Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)

2014-03-19 / 65. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2014. MÁRCIUS 19., SZERDA ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ wmmmMmmmtmmmmmm A takarítónő vert meg egy gyereket az iskolában? Charles Gáti: megint jó hazajönni szerkesztőségi látogatás A krími helyzetről és a keleti nyitásról beszélt 56-os professzor konfliktus Azt állítja egy babó- csai édesanya, hogy fiát az isko­lában bántalmazta a takarítónő. Látlelet készült, feljelentést tet­tek. A takarítónő szerint a csa­lád nem mond igazat. Istvánfi Brigitta elmondta: néhány nap­ja kisfia a babócsai általános is­kola udvarán játszott, s egy kis­lány labdája odagurult elé, ő pe­dig elrúgta. A kislány sírva be­rohant a nagymamájához pa­naszkodni, aki takarítóként dol­gozik az iskolában. - Az asszony kiviharzott, majd egy pofont adott a fiamnak, trágár szavak kíséretében rángatni kezdte. Ké­sőbb a napközis nevelő is érte­sült a történtekről, de nem védte meg a fiamat, hanem még össze­szidta, hogy „ miért rúgta szét a kislányt ”. Az ellenőrzőjét kér­te, beírást akart adni. A fiam re­megve jött haza, beszélni is alig tudott a történtekről. Bementem az iskolába, megmondtam az igazgató úrnak, hogy ezek után kiveszem a fiamat és a lányomat is a napköziből. Közben láttam, hogy a takarítónő az emeleti kor­látnak támaszkodik, és az igaz­gató-helyettessel beszélgetnek. Úgy éreztem, hogy rólam. Meg­kérdeztem tőle, hogy mit mon­dott, de erre az igazgató-helyet­tes azt felelte, hogy „ Brigi, itt nem lesz veszekedés, mert ki­hívom a rendőröket ”. Ezt nem vártam meg, hanem én hívtam ki őket. Látleletet is vetettünk fel orvosnál, eszerint a fiam fü­lén és nyakán 2-3 centis sérülé­sek keletkeztek. A rendőrség el­járást indított könnyű testi sér­tés gyanúja miatt. Azóta pszi­chológushoz kell vinnem a gyer­mekem, mert bepisil, remeg, és nem akar iskolába menni. Megkerestük az iskola igazga­tóját, aki nem akart nyüatkozni, csak annyit mondott, hogy tudo­mása szerint a felek azóta meg­egyeztek. Ennek tényét azonban tagadja az édesanya. A takarí­tónő, Horváth Ferencné lapunk­nak elmondta: az édesanya ál­lításéinak fele sem igaz. - Nem adtam pofont a fiúnak, csak a fülét fogtam meg! A sérülése ko­rábban keletkezett, a szünetben verekedett egy társával. Az any­ja felfújta az ügyet! Ha engem meghallgatott volna, nem a fiá­nak ad igazat. Csak az elsős kis­lány unokámat védtem, akibe az ötödikes fia belerúgott. Tanúim vannak, hogy így történt. ■ K.G. ► Folytatás az 1. oldalról Volt néhány év, amikor saját be­vallása szerint nem szívesen jött Magyarországra Charles Gáti. Ám most egyre jobban érzi ma­gát egykori hazájában az őt ért támadások ellenére, sőt egyre több barátra is lel. Mostani ma­gyarországi látogatása alkal­mával Harangozó Gábornak, az MSZP somogyi elnökének meg­hívására érkezett Kaposvárra, így a Somogyi Hírlap szerkesztő­ségébe is. Am ez nem akadályoz­ta meg abban, hogy beszélgeté­sünk során nyíltan kinyilvánít­sa, az MSZP számára egy kissé túl balra foglal helyet. S ezzel ké­résünkre be is fejezte a napi po­litika taglalását. Beszélt viszont életéről, arról, ha lenne még egy élete, biztosan újságíróként dol­gozna. Megosztotta velünk azt is, nem sok ember volt, akinek Kodály Zoltán interjút adott, gyakornokként ő volt az egyik. Az amerikai külügyminisztéri­um egykori Oroszország-ügyi fő­tanácsadójaként nem kerülhet­tük ki a kérdést, ami a hazai és nemzetközi sajtót is uralja ma: a krími válság milyen közvetlen illetve közvetett hatással lehet hazánkra? - Először le kell szö­geznünk: ezt a referendumot a Nyugat, az Egyesült Államok és a NATO sem fogadja el - mondta Charles Gáti professzor.