Somogyi Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-23 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 8. szám
8 ISMMMRHMHI 2014. FEBRUÁR 23., VASÁRNAP ■■■■ INTERJÚ miklós edit Erdélyben tanult meg síelni, de Ausztriában edz. Számára nem volt meglepetés, csak hatalmas öröm a hetedik hely. Három éve él Budapesten, és egyre jobban szereti a várost, de pihenni Csíkszeredán tud igazán. Most a világkupára figyel, de a következő olimpiára is készen áll a terve. „MOST KEZDŐDIK A KARRIEREM” Szocsiban kiderült, hogy van egy világklasszis sízőnk. Miklós Edit Csíkszeredán született, és három évvel ezelőtt döntött úgy, hogy Budapestre költözik, és magyar színekben folytatja. Bravúros hetedik helyével olimpiai bajnok sízőket is megelőzött. Örül az eredménynek, és alig várja, hogy Csíkszeredán a családjával is megünnepelhesse. Fábos Erika- Többször is kerestem, mire sikerült elérnem. Mindig azt mondták, edzésen van. Azt gondoltam, hogy az olimpiai versenyek után megérdemelt egy kis pihenés.- Ennek az a magyarázata, hogy március első hétvégéjén vár rám egy világkupafutam Svájcban. Egyrészt luxus lenne kihagyni, hogy adottak a lehetőségek a készülésre, másrészt annyira közel van a verseny, hogy nem is engedhetném meg magamnak, hogy éppen most lazítsak.- Ez nagyon fegyelmezetten hangzik.- Fegyelmezett vagyok. Ahhoz túl sokat kell dolgozni ezekért az eredményekért, hogy a fontos pillanatokat hangulati alapon csak úgy elszalassza az ember.- Mennyi versenyen indul egy évben?- Harminc körül.- Akkor a téli szezon teljesen a sízésről szól.- Igen, október és április között csak karácsonykor tudok hazamenni.- A hazamenni az milyen várost jelent? Csíkszeredát vagy Budapestet?- Egyre inkább mindkettőt, de mivel a karácsony a családot jelenti, Csíkszeredát. A családom ott él.- Budapesten mennyire ismeri ki magát?- Aránylag jól, de azért még mindig akad hely, ahova GPS nélkül nem merek elindulni.- Csíkszereda után nagy változás. Megszokta, vagy meg is szerette a várost?- Már a megszeretésnél tartok, inkább Buda áll közel hozzám, a hegyek miatt, azt a részt kifejezetten szeretem. Jókat biciklizek ott. Szórakozni is eljutottam párszor, és barátaim is kerülnek szép lassan Budapesten is.- Könnyen barátkozik?- Nem egészen. Megválogatom a barátaimat, nincsenek sokan, de ez nem is baj. Olyan vagyok, hogy nem bánom, ha néha egyedül lehetek. Szeretek magamban lenni, úgy pihenni.- Pihenésre mikor van lehetősége? Miklós Edit elárulta: a fejében készen van a következő négyéves útiterv, tudja mit kell tennie. A cél az olimpiai aranyérem- Legjobban a nyáron. Olyankor mindig hazamegyek Csíkszeredára egy egész hónapra a családomhoz.- Legjobban ők hiányoznak?- Ők meg a hegy, a Csíksom- lyó.- Mivel telik az az egy hónap?- A család, a barátok teszik ki a legtöbb időt. Biciklizek, kirándulgatok a természetben, élvezem azt a fajta nyugalmat, ami csak ott van, és van egy kaukázusi juhász kutyánk, rengeteget játszom vele is.- Ezeket egyedül teszi, vagy megtalálta már a párját?- Még keresem.- Erdély és az ottani hegyek miatt az egyértelmű volt, hogy síelni fog?- Csíkszeredán szinte csak a téli sportokat űzik, én pedig szerettem sportolni, úgyhogy kézenfekvő volt, hogy megtanulok sízni. Aztán nagyjából ebben ki is merül az az adottság, ami Erdélyben van. Az alapokra volt elég. Egy magyar gyerekhez képest például nem sokkal volt jobb a helyzetem. Persze nagyobbak a hegyek és több hó van, de pálya, jó pálya nagyon kevés. Amióta rájöttem, hogy kezdhetek valamit ezzel a sporttal, ugyanúgy az osztrák hegyekbe vágytam sízni, mint mondjuk a velem egykorú magyar fiatalok. Azzal a különbséggel, hogy nekem jóval messzebb volt Ausztria.- Most hol készül legtöbbet?- Tirolban, Innsbrucktól nem messze.- A hetedik helyével még olimpiai bajnok sízőket is megelőzött. Felkészülésben mekkora a hátránya hozzájuk képest?- Hatalmas. Huszonhárom évesen kezdtem magyar színekben versenyezni, azóta a Magyar Síszövetség támogat, elfogadják az egyéniségemet, biztatnak, és ennek köszönhetően egy osztrák edző, Diet- mar Josef Thöni is segíti a felkészülésemet. De a hátrányom így is hatalmas. A nagyokhoz képest csak kevés pénzt tudok felkészülésre költeni. A legnagyobb nehézség, hogy nem vagyok otthon. Ahhoz, hogy edzeni tudjak, fizetnem kell a szállásért, az utazásért. Ráadásul vagy szerencsém van, és olyankor megyek, amikor az időjárás engedi, hogy sízni tudjunk, vagy potyára voltunk kint. Aki Ausztriában van otthon, csak megnézi, milyen lesz az időjárás, és ha olyan, felmegy edzeni egyet. Arról pedig még nem is beszéltem, hogy a saját klubjukban versenytársakkal, egymással harcolva készülhetnek, ami szintén hatalmas motivációt és előnyt jelent.- A MOB most azt ígérte, hogy kiemelt támogatást kaphat a következő olimpiai felkészülésig. Ebből mire jut majd, amire eddig nem?- Könnyebb lesz még többet dolgozni, még jobban akarni. Ha valóban úgy lesz, nekem az azt jelenti, hogy többet és több szakemberrel tudok dolgozni. Mondjuk, nem két ember kísér egy versenyre, hanem lehet velem erőnléti edző és gyúró is. Ez persze még mindig messze van azoktól a 10-12 fős stáboktól, amilyennel a legjobb osztrák, amerikaivagy norvég versenyzők utaznak. Aztán például nekem az fér bele a költségeimbe, hogy két-há- rom hetet tudok nyáron sízni Ausztriában. A legjobbak Argentínában és Új-Zélandon töltenek hosszú heteket nyaranta.- Azt olvastam, hogy csak bennünket, laikusokat lepett meg az eredménye. Akik jobban figyelik ezt a sportot tudták, hogy ön felveheti a versenyt a legjobbakkal is.- Igen, a világkupa eredményeim folyamatosan javultak idén, egyre jobban megy, voltam 12. is. Akik kicsit benne vannak a sportágban, azokat nem lepte ez meg.- Szocsiba hogy indult, mi volt a célkitűzés?- A hatodik hely volt a fejemben, de elértem amiért jöttem, ezt érzem.- Azt is érzi, hogy ezzel az eredménnyel mennyi embernek okozott örömet?- Ez benne a legjobb érzés. Nagyon jó. Annyian gratuláltak, hogy mindet megköszönni sem tudtam.- Olyan, mintha nyert volna egy érmet. Önnek mennyit ér?- Rengeteget. Pontosan tudom, hogy ez mit jelenthet a pályafutásom szempontjából, hogy űj korszak kezdődhet, ahonnan egyre feljebb vezethet az út. Jobban akkor sem tudtam volna örülni, ha nyerek mondjuk egy ezüstöt. Ennél jobban nem örültem talán még semminek. Persze mindenki számára más az értéke ennek az eredménynek. Édesanyám például azt mondta, neki ez nem is egy arany, hanem olyan, mint egy gyémánt.- A Román Síszövetség meg azt mondta, hogy vissza kéne fizetnie a felkészüléssel román színekben töltött időt. Meglepte?- Nem lepett meg, de nem is foglalkozom ezzel. A versenyzéssel meg a felkészüléssel vagyok elfoglalva. Hozzám ez úgy jutott el, hogy vissza kellett volna fizettetni velem, még annak idején. Olyat nem hallottam, hogy ezt most tartanák aktuálisnak.- Azért így is megfizette az árát, hiszen törölték a pontjait, és elölről kellett kezdeni a versenyzést.- így van, 23 évesen a 15- 16 évesek szintjére kerültem, minden versenyen az utolsó helyről kellett indulnom. Utolsó rajtszámmal nehéz jó eredményt elérni. Mintha ifjúságiként újrakezdtem volna. Ráment két évem, és óriás-műlesiklásban még mindig nem dolgoztam le ezt a hátrányt.- Azt is mondták, hogy ön egy román kislány.- Csíkszereda Románia része, ez nem érzelmi kérdés, ebben igazuk van. Megvolt a lehetőségük, hogy az ő sportolójuk maradjak, nem akartak élni vele. Ugyanakkor, kicsit azért ez az ő sikerük is- ezt is meg kell mondani.- Nem esnek ezek rosszul?- Nem. Ez már a múlt, nem érdekes. Előre figyelek, a céljaimat és a jövőmet tervezem, mert most kezdődik igazán a karrierem.- Azt olvastam, hogy Ausztria is felajánlotta, hogy honosítanák.- Igen, de mivel magyar az anyanyelvem, azzal nem is foglalkoztam, hogy más országot választhatnék.- A verseny után nem sokkal azt nyilatkozta, hogy olimpiai aranyat is nyerhet. Ez csak a felfokozott hangulatnak volt köszönhető, vagy komolyan gondolta?- Reálisnak tartom. Teljes mértékben hiszek benne. Amennyiben több támogatással folytatódhat a felkészülésem, ez nem lehetetlen. Meg szoktam tervezni a dolgaimat előre. A fejemben benne van a következő négyéves útiterv, tudom jól, mit akarok, és milyen irányba kell mennem. Névjegy: MIKLÓS EDIT 1988. március 31-ÉN született Csíkszeredán. magasság, súly: 166 centi, 65 kiló. LEGJOBB EREDMÉNYEI: 2014, szocsi: 7. hely a téli olimpián lesiklásban, 15. szuper-óri- ásmülesiklásban, 16. a szuperkombinációban. 2013, SCHLADMING: felnŐtt-Vb 19. szuperkombinációban. 2009, VAL D'ISERE: felnŐtt-Vb 18. lesiklásban és szuper G-ben. 2008, FORMIGAL: ifjÚSági-vb 5. lesiklásban. 2007, ALTENMARKT-ZAUCHEN- SEE: ifíúsági-vb 6. lesiklásban. hobbijai: búvárkodás, hátizsákos utazás, biciklizés, túrázás, olvasás. edzői: Dietmar Josef Thöni, Stark Márton.- Szocsi hogy tetszik?- Ezek után, ami itt megtörtént velem, nekem Szocsi csak nagyon tetszhet. Minden tetszik. Kedvesek az emberek. Szerény, de jó körülmények között lakunk a faluban. Megfelelő a szállás és az étel is.- Most 25 éves. Hány olimpiája lehet még?- A következő az abszolút realitás, nyolc év múlva az már nehezebb, 33 éves leszek addigra. Ebben a sportágban, a 30-32 évesek már inkább túlkorosnak számítanak. Persze azért lehet versenyezni, de az az életkor már nem a pálya csúcsa.- Szóval ez még a jövő. Mikor tudja a családjával megünnepelni ezt a bravúros eredményt?- Nagyon jó lenne ünnepelni velük, az biztos, de húsvét előtt alig hiszem, hogy haza tudok kerülni. A világkupa után még lesz egy pontszerző verseny, szóval még várnunk kell egymásra.- Hazavárni mivel szokták ilyenkor?- Sok szeretettel, vaslábosban sült csirkével és sült krumplival, amit a nagymamám készít. Túdják, hogy az a kedvencem.- A sízésen kívül mivel foglalkozik még, hogy képzeli el a sport után az életét?- Elvégeztem már egy sportegyetemet, és ezt szeretném a mesterképzéssel folytatni. Az a tervem, hogy a következő tanévben ezt fogom folytatni Budapesten. Még nem teljesen körvonalazódott bennem, csak any- nyi, hogy a sport közelében szeretnék maradni, de azt hiszem nem edző szeretnék lenni.- Azt mondta, talán még sosem örült úgy semminek, mint ennek a hetedik helynek. Ugyanennyire mindek tudna örülni?- Ugyanennyire? Hát egy világkupaérem az hasonló örömöt tudna okozni. Kipróbálnám szívesen.
