Somogyi Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-28 / 50. szám

2014. FEBRUÁR 28., PÉNTEK BALATON DIAKSZEMMEL 15 Jeges téli örömök a magyar tengeren Balaton „Csodáljuk a táj mindig változó öltözetét, ami gyönyörű látványt tár az ember elé” Ha azt halljuk, hogy „ma­gyar tenger”, mindenki a Balatonra gondol. A „magyar tenger” megnevezést elő­ször Pálóczi Horváth Ádám balatoni költő használta az li780-as években, ami azóta közismertté vált. A Balaton Közép-Európa leg­nagyobb tavaként minden évszakban felejthetetlen szó­rakozást nyújthat-Akaratlan szépségű és egyedi hangulatú tó télen is rengeteg élmény helyszíne lehet. Csodálatos a téli táj, a művészet kimeríthe­tetlen forrása. így ír erről Proity Luca 11. a osztályos tanuló: „Ősszel le­hullnak a falevelek a fák lomb­jairól, novemberre már dér de­reng a kapukon és a kerítése­ken. Decemberben már a köd is kitekint, és alig látjuk a fel­kelő napot. Az este előbb bekö­szönt, már sötétbe borul a város délutánra. S mi az, ami a télből nekünk a legjobban hiányzik? A hó. Nincs két egyforma hópi- he. A hófödte, ezüstösen csillo­gó tájnál nincs szebb látvány, ezt bizton állíthatom. No és per­sze azt is, hogy minden gyerek szeret hógolyózni télen, vagy hóembert építeni az udvaron, vagy csak lecsúszni szánkóval a domboldalról. Ezekre mind csak akkor van lehetőségünk, ha tél van, ha hideg van, és persze hó is van. A Balaton és egyéb tavak is csak télen fagy­nak be, s csak ekkor van lehe­tőségünk önfeledten mókázni a jégen, korcsolyázni, fakutyáz- ni. Vagy este sétálni a hóesés­ben, hallgatni, ahogy ropog lá­bunk alatt a friss hó. Csodálni a táj mindig változatos téli öltözé­két, ami gyönyörű látványt tár az emberek elé.” Hogyan hat a hideg a Bala­ton élővilágára? A tél nem pasz- szív szakasz a Balaton életében. Nem alszik a Balaton teljes élő­világa, hanem megvan a maga sajátos téli élete. Például a víz­ben egészen más algák szapo­rodnak el karácsonykor, mint tavasszal. Ezek néhány mikro- méteres, speciális zöldalgák. Je­lentős szervesanyag-termelők, így táplálékot nyújthatnak más élőlényeknek. Viszont pihenőbe vonul a parti nádas. Ősszel a hajtások Sokarcú táj. A Balaton a téli hónapokban Is tud sokféle érdekességet mutatni, kár, hogy ilyenkor kevesen látogatják a déli part településeit Zord napok a múlt század elején: bizonyos ingadozásra az ökológiai egyensúly miatt szükség van az Év leghidegebb hónapja a január, ennek ellenére az idén nem volt részünk a balatoni korcsolyázásban. Általában a januári hideget a hosszú téli éjszaka, a derült égbolt, az erős éjszakai kisugárzás, a rö­vid nappali felmelegedés és a hótakaró okozza. Az így kiala­kuló hideg légtömeg hetekig is megmaradhat. Zord téli napról akkor beszélünk, ha - 10 °C alatti hőmérsékletet mérünk, téli napnak nevezzük azt, ha nem megy a hőmérő szála fagypont fölé. Az elmúlt 100 év leghidegebb januári átlaghő­mérsékletét 1942-ben és 1964- ben tapasztalták, ezekben az években a havi átlaghőmérsék­let -10 °C alatt volt. Az eddigi legmagasabb napi maximum hőmérsékletet 1990. január 30-án mérték. Ez időben a Ba­laton környékén 15°C körüli hőmérsékleti rekordot tapasz­taltak. A januári átlaghőmér­séklet 1936-ban pedig megkö­zelítőleg 7 fokkal a sokéves át­lag fölött alakult. Az idei ja­nuár, a plusz 2,5 fok körüli át­lagával, az elmúlt 100 éve kö­rülbelül 10. legenyhébb január­ja volt. 2007januárjában a plusz 5 fok körül számított át­laghőmérséklet pedig az eddig tapasztalt egyik legmagasabb érték. Nem sokkal marad el ettől 2001 és 2002januárja, amikor 3-4 fok között volt az átlaghőmérséklet, februárban pedig már 9 fok körüli átlaghő­mérséklet mutatkozott. Ha az elmúlt 100 év hőmérsékletének alakulását nyomon követjük, megfigyelhetünk az átlagérték­től eltérő periódusokat, de a maximumban vagy a mini­mumban történő kilengések bizonyos mértékig kiegyenlítik egymást. Az évek folyamán van egy hőmérsékleti oszcillá­ció, ám ha többéves átlagokat számolunk, megközelítőleg ha­sonló értékeket kapunk. Ha­sonlatos ez a Balaton vízállá­sához. Az lenne a baj, ha min­dig magas vagy alacsony érté­keket mérnénk, mivel bizonyos mértékű ingadozásra az ökoló­giai egyensúly miatt is szükség van. Illetve az ökológiai és bio­geokémiai rendszerekben mű­ködik egy visszacsatolásos ön- szabályozás, ami kiegyenlíti a rendszert ért hatásokat. Ennek ellenére, ha végigtekintünk egy hosszabb, 100 éves inter­vallumon, megállapíthatjuk, hogy a hideg telek gyakrabban léptek fel a múlt század elején. A múlt század első felében há­rom olyan év is volt, amikor a fagyos napok száma megköze­lítette a százat. A század végé­re ez legalább 12-15 nappal lett kevesebb. Egyedül 1996- ban volt 80-nál több fagyos nap. Amíg a januári átlaghő­mérséklet 1990 előtt mínusz 0,5 körül mozgott, 2000-2014 között a januári átlaghőmér­séklet plusz 0,9 fok körüli érté­ket mutat. lési esélye, és a rendelkezésre álló oxigén. A növény és planktonevő bé­kés halak a víz hőmérsékleté­nek csökkenésekor, már az ősz végi időszakban megkez­dik a vermelést. A ponty, busa, amur, dévérkeszeg, szélhajtó küsz felkeresi a Balaton legvé- dettebb pontját. A ragadozók, a süllő és a csuka a nyílt víz fe­lé tart, táplálékot keres. A csu­kák egész télen át aktívak ma­radnak, még a jég alatt is pró­bálnak zsákmányt keresni. A dankasirályok követik a mélyebb vizek felé vándor­ló halrajokat, ha a táplálékfor­rás kimerül, útnak indulnak, felkeresik a közelben levő ha­lastavakat, csatornákat, veté­seket. A tőkésrécék a parton csoportosulva próbálják átvé­szelni a hideget. A teknősök, békák és a siklók elhagyják a vizet, sziklarepedésekbe, üregekbe húzódnak vissza. Anyagcseréjük lelassul, der­medt állapotba kerülnek. A téli Balaton különleges hangulata kevésbé ismert a turisták számára. A tópart és környéke nemcsak az elmé­lyült, csendes sétákra, szemlé­lődésre ad lehetőséget, hanem a téli sportok szenvedélyeinek is lehet hódolni. Bár ehhez a jégnek acélosra kell fagynia, ami a körülbelül 10 cm vas­tagságot jelöli. Idegenforgalmilag is ren­geteg kihasználatlan erőfor­rást rejt még a Balaton és kör­nyéke. A Balaton környékén lakók száma körülbelül 260 ezer fő. Ez a nyári turizmus folyamán akár megduplázódhat, ami a tóra jelentős plusz terhet mér. Ezzel szemben a téli időszak igen csendes. Változatos programokkal, új beruházásokkal, téli ter­málfürdőkkel, fitness és well- ness centrumokkal lehetne a téli Balatonhoz csalogatni a ki­kapcsolódni vágyókat. DR. HAJÓSY ADRIENNÉ ÉS PILISZKY ZSUZSA (NŐK A BALATONÉRT EGYESÜLET) TANÁCSAIT, ÉS PROITY LUCA (ll.A OSZTÁLYOS TANULÓ) ÍRÁSÁT FELHASZNÁLVA ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BALÁZS BRÚNÓ 9.C FONYÓDI MÁTYÁS KIRÁLY GIMNÁZIUM Télen a Balaton felszíni vize plusz 4 fokra hűl, ez a sűrűbb, nagyobb tömegű víz a tó aljá­ra süllyed, és helyére a mele­gebb, kisebb sűrűségű víz ke­rül. Ez egy vízcirkulációt in­dít el, ami addig tart, amíg az egész víztömeg 4 fokos lesz. Ahogy csökken a külső hő­mérséklet, a víz felső rétege megfagy, de alatta megmarad a plusz 4 fok, ez biztosítja a ha­lak áttelelését. Rekordnak te­kinthető 1929, amikor a jégta­karó vastagsága 70 cm volt. Ez már veszélyt jelent a tó élővi­lágára, csökken a halak áttele­elszáradnak, és a tápanyagai­kat, a fontos foszforforrást az üledékben rejtőzködő gyöktör­zseikben halmozzák fel. A Ba­latonban élő hínárfajták a tófe­nékre süllyednek, lebomlanak, csak a gyökérzetükben telelnek át. A kagylók és a csigák a víz mélyebb régiója felé húzódnak, anyagcseréjük lelassul, nem mozognak. A tavi kagyló petéi a téli hónapokban az anyaállat kopoltyúján maradnak, ott több az oxigén. Tavasszal kikelnek, és a belőlük kialakuló kajma- csos lárvák a halak kopoltyú­ján élősködnek. A hőmérséklet alakulása a Balaton környékén a téli hónapokban __________december___________január____________február______ ha vi havi havi min. max. ... mm. max. mm. max. _________________atiag_____________atlag_____________atlag 20 14 -11 11 2,6_____________________________________ 2013 -6 10 2,2 -13 9 0,1 -5 9 2.3 2012 -11 7 -0,2 -10 9 1,6 -18 12 -3 2011 -10 11 2,8 -10 10 0,3 -7 12 0,6 2010 -18 11 -1,3 -13 7 -1,4 -12 11 1.4 2009 -17 15 1,6 -13 7 -1,7 -9 12 1,9 2008 -13 12 2,5 -13 12 1,9 -10 18 4,5 2007 -8 6 1,5 -5 15 5 0 14 8 2006 -6 16 ^ 2,5 -12 6 -2,5 -10 15 2,5 2005 -8 10 3 -10 13 -1 -15 5 -2,5 2004 -6 12 3 -10 10 0 -10 18 4 2003 0 15 8 -18 14 -2,5 -14 4 -5,5 2002 -8 12 1 -10 18 3 -2 18 9 2001 -14 10 -3,5 -5 12 4 -3 16 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom