Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)

2014-03-21 / 67. szám

4 2014. MÁRCIUS 21., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Élelmiszernek látszó arutenger ételvitel Az adalékanyagok listája és az olcsóság is beszédes lehet a tudatos vásárlónak Made in EU. Az áruk világméretű szabad áramlása tovább növeli az élelmiszer-biztonsági kockázatokat FELÜTÉS Egy nap 106 telefon három Év után a nő szakí­tott párjával, de a férfi ezt nem tudta feldolgozni, elfo­gadni. Többször bekopogott zalaegerszegi házába, de a nő nem akarta újrakezdeni a kapcsolatot. Előfordult az is, hogy a férfi egyetlen nap alatt 106-szor hívta telefo­non, ami már erőteljes zak­latásnak számít. két dolog jutott rögtön az eszembe. 1. Kicsit magas lesz majd a telefonszámla. 2. Va­jon mit tudhat az a nő, jól főz, vagy mást...? (ca) HÍRSÁV Előtérben a fontos rendszerek védelme a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság a Dunántúli Re­gionális Vízmű Zrt-vel közö­sen gyakorlatot szervezett. A feltételezett szituáció szerint a viharkárok következtében leállt az üzem nyirádi köz­pontjának áramellátása, ez­által megszűnt a vízszolgál­tatás. A zrt. feladata volt a fo- nyódi vízbázis üzembe he­lyezésével a vízellátás bizto­sítása. «H. M. Mezőcsokonyai segítség az időseknek a mezőcsokonyai önkor­mányzat közel 150 ezer fo­rintért két új gáztűzhelyt vá­sárolt a nyugdíjasklubnak. A községben két csoport műkö­dik, rendszeresek a rendez­vényeik. Az önkormányzat az idén 200-200 ezer forintot biztosít a klubok működési költségére. aH. M. Hosszabb menetidő Sávoly térségében CSÜTÖRTÖK DÉLUTÁN fél egytől nem működött a vasúti jelző- és biztosítóberendezés Sávoly és Zalakomár között. Emiatt a dél-balatoni vasútvonalon ál­talában 20 perccel meghosz- szabbodott a vonatok menet­ideje. A vonatok - a biztonság érdekében - csak lassabban, óránként 40 kilométeres se­bességgel haladhattak a sza­kaszon, a hibát rövid időn be­lül kijavították. ■ H. M. ► Folytatás az 3. oldalról Ekkor jön jobb esetben az átne­vezés, amikor már névleg is meg kell különböztetni a tejcsokit a tejbevonótói, a tejfölt a frissföl­től. Rosszabb esetben előkerül­het a simlisség, amikor a gyár­tó megadja magát a szélsősége­sen árérzékeny, akciós árelőny­re hajtó nagyközönségnek, és feladja sokáig védelmezett fed- hetetlenségét. Mínium a piros- paprikában, hatósági állatorvost sosem látott vágóhíd, esetleg a vállalhatónál mérgezőbb guar- gumitartalom - kezdődhet a haj­sza az élelmiszerlánc-biztonsági szervezetek és a kertek alatt har­madik világi higiéniával disznó­vágó gyártó között. A tisztességes termékelőállí­tók számára nem kis kihívás, hogy hosszú távra tervezzenek folyamatos minőségbiztosítá­si figyelem mellett, kifogásta­lan alapanyagokat felhasználva. Mindkettő árdrágító hatású. A kaposvári Fino-Food Kft. ügyve­zetője, Szommerné Egyed Linda kérdésünkre elmondta, a farm­föllel nincs gond, hiszen a cso­magolásán jelzik a margarin­tartalmat, ami a koleszterinér­zékeny vásárlók számára előnyt jelent. Nem véletlenül szorította ki a margarin a vajat az elmúlt negyed században; bár mostaná­ban változni látszik a trend.- Nálunk a tejben tej van, és a sajt is abból készül - mondta az ügyvezető -, de a gond akkor van, amikor az értékesítési ár alig több egy liter tej felvásárlá­si áránál. Es akkor még nem be­széltünk a feldolgozás és a szállí­tás költségeiről. Régi kérdés, ho­párlat Csúcsminőség kategóri­ába került a kaposvári Gyenesei Pálinkárium is a párlat világbaj­nokságként jegyzett Destiilata hétvégi salzburgi gáláján. 11 or­szág 183 főzdéje 1687 gyümölcs­párlattal vett részt a versenyen. Magyarországot a 29 legsikere­sebbfőző képviselte. Már a rész­vételi lehetőség is elismerésnek számított. A Destiilata legered­gyan jöhet ki egy liter tej a ráfor­dításnál olcsóbban, és hogy ke­rülhet egy kiló sajt, amihez tíz liter tej kell, ezer forintnál keve­sebbe? A válaszokat se féljünk meg­adni: vagy nem tejből készül a tej és a sajt, vagy az árképzés sza­kít a versenyszabályok szép ha­gyományaival, esetleg az áfa-fi­zetést tekintik fölösleges luxus­nak. Vagy valami innováció van a dologban? A kaposvári tejüzem ügyveze­tője elmondta, a folyamatos ha­tósági ellenőrzés, a szintén he­lyi saját tehenészeti telep arra utaló jel lehet egy cég részéről, ményesebb magyar pálinkafőz- déjének az Agárdi bizonyult, el­nyerve a "Nemzetgyőztes" cí­met is.Vele együtt 10 magyar pálinkakészítő, köztük a kapos­vári Gyenesei Pálinkárium ke­rült a "Csúcsminőség" kategóri­ába, 5 - 5 pedig a "Nagyon jó" il­letve a" Jó" minősítést érdemelte ki. A Destillatán résztvevők kö­zül mindössze 9 magyar főzde hogy transzparens módon, biz­tonságos és minőségi terméket állít elő.- Ha egy gyártó felvállalja a nevét a terméken, és nem a Ké­szült: Magyarországon vagy az EU-ban feliratot látjuk, szintén jó eséllyel költünk arra érdemes termékre. A külföldi gyártók ter­mékeit csak szúrópróbaszerűen ellenőrzik - mondta Szommerné Egyed Linda. A kaposvári húsiparban ér­dekelt cégvezetőként Ponekker Lászlónak is van véleménye a tisztességes versenyről. - Az ős­termelői státusz természetes lét- jogosultságát a magam részéről nem nyert érmet. Gyenesei Ist­ván 6 párlattal vett részt, és a vi­lágversenyen is a legeredménye­sebb magyar magánfőzőnek bi­zonyult 5 ezüst éremmel (szilva, törköly, vegyes, erős szilva pálin­kákkal és zöld dió likőrreljés egy bronzéremmel (meggy pálinka). A kaposvári főzőt nemrég a Ma­gyar Pálinka Lovagrend "cere­móniamesterének" választották. csak bizonyos ágazatokban, így a növénytermesztésben tartom szerencsésnek - mondta a Privát Hús Kft. ügyvezetője. - A húské­szítményekkel összefüggésben már nem vagyok biztos abban, hogy a hurkát éppen a piacon ér­demes megvenni. Természete­sen tisztességes gyártó minde­nütt lehet, de ennek az ágazat­nak nem az őstermelő a legter­mészetesebb szereplője. Az őrtermelők között Tehet­nek áfa-nélküli „őstermelők” is, ami nem annyira állategészség­ügyi, mint inkább adózási di­lemma. A háztájiban ugyanis nem egyszer nincs meg az az ál­látás A Lions Clubok Magyar- országi Szövetsége szemésze­ti szűrővizsgálatokat szervezett a megelőzhető, visszafordítható vakság megszűntetése érdeké­ben. Bálint Lehelné, a fonyódi Li­ons Club elnöke elmondta: a he­lyi szervezetek koordinálásával és egészségügyi szolgáltatók be­vonásával zajlik a vizsgálat. - Cé­lunk olyan egyénekhez és közös­latállomány, ami képes volna az eladott termékmennyiség előál­lítására. Vagy világbajnok tyú­kok tojják a rekordokat. Ponekker László szerint a gya­núsan olcsó árfekvésnek sokszor inkább kellene taszítania, mint vonzania a vevőket. Keveseb­bet csalódnánk, ha a pénztárca- apasztást nem csupán árelőnnyel akarnánk elérni. Hosszú távon ugyanis megbosszulhatja magát a gyenge minőségű élelmiszer fo­gyasztása. Az ügyvezető szerint a helyi termék már egyfajta ga­rancia lehet arra, hogy elkerül­jük a bizonytalan eredetű, kétes minőségű portékákat. Ugyanezt húzza alá a Nemzeti Élelmiszer­lánc-biztonsági Hivatal, amikor állítja, az áruk világméretű sza­bad áramlása, a szállítási távol­ságok növekedése következté­ben fokozódhatnak egyes élelmi­szer-biztonsági kockázatok. Ezek csökkenthetőek, ha a fogyasztók a helyi élelmiszer-előállítóktól szerzik be az élelmiszereket. A Nébih a közelmúltban több hamisságra is lecsapott: a hol­landra megtévesztésig emlékez­tető csomagolású kakaópor-ha­misítványokat foglaltak le, ami az egészségre nem ártalmas, ugyanakkor rossz minőségű, színe világosbarna és nincs ka­kaópor-illata. Füstölt sprotni halkonzerveket a határérték fe­letti benzolszármazék-tartalom miatt vontak ki a forgalomból. Gesztenyepüréket rizsliszttel és burgonyával dúsítottak szintén nemrég. Az ilyen élelmiszerjel- legű dolgokért érdemes volna pénzjellegű papírokkal fizetni: talán elég volna az etetésből, és fő az ár-értékarány.. ■ Balassa! ségekhez eljutni, akik számára más módon nehezen, vagy egy­általán nem elérhető a szűrés. A fonyódi járás iskoláiban 167 el- • ső osztályos gyerek tanul, hozzá­juk látogatunk el. Március 24-éri, hétfőn Gamás, Karád, Látrány, 25-én Balatonfenyves és Szőlős- györök, 26-án Lengyeltóti, 27-én Öreglak, 27-én Somogyvár és So- mogyvámos kerül sorra. ■ C. A. Gyenesei-pálinkak a csúcson destillata Már a részvételi lehetőség is elismerésnek számít Elsős diakok szemeit szűrik a fonyódi járásban Létbiztonság termőföldből a vidéknek választás 2014 A Jobbik hét terve: a mezőgazdaság, élelmiszeripar a legfontosabb Somogyi kötődésű írók, költők a kiadványban Somogyi látogatásán a párt programjáról és tervezett főbb intézkedéseikről kérdez­tük Volner Jánost, a Jobbik alelnökét.- Programjukban kiemelt szere­pe kap a Hét Vezér terv. Ez mit ta­kar?- Hét nagy gazdaságfejleszté­si terv mentén vázoltuk fel, ho­gyan teremtenénk munkahe­lyeket. Ezek között a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar áll az első helyen. Magyarország kiváló mezőgazdasági adottsá­gokkal rendelkező ország, ahol többszázezer ember szorgos, munkás keze, szakértelme is rendelkezésre áll.- Többször hallani a természeti környezethez kapcsolódó elképze­léseikről. Mik ezek?- Dunára, Tiszára, Drávára egyaránt vízierőműveket ter­veznénk. Ausztriában már be van vezetve hasonló rendszer. Zöld áramot állítanak elő, s na­gyon fontos lenne, hogy ezek a beruházások Magyarországon is megvalósuljanak. Itt a helyi munkaerő-fejlesztésnek az le­het egy lehetséges módja, hogy a vizi turizmushoz kötődő fej­lesztések valósuljanak meg na­gyobb számban, természetesen a mezőgazdasággal, és>a me­zőgazdaságra épülő élelmiszer feldolgozóipar feltámasztásával együtt. Volner János: fejlesztés hét lépésben- Földek és a külföldi tulajdon? So­mogybán is felemelték szavukat a görgetegi Benetton-ügyben.- Magyarországon a nyugati gazdák jelentős földvásárláso­kat hajtottak végre zsebszerző­désekkel,most pedig 500 millió európai polgár számára nyílik meg a lehetőség, hogy megve­hesse a magyar termőföldet. Ha az őseink évszázadokon át képe­sek voltak arra, hogy Magyaror­szágnál sokkal erősebb katonai hatalmak ellenében megőrizzék nekünk ezt a termőföldet, akkor nekünk sem szabad átengedni külföldieknek. Vissza kell fog­lalni a saját hazánkat, s létbiz­tonságot kell teremtsünk a ter­mőföldből a vidéken élőknek. ► Folytatás a 3. oldalról- 1928-ban jelent meg utoljára hasonló összegző kiadvány a me­gye íróiról, költőiről, művészeiről- mondta a bemutatón Egersze- gi Edit szerkesztő. - A mi kiad­ványunk az írókat, költőket mu­tatja be, összesen 74-et. A levél­tár és a múzeum szakemberein kívül óriási segítséget nyújtott az anyaggyűjtésben, rendezésben és egyéb munkálatokban egy fi­atal gárda is. Ujkéry Csaba, a Berzsenyi társa­ság társelnöke is azt hangsúlyoz­ta a találkozón, hogy a társaság vezetésének, tagjainak is át kell adnia fokozatosan a stafétát a fi­ataloknak, ahogy tették azt elő­deik. - Ezért is öröm számunk­ra az egyre erősödő kapcsola­tunk a Kaposvári Egyetemmel - mondta Ujkéry Csaba. - Az idén lesz 110 éves a Berzsenyi társa­ság - mondta a kiadvány bemu­tatóján Szita Károly polgármes­ter, aki azon túl, hogy az érdek­lődők figyelmébe ajánlotta a le­porellót, pénzt is hozott. - Ötmil­lió 250 ezer forinttal támogatja az idén a város a Berzsenyi társasá­got. Büszkék vagyunk arra, hogy a kaposvári társaság bár sok vi­hart megért, mindig meg tudott újulni. A leporelló ezer példány­ban jelent meg 400 ezer forintos pályázati forrásból és kétszázezer forintos települési önkormányza­ti támogatással. ■ Márkus Kata

Next

/
Oldalképek
Tartalom