Somogyi Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-26 / 48. szám

HÍRSÁV Czomba: 13 milliárd forintos program czomba Sándor, a Nemzet- gazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára szerint eddig még soha nem volt ekkora érdeklődés a kis- és közép- vállalkozásoknak indított munkahelyteremtő pályázat iránt. A kormány 2014-ben 13 milliárd forintot szán erre a célra, és az idén min­den eddigit meghaladó, 27,7 milliárd forint támogatási igényt jeleztek a vállalkozá­sok. ■ MTI Magyarország a GMO-szója ellen MAGYARORSZÁG FELLÉP a gén módosított (GMO) szó­ja visszaszorításáért, a szójapiacon tapasztalható importfüggőség csökkenté­ért - jelentette ki Feldman Zsolt kedden Budapesten egy szakmai tanácskozá­son. A Duna-térség országai elhatározták - ezt rögzíti a Dunamenti szója nyilatko­zat, amelyhez Magyarország az elsők között csatlakozott -, hogy a térségben csök­kentik a gémmódosított szója felhasználását, és el­kötelezettek a genetikailag nem módosított szójából és szójafehérjéből készült élel­miszerek iránt. A fogyasztók ezeket Európa-szerte egyre inkább keresik - mondta a helyettes államtitkár. ■ MTI Kövér: a kommunizmus ember elleni bűn a kommunizmus az ember és az emberiség elleni bűn volt, a magyaroknak jó okuk van ezt nem elfelejteni - jelentet­te ki Kövér László a kommu­nista diktatúra áldozatainak emlékére emelt szobor avató­ünnepségén kedden Nyír­egyházán. Az Országgyűlés elnöke az az MSZMP volt székházában hangsúlyozta: az emberiség elleni bűnök nem akkor teljesednek be, amikor elkövetik őket, ha­nem akkor, amikor megfe­ledkeznek róluk. ■ MTI Megérte jól gazdálkodni? önkormányzatok Idén 12,5 milliárdos támogatást kapnak Ukrajna kevesebb földgázt vesz Moszkvától Négy év alatt 50 milliárd forinttal kompenzálják azo­kat a településeket, amelyek kimaradtak a mintegy 1300 milliárd forintnyi adósság­konszolidációból. Éber Sándor „Jelenleg éppen az okoz fejtö­rést, hogy mire fordítsuk azt a támogatást, amit az adósság­konszolidációból kimaradt ön- kormányzatoknak ad az állam, hogy egyszerre érvényesüljön a távlatos elképzelés, az elmaradt felújítások pótlása, esetleg új esz­köz beszerzése is" - nyilatkozta lapunknak a Magyar Faluszövet­ség (MF) elnöke. Szabó Gellért elmondta, hogy kissé „lóhalálá­ban” kell meghozniuk a döntést, március 6-ig jelentkezhetnek a támogatásokra. Tálled András, a Belügymi­nisztérium önkormányzatokért' felelős államtitkára nemrég kö­zölte, hogy az adósságkonszoli­dációból kimaradt „jól gazdálko­dó” települések (összesen 1176, de közülük többnek esélye sem volt hitelt felvennie) az idén 12,5 milliárd forint támogatást kap­nak, 4 év alatt összesen 50 mil- liárdot. Március 24-ig a belügy­miniszter dönt a támogatásokról. A pénzt a települések a belterüle­tükön lévő út, híd vagy járda, va­lamint vízrendezési és csapadék­elvezetési rendszerek építésére, felújítására, településrendezési terv készítésére, egyes önkor­mányzati épületek fejlesztésé­re, energetikai korszerűsítésére kérhetik. Olyan fejlesztésre is igényelhetnek forrást, amely az óvodai nevelést, kulturális tevé­kenységet, szociális vagy egész­ségügyi feladatellátást szolgálja. A támogatások összevonhatóak, s nem kell azonnal elszámolni. Szabó Gellért elmondta, hogy településükön, a Bács-Kiskun megyei Szentkirályon többek között az általános iskolájukra, valamint a biomassza kazánok­hoz szükséges faapríték tárolóra költenének, de a kiírás szerint ezekre nem lehet. Útépítésben is a kiírásban foglaltaknál nagyobb volumenű munkákra lenne szük­ség. A támogatás mértékét a lélek- szám alapján ítélik meg, Szent­király 