- A kérdés tehát az, hogy a ma­gyar kormány mennyire azono­sítja magát a nyugati bírálatok­kal és politikával? Eddig egy nyugalmasabb, békésebb, hideg­háború utáni helyzetben voltak az országok, akár a NATO tag­jai is. Ám most elkezdődött egy Fotókiállítás . A somogyi Compur Fotóklubtagjainak munkái látha­tók a hét elejétől a kaposvári Együd kulturális központban. Baksa Fe­renc, Baksa Imre, Bazsák Bence, Bedő Kornél, Fejes László, Gelen­csér Diána, Hegedűs Dominika, Kántor Szilárd, Kóbor Gergő, Kol- láth Zoltán, Kutnyánszky Ernő, Mé­száros Balázs, Novák Lilla, Ötvös Károly és Váldi Erzsébet fotói között mindenki könnyen megtalálja az ízlésének megfelelőt. Bár a Com­pur Fotóklub idén ünnepli 30 éves jubileumát, tagjainak látásmódja a mai napig friss maradt. Mint írják: a régi és új tagok egymást tanítják. Charles Gáti: a mindennapok része lett az elégedetlenség olyan történelmi kor, ami még nem hidegháború, de a korábbi­nál sokkal feszültebb nemzetkö­zi helyzet. Ezért egyre nehézke­sebbé fog válni az a fajta viselke­dés, amelyet Magyarország is kö­vet, mégpedig, hogy megértőbb az orosz viselkedés iránt. Mond­ván, 1954 előtt a Krím Oroszor­szág része volt. Másrészt viszont bizonyos katonai lépesek sem kerülhetők el, amelynek egyik célja Ukrajna megsegítése. Hogy ebben a helyzetben mi­lyen esélyekkel folytatható a keleti nyitás, s hogy az időzí­tést mennyire tartja megfelelő­nek, Charles Gáti úgy válaszolt: a Nyugat belefáradt abba, hogy a NATO-t vagy az uniót tovább bővítse.- Túl nagy a felelősség és túl sokba kerül - tette hozzá. - S a német és egyéb adófizetők türel­me finoman szólva is csökkenő­ben van. Tehát a keleti nyitás po­litikája folytatódik, de nem bő­vítéssel, hanem kisebb katonai, gazdasági és politikai kisek­kel, és a politikai egység megte­remtésével. Ha már keleti nyi­tás, a paksi bővítéssel kapcsola­Kodály Zoltántól az orosz ügyekig Charles gáti magyar szárma­zású amerikai politológus pro­fesszor 1934-ben született Bu­dapesten. 1953-tól 1955-ig a Magyar Nemzet munkatársa volt, készített interjút Kodály Zoltánnal. az 56-os forradalom után né­hány héttel hagyta el Magyar- országot, az Egyesült Államok­ban telepedett le. 1970 És 1986 között a New York-i Columbia Egyetem taná­ra és kutató intézetének mun­katársa volt. 1993-1994-ben az amerikai külügyminisztérium tervező osztályán Európa- és Oroszor­szág-ügyi főtanácsadóként alkalmazták, munkája középpontjában a NATO-bőví- tés állt. 2000 óta oktat a Johns Hop- kins Egyetem nemzetközi ta­nulmányok posztgraduális is­kolájában. tos gondolatait is megosztotta ve­lünk a professzor.- A nyugati megítélés az, hogy a valaha erőteljesen kom­munista, szovjet- és oroszelle­nes politikusból oroszbarát po­litikus lett a jelenlegi magyar miniszterelnök. Nagyon sok a hasonlóság a két vezető kö­zött. Nem azt akarom mondani, hogy a magyar politikai helyzet hasonló az oroszhoz, erről még nincs szó. De arról igen, hogy a demokrácia nyugati formáját kétségessé teszik a szavazók szemében. Paks annak a jele, hogy mindenféle tender nélkül, lényegében titkosan több mint 30 évre elkötelezte magát a ma­gyar kormány az egyik legfon­tosabb kérdésben, az energia kérdésében Oroszország mellé. Paks egy másik aspektusa a magyarság belenyugvó-készsé- ge. Charles Gátinak ezért Róna Péter közgazdász néhány nap­pal ezelőtti nyilatkozatát idéz­tük, miszerint a baj az, hogy a magyarok alattvalóként keze­lik magukat Koppány óta, s ezt a mindenkori hatalom is erősí­ti bennünk. Ezzel a vélekedés­sel nem értett egyet a profesz- szor. Azt mondta: vannak perió­dusok a magyar történelemben amikor a nép beletörődik a saját sorsába, de vannak olyan idő­szakok is, amikor a világ a cso­dájára jár. Én 56-osként hogy fo­gadhatnám el, amit Róna Péter mond? - tette föl a kérdést. A jelenlegi hazai helyzetről azt mondta: ennek elemzését másra hagyná. - Nincs kizár­va, hogy a közvéleménykutatók a magyarok mai lelkiállapotát nem tudják pontosan felmérni és tévednek. Az a benyomásom, hogy elég sokan lehetnek azok, akik állásukat féltve, s mert nem bíznak meg a kérdezőkben, nem mondják el azt, amit gondolnak. Hogy aztán tesznek-e valamit, azt nem tudom. De az valahogy mégsem stimmel számomra, hogy egy olyan országban, ahol az elégedetlenség a mindenna­pok része, ott ilyen nagy legyen az uralkodó párt szavazati tábo­ra. Még egyszer mondom, ez ne­kem nem stimmel, de nincs ada­tom, hogy bebizonyítsam az el­lenkezőjét. ■ Márkus Kata Felkészültek az ár- és belvízre a somogyiak készültség Ár-, és belvízi fel­készítésen vettek részt a So­mogy Mentőcsoport tagjai.Fel- elevenítették a korábbi ár- és belvízi védekezések során szer­zett tapasztalatokat, feldolgozva a 2013. évi dunai árvízi védeke­zést is. Ezután számba vették a kiemelten veszélyeztetett hely­színeket, ellenőrizték az esz­közök állapotát. ■ H. M. Művelödéstörténetileg jelentős Bethlen uralkodása kiállítás Reális képet fest a fejedelemről a trónra lépésének 400. évfordulóján Kaposváron látható tárlat Kiss Norbert Péter (balról) szerint Bethlen Gábor több figyelmet érdemelne Forráskiadványok, szak- és szép- irodalomi művek teszik teljes­sé a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) három tagintézményének vándorkiállítását, melyet Beth­len Gábor erdélyi fejedelem trón­ra lépésének 400. évfordulója al­kalmából szerveztek, s mely a jö­vő hónap elejéig látható a megyei levéltárban.- Az országos levéltár anya­ga az erdélyi tevékenységéről, a szászok és a székelyek érde­kében tett intézkedéseiről szól - mondta Kiss Norbert Péter, az MNL somogyi levéltárának levéltárosa -, a debreceniek a hajdúkkal kapcsolatos tetteit, a soproniak a nyugat-magyar­országi hadjáratát mutatják be. Utóbbi meglehetősen negatív képet fest a fejedelemről, aki ko­moly adókat vetett ki, s akinek katonái végigfosztogatták a vi­déket, noha a protestánsok kife­jezetten örültek érkezésének. So- mogyból a megyei könyvtár és a levéltár dokumentumai látha­tóak, köztük az egyik első nagy munka, mely Bethlennel is fog­lalkozik: Decsi Sámuel 1792-es Magyar Históriája előtt ugyanis a Habsburg-ellenes fejedelemről nem születhettek írások.- Csak Erdélyben és a Tiszán­túlon nem felejtették, ahol száj- hagyomány útján, prédikátorok által ápolták emlékét - folytat­ta Kiss Norbert Péter. - Az első monográfia 1890-ben jelent meg a fejedelemmel kapcsolatban, de mai szemmel nézve több szem­pontból kifogásolható, ugyanis alkalmazkodott a 19. század végi idealizált Bethlen-képhez. A fejedelem 33 évesen került Erdély élére, s bár 16 esztendő- nyi uralkodását aranykornak nevezik, történelmi szempont­ból igencsak megosztó szemé­lyiségnek tűnik. Ezt emelte ki 1929-ben Szekfű Gyula is, aki rámutatott, Bethlen terve, hogy a császári udvarral szemben egyesítse Magyarországot telje­sen irreális volt a kor viszonyai ismeretében, s hadjáratokat ve­zetett Magyarországra cseppet sem mellékesen török segítség­gel gyilkolt keresztényeket - ke­resztényként...- Úgy gondolom, ennek elle­nére több figyelmet érdemelne a fejedelem - tette hozzá Kiss Norbert Péter -, ám nem poli­tikusként, ahogyan ma általá­ban ismerik, sokkal inkább mű­velődéstörténeti szempontból, ugyanis rengeteget tett a kultú­ráért, tudományokért. ■ Vas A. Miklósi borok huszadszor a zsűri előtt szőlő Tizenkét fehér, három ro- sé és huszonkét vörösborral ne­veztek a miklósi gazdák a 20. borversenyre. A három kategóri­át Nieselberger Zoltán (fehér), Pé­ter József (rosé) és Steinbacher Menyhért Ferenc (vörös) nyer­te helyben készült nedűjével. A Miklósi Szabadidő és Sportegye­sület szervezésében, az önkor­mányzat támogatásával megren­dezett versenyen szakmai zsűri is képviseltette magát. A Noé-He- gyi Szent István Borlovagrend (Székesfehérvár) tagjai, Pánczél József borlovag és Kiss Barbara, Borda Anita és Czink Henrietté borkirálynők különdíjakat adtak át. A Bakonyi Vadászkürt Egylet adott műsort. ■ B. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom