Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)

2014-03-20 / 66. szám

2014. MÁRCIUS 20., CSÜTÖRTÖK

GAZDASAG

5

Cséfalvay: vége az ingyen pénz korszakának

finanszírozás A pályázati támogatások a vállalatok életciklusát és ágazatukat tekintve is célzottabbak lesznek

Az új uniós költségvetésben nagyobb szerepet kap a támogatott hitelkonstrukció - mondja Cséfalvay Zoltán. Az NGM államtitkára kiemelte: vége annak az időnek, amikor egy egyszerű piaci fejlesztésre is vissza nem térítendő támogatás járt.

AS-interjú- A kkv-k finanszírozása soha nem annyira sikeres, mint amennyire a döntéshozók remélik. Mi lehet ennek az oka?- Én még nem láttam olyan kormányt, amelyik ne szerette volna a kis- és középvállalkozásokat. A közbeszédben általában „magyar kkv-król” és „külföldi multikról” beszélünk, miközben nem elhanyagolható a külföldi tulajdonú kkv-k aránya és van számos magyar tulajdonú nagy- vállalat is. A kkv-kat adó- és adminisztrációs könnyítésekkel lehet segíteni, illetve a forrásokhoz való hozzájutás megkönnyítésével. Minden más támogatásnak célzottnak kell lennie.- A kkv-k éppen ezeket a területeket említik fő problémaként: a hitelszűkét, a túl magas adó- és járulékterheket, az adminisztrációt. Mennyire lát teret a továbblépésre?- A kormány egyik első intézkedése a társasági adókulcs

19-ről 10 százalékra csökkentése

volt 500 millió forintos adóalapig. Jelentős lépés volt a KATA és a KIVA bevezetése is, amelyekkel a vállalkozások választási lehetőségeit szélesítettük. A Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében a vállalkozások célzott járulékkedvezményeket kapnak munkavállalóik után. Nyilvánvalóan, ahogy erősödik a gazdaság, úgy nyílhat tér újabb adó- és járulékoldali könnyítésekre is. Az adminisztrációs terheket is csökkentettük, de ez egy véget nem érő történet, hiszen mindig lesznek olyanok, akik még kevesebbet szeretnének. Szintén jelentős lépés volt a forrásokhoz való hozzájutásban a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitel Programja, amely bőséges hitelkeretet biztosít a kis és közép- vállalkozásoknak. A 2014-2020 között érkező uniós források felhasználásával pedig további pénzügyi eszközökkel segíthetjük a szektort. Az Európai Bizottságnak megküldött Partnerségi Megállapodás az uniós források kihelyezésének alapstratégiája, meghatározza mire, mennyit költ az ország. Ezen belül a kkv-k kiemelt helyen szerepelnek: az Európai Szociális Alapból, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból, hazai társfinanszírozással együtt ösz- szesen 7500 milliárdnyi támogatás használható fel, amelynek 15 százalékát közvetlenül a kkv-knak szánjuk.

Cséfalvay Zoltán államtitkár- Az uniós források 60 százaléka közvetlenül gazdaságfejlesztésre megy majd, ez nem kevés...- Egészen pontosan 59,2 százalékról van szó, ami 4431 milliárd forint. Ebbe a vállalkozásfejlesztésen túl a foglalkoztatáspolitika, az energiahatékonyság növelése és a k+f támogatása is beletartozik. Az a tapasztalatunk, hogy a korábbi 7 éves időszak gazdaság- fejlesztésre szánt 16 százaléka hamar kimerült, felhasználása sem volt minden esetben kellően hatékony. A bizottsággal folyó egyeztetéseken abban egyetértés volt, hogy ennél sokkal célzottabb támogatáspolitikára van szükség, ezért a pályázati támogatások a vállalatok életciklusát, területi elhelyezkedését és ágazatukat tekintve is célzottabbak

lesznek. Az újdonság az, hogy sokkal jobban támaszkodunk a visszatérítendő támogatásokra: kedvezményes hitelre, lízingre, garanciára, tőkejuttatásra. A logika a következő: minden olyan támogatás, amely a vállalkozói szektor egészét segíti, az vissza nem térítendő formában jut el a pályázókhoz: ilyen lehet például egy turisztikai attrakció. Ezzel szemben az egyszerű, piaci érdekeltségű beruházásokat, mondjuk egy szálloda korszerűsítését visszatérítendő forrásokból (például kedvezményes hitellel) támogatjuk. Vége lesz annak az időszaknak, amikor egy közvetlen piaci fejlesztésre is vissza nem térítendő támogatás járt.- Mekkora hányad lesz a visszatérítendő forrás?- A kkv-knál a források mintegy 30 százalékát jelenti. De vannak eltérések: a k+f-nél ez nagyjából 25 százalék, hiszen az egyetemi, állami kutatóintézeteket alapvetően vissza nem térítendő forrásokból célszerű támogatni. Van egy köztes terület, ahol kombinált (részben vissza nem térítendő, részben visszatérítendő) eszközökkel számolunk - ezek a kiemelt célterületek. Ilyenek a fiatal, a gyors növekedésre képes vállalkozások, területileg nézve pedig a szabad vállalkozási zónák, és vannak kiemelt ágazatok is, mint a beszállítók, főleg az autóiparban és a gyógyszeriparban.- Mi a garancia, hogy a kimondottan a kkv-k-nak biztosított támogatások plusz növekedést generálnak, a munkahelyteremtésben is?- Eleve úgy alakítottuk ki a programot, hogy olyan célterületekre fordítunk jelentős összegeket, amelyek a gazdaság egészét húzzák. így például 800 milliárd jut kutatás-fejlesztésre és innovációra, 700 milliárdot meghaladó összeg fordítható energiahatékonyságra, továbbá az összes forrás csaknem 4 százalékában részesülhet az infokommunikációs szektor. Ezek mindegyikénél lesz vissza nem térítendő és visz- szatérítendő támogatás. A gazdaságpolitikának nagyon nagy felelőssége van abban, hogy milyen jelzéseket ad. Ha olyan jelzést ad, mint az elmúlt hét évben, hogy ingyen pénzt lehet szerezni, akkor a rendszer hozamvadász, és nem értékteremtő vállalkozásokat termel ki. Ha arra adunk jelzést, hogy a piaci, értékteremtő elképzeléseket támogatjuk, akkor igazi, hosszú távon is növekedésre képes vállalkozások jönnek létre. Az új 2014- 2020-as uniós források tervezése során kerültünk abba az állapotba, amikor a fejlesztéspolitikán gyökeresen lehet változtatni.- A dél-európai országokban a hagyományos ágazatok - cipőipar, kézműves ágazatok, turizmus - a fejlettek. Magyarországon mi lehet a kitörési pont a kisvállalkozások számára?- Magyarország egy erősen iparosodott ország: az ipar részesedése a GDP-ből 26 százalék, miközben az uniós átlag 16 százalék. Nyilvánvaló, hogy az iparhoz kapcsolódó szolgáltatások is ugyanilyen fontosak. Ugyanakkor az iparpolitikának nem érdemes fogadásokat kötnie a jövő húzóágazataira, főleg nem 7 évre előre. Ha például 2006-ban valakit megkérdeznek, mi akar lenni, senki nem mondta volna azt, hogy okostelefonokhoz készít majd applikációkat, ma meg gombamód szaporodnak az ilyen cégek. Nem az a kérdés, mi a jövő ágazata, hanem hogy ehhez hogyan tud a kormányzat megfelelő környezetet biztosítani. Természetesen ismerjük azokat a tradicionális szektorokat, amelyekben a magyar gazdaság erős, emellett azonosítottuk azokat is, amelyekben - nem is gondolnánk, hogy rmlyen komoly - növekedési potenciál van: ilyen például az orvosi műszerek gyártása vagy a biotechnológia, ahol mindössze 150 cég van, de ezek évente

20-25 százalékkal nőnek. Ahhoz azonban, hogy Magyarország teljesítménye jelentősen javuljon, nem csak a mostani, hanem a jövő húzóágazatainak is meg kell teremtenünk a megfelelő gazdasági környezetet, amihez persze új beruházásokra van szükség, főként kutatás-fejlesztés és az innováció területén.

(Az interjú teljes terjedelemben a VG.hu-n olvasható)

FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS