Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)
2014-03-12 / 60. szám
HÍRSÁV Szankcionálná az EU a tagállami jogsértéseket előterjesztette az Európai Bizottság az uniós tagországok jogállamiságát fenyegető rendszerszintű veszélyek kezelésére szolgáló jogszabály- csomagját. A kezdeményezés lényege, hogy az uniós jog megsértésére vonatkozó kö- telezettségszegési eljárásokat, illetve a tagország szavazati jogának felfüggesztését lehetővé tevő 7. cikkely alkalmazását egészítheti ki abban az esetben, ha az ország „súlyosan és tartósan megsérti” az uniós értékeket. A rendszer kidolgozását a Magyarország ellen tavaly elfogadott Tavares-jelentés nyomán kezdeményezte a bizottság. ■ VG Illetménykiegészítés a katonáknak a honvédségi dolgozók ez évi, egyes, illetményen kívüli juttatásairól született megállapodást kedden aláírtak a Honvédelmi Minisztériumban. A kormány döntése alapján, amíg a közszolgálati életpályamodellt - azon belül is a katonait - teljes körűen be nem vezetik, a honvédségi altiszti és szerződéses legénységi állomány januárig visszamenőlegesen havi 10 ezer forintos kiegészítést kap. ■ MTI Nagyköveti jelölések ellen tiltakoznak a szenátus utasítsa el Barack Obama elnök három kampánytámogatójának , nagyköveti kinevezését - ezt kérte az Amerikai Külszol- gálati Egyesület 15 volt elnöke. Szerintük az oslói képviselet irányítására készülő George Tsunis, a budapesti nagykövetség élére szánt Colleen Bell és a Buenos Aires-i diplomáciai misszió vezetésére kiszemelt Noah Bryson Mámét „nevetség tárgyává vált, amikor meghallgatásukon korlátozott tudásról tettek tanúbizonyságot. ■ MTI Drágább az egyfordulós nvi A három választás költségének közel fele hiányzik a büdzséből Ivó Sanadert nem jogerősen most kilenc év börtönre ítélték Az utolsó simítások a Kossuth téren. Március 15-én már itt lesz az ünnepi zászlófelvonás. Olcsóbb választást ígértek, mégis többe kerül Az idei évre 10 milliárdot tervezett a költségvetés az idei évi három választásra, a költségek azonban közel a duplájukra is emelkedhetnek például a magasabb nyomdai költségek miatt. Éber Sándor Idén várhatóan 6-6,5 milliárd forintba fog kerülni egy-egy választás, így az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati voksolás is - közölte lapunkkal a Nemzeti Választási Iroda (NVI). Az összesen várható mintegy 18-19,5 milliárd forintos költség így jóval túllépi az idén 11,47 milliárdból gazdálkodó NVI idei költségvetésében lévő 10 milliárdos keretet, amit az idei évi választások előkészítésére, lebonyolítására állítottak fel. A tavalyi büdzsében még egy 2,3 milliárdos keret volt az idei voksolások előkészítésére. Az NVI közölte: a választások előkészítésére biztosított források szükség esetén kipótolhatóak a központi büdzséből. Korábban felmerült, hogy a parlamenti és az EP-választásokat olcsóbb lenne egy időpontban rendezni, de az államfő az április 6-i és a május 25-i időpontokra helyezte a két voksolást. Idén már egyfordulós lesz a parlamenti választás. Korábban az is elhangzott érvként a kisebb létszámú parlamenthez hasonlóan, hogy így a költség is kisebb lesz. Ez azonban nem így lesz. A 2010-es országgyűlési, még kétfordulós választás költségére eredetileg 7,12 milliárdot terveztet és 5,59 milliárdot költöttek el. Négy éve az ön- kormányzati választásokra 5,5 milliárdot kalkuláltak, 4,91 milliárdot használtak fel. Az elmúlt bő évtizedben minden választás olcsóbb volt az idén tervezettnél, az előzetesen kalkuláltnál mindig kevesebbet költöttek. Pálffy Ilona, az NVI elnöke lapunknak elmondta: az idén a költségeket növelik az átjelentkezések, a határon túli magyarok szavazása, ami gyakorlatilag olyan, mintha lenne egy második forduló. Növelheti a nyomdaköltségeket a szavazólapok mérete, de a többletköltséget az NVI egyelőre nem tudta kikalkulálni. Tegnap közölték, végül nem lesznek kígyóméretű szavazólapok, a pártlistán két sorban szerepel majd a 18 jelölőszervezet, az a A3-as nagyságú lapon. Minden listának öt centis helyen kell elférnie, a jelölőszervezetek 20x40 milliméteres helyen tüntethetik fel lógójukat. A tegnapi állás szerinti 1572 egyéni képviselőre is majd valószínűleg egy A3-as lapon lehet voksolni. Van ahol 29 jelölt lesz, míg a legkevesebb, várhatóan 4 lesz az egyik szavazókörben. Pálffy lapunknak elmondta: a sok jelölt és lista miatt a szavazólapok feldolgozása és kezelése nehézkes lesz, ezért várható a szavazás elhúzódása, és későbbre várható majd az eredmény is. Az NVI lapunkkal közölte: az ANY Biztonsági Nyomda NYRT-vel 1,1 milliárd forint értékben (2010-ben is nagyjából ennyi volt a nyomdai költség) kötöttek szerződést a választási kiadványok, nyomtatványok, plakátok, szavazólapok, értesítők előállítására, csomagolására és szállítására. A postai szolgáltatások igénybe vételére az országgyűlési választásra mintegy 800 milliós kiadást terveznek. A szavazatszámláló bizottsági tagok (54 ezer fő) az országgyűlési és az EP-válasz- tások idejére 1,6 milliárd forint díjazást kapnak. Még nem lehet tudni a külképviseleti szavazások költségét, mivel az attól is függ, hogy hányán kérik névjegyzékbe vételüket március 29-ig. Ugyanez vonatkozik a határon túliak levélszavazással kapcsolatos költségekre. Mennyi reklámidő jut egy pártra? A nemzeti Választási Bizottság tegnapi döntése alapján a 18 pártlistát állító jelölőszervezet pártlistánként 26 perc 7 másodperc időtartamban teheti közzé politikai reklámját a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Rádió Zrt. médiaszolgáltatásában miután egyenlő arányban felosztották az együttesen rájuk jutó 470 percet. Egy médiaszolgáltatónál egy jelölőszervezetre 8 perc 42 másodperc jut. Tegnap arról is döntöttek, hogy a listát állító nemzetiségi önkormányzatok együttesen 298,5 millió forintot kapnak kampánycélokra. A legtöbbet a roma, 101 milliót, míg a legkevesebbet a bolgár önkormányzat kapja, 8,4 milliót. feketekassza A Zágráb megyei bíróság kilenc év börtön- büntetésre ítélte Ivó Sanader volt horvát kormányfőt egy újabb korrupciós ügyben kedden. Az ítélet nem jogerős. A két éve kezdődött, Fimi Media néven elhíresült ügyben azzal vádolták a volt kormányfőt és tettestársait, hogy a közbeszerzési törvényeket megsértve, valós és fiktív megrendeléseken keresztül állami cégektől szereztek pénzt, amely Sana- dernél vagy az akkor általa vezetett Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nevű jobbközép párt „feketekasszájában” kötött ki, és a párt választási kampányainak finanszírozását szolgálta. Az elsőfokú ítélet szerint Sanader és négy tettestársa összesen 70 millió kuna (2,8 milliárd forint) közpénzt sikkasztott el. A volt kormányfőt 15 millió, az ügyben elmarasztalt HDZ-t pedig 24 millió kuna visszafizetésére, valamint 5 millió kunás pénzbírság megfizetésére kötelezték. Horvátország történetének egyik legjelentősebb korrupciós ügyében a hivatali hatalommal való visszaélésben és bűnszervezet kiépítésében bűnösnek talált Sanader mellett első fokon letöltendő börtön- büntetést kapott a HDZ korábbi pénztárosa, főkönyvelője és a Fimi Media cég tulajdonosa is, míg egy volt kormányszóvivőre felfüggesztett szabadság- vesztést szabtak ki. Sanader és Ratko Macek volt kormány- szóvivő kivételével a vádlottak bűnösnek vallották magukat a perben. Sanadert egy másik, összevont korrupciós ügyben korábban - szintén nem jogerősen - tízéves börtönbüntetésre ítélték. Az ügy egyik vádpontja szerint a volt kormányfő a Mól olajipari társaságtól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a Mól irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari társaság felett. A Mól tagadja, hogy megvesztegette volna Sanadert. ■ MTI Egyre több gyeimektartásdíjat előlegez meg az állam vizsgálat Tíz-tizenegyezer jogosult ellátásába kénytelenek besegíteni - A meg nem térült összeget behajthatják Évről-évre nő az állam által megelőlegezett gyermektartásdíj összege, annak ellenére, hogy 2012 óta azt gyermekenként havi 14 250 forintban maximálták. A Magyar Államkincstár adatai szerint a 2012-ben e célra előirányzott 1,5 milliárd forint helyett 1,932 milliárdot, 2013-ban a tervezett 1,7 milliárd forint helyett pedig már 2,245 milliárd forintot fizetett ki az elvált szülők gyermekei számára az állam. A szakállamtitkár egy, a témában indított vizsgálat kapcsán arról tájékoztatta az állampolgári jogok biztosát, hogy mindez annak a következménye, hogy folyamatosan emelkedik, napjainkban már eléri a 10-11 ezret a jogosultak száma. Mivel a bíróságok által megállapított gyermektartásdíj összegek is egyre nagyobbak, „indokolttá vált az igényeknek és az állam teherviselő képességének összhangba hozatala”. Ezért nem lehetséges az, hogy a gyermeküket egyedül nevelő, elvált szülők - a korábbi gyakorlathoz hasonlóan - teljes egészében megkapják az államtól a gyerektartás összegét. Ez egyébként 2012-ig is csak 3+3 évig volt lehetséges, és kizárólag abban az esetben, ha a tartásdíj fizetésére kötelezett szülő már legalább hat hónapja nem fizetett, a tartásdíj végreA gyereket egyedül nevelő nem kapja meg a teljes összeget hajtása eredménytelen volt, és a gyermekkel élő apa vagy anya pedig az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresénél (ez 2014-ben 57 ezer forint) kevesebb jövedelemmel rendelkezett havonta. A megelőlegezett tartásdíjat, nevéből adódóan, elvileg visz- sza kell fizetni, mégpedig kamatostul. A meg nem térült összeget pedig, szintén elvileg, adók módjára be lehet hajtani. Az államtitkár azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy e „második körös” behajtás alacsony hatékonyságú, amit alapvetően a tartásdíjra kötelezettek jövedelmi, vagyoni helyzete magyaráz, nem a hajlandóság csökkenése, illetve nem a'szabályozás hiányossága. Az állampolgári jogok biztosa szerint ez azt mutatja, hogy az államra továbbra is fontos szerep hárul a tartásdíjak megelőlegezésében. Székely László a jelentésében felhívta a figyelmet, hogy a magyar állam által vállalt tartásdíj-összeg nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony: a nagyjából 47 euró a nyugat-európai összeg mintegy negyede, ami veszélyezteti a rászoruló gyermek ellátását. Az ombudsman ezért szükségesnek tartja áttekinteni az új szabály hatálybalépése óta eltelt csaknem két év tapasztalatait. ■ Haiman Éva
