Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)

2014-03-06 / 55. szám

4 2014. MÁRCIUS 6., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP IN MEMÓRIÁM In memóriám Christ László 1941-2014 Este még megnevettette a családját, reggel már hiába hívta a felesége kávézni. 72 éves korában elhunyt Christ László, a Somogyi Néplap egykori tervezőszerkesztője. A Kiváló Munkáért kitünte­tést is kiérdemelte. Christ László 1941-ben született Kaposváron. Az érettségit követően kitanulta a nyomdász szakmát. 1960- 62 között a megyei nyomda- ipari’vállalatnál kezdett dol­gozni, majd a MÉSZÖV me­gyei lapjának főszerkesztője, újságírója, fotósa és tördelője lett. Innen hívták 1969-ben a Somogyi Néplaphoz törde­lőszerkesztőnek. A kaposvá­ri nyomdában volt az irodá­ja, ahová a kéziratokat futár vitte a szerkesztőségből. 1990-től a Somogyi Hírlap tervezőszerkesztőjeként tet­te a dolgát, egészen 1995-ös nyugdíjazásáig, a tőle meg­szokott magas színvonalon a Kontrássy utcai szerkesztő­ségben. Ezt követően is leg­alább évente találkozott kol­légáival, a hagyományos nyugdíjas találkozóknak ő volt a mókamestere. Min­denki szerette. A minap örökre elaludt. Végső búcsúztatását Buda­pesten tartják majd. Jó lett volna ha hírként csak ké­sőbb, jóval később kerül be a saját lapjába. Magasból mentettek Csurgón tűzfal Magasból mentettek a csurgói tűzoltók: egy négy méter magas tűzfalra má­szott fel egy ember Csurgón és képtelen volt lemászni. Bázelné Mihályka Szabina, a Somogy Megyei Katasztró­favédelmi Igazgatóság szóvi­vője közölte: a tűzoltók segít­ségét kérték, mert az ingat­lan tulajdonosa felmászott ugyan a padlásra, de onnan már nem tudott lejönni.- A csurgói egység azon­nal a helyszínre sietett - is­mertette a részleteket a sajtó- szóvivő. - Dugólétrán felmen- j tek a lakóért, megnyugtatták, majd mentőkötelet erősítettek rá és hárman segítettek neki lejönni a magasból. ■ H. M. Huszonhárom utcát érint a munka Bajomban csatorna A nagybajomi Gyer- gyai Albert utcában szerdán kezdték el a szennyvizcsator- na-hálózat építési kivitelezé­si munkálatait. 23 utcát érint a beruházás, s 1,8 milliárd fo­rintba kerül. - Az enyhe időjá­rásnak köszönhetően már té­len is dolgozhattak a szakem­berek - mondta Czefemer Jó- zsefné, Nagybajom polgármes- j tere - Eddig hat utcában indult el a munka. A beruházás kere­tében összesen 1039-en csatla- j koznak a hálózatra. ■ H. M. Aztán elrendelték a sárga csillagot kiállítás Családi fotók teszik érthetőbbé a fiatalok számára a holokausztot ► Folytatás az 1. oldalról- Ennek a kiállításnak nem az a célja, hogy megmutassa, ho­gyan pusztultak el emberek, ha­nem, hogy bemutassa, mi min­den pusztult el. Akik a képeken beszélnek, szerencsések, hiszen túlélők, elmondhatják története­iket - mondta Kenesei Marcell, a Centropa Magyarország (CM) vezetője szerdán délelőtt a ka­posvári Munkácsy gimnázium­ban, ahol a régióban elsőként mutatták be a Történetek egy családi albumból - Magyar zsi­dók XX. századi emlékei című kiállítás anyagát. - Egy olyan kort mutatnak be a túlélők, ami­kor a magyar állam saját állam­polgáraira támadt rá. És szeret­nénk felhívni a figyelmet, ha nem vigyázunk, bármikor, bár­kivel előfordulhat ilyesmi a vi­lágon, hiszen a rasszizmus, az antiszemitizmus, a fajgyűlölet nem ismeri az országhatárokat. Emlékszem a szüleim döbbeneté­re, amikor bejöttek a németek. Pa­píron keresztények vitték tovább apám és nagybátyám üzletét. Az­tán egyszer csak elrendelték a sár­ga csillag viselését, és a mamám nekiállt a varrógépén csillagokat gyártani. (Szekeres-Varsa Vera-in- terjú, részlet) A CM - mely megalakulása óta személyes történeteken keresz­tül mutatja be az elmúlt száza­dot - kiállításának tablóiról egy olyan világ köszönt vissza, mely ma már nem létezik, hiszen a magyar zsidóság a második vi­lágháború óta már nem ugyan­azt a szerepet tölti be az ország­ban, mint előtte. A tárlat - me­lyen a munkácsys diákok tarta­nak tárlatvezetést az érdeklődők" nek angolul és magyarul - célja, hogy bemutassa, hogyan élt a ho­lokauszt előtt és alatt a zsidóság a történelmi és a mai Magyaror-. szágon: családi fotókon és rövid interjúkban elevenednek meg a közösség mindennapjai, és per­sze a vészkorszak borzalmai jó­részt olyanok visszaemlékezései alapján, akik gyerekfejjel, eset­leg fiatal felnőttként szembesül­tek a történelem egyik legsöté­tebb korszakával és az azt meg­előző évtizedekkel.- Lehetetlenség elfelejteni, mi történt akkoriban, még a visszaemlékezés is nehéz - ál­Ennek a kiállításnak nem az a célja, hogy megmutassa, hogyan pusztultak el emberek, hanem hogy bemutassa, mi minden pusztult el Sólyom Olga rendszeres előadó Karyn Posner-Mullen tanácsos Képek és zene. Megérintették a kaposvári középiskolásokat lította Sólyom Olga, aki tízesz­tendősen szembesült a depor­tálásokkal, s bár már nyolc­van éves, mégis is rendszere­sen jár iskolákba előadást tarta­ni, hogy emlékeztessen. És em­lékezzen. - Rengetegszer elme­séltem már a diákoknak a tör­ténetemet, pontosabban a csalá­dom történetét, ám még mindig elsírom magam, amikor a meg­gyilkolt rokonságról beszélek: a több mint harminc tagú család­ból csak anyámmal ketten éltük túl a holokausztot, apám, a test­vérei, anyám testvérei, a nagy- szüleim, az unokatestvérek mind odavesztek... Mi Budapes­ten az Ó utcai csillagos házban éltük túl a vészkorszakot. Csömödörben a férjem, József és én egyedül voltunk zsidók. Az üz­letben dolgoztam, míg a lányom, Veronika 1942-ben meg nem szü­letett. A férjemet munkaszolgálat­ra vitték, a keresztény szomszédok sírtak, amikor elvittek bennünket. Veronikát és anyámat Auschwitz­ban, Józsefet pedig, mint később megtudtam, Gunskirchenben ölték meg. (Pollák Klára-interjú, részlet) Sólyom Olga szerint az ilyen kiállítások nagyban segíthet­nek, hogy a gyerekek megért­hessék a történteket, bár azt ta­pasztalja, a fiatalokat érdekli ugyan a múlt ezen sötét korsza­ka, ám nem feltétlenül tudják felfogni, értelmezni, mi is zajlott le akkoriban Magyarországon.- Meséltem nekik, hogy majdnem éhen haltam - foly­tatta -, ugyanis a háború vége felé négy napig egyáltalán nem volt mit ennünk. Egyszerűen nem tudták elképzelni, milyen az, ha valaki teljesen legyen­gülve nem kap enni. Ám lát­hatóan megérintette őket a tör­ténetem, hiszen a gyerekek lel­ke tiszta, s eredendően igazság­szeretők. Ezért is járok csak is­kolákba előadásokat tartani, a felnőtteknek már hiába mesél­nék, megváltoztathatatlan kon­cepcióik vannak. A gyerekekre viszont még lehet hatni, főként konkrét esetekkel, s így bízom benne, emlékezni fognak egy nénire és a történetére, ha évti­zedek múlva esetleg már azt ál­lítanák a mai fiataloknak, nem is volt holokauszt. Mert sajnos ez is előfordulhat, a mai köz­beszédből ugyanis rendszere­sen visszaköszönnek a hetven éve hallottak, rettenetes gyűlö­letben élünk, s ez a legnagyobb bűne a mai világnak. Hasonlóképpen vélekedett Kenesei Marcell is, aki szerint a vészkorszak egyik legmegdöb­bentőbb utóhatása, hogy a mai magyar társadalomban sokan nincsenek tisztában szidó szár­mazásukkal, ugyanis a család­juk, hogy megvédje őket, eltit­kolja előlük.- Önök nem felelősek a múl­tért - mondta a diákoknak tár­latmegnyitó beszédében Karyn Posner-Mullen, az Egyesült Ál­lamok budapesti nagykövetsé­gének sajtó- és kulturális taná­csosa -, viszont felelősek a jele­nért és a jövőért. Önökön múlik, hogy ebben az országban vallá­si, faji, származási alapon sen­ki se lehessen megkülönböztet­ni soha többé... ■ Vas András Nagyatád kezelésébe kerül, s bővül a hadiparit jubileumi közgyűlés Átadják a civilek az önkormányzatnak a látványos gyűjteményt harckocsizok A nagyatádi ön- kormányzat kezelésébe adja a hadiparkot a 69. Harckocsiez­red Nyugdíjas és Baráti Köre. Erről döntöttek a tizenötödik évértékelő közgyűlésen a szer­vezet tagjai. Hortobágyi Ferenc elnök-őr­nagy beszámolójában sikeres­nek és eredményesnek ítélte meg az elmúlt esztendő mun­káját. A tavalyi év jubileu­mot is jelentett a harckocsi­zok számára. Ötven éve érkez­tek harckocsizok és harcko­csik Tatáról, hogy megalapoz­zák Nagyatádon is a harckocsi ezredet. Tovább gyarapodott Nagyatád egyik fő látványos­sága, a hadipark. A nyugdíjas A Balatonnál nyaraló külföldiek is felkeresik a nagyatádi hadiparkot katonák besegítettek a gimná­zium „KatonaSuli” programjá­ba, az általános iskolásoknak több hazaszeretetre nevelő ve­télkedőt tartottak. Több alka­lommal megemlékeztek hő­seinkről, katonasírokat láto­gattak. Jelentős karitatív te­vékenységet is folytattak. Sok embert mozgatott meg a csalá­di napi rendezvényük, jól sze­repeltek a NATO svájci lövész­versenyén. A bajor kapcsolatok révén ruházattal és fegyverekkel gyarapodott a hadipark. A fel­sőbb színtű elismerést jelzi, hogy tagjaik közül Pauska La­jos őrnaggyá, Fekete Attila pe­dig törzszászlóssá lépett elő, rajtuk kívül többen kaptak kitüntetést. Mészáros Károly százados, a kaposvári Hadki­egészítő Parancsnokság mun­katársa az eredményes mun­káért díszoklevelet nyújtott át az egyesület elnökének. Or­mai István polgármester is részt vett a közgyűlésen és megköszönte a szervezetnek a város ismertségét is jelentősen befolyásoló tevékenységét. Áldozatos munkájuk jutalmá­ul oklevéllel és emlékplakettel ismerték el Szabó Csaba, Hor­váth János, Stoff István, Kollár Tamás, Pintér Kornél tagok, va­lamint Boros Bence katonaSulis középiskolás eredményes mun­káját. ■ Györke József

Next

/
Oldalképek
Tartalom