Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)
2014-03-14 / 62. szám
4 2014. MÁRCIUS 14., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Tiirbét és kisvárost rejt a szőlőhegy i. szulejmán sírja A kutatócsoport tabi vezetője szerint világszenzáció nyomaira bukkantak Szigetvárnál ► Folytatás az 1. oldalról Állnak egymás mellett békésen, mintha több mint egy hónapig nem halálos ellenségként néztek volna farkasszemet: a 67- es főút mellett, nem messze Szigetvártól a Magyar-Török Barátság Parkban immár húsz esztendeje látható Zrínyi Miklós várkapitány és I. Szulejmán török szultán szobra. A helyszínválasztás nem véletlen, a tudomány korabeli állása szerint valahol a park környékén hunyt el két nappal a vár bevétele, az ostrom vége előtt a törökök legnagyobb uralkodója, aki nyolcvanezres seregével Bécs elfoglalására indult 1566 késő nyarán, ám Zrínyi és két és félezer katonája oly sokáig feltartóztatta, hogy akkor sem maradt volna esély a hadjárat folytatására, ha a 72 éves szultán megéri az ostrom végét. Az uralkodó holttestét ugyan visszavitték Isztambulba, s egy általa épített dzsámi melletti türbében helyezték végső nyugalomra, szívét és belső szerveit viszont nagy titokban sátrában vagy annak közvetlen közelében temették el, ahová fia később egy síremléket emeltetett - a két szobor ennek a feltételezett helyén áll. Csak éppen a legújabb kutatások alapján rossz helyen: egy szerdán Pécsett bemutatandó könyv - a Szulejmán szultán emlékezete Szigetváron - szerzői szerint ugyanis I. Szulejmán sátra, s így a későbbi türbe is másutt állhatott, méghozzá néhány kilométerrel arrébb, a szi- getvár-turbéki szőlőhegyen, legalábbis a kutatócsoport két esz- tendőnyi helyszíni és levéltári vizsgálat eredményei után ezt valószínűsíti.- Négy éve merült fel a szigetvári önkormányzatban, hogy I. Szulejmán kulturális örökségéből komoly tőkét lehetne kovácsolni például turisztikai szempontból - emlékezett a kutatások kezdetére Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központjának igazgatója, a kutatás vezetője, aki műemléki helyreállítások kapcsán került kapcsolatba az önkormányzattal. - Két esztendeje kezdtünk el gondolkodni, hogyan lehetne megoldani a szakmai berkekben régóta ismert rejtélyt, vagyis hogy hol lehetett a szultán türbéje. A kutatócsoport eredendően történész, Tabról elszármazott vezetője, akinek tudományos pályafutása földrajzi vonalon teljesedett ki létre is hozott egy kutatócsoportot, mely teljesen új irányból közelített a kérdéshez.- A türbe, Illetve a szulejmá- ni halálhely történetének kutatása a 19. század végére nyúlik vissza - magyarázta -, s bár eddig nem kevés eredményt tudott felmutatni, a rejtélyt illetően senki sem tudott teljes körű megoldással szolgálni, s ebben jelentős szerepe lehetett a módszertani egyoldalúságnak. Azok az írásos források, melyekből a történészek dolgoztak, olyan környezetet ábrázolnak, melyek ma már nem léteznek, s így nem lehet a mai viszonyokból kiindulni. Mi többféle szakmai terület módszertani eszközeinek a kombinálásával dolgoztunk, s a vizsgálatokat alapvetően egy térbeli, történeti földrajzi kérdésfeltevésnek rendeltük alá. Egyértelmű volt, ha rá is bukkanunk egy oszmá- ni épület maradványaira, akkor is nagyon nehéz lesz bizonyítani annak mivoltát, funkcióit. Ezért arra gondoltunk, akkor lehet sikeres a kutatásunk, ha nem az egyes helyek elszigetelt vizsgálatát, hanem egy nagyobb térségben elszórtan fekvő objektumok rendszerét vizsgáljuk meg, értelmezzük. Egy környezeti rekonstrukciós modellt akartunk felépíteni, melyhez meg kellett ismerni a 16-18. század környezeti viszonyait, földhasználati sajátosságait, a vízzel borított helyek kiterjedését, az úthálózat egyes elemeit, azok futását, a földrajzi névanyag értelmezését, egyes települések helyét vagy egyes épületek létesítésének körülményeit a vizsgálati területen. Cseppet sem mellékesen egy olyan időszakban, amikor nem csak a hatalmi viszonyok változtak, de a népesség nagy része is többször kicserélődött. Emellett újabb forrásokat is elemeztek a kutatók, nemcsak a török levéltárak anyagait, de hor- vát, német, osztrák és latin írásos emlékeket is felhasználtak a vizsgálataikhoz. S ezek, valamint a komplex földrajzi rendszer kutatása végül eredményre vezetett. Sikerült megérteni a 16-17. századi tájhasználat logikáját, s ezek alapján megállapítani, hol állhatott a szultán sátra. Illetve sátrai, hiszen két táborhely létezett: az egyiket még érkezése előtt alakították ki, ám hamar kiderült róla, veszélyes, túl közel áll az ostromlott várhoz, a másikról pedig annyit írtak a töPap Norbert és társai új módszer alapján minden korábbinál közelebb jutottak Szulejmán sírjának beazonosításához 1: Szigetvári vár: 2: Szigetvár városa, városfallal, gátakkal, amelyekkel nagy területen vissza duzzasztották az Almás-pata kot: 3: török kori épületek a Semlék-hegy tetején: 4: középkori határárok, feltételezhetően ekkor is létezett: 5: feltételezhető mélyutak a Semlék-hegy oldalában a meredekebb útszakaszokon; 6: Felső bástyaluk. Föld kitermelésével keletkezett nagyobb gödör. A kitermelt anyagot a vár javításara használták a török kor után. de feltételezhetően az alatt is; 7: Alsó bástyaluk; 8: rózsakert a török időkben; 9: hidak az első katonai felmérés térképéről azonosítva, a nagyobb forgalmú utakon korábban is létezhettek: 10: sírhalmok A kutatócsoportnak sikerült rekonstruálnia a korabeli földrajzi környezetet rök források, hogy egy tölgyerdőben egy tisztáson állt. Előbbit a korábbi kutatások tehát a Ma-. gyar-Török Barátság Park környékére tették egy 17. század végi térkép, valamint forrásokban szereplő vízpart miatt, melyet az Almás-pataknak gondolták. A kutatócsoport viszont azonosított egy ma már nem létező vízfelületet a turbéki templomtól délre, mely közelsége - vélhetően a várbéli belövések vagy az esetleges katonai kitörések - miatt valóban nem tűnt biztonságosnak. A tölgyerdei leírások viszont szerintük a zsibóti szőlőhegyre illenek.- Sok apró mozaikból állt össze a kép - jegyezte meg. - A források szerint a szultán türbéje magaslaton állt, s a környéken egy ilyen létezik, a szőlőhegy. Mely távolságban is megfelelt a forrásokban írtaknak, melyek egy óra járásra, négy, négy és fél kilométerre jelölték a vártól. Ezt a helyet azonban a korábbi kutatások nem érintették, túl messzinek gondolták, mégis itt kerül elő a rommező, mely alapján megállapítható: ez egy olyan hely a hódoltságban, ahol előzmény nélkül jött létre egy település, mely a török kiűzése után megszűnt. Miután a magyarországi törökök száma a korban nyolcvanezer körül lehetett, s kényelmesen elfértek a kevesebb mint három tucat általuk birtokolt városban, Tudomány kontra néplegendák A KUTATÓCSOPORT 2016-ig, I. Szulejmán halálának 450. évfordulójáig kapott mandátumot. A munka műszeres vizsgálatokkal folytatódik, Pap Norbert szerint az ásatások megkezdése előtt el kell dönteni, mit szeretne kezdeni az állam a hellyel. Az eredmények megítélése inkább pozitívnak mondható, noha akadnak történészek, akiknek munkáját nem erősíti az új elmélet, bár a vezető hazai professzorok elismerték a kutatók következtetéseit A legnagyobb török szaktekintélyek szerint is jó irányba haladnak a vizsgálatok, noha az eddigi ottani tézisekkel is ellentétes eredményt hoztak: sokan maisa turbéki katolikus templom helyére teszik a szultáni türbét, noha ezt az ásatások nem erősítik meg, csak a néplegendák.. az új település alapítását csak a szultáni sírhely indokolhatta. A kutatók egy két mahalle nagyságú, ötven háztartásos kisvárost találtak, melynek lakossága a forrásokban említett halveti dervisekkel, s polgári kiszolgáló személyekkel - fogadósok, úti vezetők - és családjaikkal több száz főnyire tehető - akkorára, mint egy anatóliai településtípus, a kaszaba. A türbét vélhetően egy palánkvár védte, a katonák létszáma folyamatosan gyarapodott: az első, 1570-es évekből származó zsoldfizetési leírások húszegynéhány katonát említenek, Evlija cselebi viszont már százról ír a 17. században, amikor megannyi zarándokhoz hasonlóan maga is felkereste a türbét.- Egyelőre nem tudni, mi maradt meg a föld alatt, még csak felszíni vizsgálatokat végeztünk, Uletve megfúrtuk a palánkvár körüli három-négy méter mély védőárkot - tette hozzá annyi viszont megállapítható, a törmelékmaradványok intenzitása kiváló, azaz fel lehet mérni, merre érdemes kutatni. Gondot leginkább az okozhat, hogy a szőlőhegyen rengeteg tulajdonossal kell egyeztetni. Az eredmények jelentősége normális esetben felülírhatja ezt a problémát, hiszen I. Szulejmán sírhelye akkora jelentőséggel bír, mintha Napóleont vagy Július Caesart helyezték volna örök nyugalomra Szigetvár mellett. A szultán nemcsak a török történelem legnagyobb alakja - nem mellékesen Törökországban az oszmán kor reneszánszát éli -, de a tíz legjelentősebb uralkodó közé sorolják világszerte.- Róla mindenütt tanítanak az iskolákban - magyarázta -, s Magyarországról egyetlen dolgot mindenhol tudnak a világon: Szigetvárnál halt meg I. Szulejmán, elképesztő lehetőséget rejt a felfedezés az országimázs szempontjából. Nem véletlen, hogy míg idehaza a kutatások híre nem lépte át túlságosan a közvélemény és a sajtó ingerküszöbét, addig a legnagyobb külföldi orgánumok - a Washington Post, a Fox News, a BBC, a japán és a kínai médiumok - világszenzációként tálalták az eredményeket. És Törökországban is óriási érdeklődés kíséri a kutatásokat, melyek állásáról rendre beszámol a helyi sajtó.- Ebből az örökségből remekül lehetne gazdálkodni - vélekedett Pap Norbert -, például rekonstruálni lehetne a türbét, zarándokhellyé tenni. A török turisták amúgy is most kezdik felfedezni Magyarországot, keresik az oszmán kor emlékeit, melyekből rengeteg található idehaza, a legészakibb szent helyük Gül baba budai türbéje. Nem véletlen, hogy a Török Együttműködési és Fejlesztési Ügynökség a szigetvári mellett tíz kutatási projektet finanszíroz Magyarországon, többek között Tolnában, Baranyában és Somogybán, melyek turistacsalogató látványosságok lehetnek a jövőben. A szultáni sírhely pedig a világörökség része... ■ Vas András Passzívházat épít a somogyi egyesület jelentős támogatással mozgáskorlátozottak Haltartással, növénytermesztéssel is foglalkoznának a telephelyen, melyet saját erőből korszerűsítenek passzívház építésébe fog Kaposváron a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete, amely nemcsak azért egyedi, mert kevés passzívház épül még hazánkban, hanem, hogy jórészt autistákat foglalkoztatnak majd az épületben és környékén.- A program április elsején ifidül, bár még nincs szerződésünk - tudtuk meg Hegedűs Lajostól, a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete elnökétől. - Az Egyene- si úton lévő telephelyünk kertjében építenénk fel a passzívházat 48 millió forintból. A telephelyen lévő épületet pedig saját forrásból, 8-10 millió forintból fel kell újítanunk. Első lépésként hét autizmus spektrumzavarral élő és négy megváltozott munkaképességű embert foglalkoztatunk hat órában. Reményeink szerint a ház önfenntartó lesz, mert nem áll rendelkezésünkre forrás a működtetéséhez. Úgy tervezik, hogy egészséges élelmiszereket árusítanak majd a telephelyen, amelyek egy részét a passzívházban és környékén termelnek meg és Hegedűs-Beleznai Csilla projektszervező dolgozik a terv megvalósításán Gazdaságosan fenntartja magát az épület A passzívházban a kényelmes hőmérséklet biztosítása megoldható kizárólag a levegőfrissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűté- sével, további levegő visszaforgatás nélkül. A kívánt hőmérséklet eléréséhez szükséges viszonylag alacsony hőmennyiséget (a pasz- szívházak kiváló hőszigetelésűek) főleg a napsugárzásból, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által kisugárzott hőből fedezik. állítanak elő. A ház önfenntartását részint üzleti célú halnevelés biztosítaná, a halak vize speciális termőtalajon keresztül folyik át, ami a vizet tisztítja, a talajt pedig trágyázza.- A program időtartama 16 hónap, melyből nyolc hónap a beruházás időszaka, a másik nyolc pedig a beüzemelésé - mondta az elnök. ■ Márkus Kata