1981 fős település, így 20 millió forintra tarthatnak igényt. A 2000 fő alatti 1018 település március 31-ig kapja meg a négy évre szóló összeg felét. A ren­delet szerint az ennél nagyobb települések a belügyminiszter döntése alapján kaphatnak idén támogatást, ha marad még a 12,5 milliárdhól. Szabó szerint miu­tán előnyben részesítették a ki­sebb önkormányzatokat, a 2000 fő feletti településeknek az idén alig fog jutni ez a támogatás, mi­A héten véget ér az adósságátvállalás PÉNTEKIG vállalja át az ál­lam a korábbi adósságkon­szolidációk után az 5000fő feletti lakosú 278 önkormány­zat még megmaradt mintegy 430 milliárdos adósságállo­mányát. Cserében a települé­seknek a hó végéig kell lead­niuk fejlesztési terveiket. Az önkormányzatok március 17­éig számolnak el a kapott tör­lesztési célú támogatással, a kincstár az év végig ellenőriz­heti őket. Az állam korábban a megyei önkormányzatoktól 196 milliárd, az ötezer lakos alatti településektől 74 milli­árd, az ötezer fő felettiektől pedig 610 milliárd forint adósságot vett át. vei látható, hogy nem elégséges erre a forrás. Ők majd jövőre re­ménykedhetnek, az már kérdé­ses, hogy a következő kormány is teljesíti-e majd ezt a feladatot. A polgármester kifejtette, hogy a meghatározott fejlesztési célok miatt sokkal szűkebb lehetősé­gük van az eladósodott települé­sekhez képest, hiszen az ő esetük­ben a hitelátvállalás „felhasználá­si kötöttség nélkül” történt meg. A tőke és a kamat állami átvállalása az eladósodott település egész ál­talános gazdálkodását segítette, az így felszabaduló pénzügyi for­rást egyaránt fordíthatta akár mű­ködésre, akár fejlesztésre. Az MF elnöke jelezte, hogy az érintett jól gazdálkodó, de nem feltétlenül gazdag településnek jól jön ez a pénz, de nem úgy van szükségük rá, mivel egyensúly­ban vannak. A négy évre szóló 50 milliárd forint kifizetése azért vált szerinte „indokolttá”, mivel az adósságkonszolidáció több kö­rében összesen 1300 milliárdot fordítottak egy „más filozófia” alapján gazdálkodó önkormány­zatokra. „Az igazi az lett volna, ha az említett tételeket nem kellett volna kifizetnie az államnak, de ezen már kár bosszankodni” - mondta Szabó Gellért. válság Ukrajnában és Ukrajna kapcsán sokfelé számolgatnak. Londoni elemzők szerint 30 milliárd dollár külső segély­re lenne szükség a következő hónapokban, Kijevben most beérnék 25 milliárd dollárral is. Azt viszont eddig senki nem számolta ki, hogy mit kezd a válságban lévő ország a tervezett gázhiánnyal. Tegnap ugyanis Kijevben bejelentet­ték, hogy az Oroszországból vásárolt gáz mennyiségét az ötödére csökkentik, a Gaz- promtól az eddig naponta vett 147 millió köbméter helyett beérik 28 millióval is. A dön­tés hátterében az állhat, hogy Moszkva már többször jelezte, ha minden kötél szakad, be­hajtja a több milliárd dolláros ukrán gáztartozást. A Kreml tegnap mást is üzent Kijevnek és egyben Brüsszelnek is. Azt, hogy félti az Ukrajnában élő orosz állam­polgárok biztonságát, bizonyí­tékaik vannak ugyanis arra, hogy szélsőségesek akciókat hajtanak végre az oroszajkúak ellen. A Kijevben tárgyaló Cat- herine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselő­je erre nem reagált, azt azon­ban közölte: Oroszországnak engednie kell Ukrajnát azon az úton haladnia, amelyet magá­nak választ. Éppen ezzel van a legtöbb gond, hiszen Ukrajná­ban minden átmeneti és ideig­lenes. Igaz, kedden elkezdődött a május 25-re kiírt előrehozott elnökválasztás kampánya, amelyen az ellenzék egyik vezéralakja, Vitalij Klicsko mindenképp indul, de nagy kérdés, hogy Moszkva tervez-e politikai-diplomáciai