a Balaton me­deranyagával. Hídvégi József fo­nyódi polgármester azt mondta: a központi strand 440 millió fo­rintba kerülő megújításának ré­szeként készül el a nyárra a Ba­laton leghosszabb, csaknem két­száz méteres fövenyes strandja. Hozzátette: több évig folyt a ter­vezés, nem volt egyszerű a ha­tóságokat meggyőzni. Hídvé­gi úgy véli, az egész déli part at­tól lenne szép, ha tele lenne föve­nyes partszakaszokkal. A Bala­ton a partra viszi a hordalékát, s könnyebb összeszedni így, mint a kövek közül. A lídóhoz kétezer köbméter bevizsgált homokot szállítanak a strandra. ■ F. I. MEGYEI KÖRKÉP Heti százhúsz kilométer a zenéért felvételi Kaposváron kerestek tehetségeket a Snétberger-központ munkatársai Hatan jelentkeztek a Snétberger-központ kapos­vári felvételijére: akiben a tanárok fantáziát látnak, áp­rilistól a világhírű gitármű­vész felsőörsi tehetségköz­pontjában tanulhat a legjobb hazai zenepedagógusoktól és művészektől. Vas András- Kicsit magas a C-je, húzz raj­ta egy kicsit! - szól a zongoránál ülő zenetanárnő, s Bogdán Nor­bert készségesen igazít a hang­szerén. - Most fújj egy üres G-t!- hangzik az újabb ukáz, mely után aztán hamarost felcsendül az orosz zeneszerzőtől, Glinká- tól a Vocalise. A 14 éves csökölyi fiú máso­dikként lép a kaposvári zeneis­kola színpadára, hogy bizonyít­sa, érdemes a Snétberger-köz­pont április közepén induló idei kurzusának egyik helyére. A ze­nei tehetségek számára az esz­tendő során 12 hetes képzést nyújtó felsőörsi központ - melyet a világhírű gitárművész, Snét- berger Ferenc hozott létre - 2011 óta fogadja a 12-20 év közötti hátrányos helyzetű, tehetséges roma fiatalokat, világszínvona­lú oktatással egybekötött men- torálással indítva el őket a zene világ meglehetősen rögös útjain.- Ha elrontod, kezd nyugod­tan újra - bátorítja a meglehe­tősen elfogódott csökölyi ifjút a központ egyik mentora, aki ké­sőbb kamerával rögzíti a pro­dukciót. Melyet aztán zenetaná­rok értékelnek, s elemeznek ki, majd javaslatot tesznek az eset­leges felvételre - a végső döntés előtt - melyet, ha szükséges, a vagyoni helyzetet ellenőrzendő, családlátogatás is megelőz - ter­mészetesen Snétberger Ferenc is megnézi az összes felvételt. A legjobb hazai művészektől tanulhatnak azok a somogyi fiatalok, akik bejutnak a tehetségközpontba- Ha valaki nagybőgős, csel­lista vagy dobos, nagyobb esély- lyel indul - mondja Ignácz Mar­git mentor-animátor -, a ritkább hangszereken játszókból keve­sebb akad. Ahogy lányból is: a jelentkezők nagyobb része fiú, s a legtöbben gitárosok. Ha így nézzük, Bogdán Nor- bertnek jobbak az esélyei az át­lagnál, s bár csökölyi fiú az elő­adása után megemlít néhány apróbb hibát, láthatóan elége­dett a produkciójával.- Még csak három éve klari- nétozom - magyarázza -, az is­kolában furulyáztam, s taná­rom javasolta, hogy jöjjek be Ka­posvárra a zeneiskolába. Min­denképpen fafúvóson szerettem volna játszani, így választottam a klarinétot. Melyért hetente kétszer hat­van kilométert utazik falujá­ból a megyeszékhelyre, s bízik benne, áprilisban már mesz- szebb, egészen Felsőörsig kell majd mennie. Az észak-balato­ni faluban ugyanis három he­tes programmal kezdődik meg az idei kurzus, hogy aztán a ki­választottak nyáron hat, ősszel pedig újabb három hétig dol­gozhassanak a központ mun­katársaival.- Nem alapfeltétel a zenei kép­zettség - teszi hozzá Ignácz Mar­git -, a mentoráltak között akad­nak zeneiskolás diákok, de au­todidakták is, akik a kottát sem ismerik. Őket természetesen ez irányban is segítjük. A kurzus hetei alatt a fiataloknak csak a zenére kell koncentrálniuk, a heti két kötelező zeneóra, vala­mint a szolfézs mellett folyama­tosan játszhatnak, zenekarokat alapítanak, jammelnek. S akik­ben komoly fantáziát látnak a tanárok, egy évvel később visz- szatérhetnek. Ahogyan például Palásti Máté, aki harmadik éve mondhatja magát snétbergeres- nek, s hogy érdemes foglalkoz­ni vele, bizonyítja a két felvételi­ző közötti üresjáratban: fergete­ges flamenco-előadást rögtönöz a várakozóknak. A kaposvári Kovács Kriszti­na eközben csak reménykedik, hegedűjátéka elnyeri a felvéte­liztetek tetszését, s így ő lehet az első somogyi, aki lehetőséget kap, a kurzus során fejlessze tu­dását. Elsőként - zongorakísé­rettel - a Magyar táncok szólal meg Brahmstól a hangszerén, majd egy modernebb darab kö­vetkezik.- Szóló nincs? - érdeklődik a játékát kamerázó mentor, ami­kor végez, majd azonnal meg­nyugtatja a kérdés hallatán el­piruló lányt. - Semmi baj, nem kötelező. Nem volt ez rossz.- Nagyon izgultam - mondja a tizenhat éves kaposvári pró- bázó, immár letéve hangszerét. - Nyolc éve kezdtem hegedülni, de akadt négy év, amikor nem vettem komolyan, csak tavaly nyáron feküdtem rá igazán. Hogy ez mire lesz elég, csak később derül ki. Ha sikerülne bekerülnie, a négy hiányzó év­ből rövid idő alatt eltüntethetne néhányat... Kétmillió munkaóra balesetmentesen Nagyatádon szakszervezet Norvég állami támogatással erősödhet a somogyi munkavédelem ► Folytatás az 1. oldalról- Kaptam már olyan levelet az egyik somogyi cég ügyvédjétől - mondta Svajda József, az Magyar Szakszervezetek Országos Szö­vetsége (MSZOSZ) megyei elnö­ke -, melyben kerekperec közöl­ték: ha nem szűnik meg az adott helyen a szakszervezeti csoport, mindenkit kirúgnak. Pedig a törvény szerint bárki le­het érdekképviselet tagja, s tíz dolgozó bármikor alapíthat he­lyi alapszervezetet. Svajda József szerint idehaza óriási a munka- vállalók kiszolgáltatottsága, így a cégvezetők könnyedén lesöp- rik az asztalról a szakszervezeti kezdeményezéseket.- Olaszországban, ahol pél­dátlanul erősek a szakszerveze­tek, még az alkotmányba is be­lefoglalták, a dolgozóknak joga van sztrájkolni mindenféle enge­dély nélkül - magyarázta -, ezzel szemben idehaza a bíróság mond­ja ki a végső szót az esetleges munkabeszüntetések jogosságá­ról. Az emberek féltik a munká­jukat, túlhajszoltak, így sokszor közönyösek bármiféle szervező­déssel szemben. A nagy cégek­kel, főként a külföldön másfajta tapasztalatokat szerzett multik- kal jellemzően nincs gond, ám a kisebb vállalkozásoknál a fiatal vezetők, akik nem tudnak sem­mit a szakszervezetekről, nem is foglalkoznak az érdekképvisele­tekkel, s ami nagyobb baj, nem vesznek tudomást a kollektív szerződésről, munkavédelmi kö­telezettségeikről sem. Utóbbi Nyugat-Európában kie­melten fontos terület, nem vélet­len, hogy a norvég kormány né­hány évvel ezelőtt úgy döntött, létrehoz egy alapot, mely finan­szírozza az új uniós államokban a munkavédelmi érdekegyez­tetés fejlesztését. A pályázat ré­vén Magyarországon hat me­gyében, köztük Somogybán in­dult két éves program a Gyár­iparosok Országos Szövetsége - az egyik legnagyobb munkálta­tói érdekvédelmi szövetség -, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és az MSZOSZ közös projektjeként. Azt persze mindenki tudja, hogy a norvég állapotok elérése lehe­tetlen, legalábbis idehaza elkép­zelhetetlennek tűnik egyelőre, hogy egy cégnél a munkavédel­mi képviselő leállíthassa a gyár­Svajda: nagy a kiszolgáltatottság tást, ha valami rendellenességet tapasztal, vagy hogy rendre hosz- szú távú, s a munkavállalók szá­mára kedvező megállapodások szülessenek a háromoldalú - kormány, munkáltatók és szak- szervezetek - tárgyalásokon, fő­ként, hogy ilyen egyeztetésekre már negyedik éve nem kerül sor Magyarországon...- Alapvető cél a munkakörül­mények javítása - mondta Svaj­da József -, illetve, hogy felhívjuk a figyelmet a munkavédelem fon­tosságára. Sok helyen nem is tud­ják, hogy 50 dolgozó felett kötele­ző, ez alatti létszám esetén lehet­séges munkavédelmi képviselő választása. A magyar viszonyok között, amikor a munkavállaló fáradt, túlhajszolt fokozott a bal­esetveszély. Jellemzően vágások, zúzódá- sok, elcsúszások, esetleg törések fordulnak elő a munkahelyeken, szerencsére a maradandó sérü­léssel járó vagy halálos baleset Igencsak ritka - az elmúlt három évben kevesebb mint tíz történt - a megyében. Ezek általában az építőiparban adódnak, az ága­zat komoly válsággal küzd, ke­vés az építkezés, radikálisan le­csökkent a balesetek száma, ám a munkavédelmi ellenőrzések­nél csak elenyésző részben nem találnak hiányosságokat a szak­emberek. - Balesetnél a jegyző­könyvekből mindig az derül ki, a munkavállaló volt a hibás - je­gyezte meg az MSZOSZ elnöke -, noha ennél azért sokkal ár­nyaltabb a kép. Például a gépe­ken sok esetben csak angolul vagy németül olvashatóak a ve­szélyekre felhívó feliratok, ami természetesen szabályellenes. A tapasztalatunk szerint sze­rencsére a cégek általában po­zitívan fogadják a változtatási kezdeményezéseket, a nagyfog­lalkoztatóknál mindenütt van munkavédelmi képviselő, koc­kázati kódexet is vezetnek a munkavállalókról, benne a be­tegségeikről, képzettségükről, az adott terület veszélyeiről. Jó egy év után már a kisebb vállal­kozások is kezdik belátni, nem ördögtől való a gondolat, így So­mogybán több mint 70 cégnél dolgoznak ilyen státuszban, s egyre több helyen szervezhe­tünk munkavédelmi klubfoglal­kozást, lesz kétnapos oktatás is a témában. Persze a különbsé­gek még hatalmasak, van, ahol a munka- vagy védőruhán is spó­rolni akarnak az áruk miatt. Jel­lemzően a multiknál arra is ki­képzik a dolgozókat, hogy egy­mást figyelmeztessék, ha vala­ki szabályt vét. így aztán akad olyan cég, ahol hetente történik valamilyen baleset, egy nagy­atádi vállalkozás viszont már át­lépte a kétmillió balesetmentes munkaórát... ■ Vas András

Next

/
Oldalképek
Tartalom