blokádot ennek megnehezítésére. A lakosság folytatja az élel­miszerek és az üzemanyag fel­vásárlását, nagyobb hiányok­ról egyelőre nem érkezett hír. Az ország keleti, főleg oroszok lakta részén nagy a feszültség, míg a nyugati felében szinte minden településen megala­kultak az ideiglenes ellenzéki vezetésű helyi hatalmak. ■ VG Óvatos optimizmussal tekint a jövőbe Brüsszel PROGNÓZIS Két százalékot meghaladó növekedést jósol Magyarországon az Európai Bizottság Idén és jövőre is 2,1 százalékos növekedéssel számol Magyar- országon az Európai Bizottság - derül ki a szervezet tegnap pub­likált téli gazdasági előrejelzésé­ből. A növekedés motorja a belső kereslet erősödése lehet, akár­csak az Európai Unióban, a net­tó export ugyanakkor minimális mértékben negatívan befolyásol­ja a GDP alakulását. A növekedés korlátozottan jár a foglalkoztatás bővülésével: ezen a téren a bizott­ság idén és jövőre is 0,6 százalé­kos növekedéssel számol. Attól egyelőre nem kell tar­tania hazánknak, hogy vissza­kerül a túlzottdeficit-eljárás alá: a prognózis erre az évre éppen a határértéket jelentő 3 száza­lékos államháztartási hiánnyal számol, amely jövőre is csak kis mértékben, 2,9 százalékra csök­ken a jelentés szerint. Stagná­lással számolnak az államadós­ság esetében is: a tavalyi 77,8 százalékos szint után idén 79,1 százalékra nőhet, jövőre pedig minimális csökkenéssel, az év végére 78,9 százalékos szinttel számolnak Brüsszelben. Az infláció a prognózis sze­rint a történelmi mélységekből a rezsicsökkentés bázishatásának elmúlásával gyorsan visszaugor­hat a jegybank céljának tekin­tett 3 százalékos szint közelébe: amíg erre az évre 1,2 százalékos pénzromlással számolnak, jövő­re már 2,8 százalékkal. A prognózis strasbourg-i bemutatóján Olli Rehn, az Eu­rópai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős alelnöke is óvatosan optimista hangot ütött meg. A finn politikus kiemel­te: az Európai Unió egészében és az euróövezetben is egyre jobbak a kilátások. Mint fogal­mazott: a kilábalás teret nyer, ám a valódi fellendülés 2015-től indulhat meg. Jó hírként em­lítette, hogy a gazdasági akti­vitás nem csak az euróövezet központi országaiban, de a jó­val sérülékenyebb periférián is növekedésnek indult. Ez akkor is kedvező fejlemény, ha a reál- gazdaságban egyelőre nincs sok jele a fellendülésnek: a munka- nélküliség még mindig problé­mát okoz, a hitelezés is óvatosan bővül. Rehn szerint a kilábalást a belső kereslet növekedésén túl az exportpiacok, illetve az ex­portágazatok erősödése is támo­gatja. Fontos szerepe van ebben olyan piacoknak, mint az Egye­sült Államok vagy a feltörekvő országok. Az egész Európára jellemző alacsony infláció Rehn szerint kedvező a fogyasztás erősödé­se szempontjából, ám ha elhú­zódik, az nehezítheti a fiskális konszolidáció folyamatát. Euró­pai szinten a szigor tovább foly­tatódhat: 2014-ben a bizottság 2,7 százalékos átlagos deficit­tel számol az EU egészére, míg az euróövezetben ez a szint 2,6 százalékra csökkenhet. Az ál­lamadósság azonban távol van még az elvárt, 60 százalékos szinttől: a 28 tagország átla­gában csaknem 90 százalékos lehet, míg az euróövezetben en­nél is magasabb, eléri a 96 szá­zalékot. ■ Gyükeri Mercédesz, Brüsszel Gazdasági prognózis (százalékban) Magyarország EU-28 Euróövezet 2014 __ZL 1, 5 1,2 2015 2,1 2 1,8 2014 9,6 10,7 12 2015 9,3 10,4 11,7 ......... 20 14 1.2 1,2 1,0 Infláció 2015 2,8 1,5 1,3 2014-3,0-2,7-2,6 2015-2g __-2 ,7-2,5 2014 79,1 89,7 95,9 2015 78,9_ 89,5 95,4 . . , „ ... . . 2014 2,7 1,7 2,7 2015 2,6 1,7 _ 2,7 * a GDP százalékában t

Next

/
Oldalképek
Tartalom